Békés Megyei Hírlap, 2005. május (60. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-23 / 118. szám

6

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. MÁJUS 23., HÉTFŐ

ÉVFORDULÓ

Tisztelet a nyomdászoknak

Közös lelkesedéssel történelmet írtunk

A muH Indian át a jövőbe...

Nyomdászok, korszakok, technológiák, emlékezés, köszönet és búcsú

A hatvan évvel ezelőtt megjelent megyei lapelőd és a Kner Nyomda „házasélete” úgy alakult, ahogy a mondás szól: „Míg a halál el nem választ.”

Főhajtás azok előtt, akik lapunkat hatvan éven keresztül nyomták. Mindenekelőtt tisztelet a békéscsabai nyomdászoknak, akik ötvenhárom esztendőn át estéiket, éjszakáikat lapunkra áldozták. Babusgatták, szerették, féltőn vigyázták, nehogy silány munka kerüljön ki a kezük közül. Ők voltak a mi másik felünk. Tüdták és értették mit akarunk, lelkesedtek, amikor látták, hogy nagyot akarunk, és velünk bosszankodtak, amikor a sors úgy hozta. Mennyi szép emlék fűz össze bennünket! A közös munka és siker élménye. Az első ofszetlap, és egyben az első, színes fényképpel megjelent napilap Magyarországon, 1976. május 1-jén. Történelmet írtunk! Aztán a március 15-ei nemzeti színű grafikák a nyolcvanas években; illatos újság nőnapra, szintén elsőként az országban; április elsejei beugratások; végül az utolsó lapszám kinyomtatása Békéscsabán — fájdalmas búcsúval. Akik esténként kiszedték a nyomdába küldött szöveget, összerakták

Pali bácsi, Krizsán Pál, a nyomdász szakma nagy öregje, élő legenda. Nyolcvanhárom évesen még ma is fürgén járja szombatonként a csabai piacot, ahol olykor felelevenítjük a régi idők szép emlékeit.

Az ólomszagú szedőtermet, a csikorgó-nyikorgó magasnyomású rotációs gépet, amelyből néha úgy kellett kiimádkozni az újságot Pali bácsi több mint ötvenöt esztendőt töltött Gutenberg kései műhelyében, a kéziszedőinastól a telepvezetői beosztásig végigjárta a ranglétrát. A Körösvidék Rt. nyomdájában kezdte 1936-ban, a tanulóidő harmadik évében már a Körösvidék című lap szedője volt A háború elvett tőle négy esztendőt, de visszatért a nyomdába, pontosabban nagy szerelméhez, az újsághoz. A Viharsarok, majd a Viharsarok Népe, meg az 56-os lapok után a Békés Megyei Népújság előállítása töltötte ki az életét Halk szavú, kiváló szaktudású, a hivatását megszállottan szerető ember volt és maradt nyugdíjasaz oldalakat, filmet, lemezt készítettek róla, megtisztították a hengereket, felszerelték a lemezeket, beállították a werkeket, majd nekilódították a gépeket, végül ezerpéldányonként ellenőrizték a nyomást, s persze az újságot is - szétszóródtak valamennyien. Van, aki már az égi nyomdában szedi a szöveget, vagy nyomja a lapot. Köszönet az élőknek és a holtaknak. Köszönet mindazoknak, akik hitüket, életük egy darabját erre a lapra áldozták.

Hét éve, 1998. július 2-ától lapunkat Kecskeméten nyomják. A gazdasági ésszerűség diktálta a váltást. Egyetlen újságra, a miénkre korszerű, új nyomdagépet nem lett volna kifizetődő vásárolni. így került lapunk a Szilády-nyomdába.

Újság nincs nyomda nélkül. Hálásak vagyunk azért, hogy e hat évtized alatt derék nyomdászokkal hozott össze a sors bennünket. Ezen az ünnepi napon szeretettel és barátsággal gondolunk rájuk.

■ Árpási Zoltán

ként is. Túcatnyi fiatal nyomdászt nevelt szakmára, tisztességre, ma is sokan szeretettel említik nevét: mert szíve is volt, nem csak szigora. Amikor végleg elköszönt a Kner nyomdától, többen azt mondták, belehal.

— Köszönöm jól vagyok, és ha felteszem a szemüvegem, még a nonpareillet is látom — mondja mosolyogva. — Csak néha nehezen veszem a levegőt. Az a sok ólom nem tett jót...

Azután felidézünk az újságíró és a nyomdász rémálmaiból, a sajtóhibákból néhányat Amikor a hatvanas évek végén „fejre állított” kép jelent meg a legújabb szovjet autócsodáról, mi is majdnem fejre álltunk - meséli; vagy amikor a köztársasági elnököt köztisztasági elnöknek szedték, a partépítés helyett pártépítés jelent meg.

Szent volt számára az újság, és törvény, hogy a lapnak reggel meg kell jelennie. Egyszer hajnali kettőkor felzörgették, jöjjön gyorsan, mert leégett a rotációs gép motorja. Bement, összetrombitálta az embereket, és reggel ötkor utcán volt a lap.

■ Seleszt Ferenc

• A szerkesztőség jogelődnek a Viharsarok első számát tekinti. Szíve joga, de írnunk kell a 85 évvel ezelőtt történtekről is.

1920. január 12-én Békéscsabán, a Szent István tér 18. szám alatt megalakult a Békésmegyei Keresztény Nyomda és Lapkiadó Részvénytársaság, amely júliustól már a „Körösvidék rt.” címet viselte. 1920. március 20- a kedd volt, amikor Békéscsaba utcáin megjelent a Körösvidék I. évfolyamának 1. száma. A Körösvidék 1944 szeptemberi megszűnésekor 14 fillérért kínálta magát. Amikor a háború vihara átzúgott Békéscsabán, testi és lelki sebeket ütve, 1945. május 23-án, szerdán megjelent a Viharsarok. A kezdetek kezdetén a Körösvidéket, majd a Viharsarkot ívben, négyoldalanként nyomták egy régi Frankenthal gyorssajtón.

A múlt század közepének jelentős nyomdászegyénisége volt Botyánszky Pál (1912—2003). A kisinas Botyi szedőtanulóként kezdte a zegzugos lapnyomdában, majd felszabadulván munka- nélküli lett, valcolt, Pesten kitanulta a monoszedést, és mit ad isten: 1947-ben annak az üzemnek lett vállalatvezetője, ahonnan 18 évesen az utcára tették.

Tevan 1949 elején felajánlotta nyomdáját államosításra, mivel előre látta helyzetét az államosítások kezdetén. Az üzem élére a 37 éves Botyánszky Pált nevezték ki. Új üzemnév honosodott meg: Békési Nyomda, amit 1964-ben váltott fel a Kner Nyomda cégér.

A végére a búcsú maradt. „Tisztelet a nyomdászoknak” címmel búcsúzott Árpási Zoltán f& szerkesztő a békéscsabai lapgyártástól 1998. július 1-jén a lap hasábjain. Búcsúzott dr. Tóth Miklós is, a kiadó ügyvezető igazgatója. És búcsúzott Balog Miklós, a Cofmec Hungary Rt. vezérigazgatója, aki „A békéscsabai lapnyomda története" című emlékkönyvben indokolta, miért ment át a lap KecsA Körösvidék Nyomda 1949. november l-jétől ide tartozott egészen 1955. január 1-jéig, amikor a Békés Megyei Nyomdaipari Vállalathoz csatolják, melynek központja Gyulán volt, Kendra György igazgatása alatt. A lapnyomda telepvezetőjévé Romvári Györgyöt nevezték ki, de őt csakhamar felváltotta Krizsán Pál.

Seleszt Ferenc egykori szerkesztő Krizsán Pált (1922—) a

lapkészítés doyenjének nevezte, hiszen 46 esztendőt dolgozott a nyomdában, a keze alatt nőtt fel az új nemzedék. 1936- tól négy éven át volt kéziszedő inas, azután életébe beleszólt a háború: bevonult, fogságba esett. 1947-ben tért haza, vissza a nyomdába, előbb tördelő, majd korrektor és 1956 áprilisától 1977-ig a nyomda telepvezetője.

Kendra György nyugdíjba vokemétre: a 22 éves Solna elöregedett, a laptulajdonos Axel Springer technikai követelményekkel lépett fel. Az igazsághoz tartozik, hogy a kecskeméti nyomócentrum létrehozása a kiadó gazdasági érdeke volt. Akárhogy is: a Kner Nyomda nyomdászkollektívája sajnálja az újságot, a veszteséget, annál is inkább, mert ezzel kezdődött tulajdonképpen e neves nyomdaüzem bomlása.

nulása után a megyei vállalat igazgatója Háromszéki Pál (1929-1990) lett 1973-ban. A Kner Nyomda műszaki vezetői tisztségében vált neves személyiséggé, országos hírnévre szert tett vezetővé. A megyei nyomdaüzemet a szakmai-szellemi színvonal felemelésével, a központ Békéscsabára helyezésével (1974-ben a Dürer Nyomda nevet vették fel), a könyvgyártás fejlesztésével, az ofszet napilapgyártással tette naggyá. Amikor 1980-ban az egyesített Békés megyei nyomdák vezér- igazgatója lett, folytatta a Kner

Nyomda sikertörténetét, a műszaki vezetőként korábban kiharcolt beruházási programokkal, az ország első-második helyére felemelve ezt a nagy múltú céget.

1949. október 30-án megjelent a Viharsarok Népe. Felelős szerkesztője Varga Dezső volt. Ez a lap 1956. október 27-én a forradalom hatására megszűnt és november 5-én megindult a Békés Megyei Népújság.

Amikor 1974-ben a megyei nyomdaüzem új helyre, a békéscsabai Szerdahelyi utcába, az egykori „csirkekeltető” helyére költözött, a lapkészítés még a régi helyén, a Szent István téren maradt. 1977-ben történt a nagy változás: a Dürer Nyomda központjában üzembe helyezték a Solna rotációs ofszetgépet.

Az ősi nyomtatási eljárás, a magasnyomás évszázadokig uralkodott Gutenberg óta. A lapgyártás esetében a nyomóforma Linotype sorszedőgép által szedett szövegből és

kéziszedéssel előállított címekből állt össze. A tördelés, ellenőrzés után következett a matri- cakarton-préselés, majd a köríves lemez készítése.

1977. május 1-jén a Dürer Nyomda felhívta magára a nyomdászság figyelmét: ekkor indult - az országban harmadikként - az ofszet napilapgyártás a svéd gyártmányú Solna gépen. A grafikai megálmodója Szántó Tibor könyvművész volt. Aztán egy évtizeden belül sorra jöttek a fordulatok: 1988-ban, május végén, június elején a lapüzem beköltözött a központba. Azután a '90-es évek elején óriásit lépett előre a szakmai tudás: eltűnt az ólomszedés, győzött a fényszedés, majd ismét egy ugrás: ma már a számítógép az uralkodó.

A ma is olvasható Békés Megyei Hírlap 1991. március 30- án köszöntötte először olvasóit Jó lapot kívánunk” című vezércikkével. A Hírlap terveit Kállai Júlia, a Kner Nyomda kiváló grafikusa készítette.

Mielőtt a búcsú sorait nehéz szívvel leírnánk, meg kell emlékeznünk a lapcsinálás „katonáiról” (akik közül jó néhányan már az „égi” officinákban munkálkodnak).

Szarvas András (1937—) a Szerdahelyi utcai telep vezetője, a beköltözés után a lap- és könyvgyártás vezetője. Molnár József (1950—) a lapgyártás szolgálatából 1991-ben került a szerkesztőségbe, majd a kiadóba. Mészáros Béla (1947—) szedőtermi csoportvezető, majd fényszedési műszakvezető, 1991-től pedig a szerkesztőségben tervezőszerkesztő. Boros László (1940—) szedőtermi művezető, majd üzemvezető a Szerdahelyi úton. Bacsa András (1950—) a lapgyártás szolgálatából előbb a Népújságnál, majd a Békés Megyei Nap ter- vezőszerkesztőjeként dolgozott. Furák Gábor (1941—) a Dürer főmérnöke, majd az egyesítés után fejlesztési főmérnök. Betkó György (1948) a Solna vezető gépmestere volt 22 éven át. Balog Pál (1951—) fényszedési csoportvezető. Czene Zoltán (1951—) fényszedési csoportvezető, majd 1996-98 között a lapgyártás vezetője.

■ Malatyinszki József

Pali bácsi, az élő legenda

A békéscsabai lapnyomda története

jíckrxnaha. tsr>f>. mArrut* J<f.

i.rrfittj&M a**?».

f.hv* rtt 19.

Z&<*Kv*H4 CACW-C ^ x&Mtg f,*.

Pfiijynttm j*tlitíkui vHftilftV

fiUlr’j-'1« K'rtfSI -ÍZ K.

*f&vA, «V«,- .«1Uv m *$£•

. > K. ifi aAfctou '-fi fäW

HOZSANNA ?

»(fcawfeii £ h Wsawi Mító ífcwú fcjsft: MSwflfcrt a foeü£v fxo'z SOS ttfjiOíJt. poiNT* H&ííStfv.' jfoittf MfrúWISQ- JMRUJIÍNrjjJpíiWífcr.'Kíi Ä’ '&ÜXKS Xflút ! ifi. fctóS;' tttfy

a «rés* 4 k‘«>*

«AjíjfjMíg'« ■&. kassám- l-;vi tdtó oswttt >W>£Ci,áoxct {Ja t$»»A >£? MimSf-g, át t<

ídjáő. 3&r.fv, >: SMSWt

•insißt« «sankst.

**S5í!tf*är * ntsjlyí tufeS»», wÁ»* h> Kföapfyt jgp

íí • I«»

* fswva >»* MM <*. t *&**&*. m

i haar**» fttarigfr») W«fr>Sui>K öfefe* S ** ngt**» í.wtftrtit «rtft:; síit «jft«

{onto «taifeä&fcti wflgjw <**!»* i Unt | «‘w* w«f?

wwílik*. | *r **> * $

t ;• SKWWfí ****■ ;»■>«<*». * f»M»***l it,fé

!• I «0*4 M •« «jfxtó & {6*

w.iM-j í í ** tíiMíw

S'teÄMt&t, S X!á »Ví '«■***■ "*<#»#**** «iM

í mS » táncát. Nt»} tóf ? . ■.

íiVtká neu» ytom. .•*$*.

1 «**-*«tW

A uvsasm »sut |vmrrtr ow As *

'iffiSÄW, i/rttsA&tÁ. KWtóSMlk-ok ’ I y*'? MsywfeSftt.í«

I fs i k-mittl». msi Ííttwus** susn* «m iH bifáj&X

I». ;tw-s is&sb' aú tókí»: «4* lübütf «««»*,

msim, 1 vwiwk liAf J *&'*.#** ««ij

iíftMMgbpír: útpwK ükt «M. ttwttz s*

árniii mim fi Mnirfi itnnn-l liiin.ail.t.a.sfift.taKfrii.Km

A Körösvidéket 1944. szeptemberi megszűnésekor 14 fillérért kínálták.

A XXI. század nyomdája

Közel kétmilliárdos beruházás eredményeként az ország egyik legmodernebb nyomdája épült fel Kecskeméten. A Békés Megyei Hírlapot is nyomtató Szilády Nyomda bővítése során három svájci gépet szereltek be.

Az új csarnokban beállított nyomdagépek sokkal nagyobb mennyiségben, példányszámban tudnak újságot nyomni, mint az eddigiek, de óriási minőségi változást is hoznak az egyes lapok megjelenésében, látványában, a mai igényeknek megfelelően - tudtuk meg Boros Gábortól, a Szilády nyomda ügyvezető igazgatójától. Ez már

egy műszakilag teljesen új generáció még akkor is, ha a gépek nem újonnan vásároltak, hanem külföldről behozott, használt, ugyanakkor még mindig tökéletes minőséget produkáló berendezések. Például egyben tudnak harminckét oldalas újságot nyomni úgy, hogy minden második oldal színes lehet. A nyomás minőségéről is érdemes néhány szót ejteni, hiszen látható minőségi változást hoznak az új gépek. A Hírlaphoz tartozó lapcsalád valamennyi kiadványa „új köntösbe” öltözik ennek köszönhetően 2005-től. Az új technika szebb, élvezhetőbb fotók, jobban olvasható szövegek és a gyorsabb gyártás lehetőségét rejti magában.

Az Axel-Springer Magyarország Kft. tulajdonában lévő Szilády nyomdában nyomják jelenleg a Békés Megyi Hírlapon kívül a Petőfi Népét, a Szolnok és Komárom megyei, illetve az újonnan indult Reggel című napilapot, a Vasárnap Reggel című hetilapot, a Grátisz, a Tempó című lapokat. Ezen kívül a színes tévéújságok mellett olyan népszerű rejtvénymagazinokat, mint az Ügyes, a Kópé, a havonta megjelenő Csók és Könny is a hírős városban készül. Az új nyomdagépek beállításával bővült a Kecskeméten nyomott újságok köre is, hiszen megkezdődött a Világgazdaság című országos üzleti napilap (zöld újság) nyomása is.

A Szilády Nyomda három svájci gépe a termékbővítésre és a minőség javítására is lehetőséget ad.

1

1

*

1