Békés Megyei Hírlap, 2005. május (60. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-23 / 118. szám
2005. MÁJUS 23., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 7 ÉVFORDULÓ A lapkiadás gazdasági vállalkozás A Békés Megyei Hírlap piaci helyzete, olvasottsága, népszerűsége Olyan időszakban kerül sor a Békés Megyei Hírlap alapítása 60. évfordulójának megünneplésére, amikor sokan a nyomtatott sajtó változásairól, sőt válságáról beszélnek. Közelebb jutni egymáshoz Fekete Pál a periklészi világért Már a hatvanas évek végén egy kanadai professzor megjósolta a „Gutenberg-galaxis" végét, mára pedig felerősödött az a nézet, hogy 35 év múlva eltűnhet az utolsó napilap a standokról, ha a mostani kedvezőtlen tendenciák folytatódnak. Tagadhatatlan, hogy az információk beszerzésében, feldolgozásában és kibocsátásában az elektronika forradalma, a számítógépek általánossá válása jelentős változásokat hozott. A nyomtatott médiumok esetében valóban enyhe térvesztés tapasztalható az elmúlt időszakban, amely alól a Békés Megyei Hírlap sem kivétel. De a jellemzőbb nem ez, hanem két jelenség:- Az összes példányszámon belül a kiadványfajták száma nő, sokkal inkább egy speciális olvasókör érdeklődéséhez alkalmazkodik a sajtó. Jelenleg Magyarországon mintegy 1373 lap van a piacon.- A lapkiadás egyre inkább a dialógus rendszerű szerkesztési módok irányába mozdul el. Minden lehető módon szorgalmazzák az olvasói reakciókat, az olvasókkal való párbeszédet. Az előzőek tükrében érdemes megvizsgálni a Békés Megyei Hírlap piacon elfoglalt pozícióját. Lapunkba 18 megyei lap között, a középmezőnyben foglal helyet a jelenlegi 33 ezer eladott példányával. (Csak érdekességként említjük, hogy 1966-ban az előfizetők száma 19 458, 1975-ben 37 985, 1996-ban pedig 34 566 fő volt). Bár az olvasók száma állandóan változik, a legújabb felmérések szerint jelenleg 120 100 fő, Békés megye felnőtt lakosságának 36,2 százaléka. A 30-59 évesek megyén belüli aránya alacsonyabb, mint a Békés Megyei Hírlapot olvasók aránya, a 15—29 és a 60 felettieknél a megyei arány a magasabb. A legaktívabb olvasói réteg tehát a középkorosztályból kerül ki. Érdekesen alakul az olvasók vizsgálata az iskolázottság alapján. A nyolc általános alatti, illetve nyolc általánost végzett olvasók aránya kisebb, mint a megyei részarányuk, a szakmunkásképzőt, középiskolát és egyetemet-fő- iskolát végzettek aránya pedig az olvasók között magasabb. Még árulkodóbb a helyzet a gazdasági aktivitás vizsgálata során. A felnőtt lakosság 34,5 százaléka dolgozik megyénkben, innen kerül ki az olvasóink 47,2 százaléka. Ez természetesen nem véletlen, hiszen ez a réteg tudja legjobban megfizetni a különböző újságtermékeket. Eközben a nyugdíjasok 39,7 százalékos megyei arányához 34,5 százalékos olvasottság párosul. Végül érdemes még megemlíteni, hogy az olvasók 28 százaléka a megye- székhelyen, 53,5 százaléka a városokban, míg 18,5 százaléka a községekben él. A megye gazdasági helyzete nagymértékben befolyásolja a Hírlap gazdálkodását is. Bár a Népújság Kft., mint kiadó gondozásában 1997 óta folyamatosan több termék megtalálható, a gazdálkodás meghatározója a Békés Megyei Hírlap volt és maradt. A lapárbevétel mellett fontos a hirdetés, amely az összes bevétel felét adja. Ha 1990-től, a tulajdonosváltástól vizsgáljuk a helyzetünket, láthatjuk, hogy míg 1991-ben, az első teljes gazdálkodási évben, az éves bevételünk 186 853 ezer forint volt, addig 2004- ben 1 087 153 ezer forint. Enyhe példány- számcsökkenés mellett erőteljes gazdasági növekedés tapasztalható. Ez egy arányaiban folyamatosan csökkenő terjesztési és intenzíven növekvő hirdetési bevétel mellett valósult meg, melyet nem tört meg az az időszak sem, amikor két megyei napilap volt Békés megye piacán. A gazdálkodásra a fentieken túl további jelentős tényezők hatottak. Kiemelhető az 1994-től kialakított saját terjesztőhálózat, valamint a lapnyomás Kecskemétre kerülésének pozitív hatása. Mindez párosult egy racionális létszámgazdálkodással és valamennyi piaci szegmensben való megjelenéssel. Gondolok itt a Vasárnap Reggel című lapunkra, a Grátisz című ingyenes információs magazinunkra, a Tempó c. apróhirdetési lapra, a különböző mellékletekre, a bmhiriap.hu internetes portálra és legújabb termékünkre, a beol.hu elnevezéssel futó és a fiatalok között is egyre népszerűbb honlapunkra. Arra külön büszkék lehetünk, hogy az egyik leggyengébb mutatókkal rendelkező megyében is megálltuk a helyünket és olvasóinkat, ügyfeleinket magas színvonalon szolgáltuk ki. ■ dr. Tóth Miklós ügyvezető igazgató Fekete Pál, az 1956 októberében alakult Békés Megyei Forradalmi Bizottság elnöke Szeged él. A forradalom leverése után az akkori Népújság naponta megbélyegezte. Fekete Pált emlékezésre kértük.- A sérelmeket hagyjuk! Sokkal fontosabbnak tartom, hogy amikor először találkoztam önnel, a beszélgetésünkből kiderült, a szerkesztőség a forradalom 30. évfordulóján ellent tudott állni a Ködös napok című könyv újranyomásának. Ez a hazugságokkal teli írás gyalázta a forradalomban résztvevőket. Ahogy az ember tapasztalatai gyarapodnak, úgy nő az elszántság, hogy ne a gyűlöletet tápláljuk mások iránt. Az ember társadalmi termék, senki nem vonhatja ki magát a kor hatása alól. Minden amit teszünk, arra a kor rányomja bélyegét. Nincs olyan ember, aki egy bukott rendszer Biharugrán, az akkor Alsó sor 46. szám alatti házban 1893. április 5-én született Szabó Pál. Az Alsó sor már évtizedek óta Szabó Pál nevét viseli, s az író egykori biharugrai házában lánya, Szabó Erzsébet lakik. A Szabó Pál-emlékházban kerestük fel a kortárs irodalomban Bertalan Ágnesként ismert írónőt, hogy lapunk születésének 60. évfordulója kapcsán beszélgessünk.- A megyei napilaphoz nagyon régóta kötődöm. Édesapámtól és tőlem is számos írás jelent meg a Viharsarokban és a Népújságban is. A Békés megyei újsághoz való ragaszkodásommal szülőföldemhez való kötődésemet is kifejeztem. Amikor Budapesten a Képes Újságnál és a Szabad Földnél dolgoztam, ott is napi rendszerességgel olvastam a Békés megyei napilapot. Akkoriban még minden szerkesztőségbe járt szinte valamennyi hazai sajtótermék - mondotta érdeklődésünkre Szabó Erzsébet. A Népújság által szervezett Köröstáj-rendezvények máig nyomása alól felszabadulva ne cselekedne másként. Ötvenhatban, aki tiszta lelkű volt, vágyott egy új világra. Az én veszedelmemet is az okozta, hogy jót akartam. Békés megye mindig a szegény emberek hazája volt. Ezt a lapot ők tartották fenn. Az újságírók pedig az ő érdekükben szóltak, még ha közben pártutasítást is kaptak. A hozzám jutó példányokból azt látom, hogy a Hírlap tartalmilag gazdag, sok információt közöl. Ha kommentál, emberi hangon teszi, nem kelt feszültséget emberek között. A lap segít abban, hogy a 21. században végre eljöjjön az a periklészi világ, amikor a politika nem választja el egymástól az embereket. Az emberek többsége jót akar, de a hozzá vezető utat különbözőképpen képzelik el. Ettől még nem kell gyűlölni a másikat. ■ Á. Z. mély nyomokat hagytak Erzsiké néniben.- A Köröstáj- napra mindig férjemmel, Mi- kita Istvánnal mentünk. Remek hangulatú, tartalmas események voltak azok. S mivel mindig más-más helyszínen tartották a rendezvényt, általa a megyét is még jobban megismerhettük — hangoztatta az írónő. Szabó Erzsébet megemlítette azt is, örül, hogy lapunk a különböző évfordulók során rendszeresen megemlékezik édesapjáról. A Szabó Pálról szóló írásokat évtizedek óta őrzi. Erzsiké néni jelenleg is lapunk előfizetője.- Szeretem újságjukat. Általában az újságírók fényképével ellátott tárcákat, kommentárokat olvasom el elsőre, de ösz- szességében az egész lapot alaposan áttekintem. Az egyetlen problémám, hogy nálunk már megszűnt a korai terjesztés. A posta csak dél körül hozza ki a Hírlapot, pedig én már reggel szívesen olvasnám — zárta gondolatait az írónő. ■ M. B. Napilapok olvasottsága Békés megyében (ezer főben) (Forrás: Szonda Ipsos / GfK Hungária, Média Navigátor 2004/11. félév) 1K.1 Békés megye felnőtt (15+) lakossága: 331587 fő A Békés Megyei Hírlap totál olvasottsága: 120 104 fő »,i M ÜL M 1,1 Népsnbadség Metro Magyar Nemzet Népszava Magyar Hírlap Napilapok olvasottsága Békés megyében (Forrás: Szonda Ipsos / GfK Hungária, Média Navigátor 2004/11. félév) keresztolvasó 40 239 fő 24% csak országos napilap olvasó* 48 785 fő 29% ‘Népszabadság, Népszava, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, ’ Blikk, Metro csak Békés Megyei Hírlap olvasó 78 990 fő 47% Pesten is lapunkat olvassa Szabó Pál lánya hűséges előfizetőnk Oszkár a sport miatt vette Előfizette és tizennégy évfolyamát beköttette Koszorús Oszkár könyvesboltja biztos pont Orosházán. Ha valaki tájékozódni akar, jó helyen próbálkozik. Az orosháziak közismert helytörténésze lapunkkal 1952-ben ismerkedett meg a sportrovat kedvéért.- Keddenként vettem meg az újságot, mert kíváncsi voltam a sporteredményekre. Könyvtárosként, 1963-tól 1971-ig a folyóiratokkal is foglalkoztam, naponta áttekintettem a Népújságot. Otthonomba 1971 óta járatom a megyei napilapot, valamikor olyan elszánt voltam, hogy tizennégy évfolyamot be is köttettem — sorolta találkozásunkkor a könyvesboltos, aki hajdanán publikált is a Köröstáj művészeti mellékletben. Lelkes tagja volt a Köröstáj Baráti Körnek is, akikkel...- ...akikkel bebarangoltuk a megyét. Orosházáról busszal jártunk a találkozókra, olyan emberek társaságát élvezhettük, mint Hegyesi János, Csoór István, Mucsi József, Szudi Géza, Dér Endre, Miklya Jenő. Élmény volt, amikor meglátogatott bennünket Czine Mihály, Ladányi Mihály. Koszta Rozó viszont az állandóságot jelentette kis csapatunk számára. Ruzicskay György szarvasi festőművészszel is a baráti kör rendezvényein találkoztam. Hálás vagyok azért, hogy ennek az újságnak a művészeti melléklete összehozott ilyen kiváló emberekkel - mondta emlékeit idézve Koszorús Oszkár, aki a mai napig újságolvasó embernek vallja magát. Igaz, őt nem érintette meg a divat szele, nem a bulvársajtót forgatja. Állítja, még képes 8-10 újságot befogadni, de többre már nincs kapacitása. ■ Cs. I. Reklám helyett kultúrát Csuta György békési festőművész 1970-ben jött haza Szegedről, és hamar megkedvelte lapunkat. Ugyanabban az évben nyílt elsó' kiállítása Mezőberényben.- Hálával emlékezem a Köröstáj művészeti mellékletre és Sass Ervin szerkesztőre, aki tulajdonképpen felfedezett. Fiatal művészként az indulásomat köszönhettem a megyei lapnak, húsz évig hűséges előfizetője voltam, de tavaly lemondtam. A túl sok politika és reklám miatt döntöttem így. Mindez nem az én világom - mondta Csuta György. - Szerintem a megyei újság elsősorban a megyéről szóljon. Az országos és külföldi hírekről az ember a tévéből tájékozódik. Nem tartom helyesnek, hogy a kultúrára, a művészetekre kevesebb figyelem jut, inkább a szenzáció, a negatív hír hódít. Ezek nem jó dolgok, bár tudom, mindez a korral jár. ■ N. K. Sztárolni a színészeket Konter Lpszló, a Jókai színház igazgató-főrendezője amikor olvasni akarja a Hírlapot, keresnie kell, mert a színházban mindenki viszi, olvassa.- A helyi sajtó létjogosultságához nem fér kétség. Amerre járok az országban, mindenhol ezt tapasztalom. A helyi híreket az ember semmi másból nem tudja meg. Ezért fontos a megyei lap, és ez az erénye. A színházi kritikával kapcsolatban a direktor nem titkolta: legtöbben azt mondják, nem érdekli őket, nem olvassák, valójában nagyon is figyelik. Ugyanakkor hiányolja, hogy a kritikán kívül nem foglalkozik a lap többet a színházzal, „nem sztárolja eleget” a művészeket.- Még egyikünket se tette naggyá a Hírlap. Szeretném, ha a színészek jobban előtérbe kerülnének, ha arról írna az újság, kik ők, hogyan élnek - hangsúlyozta Konter László. ■ N. K. \ i
