Békés Megyei Hírlap, 2005. május (60. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-23 / 118. szám

HUutkásóU Jtapia, Pazas&tufsúp Kilencvenhat cirtcodejc indí­totta me* Pesten egy békésme­gyei lparoilegény. Táncsics Mi­hály a Munkások Lapját. Főkép­pen a kétkezi dolgozók hangját rögzítene ez a hetilap. Harcolt a maga módján. Legraegkapóbb írásai azok a levelek, amelyeket vidéki tudósítók küldtek fel in­nen is. onnan is a szerkesztőnek Ezek a tudósítások tükrözik leg­hívebben a nép helyzetét és véle­ményét a szabadságharc idejéből. Vájjon olvasták-e a politikusok? De nyilván olvasgatták az urak közül némelyek. Mert akadtak egyesek, akik sértőnek találták a lap hangját. Pedig nem Is olyan merész ez a hang. — csak a téma áJian- dósáás és állhatatossága volt kissé szokatlan. Végül is néhány- havi szép nekilendülés után meg­szüntették Táncsics hírlapját. A Parasztujság Áchim L- An­drásé volt. Békéscsabáról izzón szcrfeparázsló parasztmozgalmá­nak harcos orgánuma. Sok küzdelmet és Igazán viha­ros időket ért meg ez a lap. A küzdelem, bizony nem egyszer a szellemi módszerektől a tettleges- •égig hullámzott. Azt mindenesetre nem lehet állítani a Parasztujsigról. hogy valaha is lakatot tett volna a szájára. A halálos golyó pontot Irt a Parasztujság utolsó mondata után Is. A Munkások Lapja és a Paraszt­ujság szellemi utóda akar lenni a Viharsarok. Mondataikat ott akarjuk foly­tatni, ahol az ő szavaik megsza­kadtak. Híven, úttörő nyomukba aka runk lépni. S hisszük, sikerül fs. Nem kell már hátrmreítennünk az üldözők miatt. Nem kell össze­rezzennünk kimondott szavunk után, várra, mikor nyúl torkunk felé a hatalom marka. Ha programme! kellene adnunk vagy jelszót kívánnánk lapunk homlokán irnf, az elhallgatott elődök szellemében ezt lrnók oda: Dolgozókkal — a dolgozókért I Néppel — a népért f Cv. Miért nem Békéscsaba C^Békés megye székhelye-------------------------mondotta Erdei Ferenc belügyminiszter a Nemzeti Parasztpárt békéscsabai nagygyűlésén Pünkösd vasárnapién Békés megye a Nemzeti Parasztpárt nagygyűléseinek volt a színhelye. Gyoms, Békés, Gyula, Gyulavári és Békéscsaba dolgozó pars sxtsága erősen készülődött, hogy méltó- képen fogadhassa régóta várt ve­zetőit. A dolüozó paraszti töme­gek zárt sorokban vonultak fel ezekre a nagygyűlésekre, ahol ve­zetőik végre nyíltan beszélhettek. A tömegek pedig nem voltak ki­téve csendörsortüzeknek. melyek oly sokszor dördültek el Békés megye paraszlgyúlésein. Gyomán és Békésen Kovát* Imre, a Nem­zeti Parasztpárt főtitkára és S Szabó Ferenc földművelésügyi ál­lamtitkár beszéltek. Békéscsabára F'dri .Ferenc Kelngvmtnlsrter és • Darvas József, a párt aielnöke. a Szabad Szó főszerkesztője jött el. A koradéielötti órákban a Nem­zeti Parasztpárt értekezletén vet­tek részt, ahol a tagokat tájékoz­tatták időszerű kérdésekről és ügyes-bajos dolgaikban tanácso­kat adtak. Erdei belügyminiszter k-en ügyes felesége nagy népsze­rűségre tett szert a parasztpártiak körébem. A gyűlés előtt a polgár­mesternél értekezett a belügy­miniszter a közigazgatás cm be relvel. Féltizenegy órakor kezdődött a nagygyűlés a városháza vörös drapé Iával díszített erkélyéről- A téren felvonultak a munkáspár­tok, szakszervezetek, egyesüle­tek és Békéscsaba dolgozó népe. A Himnusz hangjai után a Mun­kásdalárda énekelt, majd Ady .Dózsa unokája'c. vertét szavalta Bérezi Ottó. Brtkó Pál parasztpárti elnök bevezető szaval után Dar- vas József beszélt, kiemelve a pa raaztság és a munkásság Oiaze- fogásáf Régi harcok és Achim L. András emlékét Idézve, békés munkára hívott mindenkit, aki velünk tart- Beszédét óriási tet­széssel fogadta a hallgatóság. A jamintI gyermekkórus kedves da­lai után Hlyén Gyula: .Dózsa György beszéde a ceglédi pia­con" című gyönyörű forradalmi versét hallotta a közönség. Ezután Erári Fercn*. «*rtoM3 meg beszámol ját Beszélt a .»« nézaégekról. az ország vezetésről, a Nemzett Parasztpárfről és hi­tet tett a demokratikus gondo­lat mellett. Befkó Pál zárótzavsi és a Szózat eléneklésével véget ért a gyűlés. A tömeg boldogan Sláifofra: .Éljen Erdei Ferenci Ijen a Nemzeti Parasztpárt". A gyűlés után közel 100 sze­mélyes ebéd volt a Parasztpárt vezetőinek tiszteletére Itt meg­jelentek az orosz parancsnokság tisztjei, a város vezetői, pártok, szakszervezetek .kiküldöttei és a Nemzeti Parasztpárt választmá­nya. A köszöntök után a belügy­miniszter mondotta el pohárkö­szöntőjét és beszélt az értelmiség és parasztság szerepéről. Legvé­gül Hryyrii János nemzetgyűlési képviselő beszélt az ül életről és az új Magyarországról. í órakor indultak el Erdei Ferenc, Darvas József és Hegyesi János Gyulára. Pünkösd hétfőjén Darvas József szülőfalujában, Orosházán volt a Nemzeti Parasetpártnak népes nagygyűlése. Itt résztvetl a gyű lésen mind a négy országos ve* *ető Büszkén és megelégedéssel tértek vissza a vezetők Buda­pestre Békésitől ß |f. Darvas József a Nrmtrti Parasztpárt aMnőkt voh at rtxá uránok Amikor ideálisak Hékéstaaha dolgoséi rté. mm prngra tampon lakat «karunk M mrV«tAwwi ^wbrt*« I* előbb néfcáay pmktk az vaMkratné Mart. M eastemtúeri éceMtti. laJtjm Hete balt meg ebbea a vámban fW>k«scaaba *s sz egén dolgosé magyar párnán- ■égotet legnagyobb harcom: Antiim András 1»* pünkösdjén pedig, éppen Ityea pflakfiadl napon gytttt itt Hmm Békéscsabán a magyar dolgosa paraast- ■•g. bogy kilét tagyeo egy dolgosa »épért, eteéaortma a dolgosé paramtaág htte «a igazsága meilett Ebben a mel­lemben állónk ma ml biti, A eh lan U Asdrái llnmébra pártjára art «.«okiéi mondani, búgj ml vágynak a legrégibb part meri a Un t**vVr rrr&n r. psranzttAg volt. ex. amely 100» eszlrndO alatt annyi*vor de aanytaaor tetemeit«- a magyar term béóság zászlóját A mi pártépüdink Btidal Nagy Aulai. rktaan György. Merít látta* tome Tárná*. Arten András éa a pamartaág többi nagy harcosai Az é •mabadságbarouk 1000 «Mteeadé alatt aümüe vérbe hiilWi A magyar reálodé vérbetojtotta a magyar pa raaztság és a dotgtwn nép minden próbálkozásét. hogy végre maga vegye kezébe a saját sor- kának ar irányftáaát A felemelt zAsdó 10f»f esrtendAn át mindig vérbe hullott á* «sut eláMttr állsnk Irt é* as emMkexé* aurával hódolni aka- nsuafcmtesas. ruak ni emlék r és a magyar paraatt- hogy Igazaágoi mondjunk «te ne estet istoáwt anbadsághareéaak, minden igazságot mondjunk, hanem Igazságéi mártírjának sremlékreViH Aparasataág legyOnk Erdei Ferenc Miijiwntmntrr Békéscsabán. Gyulán ás Ormhátán mondott bonéért; Az «répái háborúnak *%« A «a* gevtme da mmm vall Mlar­terdallrtimltewür^* Nam Volta ab elég «trések éa bátrak ahhoz, hogy sorban, agyat* manjgak •a «dl • m* onoágpamtlM, «artalaa vél iáikét id politikával szemben, melyről •MB«»** Jó! tudtak, hogy »ms az ország Javét bona. hanem bukást készít elé tortnlésak vagyunk és févé kall tennünk art a kért, ami» aegftetutnfc tenni Ifitlor oldalán a ffeovjetaattv ottan fim körténk Is lakotnla kall mindenkinek, aki mgt tat!« art a hátterét Tehát man a béka nyugalma követtetek ránk. amikor a nsnwatoát lelőtték n (agy vert u európai HMdén. bestem ákloaatokat kell vállal uunk ée ml. a népnek mostani vezetői. Jévá ken, hogy legyük art a térténe- tart «UHI jóvátehetetlen bűnt, hogy u •”***<* ló« juttatták Megtecxítelt nmalia és Mtttntatan erűteaaltáe hall aeta- oaak azért, hagy jóvátehaealk uralak Wtaét, amit es ország ellen elkévetiek. benyomultak Németország min dso tatájára — Így knsdto ImasáiMt a betégyastakader — RUMlk« a ftaovjat Unté hadsereg* Sztálin vazatáeéwi so- rotalm csapásokkal öasartörte «raját De ezzel nines vég« még a bábod&s ál­lapotnak Rnrépa népeinek rtsrtttlök köti a héberé következményeit, kínok- kinek amartat, ahogy részt vett * «** bedségsserrtd népek ettenl hébordbaa. Németországnak lekötni« kelt énért a * ‘ 'ue’mt a porrtHásárt Nekünk, megya- •k is « r* «inhnk a rv+Dnk ^ >ÖVDtk< * a.. «»úi.As és na v-os aráink vasatesevel. Magyarország Is segített« Killer Németországának a háborúját én a magyar hsáesrigsát la Martvrttek a megtámadott országok pú**« tárt ban A tudjak akarta ■nos vett J« * « I i * »

Next

/
Thumbnails
Contents