Békés Megyei Hírlap, 2005. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-12 / 36. szám

8 2005. FEBRUÁR 12., SZOMBAT GAZDASÁGI TÜKÖR A BUX-index 2005. február 11-én —«—i Változás: -0,37% 16660 16600 .......... zá ró érték: Záró érték: 16 452 1 16 390 I' 16540 AA—K ...T 16 220. portira «9.00 ....Nyitó érték: 1 *1 6 464 f _______1____ 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK Résrvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) MIBio Ft Garex 68 +19,30 0 Pannon Váltó 650 +12,46 0 Styl 89 +4,71 0 Phylaxia 78 +4,00 64 Konzum 90 +3,45 0 VESZTES E K forrás: buda-cash brókerház Részvény Utolsó ár (Ft) VáitOZés(%) Miié Ft Gardenia 200-18,37 11 Domus 500-9,09 0 BorsodChem 2255-3,63 1423 Fotex 240-3,61 48 FHB 14950-3,49 85 A BÉT indexe az elmúlt napokban 16000,_____________________________ pont 02.04.02.07.02.08.02.09.02.10.02.11. FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2005. február 11-én €/Ft $/Ft €/$ f I f 244,47 190,15 1,28 +0,25 Ft-0,89 Ft +0,01 cent réczey zoltán, a Buda-Cash Brókerház Rt elem­zője. Forgalma alapján a hatodik legnagyobb brókerház magyar magántulajdonban van. A gyorsjelentések napja A BUX tegnap fél százalékkal esett. A legnagyobb cégek - a Matáv, a Mol, a BorsodChem - közzétették gyorsjelentéseiket, amelyek ha­tására haszonrealizálás indult meg. A BorsodChem ennek következ­tében három százalékkal, a Mól egy százalék alatti értékben gyen­gült. A Matáv árfolyama emelkedett, s a Richter is szépen erősödött. 88E3I33EI3M8I Gabonapiaci javaslatok BUDAPEST-BRÜSSZEL A MeZŐ- gazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsé­ge (MOSZ) szerint a brüssze­li gabonairányító bizottság­nak át kellene alakítani az uniós gabonaértékesítés, il­letve gabonaexport támoga­tásának rend­szerét. A MOSZ szerint az lenne a he­lyes, ha a brüsz- szeli gabonairá­nyító bizottság elfogadná azt a nézetet, miszerint az aratást követően a jelentős gabona­többletet termelő tagállam­nak - legalább a többlet egy részére - az irányító bizott­ság közvetlenül export-visz- szatérítést adna az Európai Unión kívüli értékesítésre. A magyarországi gabonaterme­lőket ugyanis igen érzéke­nyen érinti, hogy az ország­ban jelentős gabonafelesleg alakult ki. Húsipari beruházás mórahalom A belga Vanreusel Snacks NV a Mórahalmi Agráripari Park­ban létesít húsfeldolgozó üze­met; az erről szóló szerződést a minap írta alá a cég ügyve­zető igazgatója és a város pol­gármestere. Az 1953-ban ala­pított családi vállalkozás 3 ütemben csaknem 1 mil­liárd forintos beruházást való­sít meg és 200 munkahelyet hoz létre. Az üzemben csak a technológia és a tőke szárma­zik Belgiumból, a nyersanyagot és a munka­erőt hely­ben szer­zik be. Az első két évben a gyárban készített termékeket exportálni fogják Belgium mellett elsősorban Német-, Spanyol- és Franciaországba. Téli foglalkoztatás munkaerőpiac Olyan alap lét­rehozását javasolja a Mező- gazdasági, Erdészeti és Víz­gazdálkodási Dolgozók Szak- szervezeteinek Szövetsége (Medosz), amelyből megold­ható lenne a növénytermesz­tésben dolgozók téli munkavi­szonyának fenntartása. Ezt Bereczky András, a szövetség főtitkára ismertette a buda­pesti választmányi ülésen a vendégként meghívott Pásztohy András földművelés­ügyi politikai államtitkárral. A vetések jól telelnek? időjárás Az elmúlt időszak­ban tapasztalható enyhe, majd fagyos téli időszak nem viselte meg az őszi vetéseket - derül ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium jelentéséből, amelyet a szakemberek a januári me­gyei tapasztalatok alapján ál­lítottak össze. A közlemény szerint a januári időjárás az őszi vetésekre megfelelő volt, s jól telelnek az őszi vetésű, hidegtűrő zöldségek is. A tél eleji enyhe, napsütéses időjá­rás kedvezett a zöldség hajta­tásának - áll a jelentésben. Mi az állategység? az állategység a különböző állatfajok állományának együttes számbavételére alkalmas egyenérték. A tartási helyen lévő állatok számából az alábbi táblázat segít­ségével meghatározható, hogy mennyi állategységgel rendelkezik a támogatást igénylő. Kérődzők szarvasmarha / bivaly Borjú 6 hónapos korig 1 0,4 6-24 hónapos korú növendék 1 0,6 24 hónaposnál idősebb állat * 1 NNNMM Juh, kecske, dámszarvas (vegyes korcsoport) 1 0,15 Gímszarvas (vegyes korcsoport) ,«1 ' ' .... * 0,3 Sertésfélék ■& * Tenyészkoca, malacok nélkül (u 1 v />, 0,5 Malac <25 kg , 1 * 0,03 Hízósertés 25-110 kg V 7 1 0,2 Kan É 1 0,5 Lófélék f Iff Ló (vegyes korcsoport) | u I 1 1 Öszvér, szamár (vegyes korcsoport) * 1 0,6 Baromfifélék Pecsenyetyúk, kakas és gyöngytyúk (vegyes korcsoport) Tojótyúk és kakas (vegyes korcsoport). Pulyka (vegyes korcsoport) Vfziszámyasok Lúd (vegyes korcsoport) Kacsa (vegyes korcsoport) Egyéb állatok Nyúl (vegyes korcsoport) 0,03 0,02 0,02 Madárkórház a Hortobágyon állategészségügy Az ország minden tájáról érkeznek a betegek Háromszáznál is több be­teg madarat kezelt tavaly a Hortobágyi Madárkór­ház. Az alapítvány által működtetett, nemzetközi­leg is elismert centrum a gyógyítást követően hete­ket tölt a madarak vissza- vadításával. A madármentő tevékenység a Hortobágyon 1991 óta történik szervezett formában. A madár­kórház 1999 óta működik, évről évre több sérült, beteg madár­nak adva esélyt a túlélésre. Az Betegszám éves szinten (átlag) 300 egyed Kórházban töltött idő (átlag) 2,5 hónap Életbenmaradási arány (átlag) 80% Szabadon bocsátásra alkalmas (átlag) 40% (Forrás: Hortobágyi Madárkórház) állat-egészségügyi centrum ve­zetője dr. Déri lános állatorvos, aki feleségével, a szintén állat­orvos dr. Dériné dr. Smidová Beátával, valamint segítőivel az elmúlt évek során különleges tapasztalatra tett szert. A Hortobágyi Madárkórház­ban vizsgáló, röntgen, műtő, la­boratórium, fertőzőbeteg-elkü- lönítő és intenzív osztály egy­aránt van. A lábadozást a gyó­gyulási fokozatoknak megfele­lő, különböző méretű helyisé­gek, röpdék és kifutók szolgál­ják. A házaspár az évek során olyan kapcsolatrendszert alakí­tott ki, amelynek köszönhetően valóságos segítőhálózat alakult ki az országban. Bács-Kiskun, Szolnok, Békés, Heves és Tolna megyében egyaránt ismert a centrum. Az ottani madárbará­tok átmeneti szállást biztosíta­nak a talált madaraknak mind­addig, amíg a kórház saját gép­kocsijával a Hortobágyra nem szálh'tja a beteget. A hosszú lábadozást köve­tően a madarakat a centrum visszavadítja. Az ott dolgozók olyan módszereket fejlesztettek ki, amelyekkel az állatokat fel­készíthetik a szabadban rájuk leselkedő veszélyekre. így a madarakat nemcsak fizikailag, hanem mentáli­san is tökéletes állapotban ad­ják vissza a ter­mészetnek. A rendkívül magas színvo­nalon végzett fontos munka el­lenére a kórházat évről évre a bezárás veszélye fenyegeti. A működésükhöz ugyanis éven­te legalább 14 millió forint szük­séges - azért csak ennyi, mert egy-két segítőt kivéve mindenki társadalmi munkában dolgozik. Az alapítványnak azonban sem­miféle finanszírozása, támoga­Dr. Déri János egy parlagi sast vizsgál tása nincs. Dr. Déri János el­mondta: gyakorlatilag a madár­szeretők felajánlásaiból és az A centrumban gyógyult már parlagi és réti sas, kerecsensólyom, vándorsólyom, túzok, daru, fehér és fekete gólya, sőt még bö­lömbika is. Többségük betegségéért a civilizáció által megváltoz­tatott környezet a felelős, hiszen sérüléseiket országúti baleset, mérgezés vagy orwadászat okozta. Gyakori az áramütés is, mert az országban több mint egymillió szigetelés nélküli villany­pózna van. adók egy százalékából táftják fenn magukat. Ez már csak azért is elgondolkodtató, mert az országban ez az egyetlen olyan centrum, amely komp­lexen kezeli a vadon élő beteg madarak problémáját. Egy ilyen feladatnak az unió szá­mos országában több évtizedes hagyományai vannak, nálunk azonban még ez is gyerekcipő­ben jár. ■Takács Valentina Az agrárkamara segítene kritika A magyar agrárium- ban kialakult kedvezőtlen helyzet megoldására a Ma­gyar Agrárkamara (MÁK) fel­ajánlja segítségét - hangoztat­ta Forgács Barna, a kamara al- elnöke a csütörtökön tartott sajtótájékoztatón Budapesten, a köztestület elnökségének rendkívüli konzultatív tanács­kozását követően. Az alelnök elmondta: a kamara úgy látja, hogy a mezőgazdasági terme­lők likviditási gondokkal küz­denek, a támogatások kifize­téséhez szükséges intézmény- rendszer kiépítése lelassult, működése sok kívánnivalót hagy maga után. Elhangzott: a mezőgazdasági termelők ré­szére a tavalyi 293 milliárd fo­rint támogatás 60 százalékát fizették ki, illetve a gabonain­tervencióra felajánlott 130 milliárd forint értékű gabona árának rendezése érdekében nem történik semmi. Az ag­rárkamara elnöksége szerint a tavalyi többletgabona kivo­nása a piacról nemcsak inter­vencióval oldható meg, hanem a terményt minél előbb kül­földön kellene értékesíteni. A termelők 130 milliárdot követelnek Több szakmai szervezet álláspontja szerint az agráriumot a likviditási gondok és a pénzhiány miatt az összeomlás fenye­geti. Az érdekképviseletek követelik a termelők elma­radt, százmilliárd forintot meghaladó járandóságai­nak azonnali kifizetését. Tavaly a gazdák a beígért támogatás alig több mint felét kapták meg. Laczi Zoltán A közvéleményt a kormányzat a gazdáknak juttatott támogatá­sok évről évre történő növelésé­ről tájékoztatja, miközben a helyzet az, hogy a múlt évben 130 milliárd forintot nem kap­tak meg a termelők, s ezzel tá­mogatottságuk legfeljebb har­mada az uniós gazdákénak, akikkel a bel- és külpiacon ver­senyezniük kell - állítja Ma­gyar György, a MOSZ tikára. A feszültséget fokozza - tette hozzá -, hogy közel négy hó­napja nagyon fontos támogatási címek esetében nem működik a támogatási rendszer. Az érdek­Agrár- és vidékfejlesztési támogatások 2004-ben (milliárd forint) NVT SAPARD AVOP SAPS Fejlesztési támogatások 21,4 sáp 18,8 14 IF 14,6 0 W 76,3 13 25,5 28,3 Folyó kiadások és jöved. tám. 105,5 96,1 Piaci támogatások 17,9 0,5 o Egyéb 13 11,9 <ö Összesen: 293 163,7 o képviselet szerint az elmaradt követelések azonnali kifizeté­sén túl meg kell hirdetni a 2005. évi támogatási rendszert, s érdemben fel kell gyorsítani az intervenciós felvásárlást De mi okozta a rendkívüli el­térést a múlt évi költségvetés­ben megtervezett támogatási összegtől? A szakember rámu­tatott: az Agrár- és Vidékfejlesz­tési Program (AVOP), valamint a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) céljaira előirányzott 36 milliárd forintból egyetlen fil­lért sem fizettek ki, a SAPARD előcsatlakozási program tavaly­ra szánt forrásainak pedig csak háromnegyedét utalták át. A fo­lyó kiadások és jövedelemtámo­gatások fejezet alatt 9 milliárd forinttal kevesebbet folyósítot­tak. Összegszerűen azonban a legnagyobb, több mint 60 mil­liárd forint az elmaradás az uniós forrásból származó terü­letalapú támogatásnál (SAPS), mert az e célra járó összeg mindössze egyhatodát fizették ki. Mindehhez jön még, hogy a tavalyi költségvetés 18 milliárd forint uniós forrásból származó piaci támogatással számolt, s ennek az összegnek kevesebb mint 3 százaléka került az érin­tettekhez. I» I a

Next

/
Thumbnails
Contents