Békés Megyei Hírlap, 2005. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-12 / 36. szám
Az asztalosinas hódításai Munkácsy Mihályt magáénak vallja Munkács, Miskolc, Arad és egy kicsit Párizs is. 10. oldal A test a létfontosságú szerveket a végsőkig menti, míg a külső részek lassan elhalnak Az orrnak, fülnek és a végtagoknak árt leghamarabb a fagy Akit örökös hidegbe kényszerít a természet, arról gondoskodik is. A fiatal jegesmedvéknek azért mégis jólesik anyjuk melege és közelsége. Hidegrekordok a Déli-sarkon Grönlandon az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet 1954. január 8-án mérték, az akkori Northice nevű állomáson mínusz 70 Celsius-fokot mutatott a hőmérő. A Déli-sarkon a tudósok már mínusz 88,3 Celsius-fokot is jegyeztek a műszerek. A leghidegebb, amit eddig a földön mértek, mínusz 89,6 Celsius-fök: orosz tudósok 1983-ban az Antarktiszon, a Déli-sarktól ezer kilométerre lévő Vosztok kutatóállomáson rögzítették ezt a rekordértéket. „Hideg ellen nincs vitéz” - tartja a magyar szólás. Akit a szabadban ér a rendkívüli hideg, amit csak felerősít a szél, az súlyos károsodással számolhat. Meddig terjed az ember fagytűrése? Grönlandon, ha kikíváncsiskodunk a mínusz negyven fokba és akár csak egy pillanatra is rátámaszkodunk a terasz fémkorlátjára, máris odafagyott a fél tenyerünk a vascsövekhez. A világ tetejét tisztára söprő vad szélben ráfagy a lehelet a szakádra, az ember füle megdagad, ajka felhasadozik, tagjai megmerevednek. Errefelé a fém karóraszíjnak a zsebben a helye, különben lefagyna alatta a csuklónk. A messze északon - mielőtt kimerészkednénk a szabadba - nem elég csupán a hőmérőre pillantanunk: a szél sebességét is számításba kell vennünk. Tizenöt fokos hidegben, ha óránként negyven kilométeres szél fúj, hidegérzetünk a dupláját regisztrálja. A mínusz 28 fokot a kutyaszán haladásakor érzett menetszél megkétszerezi, s bizoijyy mínusz 3Jj,fók alátt már egy. percen belül megfagy a hús! Ha pedig szél is metszi a levegőt, ennél néhány fokkal kevesebb is megteszi a hússal ugyanezt. Hogyan érezzük a hideget? Teljes bőrfelületünkön összesen 250 ezer hidegérzékelő pont található. Ha vacog az ember, csöppet sem vigasztalja a fizikai számítás: azzal az energiával, amely a libabőrözés során keletkezik, akár egy liter vizet is fel lehetne melegíteni. Ha erős a lehűlés, bőrünk különlegesen érzékeny területei könnyen fagykárosodást szenvedhetnek. Különösen az arc, az orr, a fül és a végtagok vannak veszélyben. Nagy hidegben a szervezet még hosszú ideig megkísérli életben tartani a létfontosságú szerveket a has-, a mell- és a koponyaüregben, miközben a külső részek lassacskán elhalnak. A fagyásnak, éppúgy, mint az égésnek, különböző fokozatai ismeretesek. A fagysérülés tünetei - vörös foltok jelennek meg a kérdéses testrészen, először kellemetlenül viszketnek, majd a bőr elvékonyodik, később fáj - elég hamar jelentkeznek. Először a végtagokon, de az orr és a fül is ki van téve a fagyveszélynek. Ráadásul nem is kell farkasordító hideg a maradandó bőrsérüléshez: enyhébb időben, fagypont körüli hőmérsékleten is kialakulhat. Az ember testének belső hőmérséklete 36,6 fok körül van. Ha süllyed a testhőmérséklete, a kihűlés az ujjakon, a kéz- és lábfejen tapasztalható leghamarabb. Erős lehűlés kezdődik, ha a test belsejében (szív, tüdő, gerincvelő, belek) a hőmérséklet 35 fok alá süly- lyed. A pupillájuk kitágul, értelmetlenül beszélnek, és zavart ember benyomását keltik. 30-32 fokos belső hőmérséklet esetén megszűnik a remegés: a test felhasználta melegtartalékait. Ebben a stádiumban megmerevednek az izmok. 32-29,5 fokos testhőmérsékletnél beáll az eszméletvesztés. A végső szakaszban élettelennek tűnnek az ilyen állapotba kerülők, noha szerveik még működnek. A szív és a tüdő a lehető leglassúbb ritmusban funkcionál: percenként két-három dobbanás, szinte mérhetetlen pulzus és alig észlelhető légzés. Ha a testhőmérséklet 27-25 fokra csökken, megáll a szív. Az első fokú fagyás otthoni kezeléssel is orvosolható. A tüneteket szinte mindenki ismeri. A fagyott testrész érzéketlenné válik, s ha meleg éri, először zsibbadni kezd, ezt kellemetlen lüktetés követi, s a tartós hatás: piros foltok a bőrfelületen, viszkető fájdalommal párosulva. E foltok megjelenésekor a hideg-meleg váltófürdő javallott, amelyet mindig hideggel kell befejezni. Fürdő után a vérkeringés serkentésére masszírozzuk meg a piros bőrfelületet sósborszesszel, vagy gyógynövényből készült krémmel, majd kenjük be fagykenőccsel, fagybalzsammal. Ha az orrunk, fülünk vörös, fagyott, hideg-meleg vizes borogatást tegyünk rá, majd óvatosan masszírozzuk.------------Apróbam a A franciák féltik a gall kakast A híres gall kakast, a franciák egyik nemzeti jelképét halálra ítélte a szárnyasokat pusztító idő. A zászlók, címerek, futball-szurkolók jelképe az emlékezés kegyes tartományába kerülhet, minthogy a biológusok tudatták: a házi szárnyasok felét már elvitték a különféle járványok. Az állomány valóban vészesen csökken. Ma már mindössze 200 példány található Franciaországban, amatőr tenyésztőknél. A vészjelzést komolyan véve INRA Nemzeti Agronómiái Kutatóintézet tudósai Elisabeth Blesbois vezetésével kiválasztották a legtökéletesebb fiatal tyúkokat és kakasokat, majd keresztezték azokat. Az így létrejött utódok közül 40 kakast a lehető legkedvezőbb körülmények között neveltek fel, majd hímivarsejteket nyertek tőlük, melyeket lefagyasztottak. A jövőben, ha valóban kihalna a gall kakas, e hímivarsejtek felolvaszthatok, és felhasználhatók egy közönséges tyúk megtermékenyítésére. Az utódnemzedékek beltenyésztésével pedig újra létrehozható a gall kakas. A hímivarsejteket a biztonság kedvéért két különböző helyen tárolják lefagyasztva, a minták garantáltan legalább 60 évig eltarthatok. Az óriáspanda meglesett rekordja A kivesző faj hírében lévő kínai óriáspandáról mindent tudnak a sorsáért aggódó állatbarátok. Pontosabban, majdnem mindent. Tavaly év végén a Délkelet- Ázsia 2-4 ezer méter magas, havasi régióiban élő vörhe- nyes-barna mackó nem kis meglepetést okozott az élet titkait fürkésző televíziósoknak. A BBC, a brit tévé elküldte csapatát, hogy álcázott kamerákkal vegyék fel az óriásmaci életének fontos mozzanatait, mielőtt e nagytestű állatok esetleg végleg eltűnnek a világból. A tévések tehát elrejtőztek és négy különböző kameraállásból követték az óriáspanda mozgását, gondosan ügyelve arra, hogy hanggal, mozgással ne zavarják az egyébként jámbor állat élettevékenységét. A Nature című szaklap szerint így örökíthették meg elsőként a mosómedvefélék családjába tartozó vörös panda ballisztikus teljesítményét is. Ez a jámbor hústömeg ugyanis akrobatamutatványnak is beillő pózban, a legerősebb fatörzseken olyan magasságban jelöli meg vizeletével területének határát, hogy ezt a teljesítményt a serdülő korú fiúk szokásos, hasonló versengésükben megközelíteni sem lennének képesek. 4 r * I
