Békés Megyei Hírlap, 2004. december (59. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-18 / 295. szám

lű (óétvége BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2004. DECEMBER 18., SZOMBAT —Verselő Faludi Ferenc Tavasz Királyi múlatság erdőkben sétálni, Árnyékos utcáin fel s alá járkálni, Fülemile éneklésén, Gyönge szellők legyezésén Örömét nevelni, Kedve szerint élni. Az ócsó nyálakat bokorbul kiverni, Fiatal madárkák fészkét felkeverni, Flegyet-völgyet megkerülni, Friss források mellett ülni, Ebédre megtérni, Jó lakáshoz férni. A sötét gondokat magos szegre tenni, Feladott étkekbül jóízűen enni, Enni, meg nem csömörleni, Közbe vígan beszélleni Friss borokat inni, A vizet dicsérni. (részlet) Faludi Ferenc költő, író, műfordító 225 éve hunyt el. Lírájára az olasz énekkölté­szet meÚett a magyar népköltészet is ha­tott. Versei változatosak, vallásosak, vilá­giak, több költeménye az udvari, nemesi élet témáit, a rokokó jellegű parasztjele­neteket örökíti meg. Az itt bemutatott Ta­vasz című verse 1775 előttró'l való. Az orosházi születésű fizikaprofesszor vonzódik atyafisága kultúrájához A Bolyai-díját édesapja emlékének ajánlotta-AJánló KÖNYV szomszédok. A Szom­szédok tabut sértett, ami­kor kimutatta, hogy 1941-ben, egy júliusi na­pon, egy lengyel falu zsi­dó lakosságát — körülbe­lül 1600 embert, férfia­kat, nőket és gyermekeket vegyesen — kiirtották a falu lengyel lakosai. A könyv megjelenését követő vitában alapvető kérdések kerültek felszínre. A vita tétje nemcsak az volt, ho^y tisz­tázódnak-e a lengyelek által második világháborúban elkövetett bűnök, ha­nem az is, hogy módosulnak-d'a lén- gyelek önmagukról alkotott elképzelé­sei, hogyan alakul a nemzet identitása és jövője. Jan T. Gross könyvének négy évvel ezelőtti lengyelországi megjele­nése után hatalmas vita támadt, ame­lyet az amerikai megjelenés nemzetkö­zi vitává terebélyesben. A kötet ideha­za az Új Mandátum Könyvkiadó gon­dozásában jelent meg. Bor Zsolt tanszékvezető egyete­mi tanárt, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia rendes tagját ju­talmazta idén a kétévente kiosz­tott Bolyai-díjjal az alapítvány kuratóriuma. Mádl Ferenc ál­lamfő a budapesti operaházban rendezett gálán adta át az elis­merést a fizikusnak, aki az díjat édesapja emlékének ajánlotta. Bor Pálra, az orosházi Táncsics gimná­zium egykori, kiváló matematika-fizika tanárára máig sok diák emlékezik há­lás szívvel. Az ő fia Bor Zsolt, akivel a napokban találkoztunk, s micsoda vé- J leden, éppen a Táncsicsban, ahol a Bo-g lyai Műhely Alapítvány legjobbjainak járó díjakat adták át.- Egy interjúban úgy nyilatkozott Pro-íj| fesszor úr, hogy az atyafiság csábította haza külföldről. Ilyen erősek a gyökerei? — Sokszor megkérdezték már, hogy a sikeres tudományos pályafutás után miért jöttem haza Szegedre. Két oka is van: a '70-es évektől járom a világot, akkoriban az itthon maradt családtag­jaimnak alaposan elhúzták volna a nó­táját, ha kint maradok. Ilyen zenei to­vábbképzésben nem akartam őket ré­szesíteni! A másik ok: az ember vonzó­dik a szülőhelyéhez, a barátaihoz. Én Bor Zsolt fizikaprofesszor szülővárosában a tehetség természetrajzáról tartott előadást. Névjegy Bor Zsolt 1956-ban született Orosházán. Nős, há­rom gyermek édesapja. 1999-től 2002-ig az Ma­gyar Tudományos Akadémia Fizikai osztályának elnöke volt. 1977 és 1989 között megszakítások­kal 6 évet töltött a göttingeni Max-Planck- Institut für biophysikalische Chemie lézerfizikai részlegében, ahol több új kutatási irányt alapo­zott meg, jórészt szegedi Fizikusok segítségével. 1995-től a houstoni Rice Egyetem vendégpro­fesszora. 1999-től másfél évig San Diegóban fejlesztéssel foglalkozott. 1994-ben Széchenyi-díj at, 1998-ban Pázmány Péter, illetve „Pro Űrbe Sze­ged” díjat kapott. szerettük volna megtudni, miért aján­lotta édesapja emlékének a díjat.- Édesapám kitűnő ember volt és ezt nem csak azért mondom, mert a fia va­gyok! Az objektív tények is engem iga­zolnak. Szegeden feladatmegoldó szak­köröket vezetett a diákjainak, akik ra­jongásig szerették. Tanítványai ma is a világ számos pontján élő kiváló mate­matikusok és fizikusok. Mindig azt val­lotta, hogy a gyerekeket egészen fiatal korban meg kell ismertetni a tudo­mánnyal, hogy minél hamarabb megél­hessék a tudás örömét. Úgy gondolom, hogy édesapámnak, Bor Pálnak a ma­gyar tudomány nagyon sokat köszön­het!- Vajon a hétévesen Orosházáról elke­rült fiatalra hatással voltak-e a szülők? - szinte adta magát az újabb kérdés, hi­szen Bor Zsolt tevékenységét többek kö­zött a fotolitográfia (az integrált áramkö­rök előállításához használt lézertechno­lógia) és a lézerek orvosi alkalmazása te­rületén végzi. Számos szabadalma van. A Szegedi Egyetem Optikai és Kvantum­elektronikai Tanszékének az alapítója és az Magyar Tudományos Akadémia lézer­fizikai kutatócsoportjának vezetője. — Az öröklött tulajdonságok termé­szetesen erősek. Ráadásul otthon olyan értékrend volt, ahol azt érezte az em­ber, hogy az egyedüli és állandó komoly érték a tudás. Az anyagi dolgok nem voltak lényegesek. Igaz, arra sem akar­tak rávezetni a szüleim, hogy fizikus le­gyek, ugyanakkor ha jól teljesítettem, azt megbecsülték, egy simogatással vagy szép szóval honorálták. No, jó! Azt is bevallom, életem első szakaszában az iskola nem volt az érdeklődésem közép­pontjában... Édesapám 14 évesen adta a kezembe a középiskolai matematika és fizika lapokat. Azt javasolta, olvassam el és oldjam meg. Megtettem. Ma már tudom, ez a tehetséggondozás elképesz­tően sikeres változata. ■ Csete Ilona Bel Canto és Koós János — a zenei élmény a humor és a jókedv garantált A sztárvendég meglepetést tartogat a közönségnek POLAR EXPRESS. Tom Hanks a főszereplője a Polar Express című, kü­lönleges technikájú, komputeranimációs ka­rácsonyi filmnek. A produkció filmze­nei albuma is elkészült. A film betét­dala losh Groban előadásában a Believe című dal. Groban énekelte an­nak idején a Trója főcímdalát is. Érde­kesség, hogy a fiímben Steven Tyler, az Aerosmith frontembere is felbukkan. A Bel Canto Művészeti Egyesü­let 2001 őszén alakult Pörneki Anikó1 irányításával. Akik szere­tik az igényes, szórakoztató, ze­nés műfajt, azok szívesen válta­nak jegyet az orosházi lányok koncertjeire. A kamaraműveket, gospeleket, operetteket, musica­leket éneklő együttes az idén is megörvendezteti hallgatóságát. Alakulásunk évében karácsonyra idő­zítettük a bemutatkozást a helyi közön­ség előtt, 2002-ben óriási sikerrel meg­ismételtük az ünnepi koncertünket. 2003-ban a szabadtéri fellépésünkre is nagyon sokan eljöttek. Az idén úgy ha­tároztunk, egy dallamos, hangulatos, szórakoztató estével örvendeztetjük meg mindazokat, akik szeretik a ze­nénket, énekeinket. A komolyzene és a musical alapjaira építünk, az operett lesz a ráadás - mesélt terveikről Pörneki Anikó, aki egy nemzetközi operett társulattal 1,5 hónapot töltött Németországban. Az énekes lányok Ünnepi hangulatot teremtő, dallamos, szórakoztató estére várja a zeneszeretőket Pörneki Anikó. Anikó próbál és jegyeket árul x A Bal Canto koncertjének vendége lesz Békefl László színművész, a lányok pro­dukcióit pedig Bátkai Jó­zsef, a Jókai színház zenei vezetője kíséri. Pörneki Anikó azt is elárulta, az idén ő a szervező, a mene­dzser és a jegyárus is. Szombaton például 14 és 16 óm között a művelődési központban kereshetik fel azok, akik szeretnének a vasárnapi koncertre eljut­ni De a helyszínen is lehet majd jegyeket vásárolni meghívását elfogadva Orosházára érke­zik vasárnap délután Koós János is, aki nem árulta el, mivel örvendezteti meg az énekegyüttest és a közönséget. — Telefonon összeénekeltük a műsort Koós Jánossal. Csupán azt árulhatom el, hogy az ünnepvárás jegyében karácsonyi dalokat és a könnyedebb műfaj sikerszá­mait hallhatják mindazok, akik a decem­ber 19-ei koncertünkre ellátogatnak. Az énekegyüttes tagjainak „megnyugtatás­ként” annyit mondtam, készüljenek fel mindenre, mert ígéretéhez híven Koós Já­nos rögtönöz majd a Petőfi művelődési központ koncerttermi színpadán. Ember—bözelbeu Egy kézfogásban, egy emberi szóban érkezik meg az aranyvillamos Áll egy költő a ködös Közép-Kelet-Euró- pában egy ideiglenes megállóhelyen és várja az aranyvillamost. Eljön-e? Fel- szállhat-e rá? Van-e egyáltalán ez a vil­lamos, hiszen már harmadik verseskö­tetében várja úgyannyira, hogy címnek is ezt adta. Nos, azt hiszem, van ilyen villamos. Mindenki számára, akiben erősebb a remény, a bizakodás, mint az európai szomorúság. Böszörményi pe­dig szerintem már talált is egy ilyen vil­lamost, életet és embert, hitet és álmo­kat kiteljesítő életértelmet: a magyar szellem ápolásának szolgálatát Érett férfikorban van, megjárta azokat a külországokat, ahol egzisz­tenciát teremtett újságíróként, értel­miségiként és vállalkozóként. És mindezt haza­hozta Aradra, ahol édesapja is szolgálta az „acélhegyű ördö­göt”. Korszerű, európai szintű lapot csinált a Nyugati Jelenből, megteremtette, fel­építette valójában is, szellemileg is az aradi magyar házat, kiadja - lapja mellékleteként - a legnagyobb pél­dányszámú magyar irodalmi folyóira­tot (Irodalmi Jelen), mecénás és szer­vező, amellett egészen az utóbbi idő­kig gyártulajdonos is. Hogyan függ ez össze a versekkel? Csak így: aki ennyit és ilyen értékeset tett a ma­gyar kultúráért, az bizony felszállt már arra az aranyvillamosra. Ám tudjuk, a költő nem azonos a szerkesztővel. A költő viaskodik. A tér­rel is, amelyet megjárt emberként, az idővel is, amit megélt Mert minden az időhöz kapcsolódik - írja egyik versé­ben, a borostás arcú időhöz. És az idő­ben mindig várni kell valamire: „a jó dolgokra mindig várni kell, / mint Bar­tókra vagy Boticellire, / vagy a vasár­nap délutánra. ” A „nagyrohanva beba­rangolt feketevonalas tarkálló tájak” is csak arra jók, hogy kialakuljon a ván­dorban az elégedetlenség, a magány, a várakozás költői attitűdje. A várakozó tele van szorongással, emlékekkel, vágyakkal és álmokkal. Őrzi a szerelem gyönyörű morzsáit, a látott világ emlékeit és folytonosan a szürreális és reális határmezsgyéjén egyensúlyoz. A valóság kibillenthetet- len alap, de ő felépít egy másik valósá­got is, „inkább az elvarázsolt szilvafa szilvaszemei érdekeltek”, vallja és ész­reveszi ezt a valóságfölötti életélményt minden jelenségben, főként a tenger hullámzásában és morajában. Versei­ben olykor meghökkentő a töredezett­ség, fittyet hány rímnek, ritmusnak, a hagyományos versformáknak nem úgy, hogy nem használja őket, hanem úgy, hogy saját törvényei szerint ala­kítja. Hol vannak már a jambusból építkező szonettek? Hol a páros rímek rendje? Böszörményi rímei ott szólal­nak meg, ahol a szöveg törvénye, s nem ott, ahol a forma törvényei köti őket. Olyasmi ez, mint amikor valaki a villamosra várva ismert verssorokat zsolozsmázik, hogy múljon az idő. Felszállhat-e Böszörményi Zoltán az aranyvillamosra? Bizonyosan. Értéke­ket visz oda, jeles szellemi értékeket. És a villamos jönni fog. Vagy még mos­tanában, egy mosolyban, egy kézfo­gásban, egy emberi szóban. Vagy egy másik élet valóságával, a megváltás­sal. Várjuk hát együtt. Sokan vannak, akik elfáradtak. (Böszörményi Zoltán: Aranyvillamos. Harmadik szakasz Kalligram, 2004. Pozsony) m Bényei József ezért vagyok itthon—válaszolta találko­zásunkkor a fizikaprofesszor, aki a har­madik Bolyai-díjazott, és aki operaházi beszédében kiemelte: a tudomány nem a tudósok magánügye, hanem nemzeti stratégiai ügy. A közvetlenségéről, jó humoráról is híres, a diákjai körében pedig nagyon népszerű embertől azt is

Next

/
Thumbnails
Contents