Békés Megyei Hírlap, 2004. december (59. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-18 / 295. szám
2004. DECEMBER 18., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 11 A Békés megyei Ybl-műemlékekre figyeltek egy budapesti konferencia résztvevői Elnök, aki sérteget Titok lengi körül a gerlai kastély jövőjét Az elmúlt nyáron a Jövő nemzedék alkotótábor tagjai éppen a Békés megyei Ybl-mű- emlékekről készítették képzőművészeti alkotásokat, melyeket néhány hete a gerlai kastély kápolnájában kiállítás keretében mutatták be az érdeklődőknek. Megyénk szempontjából tanulságos konferenciát rendezett nemrégiben Budapesten az Ybl Egyesület. A Kastélyrehabilitáció Magyarországon nevet viselő' program második részének keretében ezúttal a Wenckheim-családok egykori Békés megyei birtokain található Ybl-műemlékekre koncentrált a program, jeles előadók részvételével. Az Ybl Egyesület elnöke, Szmodits Julia egyetlen gondolatba sűrítette a szervezet által kitűzött fontos célt: az örökségvédelemnek, mint tudatos gondolkodásának a kiszélesítése. A kastélyrehabilitációs program elindítója, az országgyűlés kastélyok, kúriák, várak albizottságának főtanácsosa, dr. Virág Zsolt a megyénkben található Ybl Miklós által tervezett értékek közül külön kiemelte a gerlai kastélyt, melynek turisztikai vonzerővé alakítása a térség szempontjából is meghatározó jelentőségű. Egyedülálló megoldásnak nevezte, hogy a kastélynak két tulajdonosa van, a kápolnát a Leonardo CAD Bt. három éve vásárolta meg, az épület nagyobb részét, a két szárnyat pedig egy makói vállalkozó. A két részt - hangsúlyozta dr. Virág Zsolt - egyszerre kívánják fejleszteni. Az örökségvédelem e fontos területéről a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal általános elnökhelyettese, dr. Fejérdy Tamás tájékoztatta a résztvevőket, ismertette azt a törekvést, miként lehetne biztosítani azt, hogy újra egy- betartozók legyenek az egyes részek. Olyan megoldást kell választani a rehabilitáció során — mondta -, melyben a megőrzés, a védelem nejm zárja ki a fejlesztést, sőt, a kettő összekapcsolható. El kell érni az optimumot a műemlék- védelemben, ugyanakkor egymást kiegészítő rendeltetések láncolatát célszerű kiépíteni a kastélyokban. A gerlai kastély ügyére hosszabb időt szentelt a találkozó. Kovács Ildikó, a kastély részét képező kápolna tulajdonosa visszautalt arra az időre, amikor a teljes gerlai ingaüant tervezte megvásárolni családi vállalkozásuk, a Leonardo CAD Bt. Előszerződést kötöttek a békéscsabai önkormányzattal, és előlegként másfél millió forintot fizettek. Szerettek volna pályázni a Szé- chenyi-terv keretében, ám az időközbeni kormányváltás és a pályázati lehetőségek megváltozásával kénytelenek voltak elállni az elképzelésüktől.- A kastélyrehabilitáció 500 milliós költséggel jár, az összeget nekünk kellett volna előzetesen előteremteni. Ekkora tőkénk nincs, ezért az előszerződést felbontottuk az önkormányzattal. Elveszett a másfél millió formtunk is. A következő pályázati kiírásra már nem jelentkeztünk, a kápolnát pedig a katolikus egyháztól vásároltuk meg. Nem adtuk fel, próbáljuk megóvni a kápolnát, jótékonysági koncertet is szerveztünk, és figyeljük a pályázatokat. Ezenkívül elég sok pénzt költöttünk már eddig is a kastély állagmegóvására. Nyitottak vagyunk a kastély többi részének tulajdonosa előtt is! A megyeszékhelyi önkormányzat idén új pályázatot írt ki, melyre októberben egyetlen pályázó jelentkezett: a makói Csanád Bútor Kft. Képviselője, Kovácsné Kabók Jolán ugyancsak részt vett a november 4-ei budapesti konferencián. A két tulajdonos megállapodott egy közeljövőbeni egyeztetésről, de az ígéretekkel ellentétben a következő héten, és írásunk elkészültéig Kovácsné nem hívta fel Kovács Ildikóékat. A kapcsolat megszakadt. December 14^én a békéscsabai ön- kormányzat nevében Pap János polgár- mester és a makói cég képviselője aláírta az adásvételi szerződést a gerlai kastély kápolnán kívüli részéről. Pap János a szerződésben foglaltakat értékelve bizakodásának adott hangot:- A kastélyt úgy adtuk el, hogy a hasznosítás nagy mértékben szabad kezet ad a tulajdonosnak, de a kastélyt 2008-ig fel kell újítania, s mivel műemlékről van szó, az erre vonatkozó szabályok betartásával. A tulajdonos feladata, hogy új funkcióval lássa el az ingatlant, ez várhatóan egyrészt kulturális célokat is magában foglal, ám csupán múzeumként nem lenne fenntartható, így kiállítások, konferenciák helyszíne is lehet. Az önkormányzat elsődleges célja az volt, hogy a kastély fennmaradjon. Ehhez biztosítékokat kértünk a tulajdonostól, így négy ingatlanára is jelzálogjogot jegyeztünk be, s ha például határidőig nem szerzi be az építési engedélyt, ha 2008-ig nem vagy csak részben újítja fel az épületet, élünk a jogainkkal. A makói cégről úgy látjuk, komolyan gondolják a kastéllyal kapcsolatos elképzeléseiket, tőkeerős vállalkozásnak tekintjük.- Úgy hallottuk, végül nem a Csanád Bútor Kft. szerepel a szerződésben, hanem egy Papírház Bt nevű cég.- Erre nem emlékszem pontosan, de ugyanazon vállalkozói körről van szó. Annyi bizonyos, hogy jól körülbástyázott, biztosítékokkal ellátott szerződést kötöttünk. Szerettük volna részletesen bemutatni olvasóinknak azokat a terveket, melyek a gerlai kastély jövőjével kapcsolatban formálódnak. A november 4-ei konferencia után felhívtuk telefonon dr. Virág Zsoltot, aki jelentős szerepet vállalt a felújításhoz szükséges pályázat elkészítésében. A szakember időt kért a pályázat végleges elkészültéig, december elejéig. Ekkor újra kerestük, ismét halasztást kért a nyilatkozatra, december közepéig. December 15-én már azzal biztatott, hogy másnapra e- mailben vázolja a gerlai kastéllyal kapcsolatos terveket, annál is inkább, mert 17-én Szegeden aláírásra is sor kerül. Azt viszont, hogy mit írtak alá, már nem sikerült megtudnunk (feltehetően egy megvalósíthatósági tanulmányt). Szerdán este dr. Virág Zsolt e- mailben értesített arról, hogy nem tudja ismertetni a gerlai kastély ingatlan- fejlesztési koncepcióját, mert az épület makói tulajdonosa ehhez nem járult hozzá, őt pedig köti a szerződésben megfogalmazott üzleti titoktartási kötelezettség. Ebbe pedig az is beletartozik, hogy milyen funkciót szeretnének az épületbe telepíteni. Természetesen több alkalommal kerestük a makói tulajdonost, november közepén meglehetősen ingerülten hárította el a kérdéseinket, e hét közepén pedig hiába igyekeztünk elérni telefonon és e-mailen, nem sikerült. Hasonlóképpen járt a békéscsabai önkormányzat gerlai képviselője, Bokros Mátyás: többszöri telefonhívásra sem tudott kapcsolatba lépni a tulajdonossal. írásunkban jeleztük, a kápolnatulajdonos Leonardo CAD Bt. sem tud semmit a másik fél szándékairól. így az sem világos a számukra, a kastélyfelújítást tartalmazó pályázat — megvalósíthatósági tanulmány - tartalmazza-e a kápolna rendbetételét is. Bokros Mátyás legutóbbi megkeresésünkre annyit mondott: már annak is örülne, ha az épület falai stabilan állnának. A legutóbbi erős szélvihar következtében az északi szárny udvar felőli részén ledőlt a kémény, beszakította a tetőzetet. Ha sürgősen nem javítják ki a tetőt, a beázástól újabb, súlyos károk keletkeznek. A terjedelmi korlátok miatt írásunkból sok fontos és értékes gondolat kimaradt. Leginkább azonban azt sajnáljuk, hogy olvasóinkat nem tájékoztathattuk a gerlai kastély tervezett, jövőbeni szerepéről, funkciójáról. Pedig sokakat személyes kötődés fűz e nagymúltú épülethez, másoknak zarándokhelyül szolgált, kultúránk, helyi történelmünk része. Talán nincs még egy kastély az országban, melynek jövőjét ekkora titok övezné. A titkolózás pedig sajátos érzést vált ki. Gyanakvásnak nevezik. ■ László Erzsébet A Magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós felkapott egy követ és jó messzire hajította. Egészen az Országos Választási Iroda ablakáig. Épp azt a szobát vette célba, ahol a közszolgálati hivatal vezetője, Rytkó Emília ÜL A főmagyar a kettős állampolgárságról szóló népszavazási voksok újraszámlálása körüli vita hevében ragadtatta el magát A „kő”, amit felkapott és behajított az ablakon, valójában egy jól átgondolt sértő mondat Eszerint — mármint az elnök állítása szerint — az iroda vezetője a „szimpatikus, csupán enyhén molett, és minden szempontból teljesen független Emília (társkeresők figyelem!) hadilábon áll a matekkal is”. Húzós kijelentés, annyi szent Még akkor is, ha Emília asszony tény- »•»•«*•»«•>•*»•• Mitől lett modortalan az ország? leg egy kissé molett, amiből persze nem következik, hogy a Magyarok Világszö- **♦•••*•••*••♦• vétségé elnökének azonnal társkeresőért kellene kiáltania A háttérben nyilván az áll, hogy Patrubány elnök a sovány hölgyeket szereti. Már azért sem kellene társat keresni a választási iroda vezetőjének, mert sok, enyhén molett, sőt egészen molett asszony él boldog házasságban A magyarok súlyfeleslegét nézve mondhatnám több, mint amennyi a karcsú hölgy. Az elnök javára legyen írva, hogy mindezt kisebb rendű és rangú hibának tartja, mint a matektudást, amivel - állítása szerint - az irodavezető hadilábon áll Szép kis cirkusz—mondhamák okkal Ismerve a hazai amazonok harciasságát, egy megsértett, enyhén molett hölgy ilyenkor minimum felkeresi a sértegetőt és leüti, minta taxiórát (Thdják, a taxikban régen olyan óra volt, amit fuvar végén „le kellett ütni”, hogy mutassa a díjat) Emília asszony azonban úrinőként viselkedett: visszaüzent Patrubány Miklósnak, hogy nem üti le, nem jelenti fej egyszerűen csak sajnálja őt Mit mondjak, sértésnek ez sem kevés, még ha cigarettapapír finomságú is. A történet - jóllehet, tegnap az elnök már cáfolta, hogy a fenti kijelentést tette - több, mint tanulságos. Egyszerre szól a vereség etviselhetetlenségéről, mások meg becsülésének és a nők tiszteletének hiányámL Rendben van, hogy a Magyarok Világszövetsége elérte a népszavazás kiírását a kettős állampolgárság kérdéséről Az is rendben van, hogy a választási eredménnyel (valójában a vereséggel) nem elégedett Még az is rendben van, hogy ilyen-olyan okok miatt elérte a szavazatok egy részének újraszámolását Még azt is megértem, hogy ezek után nincs megelégedve az újraszámlálást ellenző választási iroda munkájával De ehhez miért kell felkapni azt a bizonyos követ? Végű, jó lenne egyszer azt is megfejteni, miértveszítikelkomoly embereka jó modort, egyáltalán, mitől lett modortalan az ország? Árpási Zoltán arpasb@axels.hu---------Hétvégi olvasmány---------------------------------------------------------------------------------A legtársfalanahb nyelv a baszk: egyetlen rokona sincs a kontinensen Hogy melyik a legszebb, legnehezebb vagy legdallamosabb nyelv, azt ki-ki tetszése szerint ítélheti meg. De hogy melyek a legtöbb ember által beszélt, a leghosszabb szavakat használó vagy a legtöbbek által tanult nyelvek, arról csak a számok adhatnak útbaigazítást. Költők tanúsítják: mindenkinek az anyanyelve a legszebb, a legkedvesebb. „Szerelmet vallani az anyanyelvemen óhajtok, de szakítani idegen nyelven. Verset írni magyarul, de kritikát lehetőleg portugálul” - írta Kosztolányi Dezső Erős várunk, a nyelv című munkájában. Szubjektív megítélés tárgya az is, melyik a legnehezebb nyelv. Noha minden nyelv egyformán nehéz vagy könnyű, hiszen a világ minden táján ugyanannyi időt és erőfeszítést vesz igénybe a csecsemők nyelvtanulása, Európa 120 nyelve közül a legnehezebb - e sorok írója szerint - a lapp (számi). Minden névszóhoz külön meg kell tanulni az erős és a gyenge alakját, be kell magolni, hogy az adott szónál melyik esetrag melyik tőalakhoz járul, vagy azt, hogy a száz tagadási paradigma közül melyikbe tartozik; ugyanez vonatkozik az igékre is; eltérő jelenségek tapasztalhatóak páros, illetve páratlan szótagszámú szavak esetén stb. A nyelvi „leg”-ek objektív megítélése nem érzelmeken, hanem számokon, tényeken alapszik. Ha például a legdallamosabb nyelvet keressük - sokan az olaszt vélik annak -, a magánhangzók és mássalhangzók arányát, harmóniáját kell számításba vennünk. Bizonyos megállapításokban a nyelvtörténeti tények segítenek. Európa legfiatalabb nyelve a portugál, mindössze körülbelül 800 éves, a legtárstalanabb pedig a baszk, egyetlen rokona sincs a kontinensen. Európa legkisebb nemzeti nyelve az izlandi, 200 ezren beszélik. A legelterjedtebb nyelv valójában azonban az angol, mert ha összeadjuk mindazon országok lakosságának létszámát, ahol az angol is hivatalos nyelv, akkor 1,7 milliárd ember - több mint az emberiség egynegyede - beszéli ezt a nyelvet Shakespeare nyelve a „győztes” akkor is, ha arra vagyunk kíváncsiak, melyik idegen nyelvet tanulják a legtöbben. Ma már az a közhely sem igaz, hogy a diplomácia nyelve a francia, a tudományé pedig a német, mert ezeken a területeken is az angol vette át az uralmat Hivatalos nyelvként a világon az angol vezet, 63 országban használják. A francia 34 országban hivatalos nyelv (Moliere nyelve egyelőre őrzi vezető pozícióit a Maghreb-országokban és Fekete-Afriká- ban), a spanyolt 23 országban, az arabot 22, a németet pedig 7 országban. Az Európai Unióban az angolt beszélik a legtöbben, mint idegen nyelvet. A legjobb helyzetben a kontinens északi országai vannak: a svédek 81, a dánok 78 százaléka beszél angolul. A hollandoknál az arány 80 százalékos. Európa egyes részein a lakosságnak ugyancsak nyolcvan százaléka beszél angolul, s bár ma már nálunk is ez a legnépszerűbb nyelv, tíz emberből még mindig csak egy magyar beszéli. Nálunk a legtöbben (17,3 százalék) németül tudnak, ezt követi az angol (11,5 százalék), az orosz (8,8 százalék) és a francia (2,2 százalék). Az Európai Unióhoz legutóbb csatlakozó tíz ország közül a magyarok beszélnek a legkevesebben idegen nyelvet. Az Európai Unió országaiban a modern idegen nyelvek közül az angol után a francia a legelterjédtebb nyelv, ezt követi a német, majd a spanyol. Juhani Nagy János
