Békés Megyei Hírlap, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-17 / 268. szám
2004.N0VEMBER 17., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP BÉKÉS MEGYE HOZOMÁNYA Orosházáról röviden Területe: 20 ezer 224 hektár. Népessége: 31 ezer 816. Lakások száma: 13 ezer 782. Vízvezetékhálózatba kapcsolt lakások száma: 11 ezer 216, a csatornahálózatba 6 ezer 330, és a gázhálózatba 11 ezer 167. Szilárd burkolatú utak hossza: 327 kilométer. Szálláshelyek száma: 25, a bejelentett magánszállások száma: 100. Vendéglátóipari egység 321 üzemel Orosházán. Német minta alapján Németországban az evangélikus istentiszteleti rendet tartották szem előtt. Fontos volt, hogy az igehirdetés helye mindenhonnan jól látható legyen, az ott elhangzó igét minél többen, minél zavartalanabbul hallhassák. Ezért a belső tér kialakításánál, tervezésénél a látást gátló oszlopokat, pilléreket mellőzték. A férőhelyet a karzat alkalmazásával biztosították. Négyen „laknak” a harangházban Az I. világháború sok fémkincset kívánt, az evangélikus egyház két harangot, 74 orgonasípot és több egyházi edényt adott erre a célra. Később pótolták a harangokat. Ma a harangházban négy harang kondul. A legnagyobb 16 mázsa súlyú. Van egy hatmázsás és egy 90 kilós is. Ez utóbbira a tanítók és a gyerekek gyűjtöttek, ezért ez a gyermekek harangja. A legrégebbi 9,5 mázsás. A műemlék épületről mondták... Ribár János evangélikus esperes:- Az orosházi evangélikus templom a város egyetlen műemléke. Jelenlegi állapota elfogadható. A tetőzetét 1997-ben újítottuk fel, 2001-ben festettük. Új a toronyóra, ami ebben a mai modern változatában 2004 óta működik. A templom karbantartása, tatarozása jelenleg is az egyházközséget terheli, külső anyagi segítséget senkitől nem kapunk, az Istenben hívő emberek forintjaiból kuporgatjuk össze a karbantartásra a pénzt. Szűcs László fényképészmester:- Sok kiadvány készült felvételeim segítségével, gyakran fotóztam az evangélikus templomot is. Számomra ez az építmény szimbolizálja a zombai ősöket, a múltunkat. Orosháza panelrengetege fölé emelkedve a belváros patináját adja meg. Farkas Andrea, a helyi lap főszerkesztője:- Bárhol járok, mindig rácsodálkozok az elődök építményeire. Orosházán, az evangélikus templom szomszédságában 15 éve élek, naponta elmegyek a főbejárata előtt, és ha felnézek a toronyra, valami megmagyarázhatatlan érzés kerít hatalmába. Az oldalt szerkesztette: Csete Ilona. Fotó: Veress Erzsébet. A merész helybéliek jóváhagyás nélkül templomot építettek» A Dél-Dunántúlról elüldözött evangélikusok báró Harruckern Ferenc engedelmével 1744-ben Orosházán telepedtek le. A Zalai-féle házban tartották istentiszteleteiket. Csakhamar templomot is építettek, amelynek belső' vázát vesszőfonat képezte, és ezt vakolták (sárral tapasztották be). Az időjárás - az esőzés, a hó, a fagy - azonban megrongálta, és a lakosság gyarapodása úi templomot kívánt. Az orosházi evangélikusok 1763-ban új templom építéséhez kérték a megye engedélyét. Hiába szerezték be a szükséges kő- és faanyagokat, kérésüket elutasították. Az 1768-as évről megmaradt nagyváradi püspök megyéhez benyújtott panasza arról árulkodik, hogy a merész orosháziak jóváhagyás nélkül is felépítették kőalapzatú templomukat a mai evangélikus templom helyén. 1775-ben a lelkes hívek a fából készült harangállvány helyett kőből akartak tornyot építeni. Ám a helytartó tanács csupán a tégla alap- zatú, faállványos harangállást engedélyezte a templomtól két ölnyire. Végül 1777-ben, a sorozatos kérelmek után teljesítették a kérést azzal a kikötéssel, hogy a templommal ne építsék össze, és más felekezetekkel együtt használják kilátónak. — A felvilágosodott abszolutizmus uralkodója, II. József reformjaival szabályozta az egyházpolitikai kérdéseket, így lehetővé vált a protestáns templomok szilárd anyagból való építése. A felülvizsgáló bizottság Orosházán indokoltnak tartotta az új evangélikus templom építését, mivel az erre szánt pénz is megvolt. 1785. november 7-én a helytartó tanács megadta az engedélyt. Ennek alapján épülhetett fel az orosházi evangélikus templom egy része 1786-ban — tudtuk meg az orosházi pedagógus művészettörténeti elemzéséből derült ki sok egyéb érdekesség is: Az evangélikus templom tervezője ismeretlen. A felépített téglalap alapú templom a meglévő toronytól keletre került A támasz nélküli, teremszerű alaprajz német kiindulási rendszerű. A mezőberényi evangélikus templommal nemcsak alaprajzi hasonlóság van, hanem a szószékoltár, a karzatok elhelyezése is szinte egyező. Szóbeli közlés szerint (az építés idejéből hiteles okmányok a gyakori tűzesetek miatt nem maradtak) a nyugati karzaton helyezték el az orgonát. Az északi fal közepére a szószékoltár került. A kellő világosságot nyolc nagy ablak biztosította. Az egyetlen bejáratot kelet felől építették. A torony (meghaladja a 40 métert) kezdetben őrtorony volt. Az orosházi evangélikus templom művészettörténeti érték, műemlék. Az épület megőrizte a barokk stílusjegyeket. A déli szárny közepén a]tó van. A főpárkány feletti homlokzaton a festett felirat: ERŐS VÁR A Ml ISTENÜNK. Orgonamuzsika A templom felépítésétől volt orgonája az evangélikusoknak. Kezdetben a nyugati karzaton, majd a déli toldalék építésekor a tápiószelei egyháznak adták el. 1830-ban Komomik Benedek nagyváradi orgonakészít&mestemél rendelték meg az új hangszert Ezt az orgonát a szószékoltárral szemben helyezték el. Pusztai Istvánná Ravasz Ildikó építkezés előzményeiről a témával komoly alapossággal foglalkozó Pusztai Istvánná Ravasz Ildikótól. A nyugalmazott Ennek különleges jelleget kölcsönöz a harangház magasságában lévő, körülfutó rácsoza- tos erkély. A korabeli épületek közül magasan kiemelkedett, messziről magára vonta a tekintetet. A tűzfigyelő harangozó- nak távoli kilátást tett lehetővé. A templom azonban pár évtized múlva kicsinek bizonyult. Bővíteni nyugat felé, a torony irányába lehetett, és dél felé, egy új szárny hozzáépítésével, így valósulhatott meg a toronynyal való összeépítése - a toldás ma is észrevehető, mivel a külső fal megrepedezik. Ám a kétölnyi bővítés nem volt elegendő, a déli részen, 1265 centiméter hosszúságban hozzá kellett építeni. Czigler Antal építőmester 1832-ben fejezte be a déli, új templomrészt. Stílusával, a barokk stílusjegyek alkalmazásával szervesen kapcsolódott a régi templomrészhez és a toronyhoz.- A kibővített templom kellő megvilágítását az új ablakok biztosítják. A beözönlő fény játékosan törik meg az egymással szembeni pilasz- tereken, amelyeknek felső kiképzése a főpárkány fölött ívelten hajlik a mennyezet tartására. A világítást szolgálja az a két függőcsillár is, amelyeket közadakozásból vettek 1893-ban. A kilenc karon négy-négy gyertya égett az 1920-as évekig, majd villany- világításra tértek át. Ekkor helyezték el az újabb 14 falikart is - avatott be a részletekbe a művészettörténetben is jártas pedagógus, aki külön felhívta a figyelmet a templom szószékoltárára, amelyet 1798-ban építettek, és 1837-ben restauráltak. 487 allasajanlat 1380 ingatlanhirdetés • # // Kell ennél Egy tempó Minden szerdán az újságárusoknál! <~[4Mipézik a /Híktilás! Békés megyében ingyen házhoz megy a Mikulás, ha előfizet 13 hónapra a Tempóra! A Mikulás elviszi az Ön ajándékát, a mi meglepetésünket, és egy fotót is készítünk a csomag átadásáról. ki akcióban azok vehetnek részt, akik november 26-ig előre megrendelik és kifizetik a Tempót. MEGRENDELŐLAP ” ^ % Q Igen, előfizetek a ESSES-ra, 13 hónapra (2004. december 1.-2005. december 31) 6000 Ft-ért, és megrendelem az ajándék Mikulást. Q Igen, előfizetek a ESTES-ra, 13 hónapra (2004. december 1.-2005. december 31.) 6000 Ft-ért, de nem rendelem meg az ajándék Mikulást. Előfizető neve:................................................... Címe:..................................................................... Telefon:................................................................. Aláírás:.................................................................. Beküldési határidő: 2004. november 26. PRÓBÁN Ó R I A Beküldési cím: „TEMPÓ MIKULÁS”, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. <?i
