Békés Megyei Hírlap, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-17 / 268. szám
2004. NOVEMBER 17., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 19 HÍRLAP A TELEPÜLÉSEKÉRT Újratelepítésről, templomépítésről, dohánykertészekről, régi épületekről Kunágotai sétánkat ezúttal az esős idő miatt csak jelképesen, a település frekventált pontján kezdtük, a régi-új faluközpontban, melyhez a 83 éves Halász Jánost, a község díszpolgárát és a helytörténet jó ismerősét kértük fel kalauzunknak.- A falu újratelepítése 1844 tavaszán kezdődött, amikor az első telepesek érkeztek. Ekkor Geöcz-telepnek nevezték. Először a jelenlegi Árpád utca, valamint az Álmos és Kossuth utcák Árpád utca felőli oldalát telepítették be. Négy házsor volt. A források szerint a jelenlegi Árpád és Rákóczi utcák kereszteződésében meghagyták a központi sarki telkeket közösségi célra - innen indítottuk utunkat János bácsival a visz- szaemlékezéskor. Mint mondta, a sarokhoz közeli tornaterem ekkor is létezett, mint pandúr-, majd csendőrlaktanya, végül, mint jegyzői lakás. Amíg a mostani községháza nem épült fel, addig a fogorvosi rendelő helyén állt a régi községháza, egy hosszú, földszintes épület A kereszteződés másik oldalán az 1860-as években felépült az általános iskola négy tanteremmel. Átellenben- a mostani Berecz- ki téren - piacteret találhattunk, s a volt kultúrház épületét. Előtte községi vendéglőként funkcionált, nagykocsmának hívták, és a község adta ki árendá- ba. A helyén nemrég épült a korszerű mentőállomás és az orvosi ügyeleti épület A tér sarkán hatalmas tölgyfa vonja magára a figyelmet, mely védett. János bácsi az apjától, aki viszont a nagyapjától hallotta, hogy 1867-ben Ferenc József király koronázásakor ültették a fát közel 140 éve. No, és itt, a régi piactér sarkán van egy artézi kút mely az 1900-as években az Alföld legmélyebb artézi kútjának számított. Állítólag 600 méter mélyre fúrták, folyamatosan folyt s kiválóan tiszAz 1860-as években épült általános iskola küllemében még ma is a régi korokat idézi. Az önkormányzat az utóbbi években többször költött az épület belső korszerűsítésére, felújítására. ta vize volt Egy csatornán vezették az akkori vendéglő udvarán levő tóba. — Ott fürödtünk nyáron és télen, innen termelték ki a jegespincébe a jeget a vendéglőnek. Sajnos, mára eldugult, a csövek tönkrementek - állította útitársam. Az út másik oldalán a római katolikus templomhoz jutottunk. Ez, vaküldöttség kereste fel, hogy térjen vissza. Ekkor áttért a református hitre, visszatért a faluba, és nem messze a katolikustól felépíttette a református templomot. Sok hasonlóság van a két épület között. A következő utca a Bocskai. A sarkon a volt református iskola és az egykori geztek a telepesek, hogy a több száz éves legelőből termőföldet csináljanak. A Tisza és a Maros szabályozásáig ezt a vidéket minden tavasszal elöntötte a víz. Ezért is van ilyen jó minőségű talaj a községben. 1870-ig a dohánykertészet jelentette a fő megélhetést. Később megválthatták a földeRagaszkodik a névhez Albertus István alpolgármestert megkérdeztük, hogyan nevezné el másként a települést?- Ezen még nem gondolkodtam, de valójában nem is tudnám más néven elképzelni A Kunágota név jól illik a községhez, nagyon megszoktam és megszerettem ezt az elnevezést. Szerintem közérthető, könnyen kimondható, szép és kifejező. Bár az eredetét tekintve sokféle magyarázat van a megszületésére, de a jelenlegi szókapcsolatot jól kitalálták az elődök. Még a humor kedvéért sem cserélném el másra. Bereczki Máté (1824-1895) híres pomológus, a magyar gyümölcsészet megteremtőjének síremléke a kunágotai római katolikus temetőben áll. mint a református templom megléte is ugyanannak a papnak a nevéhez fűződik. A nevezetes Bandi pap 1870-ben építtette a katolikus templomot, ám „nem megfelelő magaviseleté” miatt felmentették a plébánia vezetése alól. Kalandos évek következtek, majd Kunágotáról tanítói lakás látható. Itt lakott például a híres Szokolai Sándor zeneszerző családja. Látható még Fülöp Sándor iskolaigazgató háza, a másik oldalon Krébesz Gyula kántortanítóé, bár már átépítették. Nem messze új, modern gyógyszertár teszi szebbé a főutcát. — A Kossuth utca túlsó oldalától a Dózsa utcáig 1863-ban került sor a második telepítésre. Ekkor az eredeti 20 és fél kis- hold föld helyett már csak egy fél házhelyet és egy kishold földet adtak. Amit kiosztottak, legelő volt, így óriási munkát véket, majd áttértek a gabona- termesztésre, de 5 holdon előírás volt dohányt termeszteni. A szállítás nehéz volt, mert csak földutak léteztek, ősszel tengelyig ért a sár. Elérkeztünk a Dózsa utcáig, melytől „kifelé”, az Aradra vezető kövesútig van az újtelep. Az első világháború után telepítették, amikor a katonák leszereltek, és sok fiatal érkezett haza. Az újtelepi iskola 1926-ban épült. A köves- útón túl a második világháború után mérték ki a telkeket, ami a község legújabb része. Itt az út véget ért, ám a beszélgetés nem zárult le, hisz számos dologról nem tettünk említést, így például a településről elszármazott híres emberekről, a falu kulturális és sportéletéről, a mozgalmakról, a munkásemberek mindennapjairól és még sorolhatnánk. Remélhetően lesz még alkalmunk ezekre visszatérni! Kunágota a Hírlapért Mint már közismert, júniusban „Hírlap a településekért, a települések a Hírlapért” elnevezéssel előfizető-gyűjtő versenyt hirdettünk meg Békés megye városai és községei között. A benevezett ön- kormányzatoknak Hírlap- előfizetőket kell gyűjteni- ük. A verseny a háztartások száma szerint négy kategóriában zajlik. Mindegyüt kategóriában a százalékosan a legtöbb előfizetőt gyűjtő település díja 150 ezer forint, amelyet lapunk a település által megjelölt alapítvány javára utal át A második és harmadüt díjakat elnyert önkormányzatok 2005- ben egy-egy oldalas ingyenes megjelenési lehetőséget kapnak a Hírlapban. A kiindulási alap a júüusi előfizetői szám, a verseny december közepéig tart. Benevezni november végéig lehet, ám az adott települést csak abban az esetben mutatjuk be előzetesen, ha a jelentkezés november 1-jéig megtörtént A versenyző települések közül ezúttal Kunágotát mutatjuk be olvasóinknak. Összehasonlító adatok. A településen 1243 háztartást tartunk nyilván, közülük júliusban 175-ben volt előfizetőnk Ez 14,08 százalékos lefedettséget jelentett. Ma 18 előfizetővel többet jegyezhetünk, így a lefedettségi mutatónk 15,53 százalékosra emelkedett. Kapcsolatban az olvasókkal Pápai Zoltán Kunágota polgár- mestere is benevezte a községet lapunk játékába. A polgármester szerint a községben eddig is sokan olvasták a Békés Megyei Hírlapot, különösen azokat a híreket, oldalakat, amelyek az itt élő emberekről szóltak.- A hír a mindennapjaink fontos része, ma már elképzelhetetlen az életünk az elektronikus és írott sajtó nélkül. A megyei lap folyamatos kapcsolatot tart az olvasókkal, szinte személyes társunk a hétköznapokban. Bízom abban, hogy az előfizetők száma nőni fog, és a játék során mind többen kapnak kedvet az újság olvasására - fogalmazott Pápai Zoltán.- Amennyiben a települések kategóriájában a község megnyerné az első helyezést, ami 150 ezer forintot jelentene, mire költenék?- Az átutalás- Jf iap ra a Kunágotai “ . JRE, Gyermekekért wjjr Közalapítványt « WM jelöltük meg, * w mellyel a községben élő fiatalok kulturális helyzetének javítását és sportéletének támogatását szeretnénk segíteni.-Mi az a három dolog, amire legbüszkébb a községben? — Büszke vagyok az 1994-ben megvalósult gázberuházásra, ami a község teljes területét lefedi. Az itt élők korszerű, környezetkímélő életlehetőségeit segíti a 2000-re kiépített szennyvízcsatorna-hálózat első üteme. Jelentős előrelépés a 2002-ben megépült komplex egészségügyi bázis, a mentőállomás, s remélhetőleg az elkészült hétvégi orvosi ügyeleti épületet is felszerelhetjük az idén. Jól éra magát a községben Kovács István általános iskolai igazgató közel negyven éve Nagykamarásról jár Kun- ágotára dolgozni. Mint mondta, az egyetem elvégzése után helyezkedett el a községben, és nagyon megszerette a falut Bár a hatvanas években több helyre is csábították dolgozni, de nem bánta meg, hogy hű maradt a településhez. Úgy érzi, szeretik és megbecsülik a munkáját Az iskolai oktatás révén a község minden lakóját ismerősként üdvözölheti. Szerinte a helyiek szorgos, becsületes emberek, az iskolában pedig sok tehetséges gyermek van. A tanítványok tisz- telettudók, igyekvők, szorgalmasak. A szülőkre mindenben számítani lehet, törődnek gyermekeikkel. Különösen büszke arra, hogy az itt élő lakosok és a község vezetői értéknek tartják az oktatást, partnerként állnak az elképzelésekhez, fejlesztésekhez. Az oldalt Halasi Mária szerkesztette. Fotó: Kovács Erzsébet. Az idény végén arra készül, hogy átadja helyét a sportszerető fiataloknak ■ Szilágyi Jánost és családját mindenki ismeri Kunágotán, hisz 40 évig a helyi futballcsapat edzőjeként, mentoraként tevékenykedett. A községben dolgozott, s él ma is családjával. Az idény befejeztével a napokban készül éppen arra, Jiogy átadja helyét a sportszerető fiataloknak. Szilágyi Jánost, a kunágotai futballcsapat edzőjét felesége, Boriska mindenben segítette az érvényesülés útján. A nyugdíjas éveket azonban szeretnék pihenéssel és kikapcsolódással tölteni. Érkezésünkkor a családfő a kapuban üdvözöl bennünket, majd a szemerkélő eső elől a lakásba invitál. Az udvaron a házigazdák kedvenc állatai, a cicák és kutyák érdeklődéssel figyelik az idegenek érkezését.- 1937-ben születtem. Apám napszámos ember volt. Amikor hadifogságba került és a húgom meghalt, a két fiú testvérem istápolása is a feladatom lett, hisz édesanyámra maradt a kenyérkereset. A középiskolából a szűk esztendők hazaszólítottak. Apám visszatértekor a mezőgazdaságban dolgoztunk nyári idénymunkán - elevenítette fel életútja kezdetét Szilágyi János.- Hét évig voltam cséplőgépen, majd 1957-ben bevonultam katonának, két év múlva pedig megnősültem. Ekkor Mezőhegyesen kezdtem focizni a MEDOSZ-ban. Egy év múlva hazahívtak a község vezetői, és a malomban helyezkedtem el. Az épület ma is áll - folytatta. A házigazda mozgalmas életútjának jelentős része Kunágo- tához kötődik, a sport révén az ország sok tájára eljutott, rengeteg barátra tett szert. Dolgozott Mezőhegyesen a cukorgyárban, Medgyesegyházán a keverőüzemnél, volt cseretelepkezelő és meós. Végül 1968-ban a helyi áfésznál belső ellenőrködött, majd a vendéglátásba került, ahol végigjárta a szamárlétra minden fokát, elvégezte az ehhez szükséges iskolákat. Időközben megszületett a fiuk és a lányuk.- A múlt rendszer hőskorát, mintegy 15 évet a vendéglátásban töltöttem, ami nem volt könnyű, mert éjt nappallá téve kellett dolgozni. Az emberek akkor jobban eljártak a szórakozóhelyekre, ami a forgalom növekedésén is meglátszott. Igény volt rá, így sok teltházas, zenés rendezvényt tartottunk. Lakodalmat évente 20-25-öt. Az akkori vidékre járó előadó- művészek közül szinte mindenki megfordult nálunk. Az áfészek egyesülése után a környező településekkel szerveztünk közös műsoros esteket. A nyolcvanas évek végén kiadták az üzletet, így a feleségemmel egy kis boltot vezettünk — sorolta Szilágyi úr. A negyven év alatt mindvégig sportolt, az edzőséget sokáig társadalmi munkában végezte, miközben iskolába is járt. Sok évig a csapat istápolója volt, most átadja a stafétát, de nem szakad el végleg a sporttól. Ez egyfajta életfeltétel. Soha nem a sportból, hanem a sportért élt. Mozgalmas, szép éveket tudhat maga mögött, amit - hangsúlyozta - nem valósíthatott volna meg a felesége kitartása, a megértő családi háttér nélkül. Arra a legbüszkébb, hogy az évtizedek alatt többszáz gyerek került ki a keze alól, akiket a sport sze- retete mellett talán sikerült emberré is nevelnie.
