Békés Megyei Hírlap, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-16 / 267. szám

14 2004. NOVEMBER 16., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP HÍRLAP A TELEPÜLÉSEKÉRT Űjszalonta a Hírlapért Mint már közismert, június­ban „Hírlap a településekért, a települések a Hírlapért" el- nevezéssel előfizető­gyűjtő ver­senyt hirdet­tünk meg Bé­kés megye városai és községei kö­zött. A bene­vezett önkor­mányzatok­nak Hírlap­előfizetőket kell gyűjtenlük. A verseny a háztartások száma szerint négy kategóriában zajlik. Mindegyik kategóriában a százalékosan a legtöbb előfi­zetőt gyűjtő település díja 150 ezer forint, amelyet lapunk a település által megjelölt ala­pítvány javára utal át. A má­sodik és harmadik díjakat el­nyert önkormányzatok 2005- ben egy-egy oldalas ingye­nes megjele­nési lehetősé­get kapnak a Hírlapban. A kiindulási alap a júliusi előfizetői szám, a ver­seny decem­ber közepéig tart. Benevez­ni november végéig lehet, ám az adott települést csak abban az esetben mutatjuk be előze­tesen, ha a jelentkezés no­vember 1-jéig megtörtént. A versenyző települések közül ezúttal ÚJszalontát mu­tatjuk be olvasóinknak. összehasonlító adatok: Újszalontán 66 háztartást tartunk nyilván. Júliusban 10 előfizetőnk volt a települé­sen, ami 15,15 százalékos le­fedettséget jelentett. Úgy tű­nik, ez a szám nagyon stabil, mert ez idág semmilyen irányban nem változott. A lefedettségi mutató ma Is 15,15 százalékon áll. A könyvtárat tennék otthonosabbá H Kenéz Péter pol­1 lontalak Igenis igénylik a községről szóló tudó­sításokat, híradást, s leginkább a Békés Megyei Hírlapot fellapoz­va, vagy annak on-llne változatát olvasva szerzik be az éppen ak­tuális információkat szeretett szülőfalujukról. A megye legki­sebb falujának polgármestere éppen ezért egy percig sem hezi­tált, Űjszalonta azonnal csatla- kozott a Békés Megyei Hírlap előfizetőgyűjtő akciójához.- Amennyiben kategóriájá­ban Űjszalonta nyerné a 150 ezer forintot, mire fordítanák ezen összeget?- Számtalan helye lenne a nyereménynek, de maradva a nyomtatott betű birodalmánál, e területen a legégetőbb feladat a könyvtár rendbetétele lenne. A volt Iskolaépülethez tartozó szolgálati lakásban szeretnénk berendezni az olvasószobát, hogy a többezer kötetből álló könyvállomány a fiatalság szá­mára naponta elérhetővé vál­jon. Jelenleg heti egy alkalom­mal, szombaton délelőtt tart nyitva a könyvtár.-Mi az a három dolog, amire a legbüszkébb a településen?- Az elmúlt évtizedben fel­épített templom a község egyik ékessége. Apróbb dolgoknak tűnnek, de a temetők rendbeté­telére, a buszforduló megvaló­sítására, a közvilágítás korsze­rűsítésére, s a falugondnoki há­lózat kiépítésére egyaránt büszkék vagyunk. Ahogy egy méhkeréki látja Munkámból eredően Is gyakorta meg- fordulok Újszalontán, hiszen Méh­kerék, Köte- gyán és Geszt mellett a megye legkisebb települése is hoz­zám tartozik — tudatta elöljá­róban Hajdú Ferenc méhkeré­ki falugazdász. - Megfordul­ván Újszalontán, annak is szemtanúja vagyok, ahogyan a helyiek a nehéz életkörül­mények ellenére mindent megtesznek a megélhetés elő­teremtése, biztosítása érdeké­ben. A magam részéről tiszte­lem és becsülöm az újszalon- tai gazdálkodókat, hiszen a jó gazda gondosságával műve­lik, szívükön viselik földjeik sorsát. Kitartó, szorgalmas, Igyekvő embereknek Isme­rem az újszalontaiakat. Az oldalt szerkesztette: Both Imre. Fotó: Lehoczky Péter. Rekviem a fiatalon eltávozott Alexandráért, Vas Andor az elorozott „s” betűről Utolsó erejével, a természet törvényei ellen hadakozik az égbolton alant szálló napkorong. Hiába, napok óta egy erős tüdő, a viharosan hűlő őszidő fújja a magáét, s érzik ezt a falu felett károgó varjak is. A 156 lelket * számláló Űjszalonta központjában, a református temp­lom szomszédsá­gában emlék­hely, aprócs­ka fejfa a vl- rágtenger- ben. Két év­vel ezelőtti Iskolabusz­balesetnek, vemberben töltötte a har­madik évét, de mivel helyben nincs óvo­da, nem enged­tem buszozni, óvodába. Sze­retnénk bel­jebb költözni Sarkadra vagy Gyulá- r a , lasztotta feleségét, révén tizen­nyolc esztendeje Új szalon tát, s mint mondja, ma sem bánja. Az akkor felső­vezeték-szerelőként dolgozó Vas An­dor munkatársa, Lovas Mihály, valamint öccse lakodalmában látta meg szí­ve későbbi vá- lasztottját. I lesz a szabad ég alatt csekket feladni. Dobi Ferenc alpolgármes­tert Deák István portá­ján találom. Éppen Sarkadról tértek ha­za, a szárítóból hoz­tak kukoricát. Ponta Sándor szomszéddal egyetemben a nemrégiben ^ kifőtt szil- v a 1 é t „me- ó z ­„Mára Márk Is tudja, hogy a fényképen lévő kislány a nővérkéje volt...” Quba Zoltánná kisfiával Alexandra fejfájánál. Űjszalonta - Csonkafalva- Ha valamely település a trianoni békediktá­tum közvetlen vesztese, úgy Űjszalonta min­denképpen az. A kis Trianon-palotában ha­tárt rajzoló, a világ dolgait tollvonással igaz­gató „urak" fittyet sem hánytak a földrajztu­dós magyar miniszterelnök, gróf Teleki Pál „vörös térképére”. így ÚJszalontát 1922-ig- korábban Nagyszalonta külterülete lévén - Romániához csatolták, s csak ekkor térhetett vissza az anyaországhoz. Érthető hát, hogy nem csak a Csonka-torony, s Nagyszalonta apropóján nevezném Újszalontát Csonkafal- vának - érvelt történelmi léptékű indoklásá­ban Kenéz Péter polgármester. az akkor négyesztendős Guba Alexandrának állít örök emlé­ket... A Petőfi utca 31. szám alatt, Gubáék portáján babakocsi áll a bejárati ajtó előtt. Bentről cse­csemősírás halllk. A házi­asszony tétován nyújtja a kezét. Szemében azt látom, hirtelen nem tudja hova soroljon, de az­tán beugrik, találkoztunk évek­kel korábban. Karján csecse­mő, a két hónapos Zsanett.- Az élet diadala a halál elle­nében - morfondírozok sután, szavakat keresve, de beszélge­tőpartnerem a nők ősi ösztöné­vel megérezhet valamit, bese­gít­- Bizony nagyon örülünk Zsanettnak. Valamennyire pótolja a tra­gédia okozta űrt. Ám Ale­xandra min­dig itt van ve­lünk, soha nem feledjük. Azóta, ha nem muszáj, magam sem ülök autóbuszra. Rossz lát­ni a gyermekeket, mindig az van bennem, hogy már ilyen nagy lenne... Márk most no­hogy megoldódjon ez a problé­ma. Talán, ha beljebb kerül­nénk egy picit, kevésbé sajogna a seb. így mindennap látom a kis keresztet, a fényképét. Má­ra Márk is tudja, hogy a fényké­pen lévő kislány a nővérkéje volt. Bár nem ismerte, de ha ar­ra járunk, rendszeresen leveszi Alexandra képét, s puszllgat- ja... - viaskodik érzelmeivel Guba Zoltánné. Vas Andort - szavait citálva -, a „gyermekcipőben járó” fa­lugondnoki hálózat megtestesí­tőjét munka közben találom. Aztán, amikor a műhelyben le­ülünk, mindjárt a legelején meglepetéssel szolgál. Tulaj­donképpen az egész családja: nővére, nagybátyja, mindenki Vass, csak az ő matrikulázása közben oroztak el annak Idején egy „s” betűt. A Mezőtúron szü­letett férfi húsz esztendeje vá­Mennyegzőjüket követően előbb Sarkadon pró­báltak boldogul­ni, majd ÚJ- szalonta követ­kezett. Itt eleinte a jószágból pró­báltak megélni, aztán a fóliázás­ból. Jövedelem­kiegészítés gya­nánt ma is ubor- kázlk. Szavaiból kiviláglik, annak szerfelett örül, hogy a falubeli­ek egyre inkább kezdik megismerni, megszeret­ni a falugondnoki hálózat kí­nálta lehetőségeket, nyújtotta szolgáltatásokat. Úgy látja, a megye legkisebb településén sem nehezebb az élet, s aki dol­gozik, az itt is megtalálja a szá­mítását. Jánk János, az újszalontaiak „Jancsija”, hivatalos titulusát tekintve körzetesített kézbesítő arról tájékoztat, hogy a helyiek mára megszokták a mobil pos­tát. Amint mondja, a közelgő téltől azért valamelyest tart, hi­szen télvíz idején elég nehéz zák”. Két koccintás között a dis­kurzus mi másról folyhatna, mint földről, termésről, s per­sze a pálinkáról. „Ha cukros a pálinka, a clgeretta kiviszi a szádból, édes lesz a tokmánya” - állítja Ponta szomszéd, aki nem csak a pálinka szakértője. Szavai­ból ugyanis kiderül: egyaránt utálja valamennyi politikust, mert mint mondja, nagyré­szük milllárdokat sikkaszt, neki meg a semmivel szúrták ki a szemét, amikor a téesz- nek vége lett. A legismertebb helyiek 1. Kenéz Péter, Űjszalonta polgármestere 2. B. Kenéz István, a falu legidősebb férfi lakosa 3. Rácz Róza, a község legidősebb hölgy lakosa 4. Ifjabb Petruzsán László gazdálkodó 5. Deák István vagyonőr, gazdálkodó lába vezető három kilométert, annyi dolog volt. Délután haza­felé sem ráérősködhettek. Ettől függeüenül ma is vallja, ....hogy áld ja meg az Isten Borbély Sán­dor tanító úrnak még a porait is minden pofonjáért, hiszen ő pró­bált meg embert faragni belő­lünk”. S ugyancsak a tanító úr, és az élete végéig özvegyként maradt „Anyuka” unszolásának eleget téve mondhatja el, hogy azon első korosztály egyike, aki kétszer ballagott. Alighogy ha­zavitték a hatodik elemi elvégzé­sét igazoló mérgesítőt, - „...mert a nem éppen túl fényes jegyek miatt, inkább mérgesítő volt, mintsem értesítő...” - jött a ren­delkezés, hogy a tanügyi kor­mányzat nyolc osztály elvégzé­sét írja elő. Aztán 1952 már az állami gazdaságban találja, s később az ökröket is eladták, mert ak­koriban olyan világ járta, hogy a saját szükségletre levágandó jószágra is vágási engedélyt kellett kérni. De hát, ha kerin- gőt húz a zenekar, nem lehet csárdást járni - jegyezhetek újabb, a túléléshez szükséges gyöngyszemet.- Most ráérek, mert a föld­nek szikkadnia kéne, s bár él- ve-halva szeretem a kacsákat, éppen az öldöklésükkor nem szívesen vagyok otthon — töri meg a műhely kályhájának ál- mosító duruzsolását. Keserűségére ma is érvényes a régi bölcsesség, miszerint: Jaj, ha nincs, baj, ha van! Egy­re inkább „dolog” ugyanis el­adni a tengerit, s az árral is csak csúfoskodnak a gazdával. így a kilenc- esztendős korá­ban árván ma­radt fiú nyakába szakadt a tanya minden gondja- baja, s nem cso­da hát, hogy Ba­logh Jóska szomszédjával szinte minden reggel futva tet­ték meg az isko­- Apám olyan „szerencsés” volt, hogyha Újszalontára két behívó érkezett, az egyiket biztos ő kapta. így történt ez '45 nyara végén is, s őt Debrecenből a nagyszalontai állomás érintésével, többszáz magával örökre elvitte a vonat. Szalonta azért biztos, mert nagynénéim, akik ott éltek, még megkapták utolsó sorait - ennivalót kért -, de már nem tudtak rajta segíteni. Három nap rostoklást követően lelment a vonat — indít egy drámai epizóddal Kenéz István. Kenéz István az anyatejjel szívta magába a Jószágok szeretetét. Felvételünkön Csábival, a négyhónapos bikaborjúval. Született: 1936. május 27-én Újszalontán (Tanya 78.) Családi állapota: nős; 1962-ben vette feleségül Tárnok Irmát. Gyermekeik: Évi (1966), István (1971). Életútja: édesapja fogolyként vesztette életét, így korán | a nyakába szakadt a gazdaság gondja-baja. 1952 : őszétől 1968-ig traktoros az állami gazdaságban, : majd fizikai munkásként a méhkeréki Nicolae | Balcescu, az újszalontai Béke, illetve a kötegyáni té­■ eszben dolgozott. 1993 óta nyugdíjas, azóta saját föld­■ jein gazdálkodik. Névjegy: Kenéz István Kenéz István édesapja leveléről, Borbély tanító úr pofonjairól, s a mérgesítőről * t

Next

/
Thumbnails
Contents