Békés Megyei Hírlap, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-12 / 264. szám

2004.N0VEMBER 12., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP I l km, BÉKÉS MEGYE HOZOMÁNYA 6ER- tgSJ* Csorvás, a „sakktábla” Az ásatá­sok eredményei alapján állít­ható, hogy az 1150-es évek­ben templomos falu volt. Az Árpád-kori és az erre épült kö­zépkori templomot 1997-ben tárták fel a régészek. Csorvás első írásos említése az 1456-os évre tehető, amikor V. László Hunyadi Jánosnak adományozta a falut. 1458-tól a gerlai Ábrahámffyak birtoka volt 1595-ig, a török pusztítá­sig. Miután a török-tatár csa­patok felégették a falut, s az hosszú időre lakatlan pusztá­vá vált. A török kiverése után a területet báró Harruckern János kapta meg, aki bérbe­adás útján hasznosította. Leg­hosszabb ideig Gyula városa bérelte, így főleg az ő jobbá­gyai telepítették be a pusztát. 1857. december 3-ától önálló adózó település, postával (1858), vasútállomással (1871), intézményhálózattal, iskolarendszerrel. Ebben az időben alakult ki a település utcáinak sakktáblaszerű rendszere, amely a mai napig jellemző Csorvásra. A telepü­lést hat vallásfelekezet és há­rom nemzetiség lakta (ma­gyar, szlovák, román). A XX. század elejétől 1950-ig, majd 1970-től ismét nagyközség. A viráglopásért ez esetben börtön jár! Az előrelátó óvatosság nem vé­letlen Csorváson: a fokozottan védett erdélyi hérics természet- védelmi eszmei értéke 100 ezer forint. Jó tudni: aki fokozottan védetté nyilvánított élő szerve­zetet elpusztít, jogellenesen megszerez, a büntető törvény- könyv alapján bűntettet követ el, és három évig terjedő sza­badságvesztéssel büntethető. A védett kincsről mondták... Szilágyi Menyhért polgármester: „Idegenforgalmi vonzerőt jelent a községünknek ez az egye­dülálló élőhely. A növényritkaság kiemelt védelmet is igényel. Önkormányzatunk azon gondolkodik, hogy kijelölje-e a hérics helyét, vagy sem. Sajnos, a szakmai érdeklődés mellett illeték­telenek, magukat gyűjtőknek vallók is keresik a héricset. Az aggodalmunk tehát jogos. Ettől függetlenül, engem büszkeség tölt el, hogy a mi községünk területén sikerült megmenteni ezt a növényt”. Nagy-Pál Andor, nyugalmazott biológia-földrajzszakos tanár: „Gyermekkorom idején megbetegedett a disznónk. Édesanyám az orosházi piacról hozott tárogyot, azt belehúzta a jószág fülé­be és csodálatos módon meggyógyult az állat. A 70-es években híre ment, hogy a mi környékünkön is van a híres héricsből, ekkor ismertem meg én is ezt a szép növényt. Azóta számom­ra ez a virág jelenti a tavaszt. Minden esztendőben végzek tő­számlálást”. Verebesiné Mikfya Hajnalka, biolögia-ßldrajz szakos tanán „Környezetnevelési programot írtunk évekkel ezelőtt. Abban gyűjtöttük össze a helyi természetvédelmi értékeinket. A régi folyómedrek, a nádas, a homokbányató mellett természetesen a hérics is szerepel benne. Mint versenyfelkészítő pedagógus, a hetedik és a nyolcadik osztályosok biológia versenyeire a di­ákok Figyelmét ráirányítom erre a különösen védett, helyi rit­kaságra. Az a cél, hogy a növényt felismerjék, tudjanak az élő­helyről”. Az oldalt szerkesztette: Csete Ilona. Fotó: Veress Erzsébet Az erdélyi hérics az egyik legveszelyeztetettebb növényfaj Az erdélyi hérics a boglárkafélék családjába tartozik, márciusban, áprilisban élénk sárga virágaival pompá­zik, ezek köré gallérkaszerűen ülnek a levelek. Az Al­föld löszpusztai flórájának jégkorszak utáni időből fenn­maradt maradvány növényfaja. 1935-ben Herkner Zol­tán vasúti főmérnök figyelt fel a növényre. Akkoriban Csorvás község határában 15 helyen vált ismeretessé. Dr. Kiss István szegedi botani­kus professzor a csorvási állo­mányon kívül 1961-ben felfede­zett egy Hódmezővásárhely melletti, csomorkányi állo­mányt — ez mára már eltűnt. Csorváson egy kisebb állo­mány megmaradt, az 1935-ben fellelt 483 tőből 1963-ban már csak 92 tövet számláltak. 1971- ben az Országos Természetvé­delmi Hivatal — Magyarorszá­gon elsőként — védett nö­vényfajjá és természe­tes termőhelyeit ter­mészetvédelmi terü­letté nyilvánította. Azóta lassú és kismértékű egyedszám- gyarapodás jellemzi az er­délyi héricset. Azt is megtud­tuk, hogy az utóbbi évek természetvé­delmi kezelé­sének köszön­hetően, meg­növekedett a csorvási állo­mány nagysá­ga. Ám a ve­szély, hogy az illetéktelenek a növényeket kiássák, eltu­lajdonítják, fennáll. További ve­szélyeztető tényező a terület becserjésedése, a mellette elve­zető dűlőút nyomvonalának a kiszélesedése, a nád előrenyo­mulása. Ezeknek a kivédésére a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága megszervezte a terület őrzését, és az élőhely fenntartása érdekében termé­szetvédelmi kezelést folytat a területen - tudtuk meg az igaz­gatóság botanikai felügyelőjé­től, Sallainé Kapocsi Judittól.- A latin név, a Adonis Transsylvanicus egy pedig a további sorsának alakí­tásában rengeteg feladatunk lenne — sorolta kutatásainak tapasztalatait Kasuba István, akit helytörténészként minden érdekel, ami szülőföldjéhez kö­tődik. Tőle hallottuk az alábbi történetet is a növény felfedezé­sével kapcsolatban.- Herkner Zol­tán MÁV-fő- mérnök egy útja során a vasúti tölté­kájában. Ebben bebizonyítja, hogy olyan növényritkasággal állunk szemben, amely az utolsó eljegesedési időszak nyomába lépő boreális vagy mogyorókor löszpusztáinak egyik utolsó képviselője. A nö­vénynek ismert lelőhelye a Kárpát-meden­s e n pillan- tot­Pados Pál kertjében közel 20 éve virágzik a hérics. A legtöbb helyen az átültetett növény megmarad, de nem virágzik, vagy csak többéves időközökkel. Ennek oka a növény mikroklíma igényével magyarázható. rikító sárga virágot takar, amely Csorvásnak egy ritka és nem közismert természeti kin­cse. Még kevesebbet tudunk a növény eredetéről, felfedezésé­ről, élettani tulajdonságairól, *4 Kasuba István A gyűjtők pusztítása Vannak, akik nem gyógyászati célból, hanem ál­tudományosságra hivatkozva, vagy csak sznob­ságból, tövestől elviszik a növényt. Korábban a „táragyos” ember a gyökérből metszett le, de a nő vényt nem ásta ki Sokan próbálkoznak az átültetésével, ez vi­szont csak keveseknek sikerül A tályoggyökeret az 1930-as években nagy tömegben árulták a Békés megyei piacokon, beteg állatok fölébe húzták gennyszívó hatása miatt, áztatott vagy ki- főzött levét emberi vizelethajtónak, gyomorfájás ellen és szív­gyengeségnél használták. ta meg az akkor virágzó erdé­lyi héricset. A növényt a Ma­gyar Nemzeti Múzeum nö­vénytárába küldte, ahol Jávorka Sándor professzor az Adonisz Volgensis (volgai hé­rics) nevet adta neki. A virág szinte azonnal a flóratörténé­szek érdeklődésének a közép­pontjába került. A vita oka az volt, hogy a növény máshon­nan behurcolt (akkor nincs ér­téke), vagy őshonos (akkor fló­ratörténeti szempontból a Dél- Alföld növényvilágának egyik legértékesebb képviselője). A kérdést Györfi István tisztázta 1939-ben a „Behurcolt-é avagy őshonos az Adonisz Volgensis Békés megyében?” című mun­Csongrád megye, az Erdély­ben lévő Mezőség és Csorvás. A növény azonosítása után megkezdődött a kutatása to­vábbi lelőhelyeinek a feltárá­sa. Ebben a legfontosabb mun­kát Kiss István professzor, a Szegedi Tanárképző Főiskola Növénytani Tanszékének a ve­zetője végezte. A professzor 1936-ban végzett először tő­számlálást. Felkereste a földte­rület birtokosát, Prág Gézát, aki a fiatal Pados Pálra bízta a professzort, hogy mutassa meg neki a növényt. Ezt egyéb­ként a csorvásiak tályoggyö­kér néven ismerték. Ezek után Kiss István minden évben megjelent Csorváson. Csökkentse kö?J< 'költségeit' h Traffipaxjelzői Minőségi termékek közvet­lenül az importőrtől! irantáitan a legjobb ár Dsz országban! rafßpax és [lézerjelig móffisiak ■U3C0.-R traffipax és ! most csak 24.000,- Ft e-jjpis külső lézeijélző iWfet|stek 14.000.- Ft RésSetes ismertetők: www.traffipaxdetektor.hu Safe-Mate BT. 1116 Budapest Építész u 8 12 Békéscsabán a Szent István téren bevezetett, teljes közművel ellátott, 365 m’-es ÜZLETHELYISÉG 2004. december 15-étöl HOSSZÚ TÁVRA KIADÓ. Ugyanitt az udvaron 3 db garázs kiadó. Érdeklődni a (30) 297-1484-es telefonszámon lehet NEM HITELKÉPES? Kezes, önrész, jövedelem Igazolás nélküli, előző évi mérleg, APEH-igszolás nélküli MEGOLDÁST KÍNÁLUNK ÖNNEK! Több 10 M Ft-íg igényelheti, lakáshoz, építkezéshez, felújításhoz, | autóhoz, vállalkozáshoz! P 3 M Ft = 29 333 Ft/tló, 10 M Ft-93 816 Ft hó (66) 530-626, (70) 527-5417

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents