Békés Megyei Hírlap, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-10 / 262. szám
2004. NOVEMBER 10., SZERDÁK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 11 HÍRLAP A TELEPÜLÉSEKÉRT A múlt ismerete segít megérteni a jelent, és formálni a jövőt Mezőkovácsháza Békés megye délkeleti részén fekvő, 7051 lakosú, jellegzetes alföldi kisváros. A település és környéke ősidők óta lakott terület. Történelmi múltja a VII. századi avar korig nyúlik vissza. A honfoglalás kori lakott helyeket a tatárjárás elpusztította. A város neve a hagyomány szerint Hunyadi János fegyverkovácsaitól származik. A XV. században Mátyás királytól mezővárosi rangot kapott. A késő őszi időjárásnak köszönhetően sétánkat kellemes napsütésben, az egykori község jelentős pontjától, a Béla-majori MÁV-állomástól indítjuk.- Amikor 1883-ban elkészült az arad-csanádi vasútvonal, Mezőkovácsháza is bekapcsolódott az országos közlekedés vérkeringésébe. A lakosság a mező- gazdaság mellett a jól jövedelmező fuvarozással foglalkozott. A teDél-Békés középiskolai és szakképzési bázisává fejlődött. A falak ma is őrzik a híres törökverő és az egykori Hunyadi birtokra utaló jegyeket Az épület udvar felőli falán lévő 5 dombormű Rajk József alkotása. A főbejárat homlokzatán 3 Hunyadi-dombormű, Mezőkocsmaháza vagy Reformkovácsháza? Boros Béla mezőkovácsházi grafikust játékra hívtuk. Megkértük, nevezze el a várost másként íme:-A történelmet figyelembe véve szóba jöhetne a Hunyadmező vagy a Hunyadháza elnevezés. Ha a közelmúltat tekintem, a rendszerváltás óta eltelt időszak eseményei miatt inkább a Szétkovácsoltháza elnevezés illene városunkra, hiszen nem volt mentes a település pereskedésektől, széthúzásoktól, egyéb személyeskedésbe julladó vitáktól A szórakozóhelyekről viccesen a Mezőkocsmaháza elnevezés is illene rá. Ha nézem a város szép címerét, ez a szimbolikus alkotás azt sugallja, hogy tűzzel-vassal, közös akarattal azon kellene munkálkodnunk, hogy városunkat szebbé, jobbá, boldogabbá varázsoljuk. Ennek megfelelően a legideálisabb névváltozásnak a Reformkovács- : háza variációt tartanám. Csanád vezér szobra a város millenniumi emlékműve. Szérl- Varga Géza szobrászművész egész alakos, bronzból készült alkotását 2000. augusztus 20-án avatták fel az általános iskola előtti téren. lepülést forgalmas útállomásként tartották nyilván az Orosháza- Arad útvonalon - avatott be a múlt ismereteibe egy idős úr, aki alkalmi útitársként csatlakozott hozzám. A város kapujaként is szolgáló vasútállomáson emléktábla őrzi a mezőkovácsházi születésű Sármezey Endre nevét, aki a magyar vasútépítés kimagasló alakja volt Bár az állomás külleme hagy némi kívánnivalót, mégis ez az a hely, ahol naponta sok fiatal és felnőtt ember fordul meg a munkába, iskolába igyekezve. Az utazók is e kapun át indulhatnak az Alkotmány utca vonalán a város központjába. Az utca első gyöngyszeme az egykori Hunyadi bútok történeti fényét őrző középiskolai centrum, a Hunyadi János Gimnázium, mely 1952-ben nyitotta meg kapuit.- Az iskola a fél évszázados fennállása alatt a kistérség informatikai és szellemi központjává, illetve a mai bejáratnál Herczeg Klára Munkácsy-díjas szobrász- művész Hunyadi mellszobra látható - sorolja Plesovszkiné Újfaluczki Judit igazgatónő az iskola büszkeségeit. Tovább sétálva a sarki óvoda vonja magára a tekintetet A város négy tagóvodája közül a 3-as számot viseli, s csak remélni tudjuk, hogy a gyermeklétszám terén tapasztalható csökkenés nem lesz negatív hatással a működésére. Az óvoda falán tábla őrzi a kommunista megtorlás miatt mártírhalált halt fiatal, Kovalcsik Pál emlékét, akinek egykor lakóháza volt az épület- Korábban a hagyományos dohánytermesztés adta a falu megélhetési forrását, de mára csak zöldség- és gyümölcsféléket termesztenek a kertekben. Néhány merész őstermelő fóliás paprikával, esetleg sertés- vagy libatartással próbálkozik. Az utóbbi években azonban az állattartás nem kifizetődő. A rendszerváltás előtt több ipari üzem, leányvállalat működött a városban. Mára a munkalehetőségek megszűntek - mondta a diszkontbolt előtt egy középkorú férfi. A következő sarkon a szocreál stílusjegyeket viselő járóbetegintézet áll, mely körzeti feladatként látja el a térség betegeit Nem messze a gyógyszertár van, míg a két épület közötti munkaügyi központban hozzáértéssel igyekeznek segíteni a munkaerőpiacról kiszorult embereknek. Szemben az Új Alkotmány Szövetkezet épületegyüttese dacol az idővel.- Volt időszak, amikor többszázan dolgoztak az országos hírű szövetkezetben, és háztáji gazdálkodás segítette a családok megélhetését. Mára alig töredéke a létszám, s a magán- tulajdonban mindenki maga dönt, hogy kivel művelteti a földjét. A költségek magasak, 12 hektáron csak vegetálni lehet - mutatott rá kísérőm az agrárium gondjaira. Még tovább haladva a plébánia, a kis kápolna, majd a római katolikus templom vonja magára a figyelmet Szemben az általános iskola és a napközi szolgálják a jövő generációt Utunkon most értük el a város főterét melyet négyes útkereszteződés szel át A téren a második világháborús emlékmű Corvus Kora Róbert művész carrarai márványból készült női alakja. Nem messze tőle a millenniumi emlékmű, Csanád vezér szobra. Sétánkat a sportpályánál és a gyógyvizéről híres strandfürdőnél zárjuk. A termálvíz kedvező hatása miatt egyre több külföldi vendég keresi fel a kempinget és a fürdőt A város hosszú távú terve, hogy gyógy- turisztikai központot alakítanak ki. Szép ez a város, csak tudni kell felismerni az értékeit - összegezte véleményét a kísérőm. Mezőkovácsháza a Hírlapért Júniusban „Hírlap a településekért, a települések a Hírlapért” elnevezéssel előfizető-gyűjtő versenyt hirdettünk Békés megye városai és községei között A benevezett ön- kormányzatoknak Hírlapi előfizetőket kell gyűjteni- ük. A verseny .a háztartások száma szerint négy kategóriában zajlik. Mindegyik kategóriában a százalékosan a legtöbb előfizetőt gyűjtő település díja 150 ezer forint, amelyet lapunk a település által megjelölt alapítvány javára utal át A második és harmadik díjakat elnyert ön- kormányzatok 2005-ben egy- egy oldalas ingyenes megjelenési lehetőséget kapnak a Hírlapban. A kiindulási alap a júliusi előfizetői szám, a verseny december közepéig tart Benevezni november végéig lehet, ám az adott települést csak abban az esetben mutatjuk be előzetesen, ha a jelentkezés november 1-jéig megtörtént A versenyző települések közül ma Mezőkovácsházát mutatjuk be olvasóinknak. Összehasonlító adatok A városban 2740 háztartást tartunk nyilván. Júliusban 494 előfizetőnk volt, ami 18,03 százalékos lefedettséget jelentett. S bár a következő két hónapban emelkedett az előfizetők száma, mára ismét visszaesést regisztrálhatunk, így a lefedettségi mutatónk 17,99 százalékon áll Szórólapokkal segítik a szervezést Dr. Szarvas Attila polgármester örömmel vállalkozott arra, hogy az önkormányzat eszközeivel is megpróbálják segíteni a Békés Megyei Hírlap előfizetőinek játékát. Fontosnak tartja ugyanis, hogy a város lakosai időben és naponta értesüljenek a megye és a térség híreiről. A tervek szerint az önkormányzat által készített lakossági tájékoztatóban ismertetik a verseny szempontjait, így próbálják ösztönözni a helyieket a lap előfizetői táborának növelésére.- Ha Mezőkovácsháza meg nyerné a 150 ezer forintot, mire fordítanák a pénzt?- Az önkormányzat egyik kiemelt feladata az oktató-nevelő munka feltételeinek javítása és a jövő generációjának nevelése. Az általános iskola és az óvoda alapítványai között megosztott pénz a legkisebbek és az iskolások lehetőségeit bővíthetné.- Mi az, amire a legbüszkébb a településen?- Arra, hogy több, Európában és a világon is ismert embert adott a település a történelme során. Másrészt, hogy intézményeink a hátrányos körülmények között is törekednek az újra, az előrehaladásra. Itt említhetem az óvoda térségi munkáját, az iskolánál a tehetségfejlesztést. A képviselő-testület munkájában is az innováció került előtérbe, emellett több megyei és országos kezdeményezés indult a városból - hangsúlyozta a városvezető. Otthonának tekinti a várost Végegyházán lakom, de 1989 óta rendszeresen járok Mezőkovácsházára. A férjem rokonai, valamint a testvérem és családja is Kovácsházán él - mondta Hemzőné Csende Erzsébet, a városháza dolgozója. - Nagyobbik gyermekem itt járt középiskolába, és a jó képzés eredményeként sikeresen felvételizett az egyetemre. A kisebbik is vélhetően itt tanul majd. A családi kötődés miatt, és a munkahelyem révén is sok az ismerős, akikkel nap mint nap találkozom. Szülte második otthonomként tekintek a városra, hisz engem is sokan ismernek. Végegyháza földrajzilag közel van Kovácsházához, a távolság időben is elenyésző. Megszerettem a várost, amely az évtizedek alatt sokat változott, szépült és kistérségi központként egyre több feladatot lát el. Igaz, tennivaló akad bőven, de a fejlődés mára jól érzékelhető. Az oldalt szerkesztette: Halasi Mária. Fotó: Kovács Erzsébet. Kétkezi munkából, becsülettel és békességben élni Mezőkovácsháza egyik legszélső utcáján Tajki Györgyékhez csöngettünk be fotós kolléganőmmel. Egy tűzről pattant kislány perdült a kapuba.- A mamáék már várják a néniket - adta tudtunkra Melitta, az unoka. Az udvaron barátságos tacskó vakkantott ránk. Kérlelő gombszeme bátorított, hogy megsimogassuk, s ő hálás farkcsóválással bújt hozzánk.- Pamacs nem bánt senkit, örül, ha vendég érkezik - közölte határozottan a kislány, miközben bekísért bennünket a házba. Tajki György és felesége, Erzsiké néni szerint regényt lehetne írni az életükről, bár mindig egyszerű életet éltek.- Mezőkovácsházán születtem, nagyapámék a Görög tanyán dolgoztak feles művelésben. Öt osztályt végeztem, és mert szüleim korán meghaltak, szüléméknél voltam ellátásban. Hol egyik helyen, hol másikon dolgoztam. Hatévesen már kötélterítő voltam - kutat az emlékek között Gyuri bácsi, aki januárban töltötte be a 82. évét.- Egy nővérem van, máig tartjuk a kapcsolatot... Mindig cseléd voltam, és ez bizony nem volt könnyű életforma. Tíz évig a Papp Gusztinál szántottam, lóval. Guszti 120 holdat birtokolt. De másoknál is dolgoztam, kinél 2, kinél 3 évig. Akkor, ugye, még nem volt ilyen fejlett a technika. Később Orosházán 500 hpld földön dolgoztunk lóval és aratógéppel. De megfordultam Mezőhegyesen a tehenészetben, a cukorgyárban, sőt csikós is voltam. A nyugdíj előtt az áfésznél fogatot hajtottam. Vittem a szódavizet, ha kellett, a bútort vagy a szemetet. A nyugdíj után a fiamnál segítettem a temetőben - sorolja a ház ura. Erzsiké néni 78 éves. Kunágo- tán született, ott járt elemibe. 1939-ben költöztek Mezőkovácsházára. Öt testvér közül a legidősebb, így a tennivalókból is jutott bőven. Férjével szinte gyerekfejjel ismerkedett meg, és az 1944-46 közötti katonaidőt leszámítva együtt is maradtak, 1946 novemberben házasodtak. — Nehéz volt az élet, de mindent megpróbáltunk és elvállaltunk, amit lehetett. A Pelle tanyára szegődtünk félbéresnek, tuskót, fát szedtünk, kapáltunk, munkáltuk a földet - folytatja a mama az emlékezést. - Két év múlva megszületett a lányunk, kaptunk egy portát, és bejöttünk a tanyáról. Egy fiunk és két lányunk van. Emellett 9 unokával és 6 dédunokával büszkélkedhetünk. Egyszerűen éltünk, de sosem panaszkodtunk. Sajnos, mostanában nem kímél a betegség bennünket, de szeretnénk még pár évet békében eltölteni - mondta Erzsiké néni. Szerintük a város sokat változott. Régen kevés intézmény volt, és a községházán bíró intézte az ügyeket A főutca kivételével az utak földesek, sárosak voltak. Sokat szépült, épült a település, bár ők már régóta nem járnak sehova. Az 50. házassági évfordulót megélve csak annyit szeretnének, hogy békében és nyugalomban élhessenek a családi körükben. Tajkl György és felesége örül, hogy nyugalomban és békés családi körben töltheti a nyugdíjas évelt
