Békés Megyei Hírlap, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-29 / 253. szám
6 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2004. OKTÓBER 29., PÉNTEK HÍRLAP A TELEPÜLÉSEKÉRT Csorvás a Hírlapért Mint már közismert, júniusban „Hírlap a településekért, a települések a Hírlapért” elnevezéssel előfizető-gyűjtő versenyt hirdettünk meg Békés megye városai és községei között. A benevezett ön- kormányza- toknak Hírlap- előfizetőket kell gyűjteni- ük. A verseny a háztartások száma szerint négy kategóriában zajlik. Mindegyik kategóriában a százalékosan a legtöbb előfizetőt gyűjtő település díja 150 ezer forint, amelyet lapunk a település által megjelölt alapítvány javára utal át A második és harmadik díjakat elnyert önkormányzatok 2005- ben egy-egy oldalas ingyenes megjelenési lehetőséget kapnak a Hírlapban. A kiindulási alap a júliusi előfizetői szám, a verseny december közepéig tart. Benevezni november végéig lehet, ám az adott települést csak abban az esetben tudjuk előzetesen bemutatni, ha a jelentkezés november 1-jéig megtörténik. (Bővebb felvilágosítás a 66/527-202-es telefonszámon.) A versenyző települések közül ma Csorvást mutatjuk be olvasóinknak. Összehasonlító adatok A településen nyilvántartott háztartások száma 2180. Júliusban 392 előfizetővel számolhattunk, ami 17,98 százalékos lefedettséget jelentett. Azóta ez a szám vagy eggyel nőtt, vagy eggyel csökkent. Pillanatnyilag az utóbbi variáció él, így a lefedettségi mutatónk 17,94 százalékon áll. la információ egyre nagyobb érték Csorvás is benevezett a Hírlap előfizetőinek a gyűjtési akciójába. Szilágyi Menyhért polgármesterrel az indíttatásról beszélgettünk. — Korrekt az együttműködésünk a megyei napilappal évtizedek óta. A segítségükkel eljut a jóhírünk más településekre. A jövőben erre még nagyobb szükségünk lesz, szeretnénk, ha Csorvást minél többen megismernék, hiszen a mindennapjaink mellett országos és nemzetközi hírű rendezvényeink vannak. Azok is igénylik a híreket, akik elkerültek a szülőfalujukból. A megyei lap a helybéli lakosság tájékoztatására kiváló fórum, a mi Csorvási Hírmondónkkal nagyon jó az együttműködés — sorolta tapasztalatait a polgármester, aki annak a véleményének is hangot adott, hogy az információ egyre inkább érték, ezért is fontos, hogy a nagyközségben emelkedjen az előfizetők száma.- Élünk a Hírlap által kínált lehetőséggel, az önkormányzati oldalak megjelentetésével. A lap ugyanis dokumentál: a majdani olvasók képet kapnak a fejlődésünkről — tette még hozzá az elmondottakhoz a polgármester. Szilágyi Menyhért Az idegen, aki mégsem az Gulyás Mihály Budapesten él, de gyakori vendég szülőfalujában, Csorváson. — Szoros a kötődésem a településhez, hiszen 1925-től 1968-ig itt éltem. Édesapám köztiszteletben álló pedagógus volt, nagyon szerették az emberek. Az én gyermekkoromban nagy volt itt a szegénység, ma már állítom, igazán szegény ember nem él a községben. A külsőségeket látom: van víz, gáz, járda, kövesút, kábeltévé. A komfort adott - kulturális értelemben is. Bezzeg az én időmben! Ennek ellenére, évtizedekkel ezelőtt megkaptam azt a kulturális ingert, amelynek köszönhetem a munkámat, a még ma is tevékeny életemet. Úgy is fogalmazhatok: jó indíttatást adott nekem ez a falu. Amikor bementem a könyvtárba a minap, elmondták, hogy mennyi olvasójuk van, jó érzés töltött el. Gulyás Mihály Az oldalt szerkesztette: Csete Ilona. Fotó: Veress Erzsi. A Csorváson átutazóknak hetekkel ezelőtt szemet szúrt, hogy a bazárosok nem bíznak semmit a véletlenre: lakóautóikat időben leparkolták a vásártéren, hogy jusson hely az ő szolgáltatásuknak is. A vásározókat megelőzték a céllövöldé- sek, a játékvárak felfújói is. De nemcsak a szórakoztatóipar emberei készülődtek, hanem a csorvási háziasszonyok is. Búcsú idejére ugyanis megsokszorozódik a település lélekszáma, mert hazalátogatnak a rokonok, az ismerősök. Csoda-e, ha Csorváson évente kétszer végeznek igazi nagytakarítást ablakmosással, külső meszeléssel a pedáns asszonyok (húsvétkor és búcsúváráskor)? A Csorvási- ak Baráti Társasága is ekkor tartotta ünnepi közgyűlését. Dr. Körmendi János elnök így fogalmazott:- Közös élmények sorakoznak mindannyiunk emlékezetében, ilyenkor kitárjuk a lelkünket egymás előtt egy baráti beszélgetés erejéig, emlékezünk gyermekkorunkra, szüléinkre, elhunyt szeretteinkre, latolgatjuk jövőnket az európai népek közösségében. Röviden: előretekintünk és visszaemlékezünk. A nagyközség központjában, a művelődési ház falán ekkor avatták fel a diószegi testvértelepülés emléktábláját. Zsillé Béla, a CSEMA- DOK járási vezetője köszöntőjében elmondta, a millennium évében Csorvás adományozott minden testvértelepülésének emléktáblát. Most, amikor a felvidéki magyarság szervezete fennállásának az 55. évfordulóját ünnepli, jelezni szeretnék a két település barát- % ságának a kezdetét. 55 EVES A DIÓSZEGI CSEMADOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÜNK JELKÉPEKÉNT CSORVÁS IÁK BARÁTI TÁRSASÁGÁNAK BjÓSZEG, 2004. OKTÓBER 23. Az országos hírű csorvási búcsú állítólag azért utolsó kis hazánkban, mert ez az az időszak, amikor még szép, őszi időben viga- dozhatnak a népek. Ezt cáfolta meg 2004-ben az időjárás: a Teréz- naphoz kötődő búcsúi forgatagot ugyan nem mosta el az eső, viszont alaposan eláztatta a résztvevőket. Ottjártunkkor azonban volt néhány száraz óra, s közben érdekes dolgokat tudtunk meg a nagyközség életéről, az ott élő emberek szokásairól. Körhintások, légvárasok, céllövöldések és vásározók gondoskodtak az idei, búcsúi hangulatról a békési településen. Búcsúi forgatag, vendégjárás, aranymise Csorváson Az elszármazott csorvásiak minden esztendőben, a búcsú Idején haza térnek. A Csorvásiak Baráti Társaságának az ünnepi közgyűlése után, fehér asztal mellett elevenítették fel ifjúságukat, az elmúlt évtizedeket.- Eljutottunk odáig, hogy Diószeg és Csorvás egymás felé gesztusokkal is él. Nem csak együtt aratunk, horgászunk és halászlét főzünk, hanem maradandó emléket is állítunk kiváló kapcsolatainknak köszönhetően - fogalmazott a szónok. A csorvásiak a Teréz-napi búcsú napját a katolikus templomban kezdték, ahol Szőke János tartotta meg aranymiséjét. A vasárnapi időjósok maguk sem hitték, hogy az égi áldás ilyen mennyiségben zúdul majd a vidékre, ám a legkitar-' tóbbak egyhangúan állították: eső ide, szeles, hideg idő oda, a búcsúi hangulatot nem lehetett megkeseríteni! ria, az édesanya egyedül neveli gyermekeit, kedvünkért a család fő koordinátora, Tóth Józsefné, a nagymama is csatlakozik a társasághoz), aki szerint égtek a telefonok Zsuzsi szereplése után.- Anyukám a szerénységemmel kapcsolatban annyiszor mondta, csadort kellene viselnem. Nem tudtam, mi az, de elolvastam. Vágó István játékában éppen ez volt a kérdés. így jutottam el addig a magas, bűvös székig. A félmilliós kérdésnél az orosz nyelvtudás hiánya miatt elúszott a pénz - sorolja a kvízműsor bájos játékosa, akiről kevesen tudják, hogy francia és angol nyelvből perfekt.- Az unokám nem élt a telefonos segítséggel, pedig itthon szurkoltunk neki volt csorvási tanítóival, tanáraival - mondja a nagyi, aki reggelente elbúcsúzik szeretteitől (Ákos és az anyukája Békéscsabára indul, Zsuzsi a Szegedi Tudomány- egyetem orvostudományi karának elsőéves hallgatója), majd jó elemózsiáshoz méltón hazavár mindenkit. Marika néni aktív csorvási nyugdíjas, imád táncolni, az énekkarnak is a tagja volt, ahogy ő fogalmaz, csak tátikázni járt oda, és a barátnők kedvéért. Marcsi, a gyerekek édesanyja erőn felül dolgozik azért, hogy lányának és fiának megadhasson mindent. Méltán büszke rájuk. Szépségénél csak a szerénysége feltűnőbb. A családi legenda szerint a társastáncot is azért fejezte be, mert a parkett csillogó világa zavarta a fiatal, csorvási lányt, Keresztúri Zsuzsát. Ennek ellenére 18 évesen felfigyelt rá Magyarország és természetesen a szülőfalu apraja-nagyja. Zsuzsi van a Vágóban! - aki nem értené, annak elmeséljük, hogy ez a felkiáltás miért fogalmazódott meg sok csorvásiban és még több szegedi egyetemistában a minap.- Családunk esti programja a tévézés. Szeretjük a kvízműsorokat. Anyukám évek óta biztatott, nevezzek a játékra. Anya! Én még nem vagyok 18 éves! - ezzel védtem ki az ő lelkesedését. Annyira nem akartam, de 2004 májusában nagykorú lettem - mesél a fekete hajzuhatag valóban szerény, de annál okosabb tulajdonosa, Keresztúri Zsuzsi, akit csorvási otthonában kerestünk fel. A nőuralom ellenpontja a fiatal hölgy öcscse, Ákos (Tóth MáZsuzsi a csadornak köszönheti szereplését a „Vágóban” Ákos, a nagyi, Zsuzsi és a gyerekek édesanyja, Marcsi — a család életében fontos a zene.
