Békés Megyei Hírlap, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-28 / 252. szám
BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2004. OKTÓBER 28., CSÜTÖRTÖK 18 _______mSm BÉKÉS MEGYE HOZOMÁNYA Gy omaendrődről dióhéjban A Hármas-Körös partján fekvő G y o máén d r ő d 1982-ben, Gyoma és Endrőd nagyközségek egyesülésével jött létre. A települést 1989. március 1-jén várossá nyilvánították. Lakóinak száma napjainkban meghaladja a 15 ezer 500- at. Az itt élők megélhetésében ma Is fontos szerepet játszik a mezőgazdaság, emellett sokak számára biztosit munkahelyet a Kner Nyomda, valamint több, kisebb faipari, élelmiszer-ipari vállalkozás. Ezzel együtt változatlanul nagy gondot jelent a településen a munkanélküliség. Gyomaendrőd egyik legfontosabb idegenforgalmi vonzereje - a Körös-holtágak mellett - a Liget Gyógyfürdő és Kemping, melyet a felújítás és bővítés után idén májusban vehettek ismét birtokba a für- dőzők. A város belterületén csaknem százszázalékos a csatornázottság. Az Infrastruktúra tekintetében a legnagyobb gondot az utak Jelentik, a szilárd útburkolatok építése a jövő egyik legfontosabb feladata. Munkát és hírnevet ad Két vélemény a nyomdáról Dr. Dávid. Imre, a város polgármestere:- Büszke vagyok a Kner Nyomdára és a Kner-családra. A nyomda nemcsak a régmúlt Időkben, hanem ma Is Igen sok helybeli számára biztosít munkalehetőséget, megélhetést. A Kner névhez mindig a magas színvonal, a jó minőség fűződött, s az ott készült könyveket és egyéb kiadványokat ma Is ugyanez jellemzi. Bencslk Mária, Tourlnfbrm Irodavezető:- Bármerre Járok az országban, tapasztalom, hogy a Kner nevet szinte mindenki Ismeri. Lehet, hogy nem tudják rögtön Gyomaendrődhöz kapcsolni, de azt tudják, hogy a magyar nyomdászatban a Knercsaládnak úttörő szerepe volt. Úgy tapasztalom, hogy a nyomdamúzeum Is sok turistát vonz a városunkba. Az oldalt szerkesztette: Lípták Judit. Fotó: Lehoczky Péter. A legkorszerűbb technikával A nyomdatechnika nagyon sokat fejlődött a Kner Nyomda alapítása óta eltelt több mint százhúsz év alatt Különösen az utóbbi egy-kót évtizedben volt rohamos a fejlődési ütem. A gyomai nyomda lépést tart a változásokkal, alkalmazottaik ma a legkorszerűbb Heidelberg, Illetve Roland gépcsalád nyomdagépein dolgoznak. Felvételünkön a Heidelberg ötszínes, íves ofszetnyomó gép „lelke", azaz vezérlőpultja, amelyen B. Molnár István csoportvezető ellenőrzi a munkafolyamatot. Ez a korszerű gépsor óránként tízezer 70x100 centiméteres ív nyomtatására képes. A Kner Nyomda százhúsz éve fogalom a könyvnyomatásban A helyi önkormányzat döntése alapján Gyomaendrőd városa az endrődi tájház mellett a Kner Nyomda Rt.-t és a Kner Nyomdaipari Múzeumot ajánlotta fel európai uniós hozományként. Talán nem is lehetett volna másként, hiszen a település nevét a Kner-család tette messze földön ismertté. A Kner név szinte az alapítás éve, azaz 1882. óta fogalom a hazai könyvnyomtatásban és könyvkötészetben. Már az alapító Kner Izidor ősei Is nyomdászok, vándor könyvkötők voltak, s a család generációkon át őrizte és követte ezt a szép mesterséget. Kner Izidor nevéhez csakhamar hozzákapcsolódott a kiváló minőség fogalma, s ezzel a századfor- dúló tájékán már rangot vívott ki magának, kiemelkedett a többi nyomda közül. Nem véletlenül kapta éppen ez a nyomda az 1901-es belügyi reformot követően a közigazgatási nyomtatványok szerkesztésének jogát. Ez a munka teremtette meg a nyomda szilárd gazdasági alapját. Kner Izidor egyik fia, Imre már 17 esztendős korában, lipcsei tanulmányainak befejezése után aktívan bekapcsolódott apja vállalkozásába, s műszaki vezetőként segítette azt. A Kner Nyomda pályája egészen a második világháborúig szinte töretlenül ívelt felfelé. Az akkori kor legmodernebb gépei mellett jól képzett és jól fizetett nyomdász szakmunkások dolgoztak. Ezekben az évtizedekben már nemcsak biztonságos megélhetést, hanem rangot is jelentett Kner- alkalmazottnak lenni. A '20-as években — szakítva a kor tipográfiai gyakorlatával -, Kozma Lajos grafikussal közösen Kner Imre megalkotta a barokk tipográfiát, melynek köszönhetően az országhatárokon túl Is Ismertté vált a Kner nyomdászként dolgozott, azonban ő elesett a második világháborúban, az orosz fronton. Kner Erzsébet könyvkötő nevét szintén jól ismerték külföldön is, ő a háború után Chicagóban telepedett le. (Ugyanott, ahol öccse, Albert is.) gyomai üzem 1992-ben magántulajdonba került, s először kft.-ként, 1996. óta pedig részvénytársaságként működik. Ma már a család tagjai közül senki sem él Gyomaend- rődön. A hagyományt, az igéAz 1800-as évek végén készült, német gyártmányú papírvágó gép a Kner Nyomdaipari Múzeum egyik legszebb darabja. A gép mellett dr. Füzesné Hudák Julianna, a múzeum vezetője. név. Később, az úgynevezett „Bodoni betű” alkalmazásával áttértek a klasszicista tipográfiára, a '30-as évek kiadványai már ebben a stílusban készültek. Kner Imre azonban hamarosan nemcsak mint nyomdász vált ismertté, hanem szakirodalmi munkássága is egyre jelentősebb lett. Számos hazai és külföldi konferencián tartott előadást, írásai rendszeresen megjelentek a különböző szaklapokban. A nyomdaalapító Kner Izidor gyermekei közül nem csupán Kner Imre neve vált ismertté és elismertté a nyomdaiparban. Kner Albert reklámgrafikusként nemcsak Itthon, hanem Amerikában is szép karriert futott be, Kner Endre szintén Kner Imre tollából „Nekünk mégiscsak elsősorban a jövő a fontos, a tradíció nem öncél előttünk. Nem akarunk belecsontosodnt elért életformákba, nem akarunk a rohanva növő és fejlődő élet elé gátakat emelni... Mi a folytonosságot akarjuk. Azt akarjuk, hogy a múltban megszerzett erők ne vesszenek el, hanem szárnyat adjanak a mának, és segítsenek meghódítani a jövőt, de főként azt, hogy ne kelljen a mának újra és újra megállnia olyan feladatok előtt, amelyeket már a múlt megoldott." nyes, színvonalas nyomdai munkát azonban a mai utódok, a mai nyomdászok is híven őrzik. S őrzi a Kner-család emlékét a nyomda szomszédságában (Kner Imre egykori lakóházában) álló Kner Nyomdaipari Múzeum Is. Ez az 1970-ben alapított intézmény napjainkban is Magyarország egyetlen nyomdaipari múzeuma. A gyűjtemény nemcsak az egykori, kézi működtetésű nyomdagépeket mutatja be, hanem a sok évtizeddel ezelőtti, művészi kivitelű báli meghívókat, naptárakat, levelezőlapokat, plakátokat, részvényeket is. A német gyártmányú nyomdagépek nagy része ma is működőképes, de az idő már túlhaladta őket. A gazdag gyűjtemény az 1882-es alapítástól kezdve egészen napjainkig követi végig a nyomdaipar százhúsz éves, gyomai, gyomaendrődi történetét. S hogy ez a történet még korántsem ért véget, azt híven bizonyítják a Kner Nyomda Rt. mai sikerei, eredményei is. A Kner-család életében a második világháború tragikus fordulatot hozott: közülük többen a holokauszt áldozataivá váltak. Ez a sors várt Kner Imrére Is, akit 1944 áprilisában internáltak. Később egy német koncentrációs táborba vitték, ahol 1945 áprilisában meghalt. A háborúban elesett Kner- családtagok emlékét ma is őrzi a Hősök útjára telepített hársfasor. A háború utáni években ez a nyomda sem kerülhette el az államosítást, 1963-ban pedig hozzácsatolták a békéscsabai volt Tevan Nyomdához. Az egyesített nagyvállalat 1964- ben felvette a Kner Nyomda nevet, békéscsabai székhellyel. A rendszerváltás után a A legfontosabb szempont napjainkban is a minőség „Békés Megyéért” díjjal tüntették ki a nyomda kollektíváját Nemzeti ünnepünk, október 23-a alkalmából a Békés megyei képviselő-testület döntése alapján „Békés Megyéért” kitüntetésben részesült a Gyomai Kner Nyomda Részvénytársaság kollektívája. A díjjal a könyvnyomtatás területén végzett, a nagy elődökhöz méltó, világszínvonalú, magas művészi igényű és gazdaságilag is eredményes munkájukat ismerték el.- A Kner név hagyományaihoz, múltjához méltóan nálunk ma is elsődleges szempont a minőség, ezért a szép kivitelű, igényes kiadványok megjelentetésére törekszünk. Örömmel tölt el, és megtisztelő számomra, s természetesen az egész kollektíva számára, hogy a Békés Megyéért díj adományozásával ezt a törekvésünket a megye is elismerte - kezdte a beszélgetést Papp Lajos, a részvénytársaság vezérigazgatója. - Fő profilunk az íves ofszetnyomtatás, de 1998. óta digitális nyomtatással is foglalkozunk. Utóbbira egyelőre még kisebb igény mutatkozik, bár kétségtelen, hogy a világ nyomdaiparának fejlődése a digitális technika terjedése felé halad.- Mennyien dolgoznak ma a Kner Nyomdában?- Jelenleg 176 dolgozónk van, akik a piaci igényektől, megrendelésektől függően gyakran több műszakban is dolgoznak. Büszkén mondhatom, hogy részvénytársaságunknak az elmúlt években mindig sikerült nyereséggel zárnia. Tavalyi árbevételünk elérte az 1,6 milliárd forintot, s várhatóan idén is hasonló ösz- szeggel zárjuk majd az évet. Dolgozóink szakmai képzéséről, továbbképzéséről folyamatosan gondoskodunk.- Hol helyezkedik el ma a Kner a hazai nyomdák sorában?- Magyarországon ma mintegy 3700 nyomda működik, s évente közel 35 millió könyv jeZsebkönyvtől a lexikonig A korszerű gépeknek köszönhetően a Kner Nyomda az apró zsebkönyvektől kezdve a nyolc centiméter vastag lexikonokig gyakorlatilag mindenfajta nyomdai termék előállítására képes. Itt készültek a Magyar Nagylexikon kötetei, de innen kerülnek ki a személyi jövedelem- adó bevallásához szükséges nyomtatványok is. Papp Lajos lenik meg a piacon. Ebből a „tortából” igen tekintélyes szelet a miénk, közel hárommillió könyv a mi nyomdagépeinken készül. Tevékenységünknek körülbelül 65 százalékát teszi ki a könyvnyomtatás, emellett 13 különféle, időszakos kiadványt, szaklapot és más egyéb nyomdaipari terméket is készítünk.- A népes konkurencia miatt bizonyára komoly munkát igényel a megrendelők felkutatása és megnyerése...- Ahhoz, hogy dolgozóinknak folyamatosan tudjunk munkát biztosítani, gondoskodnunk kell az újabb és újabb megrendelésekről. Ez megköveteli a piac igényeihez való alkalmazkodást, ami azzal is jár, hogy sürgős munkák esetén akár három műszakban is dolgozunk. Általában a tavaszi és a karácsonyi könyvhét előtti hetekben kapjuk a legtöbb megrendelést a kiadóktól. Mivel megrendelőink döntő többsége, mintegy 95 százaléka budapesti, ezért a fővárosban működtetünk egy kereskedelmi kirendeltséget is. A minőséget sohasem tévesztjük szem elől, még akkor sem, ha ez bizonyos mértékig leszűkíti megrendelőink körét.
