Békés Megyei Hírlap, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-04 / 207. szám

10. OLDAL - 2004. SZEPTEMBER 4., SZOMBAT- Verselő---------------------­We öres Sándor Sehallselát Dömötör Sehallselát Dömötör buta volt, mint hat ökör, mert ez a Sehallselát kerülte az iskolát. Azt gondoka, hogy a pék a pékhálót szövi rég, és kemencét fűt a pók, ottan sülnek a cipók. Azt hitte, hogy szűcs az ács, zabszalmát sző a takács, sziklát aszal a szakács, libát patkói a kovács. Míg más olvasott meg írt, ő csak ordítani bírt, megette a könyvlapot, s utána tjntát ivott. Csak azt mondom: Dömötör buta volt, mint hat ökör, mert ez a Sehallselát kerülte az iskolát. Weöres Sándor gyermekversei szavalva és megzenésítve is szereti a közönség. A tanévkezdés első napjaiban a kisiskolás­oknak kedveskedünk azzal a költemén­nyel, amelynek zenés változata Halász Judit előadásában lett népszerű.-Ajánló----------­KÖ NYV Boszorkánytánc. „Mellénk ült a fény, mert úgy gondolta/ Mindkettőnkkel ön­magát megosztja/ Átkarolta vállunk s mi összebújtunk véle/ Mint egy sosem volt, sosem lesz tündérmesébe.” — írja Fény-árnyék című versé­ben Orgona Vilmos, aki­nek első kötetét, a Boszor­kánytáncot ajánljuk az ol­vasók figyelmébe. A költő nemcsak az életet egy csa­pásra megváltoztató eseményekre, ha­nem az olykor pehelykönnyű, máskor mázsás súlyként vállunkra nehezedő vál­tozásokra is figyel, kapcsolatainkról dü­börgő szenvedéllyel, szerető megértéssel, belenyugvással, de elsődlegesen mélysé­ges emberséggel ír. A verseskötet a Mi­nerva Kiadó gondozásában jelent meg. CD Karmolok, harapok. Karmolok, hara­pok címmel jelent meg a Hollywoodoo zenekar új nagylemeze. Tizennégy szám, negyvenhét perc modern rockze­ne a torzított gitároktól az elektronikáig. Az album címadó da­lára készülő első vi­deoklip Lukács Dávid és Kerrie McDonald munkája. Szintén az új lemezen található az Erdő című szám, ami Pálfi György új filmjének, a Taxidermiának egyik főcímdala lesz. Az amerikai Sundance fesztivál díjnyertes forgatókönyvéből készülő film egyik fő­szereplője a zenekar énekese, Trócsányi Gergő. Egy skót tengerészről, vagy egy angol hajóorvosról mintázták Robinson Crusoet? A világ legismertebb túlélőkalandja, Robinson Crusoe története azzal kez­dődik, hogy a hős hajótöröttként egy lakatlan szigetre vetődik. Arról, hogy ki szolgálhatott mintául Robinson alakjá­hoz, napjainkban több feltételezés éL A háromszáz éve leírtak valóságtartal­mát legutóbb Tim Severin író és kalan­dor hajós próbálta meg kideríteni. Robinson története a képzelet szülötte, de régóta él a feltevés, hogy megtörtént eseményen alapul, mely a Csendes-óce­án egyik szigetén, vélhetőleg Juan Fernandezen játszódott le. Alexander Selkirk skót tengerész az 1700-as évek­ben elhagyta azt a kalózhajót, mely a dél-amerikai spanyol gyarmatok felé tar­tott. Négy évig és négy hónapig élt egye­dül a szigeten. Minden bizonnyal Selkirk szolgált Robinson mintájául. Bár Robinson Defoe képzeletének szülötte, az író meggyőzően keverte a valóságot a fantáziával. Ma a szigetet hi­vatalosan Robinson Crusoe szigetnek, a partközeli barlangot Robinson barlang­jának hívják. Selkirk pedig sosem lakott barlangban, és bizonyára nem választott olyan helyet, ahol a partra szálló spa­nyolok azonnal észrevehették volna. Ám más tengerészek is hajótörést szenvedtek, partra vetődtek és az ő ka­landjaik is beépültek Robinson sztorijá­ba. A karibi térség nyugati partvidékén élnek a moszkitó indiánok, akiknek elő­dei, mint vadászok és halászok gyakran csatlakoztak a kalózokhoz. Péntek mo­dellje valószínűleg egy moszkitó indián volt, aki néhány évvel Selkirk előtt egy kalózhajóról ugyancsak a Juan Fernandez szigetre került és három évig élt ott, saját népének vadászati módsze­reit alkalmazva. Robinson kalandjai abba az időbe nyúlnak vissza, amikor Spanyol-Amerika partvidékeit tengeri banditák járták. Az egyik kalóz egyszer olyan súlyosan meg­sebesült, hogy társainak hátra kellett hagyniuk az őserdőben. Amikor két hó­Valóság és képzelet Defoe lakatlan szigetén Generációk olvasták átéléssel Defoe híres regényét. Képünkön a Robinson Crusoe első kiadása címoldalának rajza. nappal később élve előkerült, olyan me­sével tért vissza, mely a túlélőkalandok klasszikus ősévé vált. Ezt a kalózt, Lionel Wafert, a kuna indiánok mentették meg. A kunák máig sikeresen őrizték meg élet­módjukat, melyet Lionel Wafer örökített meg, amikor megírta a történeteiről szó­ló könyvét. E könyv is segíthetett Robin­son képének megrajzolásában. De harminc évvel azelőtt, hogy Defoe megírta volna Robinson kalandjait, Henry Pitman, a száműzött angol hajóorvos is kiadott egy kis könyvet, melyből kiderül, hogyan vetődött partra hét fegyenctársá- val Venezuela partjai közelében egy kopár szigeten, és hogyan vészelték át az időt, amíg kalózok találtak rájuk. Mostanáig e történet valódiságát senki sem ellenőrizte. Henry Pitman és társai Barbados szi­getéről menekültek egy kis csónakon. Egy hetet töltöttek a tengeren. Amikor ki­fogytak az élelemből és az ivóvízből, partra szálltak egy lakatlan szigeten, amelyet ma Salt Tortugának, vagyis sós teknősnek hívnak. Ott azonban már tá­borozott egy kalózcsapat. Á kalózok fel­égették a hívatlan vendégek csónakját, el­hajóztak és magukra hagyták Pitmant és hét társát. Pitman részletesen leírta túl­élésének körülményeit. A szigeten töltött idejéről oly sok részlet tűnik fel Defoe könyvében, hogy szinte bizonyosnak tű­nik: az író Henry Pitman valódi kalandja­iból kölcsönözte a történetet. Ezt semmi sem bizonyítja jobban, mint az a különös mód, ahogy Pitmanék hazajutottak. Egy napon kis kalózhajó vetett horgonyt a part közelében és hat főnyi legénysége partraszállt. Pitman és társai tőrbe csal­ták a kalózokat, megszerezték csónakju­kat, és a banditákat hátrahagyva elhajóz­tak a szigetről. Ez szinte pontosan úgy történt, ahogy Defoe szerint Robinson is megmenekült a maga lakatlan szigetéről. Tim Severin, aki nyomozásának ered­ményeit filmre vitte, meg van győződve arról, hogy Dániel Defoe Henry Pitman históriájából meríthette Robinson ka­landjait. m. Gyakran kap szerelmes leveleket a kívánságműsor vezetője • • Ot esztendeje Tamási Eszter örökében Az a bizonyos mesebeli három kíván­ság... Tudjuk, csak a mesében létezik, a valóságban nem teljesülhet Legfel­jebb akkor, ha kívánságműsorról van szó. Ezért kedvelte mindenki a rádiós Szívkükiit, s ezért szeretik sokan a te­levíziós „Önök kérték”-et, amely a „királyi” televízió egyik legrégebbi és egyben legnézettebb műsora. Sok-sok évig a felejthetetlen Tamási Esz­ter vezette, akinek annyira a személyé­hez kötődött az Önök kérték, hogy a műsorvezetőnő halála után jó ideig szü­neteltették is a kívánságok begyűjtését és teljesítését. Éppen öt évvel ezelőtt újítot­ták fel a népszerű műsort, amelynek ve­zetését Bényi Ildikóra bízták, aki koráb­ban az ÉLTÉ tanárképző magyar nyelvtu­dományi tanszékén dolgozott, ahol reto­rikát, beszéd- és nyelvművelést tanított.- Milyen emléke van a régi, Tamási Eszter vezette ,,Önök kérték"-ről?- Kislánykoromban mindig néztem és nagyon szerettem ezt a műsort. Különö­sen azért tetszett, mert mindenfajta mű­fajt felvonultatott. A nézők kérése alapján ma is úgy válogatunk, hogy minél sokszí­nűbb legyen. A magyar nótától a rockze­néig, a verstől a kabaréjelenetig széles a skála.- Milyen műsorszámokat kérnek a legtöbben? Bényi Ildikó korábban az ELTE tanárképző magyar nyelvtudományi tanszékén retorikát és nyelvművelést tanított.- Magyar nótát és humoros számokat.- Akadnak különös, szinte teljesíthe­tetlen kívánságok is?- Talán még sose fordult elő, hogy ne tudtuk volna a nézők kérését teljesítem. A különös kérések inkább az üzenetek­ben fejeződnek ki: „Annak a szőke, kék­szemű lánynak küldöm a dalt, aki a jász­berényi pályaudvaron megkérdezte tő­lem, hogy hány óra van”.- Előforduk, hogy valaki önnek akart valamilyen műsorszámot küldeni?- Ilyen még nem volt, de szerelmes le­veleket és hozzám írt verseket elég gyak­ran küldenek.- Ha egyszer magának is kérhetne va­lamilyen műsorszámot?- A nézők óhajai között mindig akad olyan, amelyet akár jómagam kérhettem volna... (kemény) HÉTVÉGÉN IS Kockára tette a szőrzetét... Klembucz Ferenc - akit mindenki csak Buciként szólít - a testén lévő összes szőrzetet kockára tette az athéni olimpián. A békéscsabai masszőr sajnálta a legjobban, hogy csak a haját, jobban mondva fejszörzetét veszítette el. Kosárral hangolt a Zanzibár... A Zanzibár együttes nem zavartatta magát Újkí­gyóson augusztus 20-án. Igaz, jóval a megbe­szélt időpont előtt érkeztek, kosárlabdáztak egy jót, felöltöztették a Cotton Club Singers énekese­it és megvárták, hogy elkezdődjön a koncertjük... Csak az albérletet osztja meg Miló A Való Világ 3 győztese, Miló cáfolja azokat a sajtóér­tesüléseket, miszerint a barátnőjével költözne össze Békéscsabán. A fiatal fiú, aki a főiskola intézményi kommunikátor szakára jár ettől a hónaptól, valóban két haverral - köztük egy lánnyal - osztja meg az al­bérletét, de a hölgyre úgy tekint, mint a nővérére. Vasárnapi lapunkat keresse az újságárusoknál, vagy rendelje házhoz a (80) 922-012-es telefonszámon! étel «TAT <3 Ä ! FRANKO! FESZTIVÁL BÉKÉSCSABA,VÁROSI SPORTCSARNOK 2004. SZEPT. 18. (SZOMBAT) 20.00. GROOVEHOUSE MÁRIÖ • DINA IRIGY HÓNALJMIRIGY MC HAWER és a TEKKNŐ DÉJÁ-VU legyek elővételben 550 ft-ért kaphatók: BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP HIRDETÉSFELVÉTELI IRODÁJA (Békéscsaba, Munkácsy u. 4.), TERJESZTÉSI ÜGYNÖKSÉGE (Cyula, Rőfös udvar), VÁROSI SZERKESZTŐSÉGE (Orosháza, Kossuth u. 6-8), <ur / Újra Békés megyében az EÖTVÖS CIRKUSZ!!!! Őrizve a hagyományokat, új stílusú, interaktív cirkuszműsort mutatnak be, melyet az alapító, EÖTVÖS GÁBOR emlékére ajánlják. Előadások: GYULA. állatvásártér, szeptember 4-én 15 és 18, 5-én 15 órakor. SARKAD, szabadidőpark, j, szeptember 7-én 18 órakor. P

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents