Békés Megyei Hírlap, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-04 / 207. szám
■sas:?^ A dél-somogyi erdőrengeteg mélyén van egy kicsinyke falu, amelynek nevétől a fél ország volt hangos a rendszerváltás éveiben. Mindenki mindent tudott róla! Ebből következik, hogy sokan talán azt sem tudják, hogy valójában hol van, de beszéltek, s beszélnek róla szörnyülköd- ve, sarat dobálva. Ami történt, az megtörtént. Részletek az elhunyt Nagy Jenő és lánya, Nagy Eszter Dóra Kaszó 600 éves című, megjelenés előtt álló könyvéből. Robinson Crusoe... Az olvasók előtt máig titok, kiről mintázták a híres hajótörött alakját 10.oldal itthon Ficsúr maradt Hazalátogatott Rónai András, aki Izraelben lett befutott színész. 11 oldal Kaszópuszta, mítoszok nélkül Nem tudjuk, hogy a Kaszó név honnan ered, s mi a jelentése. Eggyel több titok, amely ezt a környéket lengi körül. A földrajzi nevek azonban mégis sok mindenről mesélnek. Itt van példának okául a Hamuházi-híd elnevezés. Valaha hamuzsírt égettek ezen a helyen a Szlovákiából idekerült burgerok. Ha valaki nem tudná: a hamuzsír alapanyagot jelentett a hadiiparnak a lőporkészítéshez. Aztán találunk olyan nevet, mint az Oroszirtás. Azt a helyet jelöli, ahol az orosz fennhatóság idején a legnagyobb kitermelést folytatták. A szájról szájra járó hagyomány szerint Hohenlohe herceg egyik környékbeli vadászatán egy olyan csodaszarvast lőtt, amely minden vadász álmai között szerepel, s miután az terítékre került, elhatározta, hogy megvásárolja a területet az esztergomi káptalantól. A herceg Festetics Taszilótól megvette a So- mogyszob-Gyékényes vasútvonaltól Kaszó felé eső birtokrészét, mintegy 4200 kh erdőt. Terjeszkedett Bolhás felé is. Itt gróf Somssich Gyulától vett földeket. Mert a birtokszerzést törvény korlátozta, létrehozta a Késmárki Ingatlanforgalmi Részvénytársaságot. Ennek tagjai az alkalmazottjai lettek, persze csak papíron. Az első világháború után, mert a trianoni határok kijelölése után Késmárk már nem számított magyar városnak, a részvénytársaságot átmentette Magyarországra Bolhási Mezőgazdasági Ingatlanforgalmi Rt. néven. * 1967. július 1-jén a kaszói erdészet a Honvédelmi Minisztériumhoz került. Mennyire tartozott az előzetesen beavatottak közé az akkori kaszói erdészeti vezető, dr. Kiss István? Az özvegyével erről is beszélgettünk.- Nem tudott róla. Őt is meglepte a döntés, mint ahogy meglepte a kaposváriakat is. Bármit is beszélnek, korábban nem ismerte Czinegét. Azután alakult ki közöttük szorosabb kapcsolat, miután Kaszó a minisztériumhoz került. Lejöttek a tábornokok, körülnéztek, aztán szóltak, hogy érkezik a miniszter. Felsorakoztunk. Leszállt két helikopter, de egyikben sem volt benne a Czinege, túlontúl nem kedvelte a repülést, inkább autóval jött. Kérte, lássuk el a munkánkat úgy, ahogy eddig tettük. Dr. Kiss István és Czinege Lajos barátsága közismert volt. Ha a miniszter megfordult Kaszóban, akkor okvetlenül átment az igazgatóékhoz is. Szemrevételezte a kertet, megnézte a malacokat.- Mondta a férjemnek: Gazda - így hívta a Pistát - sok ilyen emberre lenne szüksége az országnak! Ha gyalog végigment a pusztán, kezet fogott mindenkivel, és megkérdezte hogy van. Higgye el nekem - érvelt Mária asz- szony -, hogy ok nélkül szidták a Czinegét. A Pistám vitte bele mindenbe. Könyörgött nekik, hogy ezt, vagy azt csinálják meg a település érdekében. A Czinege meg tisztelte annyira, hogy hallgatott rá. így épült meg az út, készült elé a régi helyén az új vadászház, létesült az üdülő vagy az új iroda.. Dr. Kiss tényleg tudatosan tett azért, hogy a puszta emberhez méltó körülményeket biztosítson az ott élőknek. A miniszter barátja pedig segített neki. Kapóra jött, hogy a nyolcvanas évek elején valahol Magyarországon elkezdtek építeni egy titkos objektumot. (Nem tudhatom, hogy ennek a valóban elkészült bázisnak a megléte ma mennyire titok, de utcahosszat beszélik, hogy hol található, s miért kellett villámgyorsan megépíteni. Ha igazak a folyosói pletykák, akkor tényleg szükség volt abban az időben a pánikszerű építkezésre.) A katonai vezetés nem akarta, hogy híre menjen a dolognak, ezért azzal egy időben több helyen is munkához fogtak. Mert az akcióhoz volt pénz, a miniszter az ő szemszögéből nézve érthető módon a számára kedves Kaszóra költötte a legtöbbet. Talán többet is, mint ami indokolt lett volna. Hogy mibe került a kaszói építkezés, nehéz lenne megmondani. Eltérő számokat olvasni. Czinege Lajos egy interjúban azt mondta, hogy 20-22 millió forintot költöttek Kaszóra. A HM becslése 23 millió forintról szól, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1988-as vizsgálata pedig 175 millióról. Megkockáztatom, hogy ha ez az álcázási „hadművelet” nincs, akkor ma nem beszélhetünk a szemnek szép Kaszóról. Igaza van annak a nyugalmazott tábornoknak, aki azt mondta: Czinege a rendszerváltás áldozati báránya volt. Dr. Kiss István 1989. szeptember 8-án meghalt. Nagykanizsán temették el. A gyászszertartáson ott volt az egykori miniszter barát, s ott álltak díszőrségben a kaszói erdészek, vadászok is. Mária asszony nehezen viselte el a következő hónapokat. A férj elvesztése mellett szembe kellett néznie a Kaszót szenzációként taglaló újságcikkekkel is. A türelme egyszer csak elfogyott: levelet írt Németh Miklós miniszterelnöknek. Dr. Kiss Istvánné nem másról írt, mint arról, hogy akik férje emlékét sá- rozzák, ugyancsak besározták magukat. Hofi Géza, a Kossuth-díjas színművész, aki gyakran megfordult Kaszóban, egyszer azt mondta: a mocskolódók magukat akarták szalonképessé tenni. * A magyarországi versenyek között kevés olyan helyszín van, amely három egymást követő évben is országos bajnoki rangot kapott. Kaszó ilyen. az erdő titkát, a jó levegőt, a tisztaságot és azt a vendéglátói szeretetet, ami a versenyzők számára talán a legfontosabb. De minden évben tudott újat is mutatni: a pálya kijelölésében, a minél látványosabb vonalvezetés megtervezésében. Hogy a kerékpárosokat szinte megérinthessék a nézők, a kaszói „főteret” kellett kicsit átszabni, a fekvőrendőröket beburkolni, a „trófeabíráló” előtti térre stílusosan egy magaslest kitenni, hogy a műsorközlő jól lásson mindent. A helybeliek gyakran viccelődtek azzal, hogy a Duatlon az esőt is magával hozza, Kaszóra. Négy év után megtört ez a fajta hagyomány, mert bár 2004- ben mindenki esőköpennyel és vastag pulóverrel készült a versenyre, a májusi napsütés és a világszínvonalú, szoros mezőny forró helyzeteket termetett a versenypályán. A sportrendezvények mellett azonban mégsem szabad elfeledkezni arról, hogy Kaszót elsősorban vadásztelepülésként ismerik. Kaszó, a vadászat és a hazai vérebes találkozók az elmúlt 15 évben szinte elválaszthatatlan fogalmakká váltak. Az Erdőgazdaság 13 Véreb fővizsga és verseny után lehetőséget kapott arra, hogy nemzetközi szinten is megmérettesse magát. így a 2003. évi Nemzetközi Véreb Fővizsga helyszíne Kaszó lett. Az előkészületeket, szervezést már 2002. végén megkezdte az Erdőgazdaság, hiszen a résztvevőknek, a lebonyolításban közreműködő nemzetközi delegációknak mintegy 400 fő részére kellett elhelyezést, ellátást biztosítani, a háromnapos rendezvénynek kísérőprogramokat szervezni és bemutatni a magyar vadászati kultúrát, valamint a kaszói vadászterület értékeit. A rendezvény méltó megkoronázása volt a Hubertus emlékhely ünnepélyes megáldása. ■ A Hubertus emlékhely ünnepélyes megáldása Hohenlohe herceg „csodaszarvasa ” 6 évestől 99 éves korig A békéscsabai LAKÓTELEPI SE SPORTTÁNC SZAKOSZTÁLYA és az „AÓID” JAZZ DANCE COMPANY FELVÉTELT HIRDET a 2004-2005-ös tanévre 6 éves kortól felnőtt korcsoportig kezdő és utánpótlás csoportjába. I Jelentkezés és beiratkozás: 2004. szeptember 7-től minden héten kedden 18-tól és csütörtökön 18-tól a Békéscsabai Szlovák Gimnázium és Kollégium tornatermében. Érdeklődni: Bottá Tibor szakosztályvezetőnél a 06 (30) 3922484,06 (70) 2417-116-os telefonszámokon. Résztvevők a Nemzetközi Véreb Fővizsgán Dr. Kiss István. Bármerre járt, mindig azt nézte a nagyvilágban, hogy milyen új ötletet lehet megvalósítani Kaszón is A Kaszóba betérőt fogadó kapu. Már nemcsak a kerítés lebontásával nyitott a külvilág felé: várják a település új lakóit A Kaszó Duatlon Országos Bajnokságnak minden évben sikerült megújulnia. Megtartotta azokat az alapmotívumokat, amelyek az első verseny óta szinte csak itt Kaszóban lelhetők fel:
