Békés Megyei Hírlap, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-17 / 218. szám
6 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2004. SZEPTEMBER 17., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP ELNÉZÉST KÉRÜNK! Az itt bemutatott kép két esztendeje, Békéscsabán, a Csaba Centerben készült, a fotóval tévesen a napokban egyik újságcikkünket illusztráltuk. A felvétel Kocsor Mariannt, békési főiskolai hallgatót (balról) és Bogárdi Enikőt, békéscsabai középiskolást ábrázolja. Az érintettektől elnézést kérünk. HÍREK A civilek segítsenek a tájékoztatásban! Az önkormányzat feladata, hogy a helyi hulladékgazdálkodási tervet a civil szervezetek bevonásával a lakossággal megismertesse. A fiatal generáció a tervek szerint a környezetismeret, környezetvédelem tanórákon hall majd e kérdéskörről, egyebek között arról, hogy mit tehet a lakosság azért, hogy minél kevesebb szemét termelődjön. Szó esik majd például a szelektív hulladékgyűjtésről és a környezetbarát termékek szükségességéről is - hangzott el Medgyesegyházán, a legutóbbi testületi ülésen, (ke) Orosházi bringás az albán újságokban A Cinkusiak Baráti Köre és a Petőfi Kulturális Kht. közös szervezésében albán hét kezdődött a napokban Orosházán. Albánia magyarországi nagykövete, Eduard Sulo is a viharsarki városba látogatott. Egy orosházi bringás különös missziójáról sokan értesültek, hiszen nem csak a hazai, de még az albán újságok is címlapjukon számoltak be Lénárt (Léna) Ferenc kalandos kerékpártúrájáról. Albániát választotta úti céljául a vándor, aki hazatérése után kiállítást állított össze képeiből. A megnyitóra Eduard Sulo is eljött, miután találkozott gazdasági szakemberekkel és Fetser János polgármesterrel. A kapcsolatot szeretné tovább építeni a Cinkusiak Baráti Köre, hiszen Filléres régiók - régiós pillérek néven indította útjára az albán kulturális hetet a civil szervezet. Kondoros kivirágosodott A tavalyinál jóval többen neveztek be idén a helyi önkormányzat által kiírt Virágos Kondorosért pályázatra, melynek díjait szeptember utolsó hétvégéjén, a kukoricanapok keretében adják át. A legjobbak szép ajándékokra számíthatnak: a városvezetés 200 ezer forintot különített el a házuk környékét virágokkal szépítő lakosok díjazására. Az e célra létrehozott bizottság a benevezett 20 résztvevőn kívül 34 olyan kertet talált a nagyközségben, melyeket díjazásra javasolt. A határmentiségből fakadó kölcsön hatásokat is kút Könyv és film készült a PHARE-CBC támogatásával végigvitt projektből Öt hónapon keresztül a Békés megyei múzeumi szervezet három munkatársa is részt vett abban a PHARE-CBC támogatta projektben, mely a népszokásokat és hagyományokat, a határokon átívelő kölcsönhatásokat kutatta és örökítette meg Arad, illetve Békés megye területén. A minap kétnyelvű (magyar és román) könyvet is kiadtak a kutatási eredményekből. Nyemcsok László Népi szokások és hagyományok. Határokon átívelő kulturális interferenciák. Ez a magyar nyelvű címe annak a kiadványnak, melyet a napokban mutattak be az Arad megyei múzeumban. A romániai és magyarországi kutatások ösz- szesen kilenc települést érintettek, hat Arad három Békés megyeit. Térségünkből Méhkerék, Elek és Tótkomlós szerepelt a vizsgáltak között. A projektben a megyei múzeumi szervezet részéről Martyin Emília néprajzos főmuzeológus, Csobai Lászlóné történész főmuzeológus és Ando György, a megyei múzeumi szervezet igazgatóhelyettese vett részt. A macskát zárták be Mikor elkészült a ház, általánosnak mondható szokás volt mind a magyarok, mind a szlovákok körében, hogy az első éjszakát nem a házban töltötték. A macskát zárták be, mert egy év múlva meghal, aki ott alszik először. Pécskán ugyanakkor a kutyát említették. Tótkomlóson mikor fölépült a ház, a kémény tetejére azonnal helyi fazekasmester által készített, buzogány tetejű zöld mázas korsót tettek, amely megvédte a házat az ártó erők ellen. (Részlet a kiadványból) mos adatközlőt kérdeztünk meg, fényképeztünk, filmet készítettünk, így mindegyik teleNEMZETISÉGI MEGOSZLÁS T0TK0ML0S0N vül a gazdaságban is együttműködtek egykoron a határ menti települések. Példaként említhetjük a Körösökön való faúszA 2001. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJÁN .................................................... Magyar: 5028 Szlovák: 1751 1941: 87,5 Cigány: 105 1960: 94,5 Román: 29 1980: 90,6 Német: 28 1990: 80,6 Összesen: 6941 2001: 59,8 „Csip-csup” segítséget kaptak Dombiratos önkormányzata a rendszer- változás óta hitelfelvétel nélkül gazdálkodott. A folyamat azonban idén, kényszerűségből megszakadt. Most, a forráshiány kezelése érdekében, kénytelen volt a település hitelfelvételhez folyamodni. Kovács Erika — Forráshiányunk csökkentése érdekében pályázatot nyújtottunk be az önhibájukon kívül nehéz helyzetben lévő települések részére rendelkezésre bocsátott keretre. A kért 27,5 millió forint helyett 13 millió forintot kaptunk. Pályáztunk a belügyminiszter különkeretére is. Itt az igényelt 15 millió forint helyett pedig egymillió forint támogatásban részesültünk - tájékoztatott Róka Rudolfné, Dombiratos polgármestere. A település tehát továbbra is forráshiányos, éppen ezért az eddigiekhez hasonlóan továbbra is rendkívüli takarékosságra törekszenek. A település idén kényszerült először hitelfelvételre. A forráshiány csökkentésére kapott 13, illetve 1 millió forintot a hitel törlesztésére, illetve a még kiegyenlítetlen számlák kifizetésére fordítják. Egymilliós játék az óvodásoknak A békéscsabai Penza-lakótelepi óvodában 110 gyerek örülhet annak a csúszdának és labdajátéknak, amelyet az Aegon biztosítótól kaptak. Fekete G. Kata Az egymillió forint értékű ajándékot a város nevében a napokban, jelképesen Pap János polgár- mester vette át Szabó Zoltánnétól, a cég képviselőjétől. Ebből is látszik, a Penza-lakótelepi óvoda nem szűnik meg, sőt, arra készülnek, hogy az új játékok alá is gumitéglát tetessenek le, ahogy a többi alatt is van. Az átadás alkalmával Szabó Zoltánná az Aegon akciójáról elmondta: az elmúlt időszakban nagyon sok jótékonysági akciójuknak voltak gyerekek a kedvezményezettjei. Segítették az árvízkárosult családok gyermekeit, on-line akciót indítottak (www.segitsunk.hu) különböző, hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó alapítványok megsegítésére, részt vettek számos tanulmányi verseny támogatásában is. Az elmúlt évben 12 város önkormányzatával karöltve játszótereket építettek óvodások és kisiskolások számára. Az óvodai játszóterek az átlagosnál is rosszabb helyzetben vannak, hiszen az állami támogatások őket kevésbé segítik. Ezért döntött az Aegon biztosító arról, hogy a továbbiakban óvodáknak adományoznak udvari Játékokat. Felvételünk az átadás napján a Penza-lakótelepi óvodásokról készült. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET — A megyénkben települések mellett mi Arad megyében Pécs- kán, Nagypere- gen és Tornyán végeztünk kutatásokat - hangsúlyozta Ando György. - A vizsgálat egyébként jellemzően olyan multietnikus településekre terjedt ki, ahol több mint 300 éve együtt élnek magyarok, románok, szlovákok, j. szerbek, néme-f tek és romák. El- s sősorban a hely- g ségek történetét, 1 az építészetet, a \ kismesterségeket, a kereskedelmet, a temetkezési szokásokat és a mitológiát vettük számba, ha sonlítottuk össze. Szá Népi szokások és hagyományok. Határokon átívelő kulturális interferenciák. Ezt a címe annak a könyvnek, melyben a képünkön látható Csobai Lasztone és Ando György tanulmányai is megtalálhatók. pülésről gazdag dokumentumanyaggal rendelkeztünk. A kulturális élet területein kítatást Arad megye hegyvidékeiről, hasonlóan a mezőgazdasági termékek „kiutaztatásához” tsviBihiSQxw "“Arad megyébe: Mivel a XX. század elején Arad nagyvárosnak, Békéscsaba pedig kicsinek számított, a tótkomlósiak Aradra jártak portékájukkal vásározni. — A kutatás a hagyományos hegyvidéki és alföldi kultúrák közötti sajátosságokat, különbségeket és hasonlóságokat kísérte figyelemmel - ecsetelte Ando György. - Az alföldi civilizáción belül a román, a magyar, a szlovák és a szerb nemzetiségek etnikai sajátosságait próbálta meghatározni, valamint megállapítani azt, hogy a román-magyar határ mentén élő nemzetiségek hagyományos kultúrái között léteznek interferenciák, azaz kölcsönhatások.
