Békés Megyei Hírlap, 2004. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-28 / 201. szám
2004. AUGUSZTUS 28., SZOMBAT — 11. OLDAL fiétvége. Inaki a borjúra, a petrezselyemre, a fokhagymára és a pelótára esküszik A baszkok szeretik maguk alatt vágni a fát Barokk túlzás lenne azt állítani, hogy megyénkben sűrűn fordulnak meg Baszkföldről. Sokan erre elsőre rávághatják: szerencsére. Sajnos, a sokszor eltorzított hírek alapján a baszkokat az ETA terrorszervezettel, a robbantásokkal, a forrongásokkal azonosítjuk. A baszk Inaki Konde és családja nemrégiben Gyulán nyaralt, és a mosolygós tanárházaspár, valamint két gyermekük mindenkit elvarázsolt kedvességével, tudásvágyával Hozzájárulva ahhoz, hogy levetkőzzük előítéleteinket. Mivel nem általános, hogy Spanyolország autonóm területéről, Baszkföldről rendszeresen jönnének hozzánk turisták, érdekes lehet, miként vetődött felénk a Konde család. A megoldás kulcsa a gyulai Tokai Er- ja lünk ismert baszk városok közül, de még többet mond Bilbao neve. Baszkföld központja mégis Vitoria Gazteiz, ahol talán a legkevesebb baszk él. Mindennek az az oka, hogy a spanyolok így gondolták jónak. korlátozza a spanyol állam a választójogot illetően. Eljutunk az ETA-hoz is, Inaki szerint nincs létjogosultsága a szervezetnek többek között azért sem, mert Madrid ezáltal mindent a baszkokra fog.- Már az szomorú, hogy a médiában a katasztrófák, a merényletek a vezető hírek - hangsúlyozza az iskolaigazgató. - Az még elkeserítőbb, hogy ha történik egy robbantás, a baszkok azonnal negatív szereplőként, gyanúsítottként ott szerepelnek. Úgy tűnik, mintha Baszkföld és népe nyugtalan, állandóan forrongó lenne, pedig ez egyáltalán nincsen így. bizonyára kevésbé ismertek önöknél - veszi át a szót Virginia. - Ilyen például az a hangszeres játék, ahol a zenész egyszerre dobol a derekára felerősített dobon és fújja a furulyát. A zenéhez tánc is dukál, és ez sincs ellenünkre. Az étkek között a tenger gyümölcsei - polip, kagyló, rák - állnak az élen, ezeket követi a borjú-, illetve a sertéshús. A fűszerek közül a legkedveltebb a petrezselyem és a fokhagyma. Ami még érdekesség: Baszkföldön nagyon fejlett az ipar, az autó- és a gépalkatrészgyártás tekintetében Spanyolország motorja is ez a terület. ' «» A híradásokból úgy tűnik, mintha a baszk nép állandóan forrongana, pedig ez egyáltalán nincsen így - állították vendégeink. Képünkön Inaki Konde a családjával, mellettük jobb szélen Tokai Erzsébet tanárnő. így vélekednek rólunk Inaki Konde és felesége elmondta: rövid gyulai nyaralásuk alatt is megtapasztalták, hogy a magyar emberek vendégszeretőek, kedvesek és segítőkészek. Baszkföldön keveset tudnak rólunk, leginkább azt, hogy tudós nép vagyunk, akik számos Nobel-díjast adtak a világnak. Ezenkívül a Habsburg-Magyar Monarchiáról hallottak, mely az akkori Európában fontos szerepet töltött be. A kommunista korszak kimaradt tanulmányaikból, hazánk EU-s csatlakozásával viszont újra érkeznek hírek Baszkföldre hazánkból. Persze, mondhatjuk erre, hogy a fát ők vágják maguk alatt. No, nem képletesen, hanem valóságosan. Egyik legkedveltebb sportáguk abból áll, hogy a versenyzők felállnak farönkökre, fejszével vágják maguk alatt a fát, és amikor dől, akkor átugranak a következőre. Az a győztes, aki a legtovább halad úgy, hogy nem esik le, de az sem mellékes, hogy a lábát ne vágja eL Míg ez erősségi és ügyességi versenyszám egyszerre, addig a „feketelacis” kőemelésre az előbbi jelző az igaz. Kedvelt szórakozásuk az említettek mellett a pelóta is. A játékban teljesen leegyszerűsítve kis méretű labdát dobnak a falhoz, amit a másiknak a visszapattanás után el kell kapni. A futball mái ismerősebben cseng számunkra is, legeredményesebb csapatuk az Atletic Bilbao. — A kultúránknak és a gasztronómiánknak is vannak olyan elemei, melyek zsébet, aki német nyelvet tanít a városban, de fél évig ösztöndíjasként Baszkföldön tanulta a baszk nyelvet és tanította németre a gyermekeket.- A baszk teljesen más nyelv, mint a spanyol - mondja Erzsébet. - Engem azt tett kíváncsivá, hogy több helyről hallottam: nyelvrokonságban állunk velük. Nem tudom, hogy így van-e, de az tény, hogy számos hasonlóság van a két nyelvben a ragozástól a különböző végződésekig, például náluk is a „k” a többesszám jele. Szóval, a tolmács szerepét is ellátó tanárnő hívta meg Magyarországra annak az iskolának az igazgatóját és családját, ahol ő is oktatta a gyermekeket. Inaki nejével, Virginiával és két gyermekükkel, Mirennel és Ibaival érkezett Elgoibarból. Ez a település San Sebastianhoz van közel az áltaspanyolnál, a Franco-rezsim alatt még az utcán sem használhatták nyelvüket, az ügyintézést is tiltották baszk nyelven. Ma már kétnyelvűek a településtáblák, sok iskolában kétnyelvű az oktatás, de például a baszk párt tagjait jelenleg is Mivel Hispániában itt a legmagasabbak a fizetések, sok a vendégmunkás, spanyol és nem spanyol egyaránt.- Ugye, hogy nem is voltunk olyan félelmetesek, mint ahogy egyes híradásokBASZKFÖLD SZÁMOKBAN Terület 7 234 km2 Lakosság (2003) 2 112 204 Népsűrűség 287,9 fő/km2 Repülőterek 3 Főbb kikötők 2 Technológiai parkok 3 Orvosok 4,7/ 1 000 fő Várható élettartam: 76,4 év (férfiak) 83,7 év (nők) ban lefestenek bennünket? - fordul hozzánk búcsúzáskor Erzsébeten keresztül mosolyogva Inaki. A válaszunk egyértelmű nem, kiegészítve azzal, hogy mi is tudjuk magunk alatt vágni a fát, és még fejsze sem kell hozzá... Nyemcsok László Hétvégi olvasmány Medgyessy borított A kormányfő lemondásával megüzente: nem hagyja magát megalázni, sanda politikusok, kis karrieristák játékszerévé tenni. Kétségtelen, a miniszterelnök-váltás felgyorsult volna, ha megvárja a konstruktív bizalmatlansági indítványt, magyarán a keresztre feszítését. Elvárták volna tőle, hogy hagyja magát kivesézni, kétéves kormányzását ízekre szedni, az MSZP mélyrepülése miatt a balhét rávemi. Elvtársai és liberális szövetségesei most azt mondják, személyes érdekeit önző módon az ország érdekei elé helyezte. Ne legyünk álságosak, rendes körülmények között mindenki az ország érdeke elé helyezi a sajátját. Két ok miatt. Az egyik, hogy általában megfoghatatlan, mi az ország érdeke, így könnyen kiderülhet, ami tegnap még annak tűnt, ma már egyáltalán nem az. A másik ok, hogy egy normálisan működő rendszerben az egyéni érdekek találkoz- ' * ........... na k az ország érdekével, vagyis a kettő nem áll szemben egymással Ennek garantálására találták ki a jogszabályokat, az ösztönző- és adórendszereket. És most nézzük Medgyessy lemondását! A miniszterelnök úgy látja, puccsal távolították el a hatalomból Akik kihúzták alóla a szőnyeget, azt remélték, ,.cserébe" nagyvonalú lesz velük szemben. Tévedtek. A kormányfő úgy cselekedett, ahogy hasonló helyzetben valamennyien cselekednénk. Miért is lépett volna másként? A kormányválságot nem ő robbantotta ki, s akik most az ország érdekéről szónokolnak, választhatták volna leváltásának simább, emberibb módját is. Csakhogy ehhez a szocialista párt elnökségének nem volt tartása, sem elég tisztessége. Jellemző módon a Medgyessy eltávolításában résztvevők, a kormányfő egyéni sérelméről 'beszélnék, ügyet sem vetve két fontos megjegyzésére. Arra, hogy puccsal távolították el, s hogy a koalíció egyes politikusai korrupciós ügyekbe keveredtek. Utóbbi kijelentését ugyan a célba vett liberális párt vezetői a miniszterelnök zaklatott lelkiállapotának tudták be, s elegánsan elsiklot- tak a vádak felett, ám a Demszky- és Wekler-ügy után ez meglehetősen különös üzenet. Nehéz kétségbe vonni, a kormányfő informáltságát és szavahihetőségét, de hagyjuk, fontosabb maga a jelenség. A rendszerváltás óta (de valószínű az utóbbi hatvan évben) most először fordult elő, hogy egy távozó miniszterelnök nevén nevezett dolgokat. Kimondta, amit mindenki sejtett, de eddig mindenki cáfolt: igenis önző egyéni, politikai érdekek miatt a politikában bevett eszköz a puccs, és a hatalom legfelsőbb köreit is elérte (csak tudnánk, mióta van így) a korrupció, s egyes politikusok a befolyásukat vagyonszerzésre használják fel. A szomorú csak az, hogy Medgyessy mindezt csak távozásakor osztotta meg velünk. Árpási Zoltán arpasiz@axels.hu Demográfiai mélypont — ahogy a közgazdász látja Öt éve rendre százezer alatt marad a születések száma. Ez azt jelenti, hogy fogy az ország lakossága. Fiatal korom óta hallom: fogy a népünk. A vészharangot akkori környezetemben először Fülep Lajos, egy baranyai kisközség református papja kondította meg. Fel is éledt az ország lelkiismerete, hiszen a főleg református falvakban élő parasztok családjaiban az egy gyerek (egyke) járta, nehogy szétöröklődjön a vagyon. Akkor azon háborogtam, hogy nem azon sírunk, hogy nálunk közel húsz évvel előbb halnak meg az emberek, mint a nyugati országokban, hanem amiatt, hogy kevesen születnek. Nyugaton azonban az életnívó és a képzettség emelkedésének, no meg persze az ösz- szehasonlíthatatlanul színvonalasabb orvosi ellátásnak, vagyis a legszebb emberi célokhoz való közeledésnek köszönhetően még kevesebb gyermek született, mint nálunk. Ők nem a több gyermekért, hanem a kevesebb halálért munkálkodtak. Azóta bebizonyosodott, hogy ahol nagy a nyomor és a tudatlanság, ott sok a gyermek, és minél fejlettebb gazdaságilag a társadalom, annál alacsonyabb a születések száma. Ez ellen nincs orvosság. A rendszerváltás óta újra a kevés születés miatt panaszkodunk. Valóban, a Kádár-korban évente körülbelül 150 ezer gyermek született, az utóbbi öt évben harmadával kevesebb. Tegyük hozzá, hogy a népesség gyors csökkenése minden volt szocialista országban hasonló mértékű, Oroszországban és Ukrajnában pedig katasztrofális. Nálunk a születések száma úgy csökkent a nyugat-európai mértékre, majd az alá, hogy továbbra is messze vagyunk az ott várható életkortól. Elég arra gondolni: ha csak addig élnénk, mint a csehek, akkor félmillióval nagyobb lehetne az ország népessége, azaz többen lennénk, mint Trianon óta bármikor. Ha az osztrákokat érnénk el, akkor másfél millióval élnénk többen e hazában. A születések alacsony száma önmagában nem olyan tragikus, mint az a tény, hogy ebben a tekintetben három részre szakadt az ország. A lakosság legjobban élő, leginkább képzett harmadában a nyugat-európainál is kevesebb gyermek születik, a középső harmad a nyugat-európai arányt mutatja, az alsó harmadban a legnagyobb a születések száma. Nemcsak a születések számában figyelhető meg e harmadolás, hanem a várható életkorban is, csak éppen ellenkező előjellel. A képzett felső harmadban tizenöt évvel tovább élnek, mint az alsóban. A magyar demográfia helyzetének megítélése azért sem lehet egyértelmű, mert a született gyermekeket csak számokban mérjük, noha a jövő szempontjából nem mindegy, hogy hol születik kevés és hol sok gyermek. Rég volt, amikor az állam nagyságát a lakosok számával lehetett mérni. A modern társadalomban az emberek társadalmi értéke nagyon függ a képzettségüktől és erkölcsüktől. Sajnos nincs rá adat, hogy a diplomás szülők kevés gyermeke mit fog lerakni élete során a társadalom asztalára, és mit várhatunk azoktól a gyermekektől, akik képzetlen és szegény, segélyekből élő családokban nőnek fel. Vajon meddig hagyhatók ezek a kérdések figyelmen kívül? A félreértések és indulatok elkerülése érdekében szögezzük le, hogy számos példát találhatunk rá, hogy nagyon alacsony sorból nagyon magasra emelkedett valaki, de az átlagok szomorú képet adnának. Becsléseim szerint, a szülők képzettsége alapján a társadalom felső tizedéből kikerülők életük során várhatóan évi egymilliónál több adót fognak fizetni, az alsó tized adója viszont az igénybevett állami támogatások tizedét sem teszi ki. Ebből fakadóan néhány évtized múltán a költségvetés egyensúlya, de az ország erkölcsi és anyagi helye a világban is sokkal jobban függ majd attól, milyen szülői és társadalmi környezetből kerül ki az évente százezer újszülött, mint attól, hogy netán ennél jóval több, vagy kevesebb a világra jött kisbabák száma. Kopátsy Sándor i Inaki beavat abba is, hogy a kétmilliós baszk nép miért küzd már hosszú ideje a teljes függetlenségért. A több ezer éves baszk kultúra sokkal ősibb a Puccsal távolították el.
