Békés Megyei Hírlap. 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-05 / 155. szám

4. OLDAL - 2004. JÚLIUS 5., HÉTFŐ

MEGYE

KORKÉP

QWQ

A társadalmi munkák kora lejárt

Utánpótlási és anyagi gondokkal küszködnek az önkéntes tűzoltó-egyesületek

A hetvenes években Békés megye településeinek többségében még működött önkéntes tűzoltó-egyesület. Azóta azonban számuk radikálisan lecsökkent (főleg a rendszerváltás után), s ma mindössze tizennyolc ilyen egyesület van. Az érintettek egy része a csökkenést az önkormányzatok vagy az állam hibájául rója fel, mások úgy vélik, az önkéntes, „társadalmi” munkák kora lejárt. Egyszerűen azért, mert kevés a pénz és a szabad idő.

Békés megye

A gyulai levéltárban még ma is fellelhető az a százesztendős pecsétes papír, mely a kondorosi önkéntes tűzoltók eltartunk gyakorlatokat, elvégezzük az eszközök, a felszerelés karbantartását. Természetesen az, hogy mikor kell tűzesethez vagy bármilyen katasztrófához vonulnunk, nem számíttokkal is, éppen a közelmúltban nyertünk félmillió forintot a Biztonságos Magyarországért Alapítványtól. Az összeget a felszerelések bővítésére, korszerűsítésére fordítjuk majd. Rendezvényeinket egyébként a helyi vállalkozók is gyakran támogatják.

Dankó Béla, Kondoros polgármestere úgy látja, nem csupán az önkéntes tűzoltók, hanem más egyesületek is utánpótlási gondokkal küszködnek:

— Valaha még válogathattunk például azok között a fiatalok között,

Mindössze 18 önkéntes tűzoltó-egyesület működik megyénkben. A szervezetek egymás munkáját, helyzetét is megismerhetik a rendszeresen megtartott önkéntes tűzoltók napján. Felvételünk a tavalyi csorvási találkozón készült. (Archív felvétel.)

ső alapszabályát rögzítette. Az akkori önkéntesek mai utódai a közelmúltban méltó módon — nemzetközi tűzoltóverseny megrendezésévé! — emlékezték meg a századik évfordulóról. Valaha a kondorosi tűzoltók is jóval többen voltak, mint manapság. S ami még nagyobb baj: a 39 önkéntes csaknem fele nyugdíjas korú, és a legfiatalabbak is túl vannak már a harmincon. Alig-alig van tehát utánpótlás, de ez nem csupán helyi jelenség, megyeszerte, sőt, országosan is hasonló tendencia jellemző.- Miért nem jönnek a fiatalok? - kérdeztük Janurik Györgyöt, a Kondorosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnökét. —

Mint tudjuk, az önkéntes szó azt jelenti, hogy anyagi ellenszolgáltatás nélkül végezzük a munkát. A mai világban pedig kevesen vannak, akik ezt vállalni tudják, egyszerűen anyagi lehetőségeik nem engedik meg. Emellett a fiatalok számára is sokkal több lehetőség kínálkozik a szabad idő eltöltésére, mint valaha.- Mennyi elfoglaltságot jelent az, ha valaki önkéntes tűzoltó?- Rendszeresen, havonta egyszer

ható ki előre. Feladataink közé tartozik például a viharok után a letört ágak, gallyak eltávolítása, a tűzeseteknél pedig a károk csökkentése addig, amíg a hivatásos tűzoltók ideérnek, illetve távozásuk után az utómunkák elvégzése. Jelentősen kivettük részünket a '90-es évek második felében a belvízkárok elhárításában is.

— Milyen felszerelésekkel rendelkeznek?- Van egy Mercedes szerkocsink, illetve egy Magilus típusú gépkocsiFél óra nagy idő

Békés megyében vannak olyan települések — például Geszt és térsége —, melyekre a hivatásos tűzoltók csak a riasztástól számított fél óra elteltével tudnak odaérni. Ezeken a helyeken még inkább fontos lenne az önkéntes tűzoltók segítsége. Sajnos, a tapasztalat azt mutatja, hogy éppen ezeken a településeken nem működnek ilyen egyesületek.

fecskendőnk. Utóbbi még a háború előtti időkből származik. Felszereléseink jelentős része elavult, a szertárunk is rossz állapotú. Minden évben kapunk támogatást az önkormányzattól, de náluk is anyagi gondok vannak, így túl sokat nem várhatunk. Közhasznú egyesületként próbálkozunk pályázaAZ ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ-EGYESÜLETEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA BÉKÉS MEGYÉBEN

1973

38

1993

32

2003

18

Vonulásra képes egyesületek száma

8

Ifjúságiak (18 év alattiak) aránya

20-25 százalék

Nők aránya

15-20 százalék

akik futballozni szerettek volna, ma pedig alig tudunk összeszedni egy csapatot. Megváltozott a világ, ma kőkemény piaci viszonyok uralkodnak. Régen különböző kedvezményeket kaptak az önkéntes tűzoltók, ma pedig csak a szabad idejükből áldozhatnak erre a tevékenységre.

Felegyi Attila tűzoltó százados, a Békés Megyei Tűzoltószövetség titkára úgy véli, több oka is van annak, hogy csökken az önkéntes tűzoltók száma:

— Az, hogy egy egyesület mennyire aktívan működik és mennyire tud új tagokat, elsősorban fiatalokat vonzani soraiba, nagymértékben függ az adott vezető, a parancsnok személyétől. Tudok olyan pozitív példáról is, amikor egy halódófélben lévő egyesület élére agilis parancsnok került, s alapvetően megváltozott minden, nőtt a létszám és megélénkült az egyesületi munka. Az utánpótlási gondok egyik okának azt látom, hogy ez a tevékenység nem kap megfelelő propagandát, s emiatt lassan elveszti presztízsét is.- Vannak-e különbségek az ország egyes területein az egyesületek számát illetően?- A csökkenés és az utánpótlási gond országosan jellemző, a működés feltételeiben azonban jelentős különbségek vannak. A Dunántúlon és a Du- na-Tisza közén nagyobb számban találhatóak az egyesületek és az önkormányzatok összefogásával létrehozott önkéntes köztestületi tűzoltóságok, míg a Tiszántúlon zömében csak egyesületek vannak.- Mi a kettő között az eltérés?- Az egyesületek működését az egyesületi törvény szabályozza, s nincsenek konkrét előírások a felszereltségre vonatkozóan. Az önkéntes tűzoltóság fogalma már egy jóval magasabb szintet jelöl, a felszereltségre vonatkozó követelményeket és az anyagi támogatást illetően egyaránt szigorúbb a jogi szabályozás. Ezek a tűzoltóságok természetesen valamennyien vonulásra képesek, tehát konkrétan részt tudnak venni a tűzoltásban, míg az egyesületeknél ez nem minden esetben jellemző, van, ahol csak hagyományőrzéssel, illetve versenyzéssel foglalkoznak.- Kinek a feladata elsősorban az önkéntes tűzoltók anyagi támogatása?- A település biztonságossá tétele elsődlegesen önkormányzati feladat. Sajnos, az önkormányzatok nagy része forráshiánnyal küzd, ezért nem

tudják kellően támogatni az önkéntes tűzoltókat. Megjegyzem, vannak olyan esetek, amikor az adott település kasszája megengedné ugyan a nagyobb támogatást, de a városvezetők nem ismerik fel ennek jelentőségét, s csak az államtól várják az egyesületek támogatását. Tény, hogy központilag is tenni kellene valamit a kérdésben, gondolok itt például arra, hogy az önkormányzatokat valamilyen módon ösztönözzék, tegyék érdekeltté az egyesületek fenntartásában. Kevés a pályázati lehetőség is, az elnyerhető összegek pedig nagyon alacsonyak.- A megyei tűzoltószövetségnek milyen eszközei, lehetőségei vannak arra, hogy segítse az önkéntesek egyesületeinek fennmaradását?- Mindenekelőtt törekszünk arra, hogy az utánpótlás biztosítása érdekében minél több iskolával vegyük fel a kapcsolatot. Támogatásunkkal az idén hatodik alkalommal szervezzük meg a nyári diáktűzoltó-tábort. A helyszín ezúttal Füzesgyarmat lesz, s eddig nyolcvan diák jelentkezett. Nincs is probléma tulajdonképpen az ifjúság érdeklődésével, de később ezek a fiatalok elmennek nagyobb városokba tanulni, ott telepednek le, s nem jönnek vissza. így aztán a falvak elöregedésével együtt az önkéntes tűzoltók is lassan kiöregszenek.

LIPTÁK JUDIT

Megkérdeztük olvasóinkat

Miért sok az allergiás beteg?

Ipacs Jánosáé, mezőhegyesi vegyésztechnikus:- A parlagfű miatt magam is allergiás lettem. Vörös, duzzadt volt az arcom, a szemem, és folyton tüsszögtem. Borzasztó volt. Orosházára jártam kezelésre, majd kenőcsöket kaptam és ma már csak

tüsszögök. Az embereket nem egyformán érinti, mert akinek ellenállóbb a szervezete, kevésbé vagy egyáltalán nem betegszik meg. Sokan a nyárfa, a hársfa, illetve a parlagfű és más növények miatt szenvednek. Megoldást csak a folyamatos gyomirtás jelentene.

Baranyi Istvánná, mezőhegyesi bolti eladó:- Sokan szenvednek allergiás betegségekben, mert nem irtjuk eléggé a gyomokat, a parlagfüvet.

Több gondot kellene fordítania a környezetünkre! Allergiát manapság élelmiszerektől, vegyi és tartósító anyagoktól is kaphatunk. A kertészetben és a mezőgazdaságban is sok olyan szert használnak, ami ártalmas lehet. Nagymamaként javaslom, hogy a megelőzés érdekében jó lenne a gyerekeket kötelező szűrővizsgálatokon az allergiák terén is rendszeresen kivizsgálni.

Jeszenka Lajos, mezőhegyesi géplakatos:- Sokat hallani a pollenallergiáról, a parlagfűről, de szerencsére még nem láttam ilyet. Szerintem itt, vidéken megoldott a parlagfű és más gyomnövények irtása. Nem vitatom, hogy esetleg a kertészek

vagy gazdálkodók használnak vegyi anyagokat, ami ártalmas lehet. Ezeket megetetjük az állatokkal, majd az emberi fogyasztáskor bekerülhet a szervezetünkbe. Tartósítót szinte minden élelmiszer tartalmaz. Ha jobban figyelünk és vigyázunk magunkra, akkor nem lehet baj.

Pataki Lívia, mezőhegyesi vendéglátó eladó:- A testvérem is allergiás, így tudom, milyen kellemetlen tünetekkel jár a betegség. Sajnos, sokan szenvednek tőle. A fák virágai is okozhatnak allergiát. Az idei esős tavasz hatására a városban és a külterületeken is nagyon elszaporodtak a gybMft:1 Élelmiszereink tele vannak ismeretlen anyagokkal. Ma már a piacon sem tudhatjuk, hogy mivel permetezték a zöldséget, amit megveszünk. Komolyan kellene venni a parlagfű irtását, illetve korlátozni a vegyszerek alkalmazását! H M

D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

A BÉRLAKÁSOK ARÁNYA

néhány országban

■

■L

Aüsztrii

százalék

Kishírek Békés megyéből

BATTONYA. (ke) A képviselő-testület megszüntette a József Attila Általános Művelődési Központot és a Battonyai Művészeti Alapiskolát. A két intézmény helyett július 1-jétől egy többcélú intézményt alapítottak, amelynek neve József Attila Művelődési Központ és Alapfokú Művészeti Iskola. Zárt ülésen a képviselők a két eddigi igazgató közül Takács Dezsőnét, a művelődési ház igazgatóját bízták •meg az új intézmény vezetésével a pályáztatás lezárultáig. A képviselők egyidejűleg a vezetői pályázat kiírásáról is döntöttek.

BÉKÉSSZENTANORÁS. (j) Rekordszámú kisgyermeket, pontosan 18-at gondoztak a most befejeződött nevelési évben a település bölcsődéjében. A kiugrás a 2001. évi magas születés- számnak köszönhető. Az önkormányzat karbantartó brigádja az elmúlt évben egyébként sokat dolgozott a bölcsőde korszerűsítése, szebbé tétele érdekében.

BÉKÉSSZENTANDRÁS. (j) A nagyközségben működő horgászegyesületek a közelmúltban megállapodtak

abban, hogy közösen gondoskodnak a Körös folyó partjának tisztántartásáról, a szemét eltakarításáról. A tervek szerint havonta egyszer nagytakarítást szerveznek a folyóparton.

CSANÁDAPÁCA. (cs) A Gábriel Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Egyesület képviseltette magát az országos polgárőr napon, július 3-án Ópusztaszeren. Július 17-én a megyei szervezet rendezvényén is megjelennek az apácaiak, akik hamarosan felveszik a kapcsolatot a Heves megyei önkéntesekkel.

ELEK. (ke) A Román Általános Iskolának az elmúlt tanévben 43 diákja volt, akik közül hatan ballagtak el, s kezdik meg ősszel középiskolai tanulmányaikat. Egy tanuló a román gimnáziumban, egy diák zeneművészeti szakközépisko- laítan, ugyancsak egy fiatal középiskolában, hárman pedig szakmunkásképzőben tanulnak tovább. Az első osztályba pedig négy gyermeket írattak be.

FÜZESGYARMAT, (i) Füzesgyarmaton az önkormányzat beruházásában nagyban folyik a termálkemping

építése. A kempinget a Castrum Termálkemping Kft. működteti majd, a szindikátusi szerződést legutóbbi ülésén fogadta el a helyi képviselő-testület. A szerződés azt is kimondja: a kempingnél épülő motel Castrum Termálpanzió Füzesgyarmat néven működik majd.

FÜZESGYARMAT, (i) Mint korábban beszámoltunk róla: nemrég leégett a füzesgyarmati városháza két irodája. Várkonyi Imre polgármester a napokban megtartott képviselő-testületi ülésen bejelentette: a biztosító mintegy 10 millió forint értékben állapította meg a kár nagyságát. Az épületben a festések már folynak, s rövid időn belül befejeződik a helyreállítás.

GYOMAENDRŐD. (j) Igen sok fa száradt ki az elmúlt időszakban a város közterületein. A legnagyobb arányban a lucfenyők pusztultak el, de jó néhány nyírfát is ki kellett vágni. A polgármesteri hivatal endrődi ki- rendeltségének udvarán és a Kner Imre Gimnázium területén is több fa elhalt, ezek pótlásáról a későbbiekben gondoskodik majd az önkormányzat.

GYULA, (ö) A képviselő-testület nyári szünet előtti utolsó soros ülésén elnapolták a szeptemberi ülésre az iskolaátszervezésről szóló döntést. Dr. Perjési Klára polgármester elmondta, így időben szoros egyeztetésre nem kényszerülnek. Gyulán 1990-ben 3526 gyermek járt önkormányzati iskolába, a most következő tanévre 2156-an iratkoztak be. A becsült számítások alapján négy év múlva 1726 iskolás lesz. A gyermekek után járó normatíva miatt az iskolák között érdekellentét van, amin megpróbálnak változtatni. A szabad iskolaválasztást hatósági eszközökkel nem szeretnék befolyásolni. Ha lesz iskolaátszervezés, az 2005 szeptemberétől lép életbe.

GYULA, (ö) A Gyulán és Gyulaváriban rendezett Keszi-találkozóra 14 magyarországi és 5 szlovákiai település képviselői jöttek el. A 19 település nagyrészt polgármestereivel, de ön- kormányzati képviselővel, jegyzővel és tudományos munkatárssal is képviseltette magát. A Keszi-találkozó résztvevőinek 70 százaléka korábban nem járt Gyulán. A 12. Keszitalálkozót jövőre a szlovákiai Kőke- szin rendezik meg.

GYULA, (ö) Gyulaváriban Keszi- emlékhelyet állítottak, Gyula városrésze az egykori Keszi falu utódtelepülésének tekinti magát. Az országos Keszi Alapítvány magas színvonalúnak tartja Kiss László szobrászművész alkotását, melyet a 11. Keszi- találkozón avattak. Minden találkozón létesítenek emlékhelyet, táblát állítanak, fát ültetnek, szobrot még sehol nem avattak. A szoborra egymillió 250 ezer forintot adtak össze az önkormányzati képviselők egyéni képviselői alapjukból, a városgazdálkodási igazgatóság 400 ezer forintot tett hozzá.

KÖRÖSLADÁNY. (i) A körösladányi sportegyesület egyik legaktívabb szervezete az íjász szakosztály. A Tiszai József tanár vezette, 20 fiatalból álló keret tagjai kiváló munkát végeznek, és kimagasló helyezéseket érnek el mind a területi, mind az országos versenyeken. Az íjászok eredményességére a nagyközség képviselő-testülete is büszke.

KUNÁGOTA. (1) A Kunágotán élő gyermeket nevelő családok anyagi helyzete nem javult az utóbbi években, így a kiskorúak 60 százaléka részesül havi rendszerességgelgyer- meknevelési támogatásban. Az ön- kormányzat évente jelentős összeget fordít e célra. Az általános iskolások füzeteit, a tankönyveket minden tanuló ingyen kapta, míg a középiskolában, felsőoktatásban tanulók egyszeri készpénztámogatásban részesültek.

LÖKÖSHÁZA. (ke) A képviselő-testület június 28-án módosította a polgármesteri hivatal alapító okiratát. A módosítás a gyermekjóléti szolgálat működésére vonatkozik.

MEDGYESEGYHÁZA. (ke) Az evan gélikus egyház imatermében mutatták be június 26-án az Akácillat című antológia-sorozat első kötetét, ami 2002-ben látott napvilágot. A kötetben megjelent művekből Boda Katalin, Nyári István és Szávai Mária adott elő öszszeállítást. A kötetben szereplő toliforgatók ezután beszéltek műveik keletkezéséről, ihletéséről is.

k

I