Békés Megyei Hírlap. 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-12 / 161. szám
4. OLDAL - 2004. JÚLIUS 12., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP A busz és a csorda ébreszti a falut Naponta hajnali hatkor indulnak a tehenek a legelőre, és este hatkor térnek haza Körösnagyharsány Körösnagyharsányban az 1970-es években élte virágkorát a szarvasmarhatartás. Akkor a lakosságnak összesen 513 tehene volt, a mezőgazdasági termelőszövetkezet pedig további 402 tehenet tartott. Tehát akkoriban a harsányi szarvasmarhák száma közelített az ezerhez. Jelenleg viszont a helyi szarvasmarha-állományt már mindössze 50-60 tehén alkotja.- Amikor a termelőszövetkezet megszűnt, akkor a lakosság az önkormányzathoz fordult segítségért. Kérték a községet, hogy szervezze meg a csordát, hiszen a parasztember itt, Harsányban mindig úgy szerezte be a téli takarmányt, hogy tudta: május elsejével már indul a csorda. Mivel Amikor Makra Tibor polgármesterrel (jobbról) kimentünk a körösnagyharsányi csordához, akkor Irimiás László volt műszakban. d-fotó; veress erzsi Körösnagyharsányban évtizedek óta minden reggel két „sajátos óra” közli a helybéliekkel a pontos időt. A faluban mindenki tudja, ha a korai busz indul, akkor fél hat van, ha pedig a csorda kel útra, akkor már hatot mutat az óra. Az egykori hajdúváros minden bizonnyal az egyetlen olyan települése megyénknek (sőt talán még az országnak is), ahol jelenleg is csordát működtet a helyi önkormányzat. Makra Tibor polgármester elmondta: a csordát mindaddig működtetni fogják, amíg a harsányi szarvasmarhatartók igénylik. Az ellésnél is besegítenek Mindkét csordás mind a jó fólszáz tehénről tudja, hogy ki a gazdája. Persze, leginkább azokat a szarvasmarhákat figyelik, amelyeknek otthon bocijuk van. Az ilyen tehén hajlamos arra, hogy napközben hazaszökjön, ezért érdemlik ki a csordások kitüntető figyelmét. Sőt olyan eset is előfordul, hogy a tehén a legelőn ellik meg. Ilyenkor a csordás segít a szülésnél, majd rohan a közeli tanyára, ahonnan a tehén gazdájáért üzen. Nemrég Bitó Imréék tehene ellett meg a csordán. mintegy 200 tehén sorsáról volt szó, a község akkori vezetése megszervezte a csorda működtetését, ami azóta is folyamatos. Jelenleg két közhasznú munkás látja el a feladatot. A csorda időszaka május elsejétől október 31- éig tart. Minden nap reggel 6 órakor indulnak a tehenek a legelőre, ahonnan 18 órakor térnek haza - közölte érdeklődésünkre Makra Tibor polgár- mester. Amikor először látogattunk ki a csordához, Bozsányi László Gallér és Ügyes nevű „kisegítő személyzetével” (azaz kutyáival) őrizte a teheneket. — Nem most kezdem ezt a szakmát. Először 1985-ben a helyi szövetkezetnél vállaltam csor- dási munkát, majd Körösszakáiban dolgoztam, pár éve pedig ismét itt, Harsányban tevékenykedem. Amikor jó idő van, gyorsan elszáll a legelőn töltendő idő. Szívesen olvasok, rádiózok, gombászok. Hideg, esős napokon viszont már nem kellemes a csordás élete. Szerencsére van itt egy bódé, amely némi védelmet nyújt az időjárás viszontagságaival szemben - mondotta Bozsányi László. Irimiás László a másik csordás, akit a minap szintén felkerestünk „műszakjában”.- Nekem a Fickó nevű kutyám segít a tehenek terelésénél. Szeretem ezt a munkát, ezért vállaltam el. Nyugtatóan hat mind a természet, mind a nagy csend - fogalmazott Irimiás László. A két csordás naponta váltja egymást. Amennyiben „műszak alatt” valami halaszthatatlan dolog miatt rövid időre ott kell hagyniuk a legelőn a teheneket, akkor a „kisegítő személyzettel” mindig családjuk valamelyik tagja ugrik be helyettesítőnek. Hiszen a csorda Harsányban sem maradhat egyetlen pillanatra sem felügyelet nélkül. MAGYARI BARNA Színpompás kulturális seregszemle Csütörtökön este tartották meg a tarhosi zenepavilonban a XVIII. Békés- tarhosi Zenei Napok záróhangversenyét, amelyen a nemzetközi kürtkurzus művésztanárai és hallgatói közreműködtek. Békés-Tarhos A nagy múltú, rangos zenei fesztivál idén csaknem három héten keresztül, június húszadikától július nyolcadikáig várta a komolyzene kedvelőit. Az idei rendezvény sajátosságairól, sikeréről a békés városi művelődési ház vezetőjét, Benéné Szerető Hajnalkát kérdeztük.- Kodály Zoltán „a zene mindenkié” gondolatát hűen reprezentálja a szervezők szándéka: színpompás kulturális seregszemlére csábították a hazai és külföldi érdeklődőket, a zeneszerető közönséget. Számos hangversennyel tisztelegtek a nagy elődök előtt, ugyanakkor nem hiányoztak a programból a kiállítások, találkozók és a zenei napok fő pillérét jelentő kurzusok, továbbképzések, táborok sem. Ebben az évben az európai zeneirodalom nagy alakjaira emlékeztek: Smetana, Dvorak és Saint-Säens műveit mutatták be, valamint nagysikerű olasz operaestnek tapsolhatott a közönség. Évről évre nagyszerű karmesterek, művészek, együttesek koncerteznek a zenepavilonban. Idén a Magyar Állami Népi Együttes Táncos magyarok című folklórműsora hozott nagy sikert, amely a magyarság ezeréves tánckultúráját kísérte végig. A kiegészítő programok sorában szerepel minden évben képzőművészeti kiállítás. Most A Haus der Kunst müncheni alkotóinak tárlatát láthatják a városi galériában. Gulyás György karnagynak, a tarhosi alapítónak az volt az ars poeticája, hogy vidékről is lehet Európával együtt lépni. Mára ez gondolat is megvalósulni látszik - mondta lapunknak Benéné Szerető Hajnalka. HARTAY CSABA A zenei napok alapítója, Gulyás György szerint vidékről is lehet Európával együtt lépni - ezt az állítást a július nyolcadikai záróhangverseny színvonala is igazolta. Felvételün- kőn a záróhangversenyen fellépő bonni zeneiskolások. d-fotó: lehoczky péter Megkérdeztük olvasóinkat Az idősek otthonáról Szklenár Györgyné, csabacsüdi nyugdíjas: — Öt éve lakom itt, a csabacsüdi idősek otthonában. Magam döntöttem úgy, hogy bejövök, még a lányaimmal sem beszéltem meg. Ők is betegek, a férjem meghalt, a lábam lerobbant, nem tudtam már ellátni magamat rendesen. Terhére pedig senkinek nem akartam lenni. Itt legalább nem unatkozom. Beszélgetünk, sétálunk, néha varrogatok, port tö- rölgetek. A nászasszonyom is itt lakott korábban. Amikor hozzá jártam látogatóba, akkor láttam, hogy nem is rossz dolog a bentlakás, ezért döntöttem én is így. Túrái Pálné, csorvási nyugdíjas: — Meghalt a férjem, meghalt a vejem, a lányom pedig beteg, tehát idejöttem. De nem csupán kény- szerűségből, mert meg kell mondanom, hogy én az idősek otthonát nem tartom rossz megoldásnak. Márcsak azért sem, mert a férjem húsz évig beteg volt, s én azalatt a húsz év alatt teljesen kikészültem, úgyhogy tudom, mi az, beteget ápolni. Most már magam is szívbeteg vagyok, de azért sok mindent megcsinálok, s itt, a csabacsüdi otthonban mi, betegek is sokat segítünk egymásnak. Minden szempontból meg vagyok elégedve, törődnek velünk. Révész Béla, csabacsüdi nyugdíjas:- Higgye el, minden mellébeszélés nélkül mondom azt, hogy én itt tökéletesen jól érzem magamat. Van egy fiam Szarvason, de nem akartam hozzájuk menni, nem akartam azt, hogy miattam aztán ők is összevesszenek. Sok mindent láttam már ilyesmiből, s meg is éltem, nem volt az jó valamikor sem. Itt meg nem is vagyok egyedül, elfoglalom magamat, s nem gondolkodom a halálon meg a betegségeken. Szerintem egy idős ember számára ez jó megoldás. Fulajtár Pálné, csabacsüdi nyugdíjas:- Tudja, én örültem, amikor már összepakolhattam a ruháimat, s jöhettem befele az otthonba. Másoknak is azt mondom, ne féljenek a „szociális otthontól”, sokkal jobb ez, mint az egyedüllét. Engem is hívott a lányom, de ő Szarvason lakik, emeletes házban, nem nekem való a lépcsőn mászkálás. Meg ő is alig van otthon, úgyhogy ott is csak egyedül lettem volna. Állítom, hogy az öreg embernek a legfontosabb a társaság. l j. D-FOTÓ: VERESS ERZSI EZER LAKOSRA JUTÓ INGATLANOK SZAMA (1995-2003. között) 250 300 350 450 500 Kishírek Békés megyéből DÉVAVÁNYA. (i) A kecskeméti Katona József Könyvtár és a Kincskeresők Egyesülete még az elmúlt évben országos játékot hirdetett meg Európa csodái: Németország címmel. A versenysorozat nemrég zárult le a dévaványai Ványai Ambrus Általános Iskola diákjainak kiváló szereplésével. A Czudor Zsófia, Janó Gizella, Németi József alkotta Brémai muzsikusok elnevezésű ványai csapat országos második lett. A Balogh Gyula, Feke Brigitta, Pócsik Veronika alkotta Rajnai hajósok nevű ványai csapat pedig a 7. helyen végzett. DÉVAVÁNYA. (i) Ettől a hónaptól Dévaványán is környezetterhelési díjat kell fizetniük azoknak a családoknak, akik rácsatlakozhatnának a szennyvízcsatorna-hálózatra, de azt a szolgáltatást valamilyen okból nem hajlandók igénybe venni. Ványán a környezetterhelési díj 72 forint/köbméter. DOMBEGYHÁZ. (1) Dombegyház önkormányzata év közben folyamatosan biztosít munkát a közcélú munkások foglalkoztatására. Legutóbb 15 helyi lakost vettek fel a parkok, közterületek gondozására, rendbetételére. A munkaügyi központ által támogatott munkalehetőség ezúttal július 12- étől augusztus 31-éig tart. DOMBEGYHÁZ. (I) Dombegyház ön- kormányzata meghívására Kis- dombegyház és Magyardombegyház képviselö-testületei közös ülést tartottak nemrég a dombegyházi hivatalban. Az ülés tárgya a mindhárom települést érintő általános iskola igazgatói pályázatának elbírálása volt. A testület a kiírásra egyedül pályázó Matuzik Istvánná korábbi igazgatót nevezte ki öt évre az iskola vezetői posztjára. ELEK. (ke) Az önkormányzat pályázatot nyújtott be az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumhoz a Pszichiátriai betegek közösségi ellátása elnevezésű programra. ELEK. (ke) A napközi otthonos óvodák pályázat útján egy számítógépes munkaállomást nyertek, így a gyermekeknek lehetőségük lesz arra, hogy játékos ismereteket szerezzenek a napjainkban már nélkülözhetetlen technikai eszközről. FÜZESGYARMAT, (i) Megyénkben egyedül Füzesgyarmaton található unitárius templom. A Füzesgyarmati Unitárius Egyházközség élén pedig Balázsi László személyében püspökhelyettes áll. Immár hagyományosan minden év július utolsó vasárnapján unitárius alföldi búcsút tartanak Füzesgyarmaton. Az idei alföldi búcsút július 25-én délelőtt 11 órától tartják. Az esemény keretében avatják fel a trianoni emlékkopjafát. FÜZESGYARMAT, (i) A füzesgyarmati napközi otthonos óvodában sok programot szerveznek a gyermekeknek. Az óvodai alapítvány támogatásával évente négy alkalommal mozielőadásokon vehetnek rész a gyarmati óvodások. A csoportok a szülők közreműködésével kirándulhatnak, valamint színházi- és bábelőadásokat nézhetnek meg. GYULA, (ö) A kétegyházi művésztelep tagjainak alkotásaiból nyílt alkalmi tárlat a gyulai Százéves (Reinhardt) cukrászda mediterrán kertjében. Az alkotók bemutatkozása melíett jó alkalom volt ez az alkotókörök találkozójára is. A párbeszédet kezdeményező Ungvári Mihály kötegyáni festőművész szerint eljött az összefogás ideje. A térségben élő és civil szervezetekbe tömörült művészeknek és alkotóknak olyan közös tervet, projektet kell kidolgozniuk, amely alkalmas arra, hogy pályázzanak vele a Nemzeti Civil Alapprogramhoz és az uniós forrásokra is. KERTÉSZSZIGET, (i) Kertészszigeten a helyi általános iskolában várhatóan 47 gyermek kezdi majd meg a 2004-2005-ös tanévet. Az 1-8. osztályos diákokat 4 tanulócsoportba sorolják. A jelenlegi állás szerint a négy pedagógus mellett két pedagógiai asszisztens dolgozik majd az iskolában. KEVERMES. (ke) Az általános iskola 6. és 8. osztálya kötelező jellegű országos kompetencia-felmérésen vett részt. A mérés célja a tanulók olvasási és szövegértési képességének, matematikai eszköztudásának vizsgálata. A mérés eredményéről az általános iskola a következő tanév elején kap elemző értékelést. KEVERMES. (ke) A képviselő-testület elfogadta az általános iskola 2003/2004-ben végzett munkájáról szóló beszámolót és meghatározták az új tanévben a gyermek- és tanuló- csoportok számát. Az 1. számú óvodában három, a 2-esben két csoportot indítanak, az általános iskolában pedig 15-öt. KÉTEGYHÁZA (ke) Pályázati forrás jóvoltából közmunkások foglalkoztatására nyílik lehetőség Kétegyházán. A pályázat feltételei szerint tíz roma származású kétegyházi munkanélküli dolgozik augusztus 1-jétől a közterületek szépítésén, különös tekintettel a parlagfűirtásra. KÖRÖSLADÁNY. (i) Körösladány- ban évszázadokon át a mezőgazdaság biztosította a lakosság többségének megélhetését. Mező Zsig- mond alpolgármester a Körösladányi-napok rendezvénysorozaton mondott beszédében megemlítette: sajnos, ma a piaci bizonytalanság jellemzi a családi vállalkozásokat. Ezért többen a mező- gazdasági tevékenységet felhagyva, a szolgáltatásban vagy a turizmusban próbálják megtalálni számításaikat. KUNÁGOTA. (1) Kunágota önkormányzata a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától nyert mintegy 4 millió forintos pályázati támogatással hozta létre a volt gyógyszertár épületének átalakításával az új könyvtárat. A könyvtár március közepe óta az új helyen működik, és az elmúlt hetekben megtörtént a szakmai ellenőrzése, melyet jónak minősítettek. KUNÁGOTA. (1) A kunágotaiak középtávú terve a településen egy tornacsarnok építése. A tervezésre kedvező ajánlatot kapott a hivatal, így a testület döntött a csarnok helyéről, terveinek elkészíttetéséről. A pályázati elképzelések szerint és a község rendezési tervének megfelelően, az új létesítmény a központi iskola udvarán, a mellette levő volt Marossy-féle üres telken és a művelődési ház kerti részén valósulna meg.
