Békés Megyei Hírlap, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-15 / 138. szám

6. OLDAL — 2004. JÚNIUS 15., KEDD MEG Y E I KÖRKÉP Négyszázhatvan perc az Élővíz-csatornán Még mindig: sörösdoboz, műanyag palack, teli zsák szemét a vízen és a parton Ritka látvány vizeinken a tavirózsa. Az Élővíz-csatornán is csak egy helyen láttak az evezősök, Gyulán, a Köröspart utcával párhuzamos szakaszon. Felvételünkön Sós Imre a páratlan, telepített tavirózsákkal. d-fotó: kovács Erzsébet A gyulai Sós Imre barátaival hetedik alkalommal evezett végig az Élővíz-csatornán Gyulától Békés-Dánfokig, Békéscsabán át. Az út célja ezúttal is az volt, hogy felmérjék a csatorna ál­lapotát, amely nemcsak összeköti a három várost, hanem mindmáig romlatlan természeti, ám kihasználatlan idegen- forgalmi értéknek számít. Gyula A környezetvédelmi világnap al­kalmából nemrégiben négyen szálltak hajóra és eveztek két na­pon át az Élővíz-csatorna fő vona­lán. Bicskei Attila és fia, Bicskei Gábor, Leel-Őssy Sándor és Sós Imre tapasztalhatta, a növényzet még nem burjánzott el, a víz tisz­ta. Előfordultak civilizációs szennyeződések, mint például sörösdobozok a vízben és a víz­parton, vagy műanyag zsákokba töltött szemét. Az utóbbi idők vi­harainak nyomát jelezték a vízbe dőlt fák. Két testes fa különösen fejtörést okozott az evezőknek. Az egyik a Veszély Csárda után feküdt előttük keresztbe, kikerülhetetien akadály volt, így a hajót ki kellett emelni a vízből. A másik fa az Ős­körösön, Gerla környékén esett a vízbe, de szerencsére a hatalmas lombozat között sikerült átevickél- niük. A meredek partra nem is tudták volna kivinni a hajót. Az evezés a dobozi hídig tartott, ahonnan a gátőr Vígh Elek szállí­totta be a hajót és utasait a gátőr­ház telephelyére. A korábbi évek tapasztalataiból tudják, onnantól szinte hajózhatatlan a csatorna. A két nap alatt 460 percet evez­tek a mintegy 50 kilométeres sza­kaszon. Az időjárás kedvező volt. Egy helyen, amikor pihenőt tar­tottak, eleredt az eső, de a kabá­tok alatt átvészelték a 15 perces záport. A túrán most nagyon ke­Egészség, sport, környezetvédelem A mostani, júliusi út az Élővíz-csatornán ugyanazt a célt szol­gálja, mint az előző kettő. A gyulai baráti társaság olyan részt­vevőkre számít, akik tenni is tudnak a csatorna állapotának ja­vításáért. Ezért hívták maguk közé először a három város pol­gármesterét. Tavaly a többszörös olimpiai és világbajnok kaja­kozó, Kőbán Rita személyével a sport is hangsúlyos szerepet kapott az úton. Az idén Schmidt Gábor érkezik majd élsporto­ló résztvevővel. Hármas a cél továbbra is: egészség, sport, környezetvédelem. vés vadkacsával találkoztak, vi­szont annál több mocsári teknőst, vízisiklót, egy helyen még taviró­zsát is láttak. - Békéscsaba és Bé­kés között vadlibapár vezetett ko­rábban mindig egy szakaszon át bennünket, most nem tudni mi­ért, nem jöttek. Sok horgászt lát­tunk az út során, nagy halzsák­mányról egyikőjük sem számolt be - mesélte Sós Imre, aki baráta­ival már a következő túrára ké­szül július 10—11-én az Élővíz­csatornán. A Magyar Kajak-kenu Szövetség főtitkára, Schmidt Gá­bor már jelezte részvételét a két­napos eseményre. — Reményeim szerint a három város - Békés, Békéscsaba és Gyula - vezető po­litikusai a tavalyi évhez hasonló­an az idén is eljönnek - mondta a gyulai fiatalember, aki a túra ve­zetésére ismét Pankotai Gábort, Békés megye egyeüen kajakos vi­lágbajnokát kérte fel. SZŐKE MARGIT Kisegyüttesek ropták a táncot Revenues adott otthont nem­régiben — immár harmadik alkalommal — a kisegyütte­sek néptánctalálkozójának. A rendezvényen 13 csoport mu­tatkozott be, a gyerekeket ját­szóházba is várták. Kevermes A találkozót a Csaba Kulturális Egyesület a Táncművészetért, a kevermesi művelődési ház, a Vi­harsarok Néptánc Szövetség, va­lamint a Békés Megyei Művelő­dési Központ Kézműves Szakis­kolája és Alapfokú Művészeti Is­kolája szervezte meg. Kun- ágotáról, Nagykamarásról, Újkí­gyósról, Elekről két-két csoport lépett fel a találkozón, a megye- székhelyről pedig három együt­tes érkezett a vendéglátó telepü­lésre. Magyardombegyház és Kevermes pedig 1-1 csoporttal képviseltette magát.- A fellépők főként általános iskolások voltak, egészen az el­sős korosztálytól - tudtuk meg Mucsi Ferenctől, a kevermesi művelődési ház nyugalmazott igazgatójától.- Azért is fontos ez a rendez­vény, mert a kicsiknek rendkívül kevés bemutatkozási lehetősé­gük adódik — nyilatkozta lapunk­nak Pintér Tibor, a Csaba Kultu­rális Egyesület a Táncművészet­ért ügyvezető titkára.- Már a zenekari próba is jó hangulatú volt. A rendezvényen a Ludas és a Berbécs zenekar húzta a talpalávalót. A gyerekek közül sokan most először táncol­tak élő zenére. A próba után ját­szóház várta a gyerekeket, dél­után pedig a bemutatókra került sor. A rendezvényt táncház zárta, amelynek szintén óriási volt a si­kere - fogalmazott Pintér Tibor. K.E. Huszárcsapat Füzesgyarmaton Várkonyi Imre polgármesternek köszönhetően huszárruhákat adományozott a helyi önkor­mányzat a Füzesgyarmati Lovas Barátok Egyesületének. A gyö­nyörű ruhákat a napokban tartott rendezvényen színpompás felvo­nulással mutatta be az egyesület huszárcsapata. A Füzesgyarmati Lovas Bará­tok Egyesülete tavasszal alapí­tott huszárcsapatának felvonu­lásával kezdődött az idei lovas baráti nap, amelynek elsődleges célja a lovassport népszerűsíté­se volt. A Gergely-tanyán feldí­szített pálya (a virágokat Hegyesi János és felesége ado­mányozta az egyesületnek) vár­ta a résztvevőket. A látványos bemutatók közül kiemelkedett a Németi István vezető és Németi Judit edző irányította füzes­gyarmati Voltizs csapat produk­ciója. Szintén a jó hangulatot fo­kozta a budapesti lovas kaszka­dőrök műsora. _____ M. B. Ne mzetközi táncgála a Sárréten A Szeghalom Társastánc Mozgal­máért Alapítvány és a Sárréti Tánc­sport Egyesület közreműködésé­vel, Sziliné Csáki Emília táncpeda­gógus szervezésével nagyszabású nemzetközi táncgálát rendeztek a napokban Szeghalmon és Vész­tőn. Az eseményen oschatzi (Né­metország), szeghalmi és vésztői táncosok vettek részt.- Városunkban komoly ha­gyománya van a táncsportnak, a társastáncnak. A nemzetközi kapcsolat Oschatz városának táncklubjával 30 éves múltra te­kint vissza. Szeghalom hírnevét táncosaink számtalan versenyen öregbítették itthon és külföldön - hangoztatta beszédében Macsári József, Szeghalom pol­gármestere. Andreas Kretschmar, Oschatz polgármestere levélben köszön­tötte Szeghalmot várossá válásá­nak 20. évfordulója alkalmából. M. B. Négy pályázó csaknem 40 milliót nyert Kardoskút csaüakozna Huszonnyolc, köztük négy megyei pályázat szerepelt sikeresen a magyar-román PHARE-CBC Program 2001/2002. évi közös Kis- projektek Alap felhívásán. A Békés megyei nyertesek összesen 150 ezer eurót, azaz hozzávetőlegesen 38 millió forintot kaptak. A munkát a napokban, félidőben Nyíregyházán értékelték. Nyíregyháza " dű-Bihar és Szabolcs-Szatmár­^ Bereg megyében működő szerve­A VÁTI Magyar Regionális Fej- zetek. lesztési és Urbanisztikai Közhasz- A magyar-román határvízi kap- nú Társaság békéscsabai képvise- csolatok fejlesztése és a védelmi létének rendezvényén elhang- rendszer hatékonyságának javítá­zott, hogy az alap révén összesen sa a célja a gyulai székhelyű Kö- 28 projekt valósulhat meg a ma- rös-vidéki Környezetvédelmi és gyar-román határrégióban, A Vízügyi Igazgatóság projektjé- nyertesek Békés, Csongrád, Haj- nek. A művészetet művelők és befogadók számára keretet bizto­sítani a közös gondolkodásra - ez a fő célkitűzése az orosházi Kulturális Kapcsolatok Egyesülete pályázatának. Egy korábbi prog­ramot folytatnak a megyei fenn­tartású, békési Németh László Középiskolai Kollégiumban. A Magyar-román Diákunió működ­tetésével a diákjogok érvényesü­lésének kívánnak színteret bizto­sítani, a 14—18 éves korosztály számára. „Bihar-Békés Középis­kolai Híd” az elnevezése a békés­csabai Rózsa Ferenc Gimnázium programjának. A projekt azon eu­rópai uniós törekvéseknek megfe­lelő kezdeményezés kíván lenni, mely határ menti közvetlen együttműködést hoz létre a kö­zépiskolások humán kompetenci­áinak fejlesztésével az európai normák irányában. A nyíregyházi rendezvényen arra is felhívták a figyelmet, hogy április végén megjelent a magyar­román határrégióra vonatkozó utolsó három PHARE-pályázati felhívás. P.R. A települési folyékony hulladék­kal kapcsolatos közszolgáltatás megszervezésének kérdésével áprilisi ülésén foglalkozott a kardoskúti képviselő-testület. A kötelező önkormányzati felada­tot elsősorban egy más önkor­mányzat által már megszervezett közszolgáltatáshoz való csatlako­zással kívánja a község megolda­ni. Ennek érdekében megkeres­ték az orosháziakat, hogy a csat­lakozás lehetőségeiről tájékozód­janak. Az orosházi testület hatá­rozatot fogalmazott meg és foga­dott el a közelmúltban: az önkor­mányzat hozzájárul Kardoskút csatlakozásához a települési fo­lyékony hulladék elszállítására — ezt az orosháziak végzik el —, ü- letve az elhelyezésére megszer­vezett közszolgáltatásokhoz, amennyiben a tevékenységet el­látó közszolgáltatók nyilatkoz­nak, hogy a szolgáltatást Kardoskúton el tudják látni, vala­mint a csatlakozás feltételeinek a meghatározásában a tárgyalások eredményre vezetnek. _________________________l«í Cukorágazat: nyereségre ítélve A jelenlegi támogatási rendszer megmaradásán dolgoznak óit a megjelentekkel az elnök, aki a folytatásban az unió 2006-ra terve­zett változtatásairól szólt, arról, hogy az EU csökkenteni akarja a kvótákat, az árakat a dél-amerikai és a távol-keleti cukortermesztők nyomásának engedve.- Azon dolgozunk, hogy Euró­pában megmaradjon a je­lenlegi támogatási rend­szer, vagy csak minimáli­san csökkenjen. A termék- tanács álláspontjáról tájé­koztattuk a földművelés- ügyi minisztert és az EU mezőgazdasági biztosát. Kértük, tegyenek meg min­dent annak érdekében, hogy azok az európai cukorrépa-ter­melők, akik eddig biztosították az öreg kontinens ellátását, a jövőben is gazdaságosan tehessék ezt meg - mondta Dominkó Sándor. cs. i. akár 30 százalékkal is növekedhet az ágazatban. Igaz, az sem titok, hogy a költségeink 10-15 százalék­kal megnőnek, de a nyereség így is garantált - osztotta meg informáci­Orosháza Határszemlével egybekötött nö­vényvédelmi tanácskozás­nak volt a házigazdája az Orosfarm Mezőgazdasági Szövetkezet a minap. Bé­kés és Csongrád megyei termelőket hívtak meg a fó­rumra. Dominkó Sándor, a vendéglátó szövetkezet el­nöke, a Cukor Termékta­nács elnökségi tagja kö­szöntőjében jó hírekkel szolgált:- Európai uniós csatlakozá­sunknak köszönhetően - a piaci szabályozás eredményeként - óri­ási előnyhöz jutottunk mi, terme­lők. Stabil jövedelmi viszonyok kö­zött gazdálkodhatunk, az EU-s árak bevezetésével az árbevétel A növényvédelmről Az áprilisban lehullott 80—100 milliméter csapadék a gyomirtások során tőszámrit- kuláshoz vezetett. Arról is tapasztalatot cseréltek a fórum résztvevői, hogy ilyen extrém viszonyok között milyen módszere­ket lehet alkalmazni a cukorrépaföldeken. A zsugorodó agyagréteg a felelős? Medgyesbodzáson és Gábortelepen több mint 200 ingatlan falai repedeztek meg tavaly ősz óta. A '90-es évek első felében meg­közelítően egy tucat dél-békési település is hasonló problémá­val küszködött. Az egykor és most érintett települések vezetői nemrégiben Medgyesegyházán tanácskoztak a problémáról. — Az 1994-ben elkészült szakér­tői vizsgálat ajánlásokat tett a repe­dések levédésére. Javasolták, hogy az új építésű házaknál megfelelő M EDGYESEGYHÁZA A kilencvenes években bekövetkezett házrepedések okát akkoriban a tárca megbízásából az FTV Rt. vizsgálta. Minden érintett településen felméréseket végeztek. A szakértők a házrepedések okaiért a felszínhez közeli talajré­tegekben lévő, nedves­ségre változó térfogatú agyagréteget tették fele­lőssé. Ez idézi elő a talaj­mozgásL A másodlagos okok között a korabeli házépítési technológiák hi­ányosságaira is felhívták a figyelmet. Egy évtized múltán a190-es évek­hez hasonló problémával szembe­sült Medgyesbodzás és Gábortelep. A helyiek másra gyanakszanak A medgyesbodzási és gábortelepi emberek, szemben a szakértőkkel, nem a „zsugorodó" agyagréteget teszik a károkozás felelősévé. Töb­ben úgy vélik, a falu alatti ivóvízbázis, illetve a pusztaszőlősi gázkitörés is felelős a mostani problémákért. Új vizsgálatot szorgalmaznak a fel­merültek igazolására, vagy cáfolására. mélységben vasalt sávalapot he­lyezzenek el, az alaptest és a talaj közé pedig szemcsés kiegyenlítő réteg kerüljön, az épületek környe­zetéből vezessék el a csapadékvi­zet. A régi építésű vályogházaknál, amelyek fala jobban alkalmazko­dik a mozgásokhoz, rendkívül fon­tos a rendszeres állagmegóvás. A '80-as években kalákában épült há­zaknál pedig javasolt az alap és a födémkoszom megerősítése, vonó­vasak beépítése, hogy rugalmassá tegyék a falszerkezetet - tudtuk meg Juhász Anikótól, a Békés Me­gyei Közigazgatási Hi­vatal főtanácsosától. Az elmúlt években ezekkel az ajánlásokkal egyik település sem foglalko­zott érdemben. A köz- igazgatási hivatal ezért azt javasolta, hogy a 2004. december 31-éig kötelezően elkészíten­dő települési építésügyi szabályzatokba a megelőzésre vo­natkozó javaslatokat is építsék be az önkormányzatok. (Kapcsolódó cikkek internetes oldalunkon.) ______________k.e.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents