Békés Megyei Hírlap, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-10 / 134. szám
Hosszútávú feladatok TERVEZÉSÉNEK KORA Három részes kerekasztal-beszélgetésünk végére értünk. Most a 2007 utáni nemzeti fejlesztési elképzeléseikről kérdeztük partnereinket. Medgyessy Péter miniszterelnök, Glatz Ferenc akadémikus és Balázs Péter a regionális politikáért felelős uniós biztos válaszolt kérdéseinkre.- A megújuló Magyarország jövőképe már most pezsdrtően hat az emberek gondolkodására. Önök milyen, hosz- szabb távra szóló stratégiát társítanának ehhez a korszakos munkához? Medgyessy Péter- Nem kis büszkeséggel mondom, hogy Magyarország május elseje óta teljes jogú tagja az Európai Uniónak. Hiszem, hogy ez biztonságot, gyarapodást, nyugalmat hoz majd mindnyájunknak. Mert amikor azt mondjuk: európai - akkor elsősorban az élet minőségére gondolunk. Hiszem, hogy fokozatosan mi is élvezni tudjuk a munkánk gyümölcsét: új munkahelyek jönnek létre, emelkednek a fizetések és egyre jobb kórházakban, modern műszerek segítségével tudunk meggyógyulni. Sőt marad időnk és lehetőségünk is egészségünk megőrzésére. Európa ugyanis nemcsak a nagy dolgokról, hanem a hétköznapokról, a gyarapodásról, a biztonságról, a jobb életről is szól. Az európai uniós csatlakozással a kontinens jövőjét meghatározó döntéseknek már nem csak szenvedő alanyai, de cselekvő részesei is lettünk. Nagyon fontos, hogy kihasználjuk ezt a lehetőséget, hogy éljünk ezzel az eséllyel! Európában az képes hatékonyan érvényesíteni az érdekeit, aki képes az összefogásra, aki egy-egy fontos ügyben közös nevezőre tudja hozni a különböző álláspontokat. Magyarország uniós érdekérvényesítésének sikere tehát azon múlik, képesek leszünk-e túllépni a ma jellemző belpolitikai Medgyessy Péter megosztottságon. Az elmúlt évek egyik legbosszantóbb tanulsága az, hogy már nem is elsősorban az anyagi források, a lehetőség hiánya akadályozta legfontosabb ügyeink sikerre vitelét, hanem az összefogás hiánya. A ma jellemző régimódi, erőszakos és megosztó politizálás gyakran szinte megbénítja az országot. Elsősorban ezért kell változtatni rajta, és csak másodsorban azért, mert méltatlan hozzánk. Hiszek abban, hogy az uniós csatlakozás egyszerre jelent késztetést és nyújt lehetőséget a változtatásra. Balázs Péter- Ma már végleg magunk mögött tudhatjuk azt a várakozással töltött 10 évet, amely a felvételi kérelem beadása óta telt el. Ez nemcsak azt jelenti, hogy Magyar- ország mozgástere földrajzi értelemben kitágult, hanem azt is, hogy a hazai tervezés nincs kötve többé a csatlakozási tárgyalások fél évenként - az uniós elnökségek váltakozó ritmusához igazodva - változó napirendjéhez. Magyarország jövője tehát az az Európai Unió, amelynek egyik alapértéke a szolidaritás. Ez pedig nemcsak üres szlogen, hanem komoly euró milliókkal megtámogatott valóság. Az Unió költségvetésének egyik legnagyobb tételeként, mintegy évi 40 milliárd eurót, azaz tízezer milliárd forintot költ az elmaradottabb régiók felzárkóztatására. Azt, hogy mit hozott ez idáig, Spanyolország, Portugália, Írország példája jól mutatja. Annak ellenére, hogy az általános európai gazdasági helyzet ma nem olyan kedvező, mint amilyen ezen országok csatlakozásakor volt, az újoncok jelentős összegekhez jutnak a közösségi kasszából. Magyarország az elkövetkező 3 évben mintegy 3 milliárd eurót, azaz 750 milliárd Ft-t kaphat a modernizációra, autópálya építésre, infrastrukturális beruházásokra, vidékfejlesztésre. Glatz Ferenc- Megújuló világrendben él ma az emberiség. így az európai népek, így a magyar állampolgári és magyar nemzeti közösség is. Az új ipari-technikai forradalom, az érintkezési, közösségszervezési eszközök, mindenekelőtt a kompjuter, a digital- izáció néhány évtized alatt átalakítják a termelésszervezést, a közösségszervezést. Az emberek közlekedési rádiusza kitágul az utazás, a helyváltoztatás forradalmasításával, gondolkodási rádiuszuk, ismeretkörük kibővül az internettel, elektronikus postával, televíziózással, a kézitelefonnal. Mindenki egy világverseny részese lesz, ha akar, ha nem. Ez már a chip-korszak világa. Az a területigazgatási, települési és erkölcsi rend, amelyben élünk, még a 19. század első felében alakult ki a gépkorszak kibontakozása idején. Akkor a magyarságnak szerencséje volt. Tehetséges államférfiak alakították ki az akkor korszerű államrendszer, közlekedési-települési szerkezetet, iskolarendet, ők fogalmazták meg a társadalomépítés, országépítés stratégiáját. - Széchenyi, Kossuth, Deák, Wesselényi, Eötvös, Trefort és a többiek voltak azok, akik kicövekelték a mai Magyarország és a magyarság jövőbe vezető útját. Vajon a mai magyar társadalomnak van-e ereje ahhoz, hogy olyan főket juttasson az állam és a társadalom élére, akik ilyen tehetségesek? Az értelmes politikusok és a közügyek iránt elkötelezett értelmiségiek új szövetségére lenne szükség ahhoz, hogy a megújuló világrendben a magyar nemzet életstratégiája kialakulhasson. Félek, hogy a kérdésben említett jövőkép egyelőre a széles közösségtől elzárt szobákban lapul és az említett pezsgés is csak kívánság. Én inkább a kincstári optimizmus és a kincstári szürkeség gondolati váltógazdaságát látom. De lehet, hogy rossz a szemüvegem.- Biztosan hosszú a feladatok sora, de ezekből bizonyára ki tudják emelni a fundamentális, tartó funkciókat? Medgyessy Péter- Az ország, a nemzet fejlesztésének terve az Európa terv, ebben jelöltük meg azt az irányt, amit a következő években követni akarunk. Ebben szerepelnek azok a tervek is, amelyek megvalósításához az Európai Uniótól is támogatást várunk. A közös finanszírozás azt jelenti, hogy az unió minden egyes modernizációra, gazdaság-erősítésre szánt költségvetési forint mellé odatesz még egyet, azaz megkétszerezi a forrásokat. Kizárólag rajtunk Glatz Ferenc Járóföld • II. évfolyam 6. szám • 2004. Kistérségek Turisztikai fejlesztés a Makói kistérségben Kerékpárút a Maros mentén Makó és partnertelepülései a „Nemzeti parkok és más védett természeti területek turisztikai látogatottságához szükséges fejlesztések ösztönzése” címmel pályázik a ROP-program forrására. A pályázat célja, hogy olyan verseny- képes turisztikai attrakciókat, termékeket fejlesszen, amelyek az ország sajátos kulturális örökségeire és természeti értékeire építenek. Az elkészített anyag csak egy része a Makói Kistérséget érintő turisztikai fejlesztési tervnek, tehát a 17 település közül nyolcat érint. Ezek már elkészült konkrét projekttervekkel rendelkeznek, így a fejlesztés első ütemének tekinthető. A projekt egy kerékpárút kialakítását tervezi, amely a Körös-Maros Nemzeti Park területén, a Maros gáton fut Ferencszállástól Naigylakig, érintve Kiszombort, Makót, Apátfalvát, Magyar- csanádot. A pályázathoz csatlakozott még Maroslele is, illetve a Cecília Alapítvány. A beruházás egy speciális sűrítési technológiával alakítaná ki a megfelelő felületet a gáton. A települések további beruházásokat is kezdeményeznek, amelyek a helyi látványosságokat emelik ki: Ferencszállás • látogatóközpont infrastrukturális fejlesztésekkel, információs pont kialakítása a meglévő épületben vizuál-tech- nikai, informatikai és kommunikációs eszközökkel • tanösvény kialakítása a Maros árterében erdei pihenőhellyel, táborhely készítése • ártéri földút tereprendezése • a látogatóközpont szolgáltatási körébe tartozó kölcsönözhető eszközök beszerzése: 10 db kerékpár, 3 db túrakajak, 3 db horgászcsónak, 4 db 4 személyes sátor • 5 db faház a látogatóközpont mellett, szabadtéri tűzhely, 5x10 m-es télie- síthető gyermekmedence, játszóhely fajátékokból Kiszombor • A Kiszombori Sportlövész Egyesület lóterének felújítása, triatlon versenyek rendezéséhez alkalmassá tétele. • A védett természeti területű „Vályo- gos” tónál horgászhely kialakítása, pihenőpark létrehozása • Kiszombor - Cenad nemzetközi határátkelőtől a körforgalomig kerékpárút kiépítése vasúti átjáróval. Makó • Maros strandi Vadászház felújítása • Honvéd üdülő felújítása • Tanösvény kialakítása • A Maros strandi út szőnyegezése • Lovaspálya környékének rendezése • Horgászhelyek kialakítása Apátfalva • Szigetház bővítés, átalakítás • „Halászház” általános felújítása - néprajzi kiállító terem kialakítása • Népi kézműves műhely kialakítása • Pihenőpark kialakítása • Tanösvény 8 km eligazító táblákkal Maroslele • kerékpárút kialakítása • turistakomp beszerzése, kiépítése • rámpa építése • kikötéshez szükséges műtárgyak • biztosító acélsodrony Nagylak • Pihenőpark létesítése • Horgásztó létesítése Cecília Alapítvány • A Gencsháti rekreációs kastélypark fejlesztése Orosházi élményfürdő Az orosházi kistérség az ország délkeleti részén, a román határ közelében, Békés megye nyugati részén található, hatvan- ötezer ember lakja, 1996-ban alakult az Orosházi Térségi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása. Értékes adottságuk az ősi szépségében megőrzött természet: területükön gazdag állatvilág és számos növényritkaság található. A Körös-Maros Nemzeti Park részét alkotja a kardoskúti Fehér-tó, ahol hazánk egyik legértékesebb madárrezervátuma található. Ugyanakkor a sziki legelőkön természetes; életkörülmények között él az ősi magya r cigája- és racka- juh, s a szürkemarha, litt félmilliárd forintból új látogatóközpont épül. Orosháza egyik ligetes kerülete Gyo- páros, ahol három tó partján 1869 óta folyamatosan alakult ki a mai fürdő képe. Az utóbbi években új gyógyászati és egészségmegőrző kö/: ponttal gazdagodott. Idén május eleje óta az év minden napján igénybe vehető, élményfürdő épült bel- és kültéri elemekkel. A szikes tófürdő már folyamatbem lévő (újra) kialakítása mellett hamarosan szállodák építéséhez is hozzálátnak. A kistérség gazdasági központja Orosháza, amely elsősorban ipari város. Legjelentősebbek az üveg-, a gép-, a kazángyártás, valamint a baromfifeldolgozás, külföldi (amerikai, kanadai és francia) tulajdonosi háttérrel. A város most folyó legjelentősebb, pályázati pénzekből megvalósuló beruházása az egykori laktanya átalakítása. A Kodolányi János Főiskola kihelyezett tagozata épületében háromszázan tanulhatnak, idegenforgalmi és gazdasági szakemberek. A negyvenhektáros területen a továbbiakban kiépül az úthálózat, de konferenciaközpontot és Gyopároshoz kapcsolódó úthálózatot is terveznek. Bajáig pöfög a GEMENCI KISVASÚT A bajai kistérség a Dél-alföldi régióban, Bács-Kiskun megye déli részén található. Nyugaton a Duna határolja, déli határa egyben a szerb-magyar országhatár is. A statisztikai kistérség Baja központtal, ösz- szesen 20 település együttműködésével 1996-ban alakult. A vállalkozások között nagy munkáltatónak számítanak a mezőgazdasági szövetkezetek. Számottevő az erdő-, vadgazdálkodás, az állattenyésztésből a nyúl, a baromfi, a hal említhető. Baja és térsége jelentős szerepet tölt be a tranzitforgalomban, a vasúti, közúti és a vízi szállítás lehetőségeit alapvetően kihasználhatja. A tágabb térség logisztikai központja lehet Baja. A kistérségben hozzávetőlegesen nyolcvanezer ember él, a megye népességének 14,5 százaléka. A tervezett beruházások elsősorban a közúti közlekedés feltételeit kívánják javítani. Az M9-es gyorsforgalmi út és a déli autópálya a kelet-nyugati, a Duna menti közlekedési tengely fejlesztése az északdéli kapcsolatokat erősítené. Mint Hajdú Miklós kistérségi megbízottól megtudtuk, a kistérség jelentős fejlesztési terveket dolgozott ki, s bíznak benne, hogy ezekhez hamarosan megtalálják a pályázati forrásokat is. Ezek közül az első Gemenchez kapcsolódik. A 3 milliárd forintos beruházás egyebek mellett magában foglalja a kisvasúti pálya meghosz- szabbítását egészen Bajáig. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a kerékpárút-hálózat kiépítésének. A javuló összeköttetések révén 2007-2008-ra könnyebben elérhetőek lesznek a dávodpüspökpusztai és a nagybaracskai termálfürdők is. A városközpontok fejlesztésére kiírt ROP pályázat keretében születhet újjá egymilliárd forintból a bajai Szentháromság tér. Bajai terv a régi honvédségi laktanya „úgynevezett" barnamezős beruházása. Itt 3 milliárd forintos költséggel 150- 200 korszerű szociális bérlakást alakítanának ki, s ide költöztetnék a város valamennyi szociális intézményét is. 2004. • II. évfolyam 6. szám • Járóföld 13
