Békés Megyei Hírlap, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-10 / 134. szám

Régiók „Kiút” az M5-ös felé A strukturális alapok lehetőségeiben bíz­va pályázati anyagokat állítottak össze a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. szakemberei, amelyek egyik eleme a 451 sz. főút térségében tervezett beruhá­zás sorozat - ismertette a projekt lénye­gét Rigó Mihály műszaki igazgató. A 451 sz. főút az M5 autópálya kiskun­félegyházi csomópontjából indulva felfűzi Csongrádot, Szentest, áthalad egy nagy ti­szai hídon. Ha az útburkolat állapotát sike­rül a mai igények szerinti színvonalra hoz­ni, akkor az autópálya nyújtotta előnyöket tágabb térség is élvezheti. A régió tervei között szerepel, a három megye összefo­gásaként ezt a főútvonalat meghosszabbí­tani a battonyai magyar-román nemzetkö­zi határállomásig. A feladat gyakorlatilag útvonal-rehabilitáció a meglévő úthálózati elemek maximális felhasználásával. A Csongrád megyei Bokroson áthala­dó és a 451 sz. főútba csatlakozó út a táv­latokban része lenne egy Csongrád - Kecskemét útnak, amely segítségével Csongrád és térsége rövid úton csatla­kozna Kecskeméthez, amely a térségben a legmagasabb fejlődési ívet futotta be. A Csongrád megyei Bokros mellett működik a Mars cég egyik hatalmas álla­ti tápszert gyártó üzeme, ahová nagy mennyiségű alapanyagot szállítanak be és készterméket ki. A gyár Csongrád me­gye legprosperálóbb létesítményeinek egyike. Az üzem kezdeményezte a bokró- si elkerülő szakasz déli felének kiépítését. (1. Szakasz) A finanszírozók között Csongrád városát és a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot találhatjuk. Ehhez csatlakozna a Regionális Ope­ratív Fejlesztési Program (ROP) pályázat­ra beadott 2. szakasz, amely a meglévő utat tenné alkalmassá a kamionforgalom vitelére. A 3. szakasz főúti, tehát ROP-ra alkal­matlan. Valamikor talán a KIOP forrása lesz erre megfelelő. A szakasz legna­gyobb gondja a hatalmas nyomvályú megjelenése. A megye ennek az útnak a rövid, három km-riyi szakaszát Útfelújítási célelőirányzat (UFCE) forrásából szeretné rendbe hozni. Az első szakasz új út építé­sét, a második meglévő megerősítését, a harmadik meglévő közlekedésre alkal­massá tételét jelenti, de együtt egy láncot alkotnak az M5 autópálya felé. A megyei közútkezelő, mint projektgazda természe­tesen fontosnak tartja a 2. és a 3. közötti szakasz felújítását is, de jelenleg ennek forrása még ismeretlen. Bővítés előtt a dorozsmai piac Néhány év múlva a Szeged-dorozsmai nagybani piac akár a fővárosinak is kon­kurenciája lehet. Ez azonban nem olyan vetélkedés lenne, amelyikben bárki rosz- szul járhat, hiszen ma még mindkét ke­reskedelmi szintér zsúfolt. Jó járhatnak el­lenben a termelők, a kereskedők és a vá­sárlók, hiszen a terv a gazdák számára biztos és kiegyensúlyozott értékesítési le­hetőséget, a vásárlóknak alacsonyabb árakat, Szegednek újabb munkalehetősé­geket, az önkormányzatnak az eddiginél több bevételi lehetőséget jelenthet. Mint Géczi József Alajos országgyűlé­si képviselőtől megtudtuk, a szegedi nagybani piac évtizedek óta működik, de ma már nem felel meg sem a termelők, se a kereskedők igényeinek, s az Európai Unió élelmiszerhigiéniai előírásainak sem. Közeledik az autópálya Szegedhez, az itt felvásárolt áru gyorsabban kerül­het rendeltetési he­lyére. Mint Beck Jó­zsef önkormányzati képviselőtől, va­gyongazdálkodási tanácsnoktól meg­tudtuk, a nagybani piac fejlesztése ér­dekében létrehoz­ták a Nagybani Piac Kft.-t, melynek va­gyonát egyelőre az apportált 108 milliós eszközvagyon, az önkormányzat' által befizetett 15 millió forint képezi. Tőke­emeléssel azonban olyan gazdasági társaságot hoznak létre, melyben az önkormányzat 75 százalékos tulajdonrészt tart meg, s a vállalkozás ré­szesei lesznek a kereskedők, a már meg­lévő és a most alakuló termelési és érté­kesítő szövetkezeitek is. Korszerű raktára­kat, hűtőházakat, rakodóhelyeket, infor­mációs rendszereiket kell építeni, korsze­rű rakodógépeket beszerezni. Erre fede­zetet nyújthatnak az új belépők befizeté­sei, a különböző pályázati lehetőségek, de szükség esetén erre a célra a helyi ön- kormányzat is hajlandó áldozni. A piacon egy év alatt most körülbelül 290 ezer gép­kocsi fordul meg . Az ötletgazdák úgy gondolják, hogy ez a forgalom akár már 2-3 éven belül megduplázódhat. Olyan vállalkozásról van szó, véli Géczi József Alajos ország- gyűlési képviselő , mellyel mindenki jól jár. így van ez a termelők esetében, akik biz­tos értékesítési lehetőségre számíthat­nak, felfuttathatják a termelést, belevág­hatnak fejlesztésekbe, beruházásokba. Számukra a piac működésének megbíz­hatóságát nem csak az önkormányzat 75 százalékos tulajdonrésze, de az is garan­tálja, hogy maguk is részt vehetnek an­nak működtetésében. A növekvő értékesítési lehetőség ré­vén az árakkal is versenyképesebbé vál­hatnak a termelők, 10-20 százalékkal le­hetnek olcsóbbak, mint manapság. 12 Járóföld • II. évfolyam 6. szám • 2004. múlik, tudunk-e élni vele. A 2006-ig ren­delkezésünkre álló 1260 milliárd'forintot bátor, de reális pályázatokkal lehet sike­resen lehívni. Az állam minden segítséget megad ehhez a magyar vállalatoknak, helyi közösségeknek. Ezért hoztunk létre- a csatlakozó országok közül egyedüli­ként - pályázati előkészítő alapot, ezért hirdettünk már most győzteseket európai uniós pályázatokon. A kormány kijelölte a haladási irányt: az autópálya-hálózat fejlesztésével több tőkét vonzhatunk Magyarországra, ezzel új munkahelyeket lehet teremteni. A munkahelyek megszerzése és persze megőrzése érdekében jó minőségű, fel­készült munkaerőre van szükség, ezért bővítjük a felnőttoktatási programokat. Fontos az is, hogy a magyar emberek életminősége is javuljon, ami az egész­ségügyi rendszerfejlesztésével érhető el. Balázs Péter- Az egy évtizedig tartó felkészülés alatt Magyarország rengeteget dolgozott. Az Európai Bizottság híres-hírhedt országje­lentései évről évre mutatták ki a válto­zást. Ezt a folyamatot be kell fejezni. A hátramaradt feladatokat végre kell hajta­ni, hogy a jól működő adminisztráció mi­nél gyorsabban eljutassa a gazdákhoz a támogatást. Élni kell a felzárkóztatási po­litika adta lehetőségekkel. Ennek kulcsa a találékony, praktikus programok kigon­dolása, amelyek finanszírozásában az Unió komoly szerepet játszhat. Az Euró­pa peremén eltöltött évtizedek során Ma­gyarország nem fejlődhetett a képessé­geinek megfelelően. Az elszalasztott le­hetőségek felhánytorgatása azonban ma már nem segít senkin sem. Ehelyett a jö­vő feladataira kell koncentrálnunk erőfe­szítéseinket és kihasználni az ország geopolitikai, valamint humán erőforrásai­ból adódó lehetőségei. Glatz Ferenc- Ez a hosszútávú feladatok kijelölésé­nek kora: miniszterelnöknek, íróember­nek, tisztviselőnek, földművesnek, ipa­rosnak egyaránt. Pozitív gondolkodásra van szükség. A „nem” az nem program. Pedig ez utóbbira rendezkedett be mind a politikai, mind az értelmiségi elit a Ká­dár-korszakban. Múltba merülő rend­szerkritikából így azután van elég. De most már a jövőt kijelölő munkahipotézi­sekre, reális cselekvési programra van szükség. Európai értékrendet és lokális hagyományt összeegyeztető társadalmi rendre, a szállásterületünk földrajzi hely­zetéből is következő nyitott gondolko­dásra, az ehhez igazodó termelési és ke­reskedő kultúrára. Szolgáltató államra a végrehajtóhatalom-túlsúlyos állam he­lyett: olyan állami és önkormányzati rendszerre, amely közrendet és gazdál­kodási biztonságot, egészségi és szelle­mi életminőséget, szociális létminimumot biztosít. Ahol a művelődési és oktatási rendszer nem lefelé, hanem felfelé, a színvonalasságra kényszerít, ahol a jog­szabályok egymás tiszteletére és a ter­mészeti környezet karbantartására köte­leznek. A legfontosabb feladat az új ál­lamrend és az új közélet a másik iránt ér­deklődő polgári magatartás kialakulásá­nak segítése.- Magyarország érdekel szerint alakít­ható-e, befolyásolható-e az unió regio­nális, területfejlesztési politikája? Mi­ként lehet szövetségesekre lelni a ki­bővített közösségben? Medgyessy Péter-Avilág legnagyobb gazdasági közössé­gének vagyunk tagjai. Persze az Európai Unión belül is ütköznek az érdekek, de attól nem kell tartanunk, hogy a magyar szempontok súlytalanná válnak. Hazánk közepes országnak számít az EU-n belül. Immár nem számítunk kis országnak és e szerint alakul az érdekérvényesítő képes­ségünk is. A 24 magyar európai parla­menti képviselő kötelessége, hogy Euró­pa gyarapodásáért dolgozzon, de joguk és lehetőségük lesz arra, hogy eközben hatékony és erős legyen a magyar érdek képviselete. Természetesen adódik, hogy sok esetben a velünk hasonló mé­retű vagy kisebb országokkal alakítsunk szövetséget, ahogyan mondjuk az unión belüli szavazati arányok kérdésében is. A most csatlakozóknak mások az ér­dekeik, mint a korábbi 15 tagországnak. A szűkebb régió sokszor azonos módon gondolkodik számos kérdésben, például a térségi közlekedés-fejlesztés, a logiszti­kai együttműködés terén. A regionális ér­dekérvényesítést erősítheti a visegrádi országok most újraformálódó együttmű­ködése is. De a területi elhelyezkedéstől vagy országaink méretétől függetlenül is kialakulhat megegyezés két ország kö­zött. Ugyanakkor az unión belül nemcsak a vámok tekintetében, de a fejlesztések terén sem beszélhetünk országhatárok­ról. A legnagyobb beruházások, fejlesz­tések célja a legtöbb esetben nem egy- egy ország, hanem az egész közösség javát szolgálni, hogy az ott élő emberek országhatároktól függetlenül gyarapod­janak. Egy autópályának úgy nincsen ér­telme, ha az egyik ország határánál meg­áll és sehová nem vezet. Éppen ezért a regionális fejlesztéseket tekintve szövet­ségeseink lehetnek az unióhoz még nem tartozó szomszédos országok is. Az ilyesfajta szövetség pedig nemcsak föld­rajzilag, gazdaságilag, de a nemzet szempontjából is természetes. Balázs Péter- Az Európai Bizottság nemrégiben tett javaslatot az Unió új hosszútávú költség- vetési terveire. A testület 2007-13-ig terje­dő időszakra vonatkozó elképzelései alapvetően az új tagországok és így Ma­gyarország érdekeit is szolgálják. Amennyiben a javaslatok a tagállamok Balázs Péter között éppen folyó vita során nem változ­nak jelentősen, máris elkezdhetjük azon törni a fejünket, hogy milyen fontos beru­házásokra fordíthatjuk a 2007 után befo­lyó uniós támogatásokat. A Magyaror­szág érdekeit szolgáló álláspont védel- mezésre pedig lehet szövetségeseket ta­lálni. A hazánkhoz hasonló új tagország­ok, a közepes méretű országok, a hason­ló sorsú, hasonló nehézségekkel küzdő országok ugyanazt a frontot képviselik. Más országok pedig, mint pl. Németor­szág különös megértéssel és szimpátiá­val fogadnak minket, akkor is, ha a pénz­tárcájukra nagyon ügyelnek. Glatz Ferenc- Az Európai Unió egy most kialakuló te­rületigazgatási rendszer. Reálisan gon­dolkodó, különböző uniós bizottságok­ban dolgozó értelmiségiek 30-40 évre becsülik a kontinentális igazgatási rend kialakítását. Szerencsénk, hogy most már mi is ott vagyunk, ahol a kontinens jövőjét alakítják. És ahol a mi sorsunk alakulhat. Az unión belüli különböző együttműködési formák lehetőséget kí­nálnak a közös érdekű állami adminiszt- ráci szövetségének kialakítására. A ma­gyar állami adminisztrációnak sürgősen javaslatokat kellene kidolgozni a közép- kelet-európai közös gondok megoldásá­ra: a munkaerő-vándorlás, a tőkebefekte­tések, a közbiztonság törvényes rendjé­nek egymáshoz igazítására, regionális természetgazdálkodási, természetvédel­mi és közlekedési koncepció kialakításá­ra. A múlt heti Európa Fórum egyik ki­emelt témája az új típusú állami admi­nisztráció kialakítása volt. Az Európa- ügyek nem külügyek ma már, a szaktár­cáknak birtokba kell venni európai szin­ten a maguk szakterületeit. Nyelvet tudó, szakmailag felkészült kormányzati és ön- kormányzati igazgatásra van szükség. Akik képesek európai szinten a nekünk megfelelő, a kérdésben szóba hozott szövetségeket kitalálni, megalkotni és működtetni. 2004. • II. évfolyam 6. szám • Járóföld 5

Next

/
Thumbnails
Contents