Békés Megyei Hírlap, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-10 / 134. szám
Országos program Balatoni térség: ÚJ FORRÁS FEJLESZTÉSRE Az idén jelentősebb pénzekhez juthatnak a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet települései a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) pályázataiból - emel ki egy fontos változást az eddigi évekhez képest Kolber István, a tanács elnöke, aki egyben a kormány képviselője is a szervezetben. Ezekről a jelenleg futó fejlesztési programokról, valamint a térség turisztikai, infrastruktúrái is és ökológiai hosszútávú terveiről lesz szó azon a június 24-én Keszthelyen megrendezendő tanácskozáson, amelyet a három megye (Somogy, Zala, Veszprém) közgyűlése, valamint a BFT tart, s amelyen részt vesznek az érintett - környezet- védelmi, gazdasági - minisztériumok vezetői is. Kolber István elmondta: az együttes ülésen közös állásfoglalást készítenek, amelyet eljuttatnak a kormányhoz. A BFT az egyetlen olyan területfejlesztési tanács, ahol a kormánynak is van képviselője, s ez jelzi a figyelmet, mint ahogy az is, hogy a kabinet évente - a tárcaközi bizottság ajánlásai alapján - áttekinti a régióban folyó munkát. A Balaton nem véletlenül került a fókuszba, hiszen a térség 164 településének lakói idegenfor- galmilag a legfrekventáltabb körzetben élnek. Ehhez elengedhetetlen az infrastruktúra, a gazdaság ökológiai szemléletű fejlesztése, amihez pedig nem kevés pénzre van szükség. Összességében elmondható, hogy a BFT az idén 1,1 milliárd forint pályázati pénzből gazdálkodhat - közölte Kolber István (MSZP), aki egyben országgyűlési képviselő is. Emellett a napokban vált ténnyé, hogy a Foglalkozáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 100 millió forintos közmunkaprogramot indít a térségben és az Európa projektek előkészítésére 110 millió forintra pályázhatnak az önkormányzatok. Ez utóbbi támogatás pályázati feltételeit az elkövetkező napokban fogalmazzák meg a BFT szakemberei. Kolber István elmondta: noha véleménye szerint a tó partján pihenésüket töltőknek nem okozott akkora gondot a Balaton vízszintje, mint ahogy az a médiában megjelent, a projektek sorában az első helyen szerepel strandok kotrása, felújítása, a partvédő sávok karbantartása. Erre a korábbi évek 30 milliós keretével szemben az idén 403 millió forintot szánnak, ebből 150 millió forintot a környezet- védelmi és vízgazdálkodási minisztérium ad. A támogatás már január óta folyamatosan igényelhető. Már pályázható és szeptemberben zárul a turisztikai termékfejlesztésre kiírt 165 millió forintos támogatási keret, amelyből a strandi létesítményeket újíthatják meg. Ehhez kapcsolódik három nagyobb kezdeményezés is: a kerékpáros turizmus kiterjesztésére a MÁV-val együttműködve két bicikliszállító vagont újítanak fel, illetve készülnek a tó partját sugarasan elhagyó bicikli utak tervei, Siófok város pedig az Orpheus program támogatásával megkezdi a Sió csatorna partján egy kerékpárút építését. A horgászturizmus feltételeit javíthatja, hogy előkészítés alatt van a balatoni látványhalászatot meghonosító projekt is. A településkép rendezésre 114 millió forintos pályázati összeget hagyott jóvá a BFT. A kiírás érdekessége, és egyben szemlélet- váltást jelez, hogy a parttól távolodva, egyre nagyobb pénzre pályázhatnak a települések. Az előbbihez hasonlóan a települések összefogását, együttműködését erősítheti az a 60 milliós pályázati alap, amelyből a térség egységes szőlészeti növényvédelmi rendszerét kívánják megteremteni, illetve ebből az összegből olyan pincék támogatását is tervezik, amelyek sikerrel kandidálhatnak a „balatoni borút” minősítésre. Az európai pályázatokhoz elengedhetetlen, hogy a települések rendezési tervei az EU-normák- nak megfeleljenek, erre az idén 50 millió forintot fordít a BFT. A tóparti kulturális rendezvények az idén 30 millió forintos központi, állami forráshoz jutottak. A BFT 2004-re, a már kiírt saját pályázatok sorában 65 millió forintos támogatási keretet nyitott a szezont meghosszabbító kulturális programok számára. A közbiztonság javítására, a bűnmegelőzésre - elsősorban a rendőrség, a civil szerve/iődések, polgárőrségek támogatására - 55 millió forintos alapra lehet pályázni. Nem áll rosszul a BFT a nemzetközi pályázatok tekintetében sem. A LIFE és az OECD által meghirdetett támogatásokból - a balatoni fenntartható fejlődés vizsgálatára, illetve a vízminőséget monitorozó rendszer tervezésére, megvalósításra majd' félmilliárd forinthoz jutott a Balatoni Régió. Szintén kiemelésre érdemes, hogy a Sármelléki regionális repülőtér idén 300 millió forintos központi és 65 millió forintos BFT pénzből korszerűsítheti infrastruktúráját. Az idén minden központi beruházást összevetve - az autópályaépítés 44 milliárd forintos összegét is beleszámolva - a térség mintegy 50 milliárd forintnyi központi forrással számolhat és akkor ebbe még nem került bele az önkormányzatok címzett támogatáisa, a központi pályázatok jóvoltából a régióhoz kerülő forrás - közölte nem kis büszkeséggel a BFT eh nöke, utalva arra, hogy nem tartja időszerűnek azt a vitát:, amely arról folyik, le- gyen-e önálló régió Európa egyik legnagyobb tava, illetve az azt körülölelő településcsoport. A politikai régióban drágán, számtalan központi államigazgatási szervezetet kellene kiépíteni. Ezt a pénzt inkább fordítsuk a Balatonra - hangsúlyozta az elnök. A balatoni térség a maga 250 ezres lélekszámúval nem éri el azt a gazdaságos méretet, amely európai mértékkel mérve labdába rúghat - tette hozzá. Kolber István ebben a diskurzusban a három megye, illetve kapcsolódó régiókkal való tartalmi együttműködésre helyezné a hangsúlyt. Lényegesebb, hogy legyen önálló jövőképe, ehhez mért forrása, és erős érdekérvényesítő képessége a Balaton térségének. Ez az út vezethet az igazi önálló régióhoz. Kolber István 14 ♦ Járóföld »II. évfolyam 6, szám • 2004. Európai Unió A CSATLAKOZÁSNAK NEM LESZNEK VESZTESEI Interjú Kovács László külügyminiszterrel arról, hogy milyen élet vár ránk az Európai Unióban- A csatlakozás után mennyiben változott a magyarok helyzete, lesz-e több beleszólásunk a világ ügyeibe?- A belépéssel megnőtt hazánk nemzetközi súlya, egy huszonöt országból álló szövetség, a világ egyik legerősebb gazdasági-politikai hatalmának része vagyunk. Van beleszólásunk például abba, hogy azoknak az országoknak, melyek az unió tagjai, s amelyek azok szeretnének lenni, milyen normákat kell betartani, milyen a kisebbségek, nemzetiségek boldogulását, önazonosságát biztosító feltételeket kell megteremteni. Továbbá szívesebben mennek oda befektetni, ahol a biztonságot az Európai Unió és a NATO garantálja. A felzárkózás gyorsabb gazdasági növekedést jelent, több munkahelyet, magasabb színvonalú infrastruktúrát, a keresetek emelkedését, az infláció lelassulását, az életkörülmények javulását. Ez a mezőgazdaságra is vonatkozik.- Európai uniós képwisctókst választunk, de nem mindenkinek világos, hogy mi is a szerepe az Európai Partementnek?- Az európai döntéshozatali mechanizmusban ma még a legnagyobb súlya a csúcsértekezletnek, a miniszterelnökök tanácsának van. Azonban a parlamentnek ezeket a döntéseket is jóvá kell hagynia, s számos kérdésben önálló döntéshozatali jogköre van, s ezeknek az illetékességeknek a köre egyre bővül. Azt hiszem, még mindig nem tudja mindenki, hogy az Európai Parlamentben a képviselők nem nemzeti, hanem pártfrakciókban foglalnak helyet. A Fidesz képviselők például az Európai Néppártban, az MSZP-sek a szocialista frakcióban. A harmadik legnagyobb tömörülés a liberálisoké. Ez azonban nem jelenti azt, hogy félretéve a belpolitikai jellegű nézetkülönbségeket, a képviselők ne próbálják meg az európai nagy pártok megfontolásait nemzeti érdekeink érvényesítése érdekében egymással összefogva befolyásolni. Mi a szocialista képviselőket arra bíztatjuk, hogy kezdeményezzék a többi magyar képviselőnél a nemzet érdekében történő összefogást, hiszen a több oldalú támogatás eredményezheti leginkább, hogy fontos kérdések számunkra előnyösen dőljenek el.- Ón szerint mikorra sikerül ledolgozni az uniós attakhoz köpést is legalább 4-S-szörós életszínuonalbeS különbséget?- Amikor Görögország, Spanyolország, Portugália és Írország csatlakozott, akkor még sok volt a gazdag és kevesebb a szegény tagország. Ez a helyzet most gyökeresen megváltozott. A támogatási igény jelentősen megnőtt, miközben a gazdag országok támogatási hajlandósága alábbhagyott. De ez a viszonylag kisebb összeg is jelentős, s ha kívül maradunk az unión, hasonló bevételekre egyáltalán nem számíthatnánk. A május elsején kezdődő és 2006. december 31-ig tartó időszakban Magyarország 370 milliárd forinttal, 1,4 milliárd euróval kap többet a közös uniós alapokból, mint amennyit befizet. De azzal számolunk, hogy a következő 7 éves pénzügyi időszakban ennél még sokkal nagyobb lesz az igénybe vehető pénzügyi támogatás, évente elérheti a 3 milliárd eurót, 750 milliárd forintot. Ha nem csatlakoztunk volna, esélyünk se lenne a felzárkózásra.- MByen jövőt ígérhet az immár uniós tag Magyarország azoknak, akik már a rendszerváltásnak is vesztesei voltak?- Az ország egésze nyer a csatlakozással. Egyesek nagyobbat nyernek, másoknak átmeneti nehézséget kell megbirkóznia. De olyanok, akik hosszabb távon is rosszul járnak, olyanok nem lesznek. A támogatások ugyanis két csatornán jutnak el hozzánk. Közülük az egyik az ország egészének felzárkóztatását szolgálja, ez a kohéziós alap. A másik az országon belül csak az elmaradott térségek gyorsított fejlődésére fordítható. A szociális kérdések nagyon nagy figyelmet kapnak az európai unióban. Ez a szociális Európa eszménye, melyet különösen az Európai Szocialista Párt képvisel következetesen. Ez jelent egyrészt egy megbízható szociális hálót, de ami ennél is fontosabb, a szegénység okainak megszüntetését különböző programok megvalósításával. Szóltunk már arról, hogy növekedni fognak a keresetek, s ezek maguk után húzzák a nyugdíjakat is. Az agrártámogatások egy részét átalakítják vidékfejlesztési támogatássá, melynek segítségével új munkahelyeket lehet teremteni a szolgáltatások, a környezetvédelem, az infrastruktúra kiépítése területén. A kormánynak van roma felzárkóztatási programja, s ehhez az uniós forrásokból is számíthat a legmesszebb menő támogatásra.- Magyararszag olyan mértékben tud menteni az uniós fejtesztési fonásokból, amennyire képes a lehetőségekkel étnL Hogy árónk a hazai uniós intez- minynikjw á Ül|MÍIC iCÍWl, aZ unióhoz értó szakemberek lakepzeseucC? Kovács László- A támogatások elnyeréséhez, a jól megfogalmazott célokon, a pályázatokon és a fegyelmezett megvalósításon keresztül vezet az út. Ezen képességek megteremtése kormányzati felelősség. A kormány- váltás után még ijesztően nagy volt ez a hátrány, különösen így volt ez a mező- gazdasági támogatások fogadására szolgáló kifizető ügynökség területén. Azóta ezt a hátrányt ledolgoztuk, s ma ezek a szervezetek működésre készek. Hasonló a helyzet a szakemberképzéssel, a lakosság általános felkészítésével is.- Sokan remélik uniós tagságunktól azt is, hogy annak hatása lesz a hazai belpolitikai klímára is. Lesz-e mérsékeltebb a hangnem?- Az interjú készítése előtt néhány nappal járt nálunk Edmund Stojberg bajor miniszterelnök. Mindössze hatezer szavazattal szerzett kevesebbet, mint Gerhard Schröder, a szociáldemokraták jelöltje. Ennek ellenére sem emlegetett választási csalást, nem követelte a szavazatok újraszámlálását, hanem gratulált a győztesnek. Európa klasszikus demokráciáiban nem szalonképes egymást hazaárulónak nevezni, egymásnak kötelet ajánlani. Előbb vagy utóbb ezt nálunk is mindenki észre fogja venni.- Milyen lesz Magyarországon élni tiz- tizsnöt év múlva?- Egy fejlett, jóléti országot látok magam előtt. Olyat, ahol már kiépült az autópálya és autóút hálózat, ahol sikerült megoldani a környezeti problémákat, s nincsenek súlyos szociális különbségek. Magasabb átlagéletkorú és nem filléres gondokkal küszködő nyugdíjasokra gondolok. Olyan közéletre, ahol kevesebb az indulat, nincs gyűlölködés, a politika sokkal inkább programok és megoldások versenye és nem egymás lejáratásáról szól. Ez nem utópia, hanem egy valóságos út, melyen most tesszük meg az első lépéseket. 2004. • II. évfoíj^wrm! 6. száró • Járófötel 3