Békés Megyei Hírlap, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-29 / 125. szám

10. OLDAL - 2004. MÁJUS 29., SZOMBAT- Verselő-------­Ds ida Jenő Pünkösd Ujjong a lelkem, s tele van örömmel: Ma érkezik a régvárt vendég! Bár liliom-palástot Vehetnék vállaimra S elébe úgy mehetnék Hogy szűzfehéren üdvözöljem őt! - Bár tűzrózsákat, égő szíveket Szórhatnék szét a nagy világon. Hogy illatot és színeket És imákat találjon, Amerre jár! - Bár lenne szívem ünnepi Zsolozsmát zengő, nagy harang, Melyek szétkiáltja örömét, Hogy csengjen-bongjon tőle a határ! Pedig, kit várok, csak egy kis madár, Remegő szárnyú, hófehér galamb! - - De benne ég az örök Láng. A szent tevésre ihlető nagy Isten! Szemén pünkösdi tüzek nyelve csap ki S így tekint le ránk! Csak egy pihegő, hófehér galamb! De Őt imádom, amíg élek, S előtte hullok térdre egyedül Parányi semmiségem alázatos mély érzetében Mikor felettem átrepül: Mert Ő az Úr és Ő a Lélek! S tőle várjuk fényes ájulását A föld színének, Ő hozzá csap fel ezer ének Ostromlón zúgva pünkösd hajnalán: Oh jöjj el! Jöjj el! Szentlélek, Úristen! Halld meg világ a titkot: Ma eljön hozzánk! Szentlélek Úristen! Ujjong a lelkem s tele van örömmel! I Pünkösd a tavaszi időszak és ?az egyházi év harmadik fő * ünnepe. Elnevezése a görög pentekoszté, az ötvenedik szóból származik, mivel í jjjjF húsvétot követi ötven J nappal. Az ünneplése olyan régi, ’ mint maga az egyház. A kö­zépkorban a Szentlélek lejö- vetelét jelző szélzúgás jelképe- zésére kürtöket és harsonákat fúj­tak, a tüzes nyelvek jelképezésére égő kócot, rózsákat és ostyát hullattak a ma­gasból, néhol fehér galambokat eresz­tettek szét a templomban. Pünkösdkor az emberek megálltak egy pillanatra, s a nagy nyári munkák előtt ünnepeltek: köszöntötték az új éle­tet, imádkoztak a bő termésért. Jellegzetes pünkösdi népszokás a pünkösdi királynéjárás és az ügyesség­próbákkal egybekötött pünkösdi király- választás, valamint az ország szűkebb területein a törökbasázás, a borzakirály és a rabjárás. Egyes vidékeken a tavasz­hoz, s általában május elsejéhez kap­csolódó májusfaállítás is szokás volt, csakúgy, mint a zöldághordás. A hiede­lem szerint a májusi eső aranyat ér, de a pünkösdi eső ritkán hoz jót. Olvasóinknak Dsida Jenő szép versé­vel kívánunk meghitt ünnepet! A negyvenes-ötvenes évek fejfedődivatja a kendő és a micisapka volt Az utolsó masamód csak női kalapot készít Mivel foglalkozik a masamód? — kérdezték a közel­múltban egy televíziós kvízműsorban. A versenyző csak a közönség segítségével jutott a megfejtéshez. A kalapos mesterség kihalófélben van, az ipari iskolák­ban már évek óta nem is tanítják ezt a szakmát. Az a fiatal lány, aki ennek ellenére mindenképpen masa­mód, azaz kalaposlány szeretne lenni, alighanem csak egy idős mestertől tudja megtanulni a szakmát. A masamódok virágkora a két világhábo­rú közti időre esett, amikor a rózsadom­bi és svábhegyi úrhölgyeknek, na meg a művésznőknek házhoz vitték a dobozok­ba csomagolt kalapkölteményeket. A negyvenes-ötvenes években viszont be­fellegzett a kalapoknak. A kemény dikta­túra fejfedődivatja a kendő és a micisap­ka volt. Meg is szólták volna azt a höl­gyet, aki öntudatos munkásasszony lété­re — a nyugati kapitalista nőket majmol­va — valamiféle kalapban puccoskodott volna. A rendszerváltás óta újra divat a höl­gyek kalapviselete. A magukra igazán adó lányok, asszonyok rájöttek arra, hogy a jól kiválasztott kalap feldobja a megjelenést. Heigliné Kertész Judit az utolsó masa- módnak nevezi magát. Soha meg sem fordult a fejében, hogy más szakmát vá­lasszon.- Kalapos dinasztiából származom - mondta büszkén. - A nagymamám A magukra igazán adó nők tudják, hogy a jól kiválasz­tott kalap feldobja a megjelenést. kezdte, tőle sajátította el a szakma összes csínját-bínját édesanyám, akinek Cegléden van kalaposüzle­te. Tőlük tudom én is mindazt a szakmai ismeretet, amire egy kala­posnak szüksége van. Tudtommal utánpótlás nincs. De akárcsak a kalapos szakmát, a kalapok készí­téséhez szükséges formafákat sem csinálja már senki. Rumbach Sebestyén utcai műhe­lyében szorgosan készíti különbö­ző fazonú és színű kalapkreációit.- Az idén piros a divat. Jól áll a fiataloknak, az idősebbeket pe­dig fiatalítja - magyarázta.- Milyen a forgalom?- Sajnos, a hölgyek általában csak egy kalapot vásárolnak, azt veszik fel mindenhez. Pedig kü­lönböző alkalmakra más és más kalapot kellene hordani. A rossz gazdasági helyzet begyűrűzött a mi szakmánkba is.- Férfikalapokat is készít?- Arra aztán valóban nincs igény. A férfiak manapság már nem viselnek kalapot, legfeljebb sapkát. Borzasztó látvány, hogy elegánsan felöltözött férfiak - kalap helyett - baseball-sapkát hordanak. Kemény György Huszonegyedik századi műszaki csodák a japán múzeumban Füzesgyarmaton a 007-es ügynök órája A Tokió Shinjyuku negyedének felhőkarcolóiban gyönyörködök tekintete megakad egy 97 méter magas gigászi zsebszámolót utánzó toronyépületen. A Casio szupermodern irodaközpontja küllemében is a találmányt idézi, amely a tulajdonost világcéggé tette. Az épület energiatakarékos és hulla­dék-újrahasznosító megoldásaival elnyerte a Japán Minőségi Szövetség li- cencét. Innen, 22. emeleti irodájából irányítja Kashio Kazuo elnök nemzet­közi birodalmát az épület 1000 hivatalnokán keresztül. Bármily hihetetlen, ennek a cégnek megyénkben is van bemutatóterme.- Amikor 1998-ban a múzeumot a helyi önkormányzat épületébe költöztettük, a hagyományos kiállításainkon kívül (szamurájfegyverek, fanyomatok, és egyéb értékes régiségek) egy helyiséget a japán csúcstechnológia bemutatására szántunk. A Casio tokiói igazgatóihoz több éves barátság fűzött. Természetesen nekik szóltam először, hogy legújabb talál­mányaik kiállítására díjmentesen biztosí­tunk egy teremrészt, ha ők is ingyen bizto­sítják a tárgyakat. Pár nap múlva meglepe­tésünkre Gyarmatra látogatott a cég euró­pai menedzsere a terem felmérésére, aztán Tokióban elém tettek egy tervet, amely az egész helyiséget Casio-vitrinekkel ábrázol­ta - mondta Doma-Mikó István, a Füzesgyarmati Japán Múzeum alapítója.- Hogyan fogadták a kiállítást a mú­zeumlátogatók? — A nálunk kiállított találmányok idő­ben messze megelőzték azok budapesti bemutatását. Mélységmérő búváróra, hegymászóóra, benne magasságmérő és iránytű, a tengeri halászok karórája pedig a jó fogáshoz előre jelzi az ár-apályt és a holdtöltét. A kiállított szintetizátoron több­szöri hangrögzítéssel egyetlen személy visszajátszhatunk számtalan hangszer­hangon, sőt, madárdallal vagy ágyúlövé­sekkel is. A vendégek tanulnak, szórakoz­nak, és a kiállított szintetizátorokon játsza­nak.- Mit kell tudnunk a Casióról? — Először is, hogy a név nem Káziónak ejtendő, hanem — magyarosan — Tokiói városkép. A japánok teljesítménye közelről és madártávlatból is lenyűgöző. egy egész zenekari darabot eljátszhat, a Kasionak. Egy japán hadianyaggyár mér- másik pedig ritmusra villogó billentyűivel nöke, Kashio Tadao 1946-ban önállósítot- „betam't” egy-egy melódiát, amit aztán ta magát, és megalapította a Casio üze­met. Kezdetben repülőgép-alkatrészeket gyártott, majd fivéreivel összefogva, szá­mológépgyártással kísérletezett. Ekkor még egy-egy számológép a mozgóalkat­részek miatt szobaméretű volt, s ráadásul külföldi konstrukció. A négy Kashio-fivér ezek leegyszerűsítésével kísérletezett. Az ötvenes évek telefonközpontjai már moz­góalkatrész nélküli kis szerkezetek vol­tak. Ezek mintájára 1957-ben sikerült megalkotniuk a világ első fogaskerék nél­küli számológépét. Ekkoralapították meg a Casio Computer Részvénytársaságot. A világ első asztali tranzisztoros számoló­gépét 1965-ben hozták létre, s attól kezd­ve termékeik mérete egyre csökkent. A ma is használatos másodperces, naptáros órát 1974-ben készítették el. Hat évvel ké­sőbb piacra dobták a digitális megoldás­sal működő elektromos zongorát. Ezután megkezdték a mini tv-készülékek, szö­vegszerkesztők, majd digitális kamerák és menedzser-kalkulátorok gyártását, és realizálták a többi, hasonló technikával működő szerkezetek terveit.- Füzesgyarmaton melyik kiállítási tárgy a legsikeresebb? — Egy karóra, amelybe miniatűr digi­tális kamerát integráltak. Ez akár a 007- es ügynöké is lehetne, csak mgdernebb, mert a vele készített képek pillanatok alatt számítógépbe vihetők. A Casio cél­ja, hogy új, hasznos találmányokkal se­gítse mindennapi életünket. A kiállítás állandó látogatottsága és- a vendégkönyv üzenetei szerint ezt Füzesgyarmaton el­érték. Magyari Barna m . . . rrpppwi #JEKES MEGYEI HlfiLAf jLJéÉI Drofában még a komposzt is jobb Hogy mit jelent a drofa? Hát drótot és fát! mondja Szécsi Balázs, a Magyar Feltalálók Egyesü-I létének Géniusz-Európa Nemzetközi Találmányi, [ Ipar- és Képzőművészeti Kiállításán Géniusz-dijat | nyert békésszentandrási férfi. fák \ Barbara iskolába menet autogramot oszt Amikor Schmidt Barbara a télen beju­tott a TV2 Megasztár című műsorá-1 riak döntőjébe, a 17 éves szeghalmi lány egyik pillanatról a másikra az or- | szágos érdeklődés közzépontjába ke- j rült. Arról kérdeztük, hogy most mi van vele.- az Építők Napjai a minőség és szakértelem jegyében 2004. június 3-4-5. ­PÁLLASZ NYEREMÉNYJÁTÉK Aki június 3-a és 19-e között húszezer forint felett vásárol békéscsabai és orosházi üzleteinkben, nyereményszelvényt kap. A fődíj: egy Zuhanykabin. TEGLAKERESO AKCIÓ Békéscsabán a város több pontján - Békés Megyei Hírlap, Rádiói, Csaba Rádió, Start Rádió - és Orosházán - Gyopárosfürdő, polgármesteri hivatal, Békés Megyei Hírlap városi szerkesztősége, Rádió47 - téglákat helyezünk el. A játékos kedvűek a helyes jelszó („Paliasz Tavasz”) bemondása után megkap­ják az ott lévő téglát, melyet a békéscsabai és az orosházi Paliasz Áruházban (naponta 8 órától 19 óráig) értékes ajándékcsomagra váltanak be. A játék csak a rendezvény három napján tart.

Next

/
Thumbnails
Contents