Békés Megyei Hírlap, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-27 / 123. szám
Informatika és versenyképesség A kormányprogramból mindkettő törölve? Lehet, hogy igazuk van azoknak, akik megkondítják a vészharangot, és újra meg újra a magyar információs társadalom lehetetlen helyzetéről ágálnak? Arról, hogy valami nem stimmel az informatikával. A távközlés csillogó számai mögött a számítástechnika tényeinek fekete számai és jelei sorakoznak Pártállástól függetlenül, legyen fiatal fideszes képviselő, kevésbé fiatal szocialista honatya, nemzetközi elvárásokkal revolverezett multinacionális cég vezetője vagy a körülményekhez képest egyelőre jól menő hazai vállalkozás gründolója, mindenki aggodalmaskodva és tamás- kodva jelez: a távközlés csillogó számai mögött a számítástechnika tényeinek fekete számai és jelei sorakoznak. Ami az üzletekből, a roskadásig telt pultok elől látszik, csábító. A folyamatosan bővülő eszközkínálatot jelzik a szoftverek, lapos monitorok, notebookok, kütyük és mizérkék, kitudja, mire való masinák hadai, amelyeknek árai már mind kevésbé barátságtalanok. A termékek és szolgáltatások relatív árcsökkenése ugyanis tovább folytatódik, ugyanannyiért évről évre nagyobb teljesítmény és több szolgáltatás vásárolható. A szaksajtó informatikai statisztikáinak piros vonala felfelé fut ki az oldalról: nőtt az intemetelérés és a megvásárolt eszközök mennyisége is. Tavaly 176 ezerre nőtt azoknak a vállalati és egyéni felhasználóknak a száma, akik széles sávú összeköttetéssel kapcsolódtak az internetre. Ennek komoly következményei vannak: megváltoznak az A régi mondás, mely szerint hizlalni kell a birkát, hogy nyírni tudjuk, még nem vált politikailag elfogadottá. internetezési szokások is. Ugyanannyi idő alatt a netezők több oldalt (alkalmanként 12-t) néznek meg, és mind több információt igényelnek, illetve csak igényelnének, mert az még nagyon kevés. Örök szakmai tyúk és tojás vita, hogy mi kell előbb a felhasználónak: eszköz vagy tartalom. A szociológus-államtitkár általában itt illedelmesen megjegyzi, hogy attitűd, késztetés, érdek is, ám az eladási statisztikák bűvkörében élők sajnos erre nem igazán figyelnek oda. A Sulinet Expressz jóvoltából az eszközök szépen szaporodnak, bár szorgos hazai kereskedőinknek ez sohasem elég. Szerintük a hardverforgalom növekedése még nem elegendő a gyors ütemű nemzetközi felzárkózáshoz, a több mint 22 milliárd forintos forgalom még jelentős mértékben elmarad a lehetségestől, a program éves szinten akár 100 milliárd forint fölötti forgalmat is eredményezhetne. Az internetes cégvezérek az adatok kétarcúságát illetik keresetlen szavakkal, hiszen csupán 674 ezer élő internet-előfizetés regisztrálható. Ez ugyan több mint 50 százalékos növekedést jelent a 2002-es adatokhoz képest, de hiába a szédítő növekedés a széles sávú elérés piacán, az előfizetők több mint fele alacsony adatátviteli sebességű kapcsolatot engedhet meg magának, még mindig sok az ADSL- re a havi tízezer. A kormány programja mintegy tíz ponton át tárgyalja az információs társadalom kérdését. Kiemelten hangsúlyozza, hogy programjának középpontjában a tudásalapú társadalom megteremtése áll. Ám több politikai lépés cáfolja a kormányprogramot. Ilyen a nyomtatókat sújtó reprográfiai díj - amelyet annak ellenére erőltetnek egyesek, hogy a koalíciós pártok az ötletet elfogadhatatlannak és a nemzetközi trendekkel ellentétesnek minősítették - vagy a telefonadó bevezetésének (egyelőre félretett) szándéka. A költségvetési megszorítások különösen hátrányos helyzetbe hozták az informatikai szektort. Ezek nemcsak az informatikai tárcát és az Elektronikus Kormányzati Központot érintő, arányaiban meghökkentő mértékű elvonásokat jelentik, hanem a szaktárcák költségvetési csökkentései is elsők között érték el az informatikát. Újra meg újra felröppen a sikeres és szükséges Sulinet Expressz program szűkítésének ötlete, avagy az elektronikus- hulladék-gazdálkodás kérdése, ami termékdíjak fizetését jelenti az informatikai vállalkozóknak. A régi mondás, mely szerint hizlalni kell a birkát, hogy nyírni tudjuk, még nem vált politikailag elfogadottá. Az informatikai piacnak jelentősen ki kellene bővülnie ahhoz, hogy az ötletszerűen, gazdasági számítások és előkészítés nélkül bevezetni kívánt terheket, a költségvetési megkurtításokat kiegyensúlyozhassa, és le tudjon mondani a bevételeinek jelentékeny részét képező, közszférából érkező megrendelésekről. Ehhez a társadalom szélesebb körű infor- matizálására lenne szükség, tehát a kormányprogram végrehajtására. Már februárban egy minisztériumi közleményből kiderült: „megtakarításokhoz vezet, hogy a tárca átütemez néhány programot. így például a Nemzeti Digitális Adattár esetében az idén nem valósul meg a tartalmi bővülés." Holott a kormányprogram a megvalósítandó feladatok közül egyedül a digitális nemzeti kultúra programot nevezi nevén, amire éppen nem jut forrás. Visszatérve a tyúk-tojás problémához: Magyarország jelentős lemaradásban van a tartalomszolgáltatás fejlesztésében. Összességében több ezer nyilvános internetelérési pont létezik, ám csak lassan fejlődnek a világháló felhasználási területei (elektronikus kereskedelem, e-ügyinté- zés). így csak vágyálom az e-demokrácia is. Van üvegzsebtörvény, ám még a hatályos jogszabályok teljes köre sincs fent egyetlen hivatalos portálon sem; emellett a közintézmények működése követhetetlen az interneten keresztül. A közpénzekből létrejövő hatalmas mennyiségű tudás, adat, információ nem hasznosul az állampolgárok számára annak ellenére sem, hogy ezt uniós irányelv teszi kötelezővé. A kormányzati szolgáltatások - melyek közül ötvennek az elindulását Kiss Péter már 2002 végére ígérte az illetékes parlamenti bizottság előtt - még váratnak magukra. A civil szervezetek és a magáncégek egyöntetűen a public-private- partnershipet, tehát az állam és a magánszféra együttműködését, a feladatok közös és gyors végrehajtását látják követendő megoldásnak, ám ez rendszeresen elakad a hónapokig tartó államigazgatási egyeztetéseken, a valós helyzetekhez nem alkalmazható jogszabályok dzsungelében és a közigazgatás bizalmatlanságán és túlzott önbizalmán. A közösségi hozzáférés terén például hatalmas eredményeket értek el a civil kezdeményezésű teleházak. Mégis egy új koncepció, az államigazgatási indíttatású eMagyar- ország program kapott prioritást. Azok az értékek, amelyeket a teleházas közösségek létrehoztak, mintául szolgáltak az eMagyarország-pontok megálmodóinak, de a gyakorlatban a kedvező tapasztalatoknak csak a töredékét vették át. A kormányprogram dinamikus tevékenységeket és akciókat hirdetett, ám már az előző ciklusban is bebizonyosodott, hogy a központi államigazgatás alkalmatlan az innovatív programok lebonyolítására - források nélkül különösen. Magyarország nem tudta és tudja finanszírozni az álmok álmodóinak álmait sem most, sem az előző ciklusban. Ezért ha az egészségügyi és szociális reformra, a balatoni üdülő gyors elérését szolgáló autópálya-programra és az uniós vállalások teljesítésére egyforma prioritásként tekint a politika, akkor sajnos le kell mondani a versenyképesség növeléséről és a tudományos, informatikai, társadalmi, kulturális és civilizációs felzárkózás biztosításáról. A szükségletek és az igények egyre terebélyesebb piramisában újra kell gondolni és meg kell hozni a rendszer- váltás óta elodázott döntéseket. Mi szolgálja az országot jobban: előre haladni, vagy megállni és renoválni? Ez a lecke. ■ F.E. ____________________ do c@levele.hu Döcögő számhordozás Május elsejétől hordozhatóak a hazai mobilszámok, s ehhez a technikai rendszerekben több mint ezer módosítást kellett végrehajtani. Ám az újonnan felmerülő problémák döntő többsége nem technikai jellegű. Á Vodafone tájékoztatása szerint a cégtől május 20-ig 839 előfizető szerette volna elvinni a telefonszámát, míg oda 1461 ügyfél szeretett volna leszerződni 20-as vagy 30-as számával. A bejelentett igények csaknem felét azonban elutasították, s ez azt bizonyítja, hogy a rendszer egyelőre nem zökkenőmentes. A cég az elutasítások felét azzal indokolta, hogy az előfizetői adatok nem egyeznek, míg az esetek negyven százalékánál fennálló számlatartozást jelöltek meg. De valóban ennyien próbálkoznának szolgáltatót váltani annak tudatában, hogy tartoznak a régi cégüknek? A válasz egyértelmű nem, csakhogy a törvény és a mindennnapi ember logikája ez esetben nem esik egybe. A számhordozás feltétele ugyanis, hogy az ügyfélnek ne legyen lejárt számlatartozása. Ezt azonban a szolgáltatók úgy értelmezik, hogy minden már elkészült, de még be nem fizetett számla ilyennek minősül, még az is, amelynek a befizetési határideje nem járt le. A gyakorlatban tehát előfordulhat az is, hogy az ügyfél beadja az igényét jóhiszeműen, hogy minden számlát befizetett, ám közben már elkészült az új havi számlája, ami postán úton van felé, de még nem kapta meg. Ez már lejárt tartoNem sima ügy a váltás zásnak minősül, az eredeti szolgáltató tehát megtagadhatja a szám kiadását. Gyakori probléma az is, hogy az egykapus rendszerben az ügyfél az új szolgáltatónál meghatalmazást ad a cégnek az ügyintézésre, s rendelkezésre bocsátja az adatait. Ám lehet, hogy a régi szolgáltatónál más lakcím szerepel, például költözés miatt, vagy például okmánycsere miatt. Igaz, ezeket a változásokat mindig be kellene jelenteni a szolgáltatóknak, ám ezt sokan nem teszik meg. A számhordozás során azonban ha a régi szolgáltatónál nyilvántartott adatok nem egyeznek az ügyfél által megadottal, sajnos elutasítják a kérést. A két probléma olyan gyakori, hogy a szolgáltatók javasolják: hordozás előtt a régi szolgáltatónál mindenképpen egyeztessük az adatainkat, s kérdezzünk rá, szerepel-e a nyilvántartásukban már elkészült, de még kézhez nem kapott számla, s ha igen, akkor ezt rögtön fizessük is be! V. G. G. Közös (állás)piac Uniós állásajánlatok a neten Hol keressünk EU-s álláslehetőségeket a neten? A kifejezetten erre specializálódott oldalakon viszonylag egyszerűen, néhol még nyelvtudás nélkül is megannyi hirdetést találhatunk, azonban érdemes a régebbi álláshirdetéssel foglalkozó honlapokat is felkeresni, hiszen legtöbbjük kibővült az Állások az EU-ban című rovattal. Elsőként az EU hivatalos oldaláról (europa.eu.int) magyarul is elérhető EURES-oldalt említem, ami közvetlenül a http://europa.eu.int/eures/index.jsp címen található. Sajnos az álláslehetőségek menüponttól kezdve csak angol, német és francia nyelven találunk információkat. Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) naponta frissíti ezt az adatbázist, és további pozitív tulajdonsága a honlapnak, hogy csak addig maradnak fent a hirdetések, amíg érvényesek: tehát nem fordulhat elő, hogy már hetekkel ezelőtt betöltött állásra szeretnénk jelentkezni. A keresést megkönnyíti, hogy szakmánkénti csoportokban tudjuk megkezdeni a kutatást, valamint létezik kulcsszavas keresés is. Itt azonban ügyelni kell arra, hogy a hirdetés nem minden elemét fordították le mindhárom nyelvre: míg a fontos információk - szerződés típusa, képzettség- igény, tapasztalat stb. - három nyelven olvashatók, addig más kifejezések (előfordulhat, hogy akár a pozíció megnevezése is) csupán az adott ország nyelvén szerepelnek. Ezért ha pincérnek szeretnénk menni, akkor próbálgassuk végig a waiter, serveur, Kellner szavakat. Az oldalon nemcsak a munkavállalók kereshetnek, hanem a munkaadók is. Erre szolgál az önéletrajz-adatbázis. Ha ide feltöltjük CV-nket, akkor a fejvadászok vagy közvetlenül a cégek ránk ^ találhatnak. Május elején ~ mintegy 60 000 önéletrajz és 2600 munkáltató volt regisztrálva az adatbá- zisban. Hasonló oldalak tucatjával vannak a neten, íme néhány közülük: a www.eurojobs.com nemcsak az EU országaiból, hanem az összes európai államból kínál lehetőségeket. Mesterséges álláskereső „robotja" figyeli az álláshirdetéseket, és jelez felénk, ha számunkra fontos lehetőség kerül fel a hálóra. Alkalmat biztosít arra is, hogy kapcsolatba lépjünk az állás kiírójával, akár anonim módon is. Itt is találhatunk önéletrajz-adatbázist, ami mindenki számára elérhető. Az állások megpályázása az eurojobson keresztül is történhet, ekkor a munkaadó-munkavállaló kapcsolat az oldalon keresztül épül fel. Ennek a módszernek a segítségével egy helyen tudjuk nyomon követni az összes, még aktuális, vissza nem igazolt jelentkezésünk státusát. A http://www.europeanvoice.com/eu valójában egy internetes újság álláskereső rovata, ami hétről hétre frissül. Általában EU-s szervezetek álláslehetőségeivel találkozhatunk az oldalon. A magyar honlapokon kevésbé gazdag a kínálat, valószínűleg hamar változni fog a helyzet. Érdemes ellátogatni a www. jobpilot.hu oldalra, ahol az előző lapokhoz hasonlóan önéletrajzot is feltölthetünk, valamint egy sereg európai kínálatból választhatunk, ráadásul mindezt többlépcsős keresésszűkítés is segíti. Tehát érdemes bEUgrani az egyik honlapra! ■ Gyovai Attila attila @nextrama/l.hu fok
