Békés Megyei Hírlap, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-27 / 123. szám
2 2004. MÁJUS 27., CSÜTÖRTÖK INFOVILÁG EXTRA NÉPSZABADSÁG A nagy diszkont dobás Jönnek az olcsó távközlési szolgáltatók A diszkont áruházláncok, a diszkont légitársaságok után hamarosan diszkont távközlési szolgáltatók alakíthatják át Európa, ezen belül Magyarország telefonpiacát. Miután az új hírközlési törvény a vezetékes szolgáltatókat arra kötelezi, hogy az előfizetőig kiépített infrastruktúrájuk használatát költségalapú díjazás ellenében más operátor is igénybe vehesse, elhárult a jogi akadály az elől, hogy egymással versengő telefonos cégek ostromolják a lakossági végfelhasználókat. Ez adta a lökést az elmúlt hónapban a svéd vezetékes diszkontszolgáltatónak, a Tele2-nek, hogy szolgáltatását itthon is elindítsa. A Tele2 csupán az első fecske, s rövidesen újabb cégek megjelenése várható. A diszkont szolgáltatók stratégiája hasonló. A lakossági piacot célozzák, szolgáltatásaik, tarifáik végtelenül egyszerűek, egy telefonhívás, vagy on-line regisztráció után már csatlakozhat is a vásárló. A kínálatban nincs semmi extra: beszélni, esetleg SMS-ezni lehet, rendkívül olcsón. A diszkont nem ruház be a hálózatba, s nem tartja azt fent, hanem bérleti díjat fizet, vagy meghatározott nagyságú „perc- kontingenst" rendel egy hagyományos szolgáltatótól. Ezért is nevezik ezeket az operátorokat virtuális szolgáltatóknak. A diszkont kicsi, ügyfélközpontú, marketingorientált szervezetet működtet, és a költséghatékony működés kisebb ráfordításait a percdíjak alacsonyan tartásába forgatja vissza. A „diszkont csapás" előbb-utóbb a mobilpiacon is bekövetkezik. Dániában például a mobilpiacot a 2000 második fél éve óta működő diszkont mobilszolgáltatók teljesen felforgatták. Az árakat átlagosan ötven százalékkal törték le, az új előfizetések közel felét már ők gyűjtik be, s piaci részesedésük elérte a húsz százalékot. Nagy-Britanniában a Virgin Mobile diszkont cég 1999-ben indult, s a T- Mobile infrastruktúráját használja. A Virgin az alapítása óta eltelt öt évben négymillió előfizetőt szerzett, s részesedése a brit mobilpiacból meghaladja a hét százalékot. A Tesco sem akart kimaradni ebből az üzletből. Tavaly szeptemberben a brit 02 hálózatát bérelve bevezette a Tesco mobilszolgáltatást, s gazdaságos tarifáira eddig negyedmillióan fizettek elő. Szakértők hasonló trendeket várnak Európa többi részén is, az csupán a kérdés, hogy melyik országban mikor következik el a diszkontok térhódítása. A mobilszolgáltatók még a 3G bevezetése előtt komoly piaci versenybe kerülhetnek az újonnan megjelenő cégekkel, bár a diszkontok nem fogják tönkretenni az igazán nagy piaci részesedéssel bíró hagyományos vállalatokat. Már csak azért sem, mert az ő hálózataikat használják, és ezért fizetnek. Azaz a régi vállalatok egyik szeme nevet, mert a diszkontok további forgalmat generálnak és növelhetik bevételeiket, ugyanakkor a másik szemük sír, mert értékes beszédpercek vándorolnak át a konkurensekhez. Ezenkívül a diszkontok kifejezetten az árérzékeny, s különleges szolgáltatásokra igényt nem tartó ügyfeleket célozzák, s ez csak egy részét teszi ki a klasszikus cégek előfizetői körének. A hagyományos vállalatok hűségprogramokkal, bizonyos szolgáltatások exkluzív ajánlatával és ügyes árpolitikával bizonyos keretek között tarthatják a diszkontokat, de a jövőben mindennapi munkájuk során számolniuk kell velük. Hasonló a helyzet a vezetékes piacon is. A régi monopolszolgáltatóktól a virtuális társaságok sok beszédpercet rabolnak el, de eközben az ő hálózatukat veszik igénybe, s nem jelentenek végzetes fenyegetést a „nagy testvérre" nézve. Az igazi veszélyt a diszkontok egymásra, és a mobildiszkontok a kisebb piaci részesedéssel rendelkező mobiloperátorokra jelentik. Mivel a tapasztalatok alapján néhány év alatt a „fapados" telefonszolgáltatók részesedése a mobilpiacon eléri a 10-20 százalékot, ezért a 20 százalék körüli, vagy az alatti részesedésű hagyományos mobilcégek egyszer csak egy hozzájuk hasonló méretű ügyfélbázissal rendelkező versenytárssal találják magukat szemben. Ráadásul árban nem versenyezhetnek velük, mert nekik működtetniük kell a GSM hálózatot, és sokrétűbb, drágán kiépíthető és fenntartható szolgáltatásokat kell nyújtaniuk előfizetőiknek. Az ilyen cégeknek nem lesz sok választásuk: ha árversenybe kezdenek, tönkremennek, ha prémium szolgáltatásokra koncentrálnak, akkor nagy befektetéssel csak kis előfizetői kört érnek el. Kiutat jelenthet, ha a kis mobilcég hálózati infrastruktúra szolgáltatóvá is válik, s a legkedvezőbb feltételekkel magához csábítja a diszkont cégeket, hogy perceiket tőle rendeljék, esetleg saját maga alapít egy pénzügyileg és szervezetileg elkülönült diszkont társaságot, hasonlóan ahhoz, ahogy néhány hagyományos légitársaság tette a fapadosok sikerét követően. Noha egy darabig a hírek között szerepelhet a diszkont társaságok színre lépése, térhódítása és soha nem látott percdíja, az árak nem csökkenthetők a végtelenségig. A diszkontok egymással is ádáz harcot vívnak, s néhányuk alulmarad majd. Az erős verseny és sok piaci szereplő miatt diszkont vonalon is egymáshoz hasonló tarifák alakulnak ki, amelyek biztosítják a költségek megtérülését és a tisztességes nyereséget a cégeknek, és stabil, kiszámítható feltételeket nyújtanak a felhasználónak. ■ Intődy Gábor intodyg@interware. hu Hol vegyünk számítógépet? Az európai árkülönbségeket az eltérő áfa magyarázza A számítástechnikai, illetve a szórakoztató elektronikai termékek olyan „globális árunak" számítanak, amelyeknél a végső fogyasztói ár elsősorban nem a termelési költségektől, hanem a vásárlás helyén érvényes vámoktól és adóktól függ. Az LCD-panelek, számítógépházak, billentyűzetek döntő többsége Ázsiában készül, a magyar és - mondjuk - az osztrák piacon eladott készülékek árkülönbségét leginkább a vám- és áfaeltérések magyarázhatják. Pontosabban magyarázhatták eddig, hiszen május elseje óta Magyarország is az EU egységes belső piacához tartozik, a vám tehát a továbbiakban nem ■ ELEKTRONIKAI CIKKEK ÁFÁJA AZ EU-BAN (százalék) 20,0 t : - 1 21,0 Ausztria J Belgium _ Csehország _ Dánia __________ Fi nnország__________ Fr anciaország__________ Gö rögország Hollandia__________[ 19,0 Ír ország___________| 21,0 Si 22,0 an 25.0 EJ: 22,0 19,8 18,0 Luxemburg _ MAGYARORSZÁG | Nagy-Britannia Németország Portugália Olaszország Spanyolország Svédország 22J15,0 II: 25’° __j 17,5 __ 1 16,0 ___j 19,0 j___j 20,0 ________1 16,0 ______________I 25,0 Sz lovákia ________[ 20,0 Sz lovénia________[ 19,0 Forrá s: Európai Bizottság NíPSZABADSÁo-grafika játszik áreltérítő szerepet. Az áfában azonban továbbra is mutatkoznak olyan különbségek, amelyek a külföldi beszerzést indokolhatják. A belépés pillanatától a magyar vásárlók az európai unió bármely országából vámeljárás nélkül hozhatnak be - vagy vásárolhatnak az interneten keresztül - elektronikus készülékeket. A fő szabály, hogy természetes személyek mindig a vásárlási hely szerinti adómértéket fizetik meg, s utána a termék már szabadon mozoghat a tagállamok határai között, további adó- és vámteher nélkül. (Az unión kívüli területről érkező magánimportra viszont továbbra is a korábbi szabályok és vámok vonatkoznak). Az érintett termékkörre vonatkozó, Magyarországon 25 százalékos áfa uniós összevetésben is kiugróan magasnak számít: hasonló adómérték csak Dániában és Svédországban létezik. Uniós szomszédaink körében mindenütt lényegesen alacsonyabbak az adókulcsok, Szlovákiában és Ausztriában például 20, Szlovéniában 19 százalékos általános forgalmi adót kell .fizetni. Aki hajlandó messzebbre utazni, még többet spórolhat: Németországban 16, Nagy-Britanniában 17,5 százaléknyi áfa rakódik a nettó készülékárra. A vég- felhasználó ár a tapasztalatok szerint szoros összefüggést mutat áz adószinttel: az elektronikai eszközök Európában hagyományosan a szigetországban, illetve Hollandiában számítanak a legolcsóbbnak. A szintén alacsonyabb áfával dolgozó Szlovákiát a közelség miatt azért is érdemes a magyar vásárlók figyelmébe ajánlani, mert északi szomszédunknál nem létezik a Magyarországon használatos, adószerűén viselkedő reprográfiai díj. A jogdíjbehajtás sajátos eszközeként kezelt közteher egyelőre csak a fénymásolókat drágítja, egy készülő jogszabály szerint azonban hamarosan a nyomtatóvásárlók dolgát is megnehezíti (egy lézernyomtató ára az új díj miatt akár 25 százalékkal is emelkedhet). A garancia és a jótállás szempontjából az EU-ban vásárolt áru belföldinek számít, tehát a más tagországban legálisan beszerzett terméket az itthoni márkaszerviz elvileg ugyanolyan feltételekkel javítja, mintha a szóban forgó gépet idehaza vettük volna. (Az Egyesült Államok például egészen más megítélés alá esik: ott ugyan átlagosan 40 százalékkal olcsóbb az informatikai és a szórakoztató elektronika, ám a tengerentúli készülékekre nálunk nem érvényes a garancia.) A szabadság kellemetlen(ebb) velejárója - elsősorban az eddig is külföldön vásárlók számára - hogy uniós relációban megszűnik az áfavisszatérítés lehetősége. Ennek főként a repülőtéri tax free shopok vásárlóközönsége érzi majd meg a következményeit, a két árcédula közül ugyanis ezentúl a drágábbat (azt, amelyik a forgalmi adót is tartalmazza) kell figyelni. (Ugyanakkor továbbra is vásárolhat digitális kamerát vagy számítógépet adómentesen a repülőtéri vámmentes üzletekben az az uniós állampolgár, aki beszállókártyával igazolja, hogy az EU területén kívülre kíván utazni.) Ami veszteség az egyik oldalon, az lehetőség a másikon: a Romániából behozott termékek után mostantól vissza lehet igényelni az áfát. Az már más kérdés, hogy érdemes-e: a román informatikai piac nem számít különösebben olcsónak. ■ Hargitai Miklós hargitaim @nepszabadsog.hu USA: néma mobilok? Zavarnák a mobilkommunikációt a Los Angeles-i nemzetközi repülőtér, a Rose Bowl futballstadion és az Universal Stúdiós filmstúdió területén is jelentette be nemrég Lee Baca, Los Angeles város rendőrfőkapitánya. A Los Angeles-i Daily News értesülése szerint a rendőrség a terrorizmus elleni harcról szóló legújabb tervezetében hatékony védekezési eszköznek tartaná, ha a város több pontján mobiltelefonok rádiójeleit zavaró készülékeket telepítenének. Bush amerikai elnök utazása és nyilvános szereplése alatt már eddig is rendszeresen alkalmazta az amerikai titkos- szolgálat ezt a külföldön már jól bevált módszert. A javaslat akkor került a figyelem középpontjába, mikor kiderült, hogy a március tizenegyedikei madridi vonat- robbantás-sorozatban a terroristák mobiltelefonjuk segítségével hozták működésbe a bombákat. Mint ismeretes, egy mobiljel-zavaró készülék mentette meg a pakisztáni elnök, Pervez Mussarraf életét is a múlt év december 14-én, mikor sikertelen merényletet hajtottak végre ellene. Az interneten pár perces keresést követően bárki vásárolhat néhány száz dollárért hordozható, de csak néhány méternyi hatótávolságú jelzavarókat. A drágább, közel tízezer dolláros, bőrönd méretű készülékek már jóval hatékonyabbak, több kilométeres körzetben képesek blokkolni a mobilkommunikációt. Az amerikai hadsereg erre a célra alkalmazott repülőgépe, a célpont felett elrepülve akár egy több millió lakosú város teljes rádiókommunikációját képes lenne egy ideig megbénítani. A kórházakban is használják ezt a technológiát, mert a mobiltelefon jele véletlenül működésbe hozhatja a defib- rillátort. A rendőrség javaslata ellen több csoport is hevesen tiltakozik. A tűzoltóság, a különféle speciális mentőegységek gyakran mobiltelefonon keresztül tartják egymással a kapcsolatot amellett, hogy saját zárt hálózatú kommunikációs rendszerüket is használnák. Szeptember 11-én komoly fennakadások voltak mind a Nevv York-i tűzoltóság mind pedig a rendőrség kommunikációs rendszerében, a pokoli káoszban a két szervezet közti információáramlás akadozott. New York város egykori főpolgármesterének, Rudy Gulianinak múlt heti kongresszusi meghallgatása közben a hallgatóság soraiból többen bekiabálva kérték számon a volt vezetőn, hogy vajon miért nem működtek szeptember 11-én a speciális telefonok, amikor a legnagyobb szükség lett volna rájuk. Az új városi vezetés állítja, hogy azóta a rendszerek felújítása elkezdődött, és az új, zárt rendszerű telefonhálózatok már több különböző csatornán keresztül is képesek kommunikálni. A mobilkommunikáció megbénítása nagyon komoly következményekkel járna egy nagyváros vérkeringésében. Megbénulhat a kereskedelem, az üzleti élet, fennakadások lehetnek a közlekedésben, no meg rengeteg városlakó halálra rémülne. Egy biztos, a rendőrségnek nem lesz könnyű dolga megtalálni a vékony mezsgyét a lakosság biztonsága és kényelme között. Az Egyesült Államokban mintegy 162 millió ember mobiltelefonál, ebből 17 millió Kaliforniában él, és Los Angeles lakosságának több mint fele mobiltulajdonos. A mobiltelefon-gyártó és -szolgáltató ipar is ellenzi a rádiójelek zavarását: álláspontjuk szerint az éterben áramló rádiójelek köztulajdonnak számítanak, így a jelzavarók sértenék a mobiltelefonálók jogait. Van még egy technikai probléma is, ami megoldásra vár, ugyanis a mobiljelzavaró készülékek egyelőre nem képesek megkülönböztetni a sokféle rádiójelet egymástól, ennek megfelelően nemcsak a terroristák kommunikációját zavarnák, hanem az összes rádiójelet, ami nem vállalható a mentő és védelmi szervezetek számára. Jelenleg a Szövetségi Kommunikációs Hivatal (FCC) - a törvény értelmében - határozottan tiltja a mobiljelzavaró készülékek bármiféle importját és forgalmazását. Jogsértés esetén akár napi tizenegy- ezer dolláros bírságot is kiszabhatnak büntetésként. ■ Béky Endre (New York) ____ be ky@nyu.edu Wifi kontra 3G Vezeték nélküli világ „Evés közben jön meg az étvágy", tartja a mondás. Ez a megállapítás átvitt értelemben a vezeték nélküli kommunikációra is igaz. A XXI. században az egyik legfontosabb technológiai irányvonal a helytől független információáramoltatás, a felhasználók minél gyorsabb adateléréssel való ellátása. Alig telt el öt év a GPRS megjelenése óta, és már a 75 Mbps sebességre képes Wi-Max szabványt is megalkották. Ä jövő adatáramolta- tási irányvonalának kijelölése még nem eldöntött kérdés, csak a célja: nagy sebesség bárhol, bármikor. A közelmúltban gyakran olvashattunk arról, hogy mekkora li- cencdíjakat fizettek ki az egyes szolgáltatók a harmadik generációs (3G) mobiltávközlés frekvenciajogaiért. El is kezdték a hálózat kiépítését szerte Európában. Hazánkban éppen a hónap közepén jelentette be Kovács Kálmán informatikai miniszter, hogy augusztus végéig írják ki azt a pályázatot, amelyen a telefontársaságok jogot szerezhetnek a harmadik generációs mobilhálózatok kiépítésére és a szolgáltatásra. Á fejlett országokban egyelőre veszteségesen működik a rendszer, elsősorban azért, mert sokkal kevesebben veszik igénybe, mint ahogy azt tervezték. Ebben szerepet játszik egyébként a magas ár is, amit az irreálisan magas li- cencdíjak eredményeztek. Vajon a Wi-Max megszorongathatja-e a 3G-t? Elődje, a Wi-Fi szabvány elsősorban beltérre lett tervezve, szabadban nem nagyobb a hatótávolsága 100-300 méternél. Sok helyütt használhatjuk, de rendszerint csak egy ún. hotspot környezetében. Ezeket a „forró pontokat", hozzáférési helyeket reptereken, éttermekben, hotelekben, oktatási intézményekben közelíthetjük meg, és kapcsolódhatunk fel segítségükkel a világhálóra. Az interneten azonban lehetőségünk van IP alapú kommunikációra, akár valamely üzenőszoftver segítségével, méghozzá ingyen. Vagyis ha le lehetne fedni az utcákat, tereket hotspotokkal, akkor tenyérszámítógépünkkel a kezünkben „telefonálhatnánk" menet közben, ingyen. Mindeközben nagy sebességgel böngészhetjük a világhálót, e- mailezhetünk, webkamera segítségével még videokonferenciát is tarthatunk. Erre a lehetőségre sajnos nem én jöttem rá, a fejlesztők már megtervezték a Wi-Maxot. Ennek a hatótávolsága már több kilométer (egymástól távol lévő Wi- Fi hálózatokat tud összekötni), 75 Mbps adatátviteli sebességre képes, és alacsony áron üzemeltethető. Nagy előnye az ingyenes frekvencia, aminek használatáért nem kell licencdíjat fizetni. Hátránya, hogy - a frek- venciatarto- mány ingyenessége miatt - interferenciaproblémák, zavarások lépnek fel, amiket az ugyanebben a sávban működő egyéb berendezések okoznak (pl. otthoni jelátvivők, távirányítók, fejhallgatók stb.). Ebből következik, hogy a QoS-t, vagyis a minőséget nem tudják garantálni. Á biztonság tekintetében is gyenge a Wi-Max: a hatósugárban lévő bármely készülékkel képes kapcsolatot létesítni, így könnyen lehetünk lehallgatók áldozatai. Míg a 3G teljes mobilitást biztosít, addig a Wi-Max csak csekély roaming képességgel rendelkezik, és a beszélgetés létrejöttéhez mindkét félnek on-line kell lennie. A kérdés tehát kiforratlan. Ezen az a tény sem változtat, hogy Japánban már kész a 4G, vagyis a negyedik generáció, ami egyesíti a 3G és a Wi-Fi előnyös tulajdonságait. Gy. A.
