Békés Megyei Hírlap, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-27 / 123. szám

2 2004. MÁJUS 27., CSÜTÖRTÖK INFOVILÁG EXTRA NÉPSZABADSÁG A nagy diszkont dobás Jönnek az olcsó távközlési szolgáltatók A diszkont áruházláncok, a disz­kont légitársaságok után hama­rosan diszkont távközlési szol­gáltatók alakíthatják át Európa, ezen belül Magyarország telefonpiacát. Miután az új hírközlési törvény a vezeté­kes szolgáltatókat arra kötelezi, hogy az előfizetőig kiépített infrastruktúrájuk használatát költségalapú díjazás ellené­ben más operátor is igénybe vehesse, el­hárult a jogi akadály az elől, hogy egy­mással versengő telefonos cégek ostro­molják a lakossági végfelhasználókat. Ez adta a lökést az elmúlt hónapban a svéd vezetékes diszkontszolgáltatónak, a Tele2-nek, hogy szolgáltatását itthon is el­indítsa. A Tele2 csupán az első fecske, s rö­videsen újabb cégek megjelenése várható. A diszkont szolgáltatók stratégiája ha­sonló. A lakossági piacot célozzák, szol­gáltatásaik, tarifáik végtelenül egyszerű­ek, egy telefonhívás, vagy on-line regiszt­ráció után már csatlakozhat is a vásárló. A kínálatban nincs semmi extra: beszélni, esetleg SMS-ezni lehet, rendkívül olcsón. A diszkont nem ruház be a hálózatba, s nem tartja azt fent, hanem bérleti díjat fi­zet, vagy meghatározott nagyságú „perc- kontingenst" rendel egy hagyományos szolgáltatótól. Ezért is nevezik ezeket az operátorokat virtuális szolgáltatóknak. A diszkont kicsi, ügyfélközpontú, marke­tingorientált szervezetet működtet, és a költséghatékony működés kisebb ráfor­dításait a percdíjak alacsonyan tartásába forgatja vissza. A „diszkont csapás" előbb-utóbb a mobilpiacon is bekövetkezik. Dániában például a mobilpiacot a 2000 második fél éve óta működő diszkont mobilszolgálta­tók teljesen felforgatták. Az árakat átlago­san ötven százalékkal törték le, az új elő­fizetések közel felét már ők gyűjtik be, s piaci részesedésük elérte a húsz százalé­kot. Nagy-Britanniában a Virgin Mobile diszkont cég 1999-ben indult, s a T- Mobile infrastruktúráját használja. A Virgin az alapítása óta eltelt öt évben négymillió előfizetőt szerzett, s részese­dése a brit mobilpiacból meghaladja a hét százalékot. A Tesco sem akart kimaradni ebből az üzletből. Tavaly szeptemberben a brit 02 hálózatát bérelve bevezette a Tesco mobilszolgáltatást, s gazdaságos tarifáira eddig negyedmillióan fizettek elő. Szakértők hasonló trendeket várnak Európa többi részén is, az csupán a kér­dés, hogy melyik országban mikor követ­kezik el a diszkontok térhódítása. A mobilszolgáltatók még a 3G beveze­tése előtt komoly piaci versenybe kerül­hetnek az újonnan megjelenő cégekkel, bár a diszkontok nem fogják tönkretenni az igazán nagy piaci részesedéssel bíró hagyományos vállalatokat. Már csak azért sem, mert az ő hálózataikat használ­ják, és ezért fizetnek. Azaz a régi vállala­tok egyik szeme nevet, mert a diszkontok további forgalmat generálnak és növelhe­tik bevételeiket, ugyanakkor a másik sze­mük sír, mert értékes beszédpercek ván­dorolnak át a konkurensekhez. Ezenkívül a diszkontok kifejezetten az árérzékeny, s különleges szolgáltatásokra igényt nem tartó ügyfeleket célozzák, s ez csak egy ré­szét teszi ki a klasszikus cégek előfizetői körének. A hagyományos vállalatok hű­ségprogramokkal, bizonyos szolgáltatá­sok exkluzív ajánlatával és ügyes árpoliti­kával bizonyos keretek között tarthatják a diszkontokat, de a jövőben mindennapi munkájuk során számolniuk kell velük. Hasonló a helyzet a vezetékes piacon is. A régi monopolszolgáltatóktól a virtuális társaságok sok beszédpercet rabolnak el, de eközben az ő hálózatukat veszik igény­be, s nem jelentenek végzetes fenyegetést a „nagy testvérre" nézve. Az igazi veszélyt a diszkontok egy­másra, és a mobildiszkontok a kisebb pia­ci részesedéssel rendelkező mobiloperá­torokra jelentik. Mivel a tapasztalatok alapján néhány év alatt a „fapados" tele­fonszolgáltatók részesedése a mobilpia­con eléri a 10-20 százalékot, ezért a 20 szá­zalék körüli, vagy az alatti részesedésű hagyományos mobilcégek egyszer csak egy hozzájuk hasonló méretű ügyfélbá­zissal rendelkező versenytárssal találják magukat szemben. Ráadásul árban nem versenyezhetnek velük, mert nekik mű­ködtetniük kell a GSM hálózatot, és sok­rétűbb, drágán kiépíthető és fenntartható szolgáltatásokat kell nyújtaniuk előfizető­iknek. Az ilyen cégeknek nem lesz sok vá­lasztásuk: ha árversenybe kezdenek, tönkremennek, ha prémium szolgáltatá­sokra koncentrálnak, akkor nagy befekte­téssel csak kis előfizetői kört érnek el. Ki­utat jelenthet, ha a kis mobilcég hálózati infrastruktúra szolgáltatóvá is válik, s a legkedvezőbb feltételekkel magához csá­bítja a diszkont cégeket, hogy perceiket tőle rendeljék, esetleg saját maga alapít egy pénzügyileg és szervezetileg elkülö­nült diszkont társaságot, hasonlóan ah­hoz, ahogy néhány hagyományos légitár­saság tette a fapadosok sikerét követően. Noha egy darabig a hírek között szere­pelhet a diszkont társaságok színre lépé­se, térhódítása és soha nem látott percdí­ja, az árak nem csökkenthetők a végtelen­ségig. A diszkontok egymással is ádáz harcot vívnak, s néhányuk alulmarad majd. Az erős verseny és sok piaci sze­replő miatt diszkont vonalon is egymás­hoz hasonló tarifák alakulnak ki, ame­lyek biztosítják a költségek megtérülését és a tisztességes nyereséget a cégeknek, és stabil, kiszámítható feltételeket nyújta­nak a felhasználónak. ■ Intődy Gábor intodyg@interware. hu Hol vegyünk számítógépet? Az európai árkülönbségeket az eltérő áfa magyarázza A számítástechnikai, illetve a szórakozta­tó elektronikai termékek olyan „globális árunak" számítanak, amelyeknél a végső fogyasztói ár elsősorban nem a termelési költségektől, hanem a vásárlás helyén ér­vényes vámoktól és adóktól függ. Az LCD-panelek, számítógépházak, billen­tyűzetek döntő többsége Ázsiában ké­szül, a magyar és - mondjuk - az osztrák piacon eladott készülékek árkülönbségét leginkább a vám- és áfaeltérések magya­rázhatják. Pontosabban magyarázhatták eddig, hiszen május elseje óta Magyaror­szág is az EU egységes belső piacához tartozik, a vám tehát a továbbiakban nem ■ ELEKTRONIKAI CIKKEK ÁFÁJA AZ EU-BAN (százalék) 20,0 t : - 1 21,0 Ausztria J Belgium _ Csehország _ Dánia __________ Fi nnország__________ Fr anciaország__________ Gö rögország Hollandia__________[ 19,0 Ír ország___________| 21,0 Si 22,0 an 25.0 EJ: 22,0 19,8 18,0 Luxemburg _ MAGYARORSZÁG | Nagy-Britannia Németország Portugália Olaszország Spanyolország Svédország 22J15,0 II: 25’° __j 17,5 __ 1 16,0 ___j 19,0 j___j 20,0 ________1 16,0 ______________I 25,0 Sz lovákia ________[ 20,0 Sz lovénia________[ 19,0 Forrá s: Európai Bizottság NíPSZABADSÁo-grafika játszik áreltérítő szerepet. Az áfában azonban továbbra is mutatkoznak olyan különbségek, amelyek a külföldi beszer­zést indokolhatják. A belépés pillanatától a magyar vásár­lók az európai unió bármely országából vámeljárás nélkül hozhatnak be - vagy vásárolhatnak az interneten keresztül - elektronikus készülékeket. A fő szabály, hogy természetes személyek mindig a vásárlási hely szerinti adómértéket fize­tik meg, s utána a termék már szabadon mozoghat a tagállamok határai között, további adó- és vámteher nélkül. (Az uni­ón kívüli területről érkező magánimport­ra viszont továbbra is a korábbi szabá­lyok és vámok vonatkoznak). Az érintett termékkörre vonatkozó, Magyarországon 25 százalékos áfa uniós összevetésben is kiugróan magasnak szá­mít: hasonló adómérték csak Dániában és Svédországban létezik. Uniós szomszé­daink körében mindenütt lényegesen ala­csonyabbak az adókulcsok, Szlovákiában és Ausztriában például 20, Szlovéniában 19 százalékos általános forgalmi adót kell .fizetni. Aki hajlandó messzebbre utazni, még többet spórolhat: Németországban 16, Nagy-Britanniában 17,5 százaléknyi áfa rakódik a nettó készülékárra. A vég- felhasználó ár a tapasztalatok szerint szo­ros összefüggést mutat áz adószinttel: az elektronikai eszközök Európában hagyo­mányosan a szigetországban, illetve Hol­landiában számítanak a legolcsóbbnak. A szintén alacsonyabb áfával dolgozó Szlovákiát a közelség miatt azért is érde­mes a magyar vásárlók figyelmébe aján­lani, mert északi szomszédunknál nem létezik a Magyarországon használatos, adószerűén viselkedő reprográfiai díj. A jogdíjbehajtás sajátos eszközeként kezelt közteher egyelőre csak a fénymásolókat drágítja, egy készülő jogszabály szerint azonban hamarosan a nyomtatóvásárlók dolgát is megnehezíti (egy lézernyomtató ára az új díj miatt akár 25 százalékkal is emelkedhet). A garancia és a jótállás szempontjából az EU-ban vásárolt áru belföldinek szá­mít, tehát a más tagországban legálisan beszerzett terméket az itthoni márkaszer­viz elvileg ugyanolyan feltételekkel javít­ja, mintha a szóban forgó gépet idehaza vettük volna. (Az Egyesült Államok pél­dául egészen más megítélés alá esik: ott ugyan átlagosan 40 százalékkal olcsóbb az informatikai és a szórakoztató elektro­nika, ám a tengerentúli készülékekre ná­lunk nem érvényes a garancia.) A szabadság kellemetlen(ebb) velejá­rója - elsősorban az eddig is külföldön vásárlók számára - hogy uniós reláció­ban megszűnik az áfavisszatérítés lehető­sége. Ennek főként a repülőtéri tax free shopok vásárlóközönsége érzi majd meg a következményeit, a két árcédula közül ugyanis ezentúl a drágábbat (azt, ame­lyik a forgalmi adót is tartalmazza) kell fi­gyelni. (Ugyanakkor továbbra is vásárol­hat digitális kamerát vagy számítógépet adómentesen a repülőtéri vámmentes üz­letekben az az uniós állampolgár, aki be­szállókártyával igazolja, hogy az EU terü­letén kívülre kíván utazni.) Ami veszteség az egyik oldalon, az le­hetőség a másikon: a Romániából beho­zott termékek után mostantól vissza lehet igényelni az áfát. Az már más kérdés, hogy érdemes-e: a román informatikai pi­ac nem számít különösebben olcsónak. ■ Hargitai Miklós hargitaim @nepszabadsog.hu USA: néma mobilok? Zavarnák a mobilkommunikációt a Los Angeles-i nemzetközi repülőtér, a Rose Bowl futballstadion és az Universal Stúdiós filmstúdió területén is jelentet­te be nemrég Lee Baca, Los Angeles vá­ros rendőrfőkapitánya. A Los Angeles-i Daily News értesülése szerint a rendőr­ség a terrorizmus elleni harcról szóló legújabb tervezetében hatékony véde­kezési eszköznek tartaná, ha a város több pontján mobiltelefonok rádiójeleit zavaró készülékeket telepítenének. Bush amerikai elnök utazása és nyilvá­nos szereplése alatt már eddig is rend­szeresen alkalmazta az amerikai titkos- szolgálat ezt a külföldön már jól bevált módszert. A javaslat akkor került a figyelem középpontjába, mikor kiderült, hogy a március tizenegyedikei madridi vonat- robbantás-sorozatban a terroristák mo­biltelefonjuk segítségével hozták mű­ködésbe a bombákat. Mint ismeretes, egy mobiljel-zavaró készülék mentette meg a pakisztáni elnök, Pervez Mussarraf életét is a múlt év december 14-én, mikor sikertelen merényletet haj­tottak végre ellene. Az interneten pár perces keresést követően bárki vásárolhat néhány száz dollárért hordozható, de csak néhány méternyi hatótávolságú jelzavarókat. A drágább, közel tízezer dolláros, bő­rönd méretű készülékek már jóval hatékonyabbak, több kilométeres kör­zetben képesek blokkolni a mobilkom­munikációt. Az amerikai hadsereg erre a célra alkalmazott repülőgépe, a cél­pont felett elrepülve akár egy több mil­lió lakosú város teljes rádiókommuni­kációját képes lenne egy ideig megbé­nítani. A kórházakban is használják ezt a technológiát, mert a mobiltelefon jele véletlenül működésbe hozhatja a defib- rillátort. A rendőrség javaslata ellen több cso­port is hevesen tiltakozik. A tűzoltóság, a különféle speciális mentőegységek gyakran mobiltelefonon keresztül tart­ják egymással a kapcsolatot amellett, hogy saját zárt hálózatú kommuniká­ciós rendszerüket is használnák. Szep­tember 11-én komoly fennakadások vol­tak mind a Nevv York-i tűzoltóság mind pedig a rendőrség kommunikációs rendszerében, a pokoli káoszban a két szervezet közti információáramlás aka­dozott. New York város egykori főpol­gármesterének, Rudy Gulianinak múlt heti kongresszusi meghallgatása köz­ben a hallgatóság soraiból többen be­kiabálva kérték számon a volt vezetőn, hogy vajon miért nem működtek szep­tember 11-én a speciális telefonok, ami­kor a legnagyobb szükség lett volna rá­juk. Az új városi vezetés állítja, hogy az­óta a rendszerek felújítása elkezdődött, és az új, zárt rendszerű telefonhálózatok már több különböző csatornán keresz­tül is képesek kommunikálni. A mobilkommunikáció megbénítása nagyon komoly következményekkel járna egy nagyváros vérkeringésében. Megbénulhat a kereskedelem, az üzleti élet, fennakadások lehetnek a közleke­désben, no meg rengeteg városlakó ha­lálra rémülne. Egy biztos, a rendőrség­nek nem lesz könnyű dolga megtalálni a vékony mezsgyét a lakosság biztonsá­ga és kényelme között. Az Egyesült Államokban mintegy 162 millió ember mobiltelefonál, ebből 17 millió Kaliforniában él, és Los Angeles lakosságának több mint fele mobiltulaj­donos. A mobiltelefon-gyártó és -szol­gáltató ipar is ellenzi a rádiójelek zava­rását: álláspontjuk szerint az éterben áramló rádiójelek köztulajdonnak szá­mítanak, így a jelzavarók sértenék a mo­biltelefonálók jogait. Van még egy tech­nikai probléma is, ami megoldásra vár, ugyanis a mobiljelzavaró készülékek egyelőre nem képesek megkülönböztet­ni a sokféle rádiójelet egymástól, ennek megfelelően nemcsak a terroristák kom­munikációját zavarnák, hanem az összes rádiójelet, ami nem vállalható a mentő és védelmi szervezetek számára. Jelen­leg a Szövetségi Kommunikációs Hiva­tal (FCC) - a törvény értelmében - hatá­rozottan tiltja a mobiljelzavaró készülé­kek bármiféle importját és forgalmazá­sát. Jogsértés esetén akár napi tizenegy- ezer dolláros bírságot is kiszabhatnak büntetésként. ■ Béky Endre (New York) ____ be ky@nyu.edu Wifi kontra 3G Vezeték nélküli világ „Evés közben jön meg az étvágy", tartja a mondás. Ez a megállapítás átvitt érte­lemben a vezeték nélküli kommuniká­cióra is igaz. A XXI. században az egyik legfontosabb technológiai irányvonal a helytől független információáramolta­tás, a felhasználók minél gyorsabb adateléréssel való ellátása. Alig telt el öt év a GPRS megjelenése óta, és már a 75 Mbps sebességre képes Wi-Max szabványt is megalkották. Ä jövő adatáramolta- tási irányvonalának kijelölése még nem eldöntött kérdés, csak a célja: nagy se­besség bárhol, bármi­kor. A közelmúltban gyakran olvashattunk arról, hogy mekkora li- cencdíjakat fizettek ki az egyes szolgáltatók a har­madik generációs (3G) mo­biltávközlés frekvenciajoga­iért. El is kezdték a hálózat kiépítését szerte Európában. Hazánkban éppen a hónap közepén jelentette be Kovács Kálmán informatikai miniszter, hogy augusztus végéig írják ki azt a pályázatot, amelyen a tele­fontársaságok jogot szerezhetnek a harmadik generációs mobilhálózatok kiépítésére és a szolgáltatásra. Á fejlett országokban egyelőre vesz­teségesen működik a rendszer, elsősor­ban azért, mert sokkal kevesebben ve­szik igénybe, mint ahogy azt tervezték. Ebben szerepet játszik egyébként a ma­gas ár is, amit az irreálisan magas li- cencdíjak eredményeztek. Vajon a Wi-Max megszorongathatja-e a 3G-t? Elődje, a Wi-Fi szabvány elsősor­ban beltérre lett tervezve, szabadban nem nagyobb a hatótávolsága 100-300 méternél. Sok helyütt használhatjuk, de rendszerint csak egy ún. hotspot kör­nyezetében. Ezeket a „forró pontokat", hozzáférési helyeket reptereken, étter­mekben, hotelekben, oktatási intézmé­nyekben közelíthetjük meg, és kapcso­lódhatunk fel segítségükkel a világháló­ra. Az interneten azonban lehetőségünk van IP alapú kommunikációra, akár va­lamely üzenőszoftver segítségével, még­hozzá ingyen. Vagyis ha le lehetne fedni az utcákat, tereket hotspotokkal, akkor tenyérszámítógépünkkel a kezünkben „telefonálhatnánk" menet közben, in­gyen. Mindeközben nagy sebességgel böngészhetjük a világhálót, e- mailezhetünk, webkamera segít­ségével még videokonferenciát is tarthatunk. Erre a lehetőség­re sajnos nem én jöttem rá, a fejlesztők már megtervezték a Wi-Maxot. Ennek a hatótá­volsága már több kilométer (egymástól távol lévő Wi- Fi hálózatokat tud össze­kötni), 75 Mbps adatát­viteli sebességre képes, és alacsony áron üze­meltethető. Nagy elő­nye az ingyenes frekvencia, aminek használatáért nem kell licencdíjat fi­zetni. Hátránya, hogy - a frek- venciatarto- mány ingyenessége miatt - interferenciaprob­lémák, zavarások lépnek fel, amiket az ugyanebben a sávban műkö­dő egyéb berendezések okoznak (pl. ott­honi jelátvivők, távirányítók, fejhallga­tók stb.). Ebből következik, hogy a QoS-t, vagyis a minőséget nem tudják garantál­ni. Á biztonság tekintetében is gyenge a Wi-Max: a hatósugárban lévő bármely készülékkel képes kapcsolatot létesítni, így könnyen lehetünk lehallgatók áldo­zatai. Míg a 3G teljes mobilitást biztosít, addig a Wi-Max csak csekély roaming képességgel rendelkezik, és a beszélge­tés létrejöttéhez mindkét félnek on-line kell lennie. A kérdés tehát kiforratlan. Ezen az a tény sem változtat, hogy Japánban már kész a 4G, vagyis a negyedik generáció, ami egyesíti a 3G és a Wi-Fi előnyös tu­lajdonságait. Gy. A.

Next

/
Thumbnails
Contents