Békés Megyei Hírlap, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-27 / 123. szám
6. OLDAL - 2004. MÁJUS 27., CSÜTÖRTÖK ORVOSTUDOMÁNY A legfontosabb: minden újszülöttet megmenteni! Élete első perceiben bármelyik babának szüksége lehet szakszerű beavatkozásra A születés pillanata az emberi élet során a legnagyobb változás a szervezetben, a méhen belüli vízi életről a megszületés utáni szárazföldi életre bukkan a csecsemő. Ez rendkívül bonyolult élettani változások folyamata, amelyben a legkisebb zavar is azt eredményezheti, hogy az újszülött nem lesz képes egyedül jól lélegezni — mondta dr. Katona Márta egyetemi docens, az SZTE Gyermekklinika újszülött intenzív osztályának vezetője, akivel a békéscsabai kórházban tartott újszülött-újraélesztési tanfolyam után beszélgettünk.- Milyen helyzetben lehet szükség ilyen jellegű beavatkozásra? — Amikor az újszülött világra jön, a szervezetében pillanatok alatt zajlanak le a legbonyolultabb élettani változások. Alkalmazkodnia kell a külvilághoz, a fény, a hőmérséklet, a hangok, minden teljesen más, mint a méhen belüli életben volt. Ám a legjelentősebb változás mind között, hogy a születés utáni néhány pillanatban a babának meg kell tanulnia önállóan lélegezni. Ha ilyenkor komplikáció adódik - de nehogy pánikot keltsünk, ez nagyon ritka dolog —, perceken múlik, hogy életben marad-e, illetve hogyan éli majd az életét. Ha nem kapja tés lépéseit, majd ők maguk is ezen a babán gyakorolják a tanultakat, s természetesen folyamatosan figyeljük, hogy helyesen sikerült-e elsajátítaniuk az újraélesztés lépéseit. A tanfolyam vizsgával zárul, ahol a résztvevők elméleti teszt segítségével és gyakorlati bemutatóval is számot adnak tudásukról. Ezen a tanfolyamon 21 fő vett részt, a legkülönbözőbb szakterületekről: volt köztük gyermekorvos, rezidens orvos, aneszteziológus, gyermekápolónők, ez utóbbiak főként a gyermekosztályról és a szülészetről. — Eszerint nem csak orvosokat képeznek ki erre a feladatra? Az életmentő inkubátorban hasonlóak a körülmények, mint az anyaméhben. meg a megfelelő szakszerű ellátást, annak egész életre kiható káros következményei lehetnek. Azzal, hogy mind több szakembert képezünk ki az újszülöttek újraélesztésének szakszerű kivitelezésére, minimálisra csökkenthetjük az oxigénhiány okozta tartós károsodások előfordulását, s ezzel a baba életkilátásai jelentősen javulnak, végső soron teljesen normálisan élheti a továbbiakban az életét. — Kik vesznek részt ilyen tanfolyamokon, és mit tanulnak tulajdonképpen?- A résztvevők számára egy demonstrációs babán szemléltetjük az újraélesz- Nem bizony. Az lenne a kívánatos, hogy minden szülészeti intézményben, sőt bárhol, ahol akár beteg, akár egészséges újszülöttekkel foglalkoznak, a nap 24 órájában rendelkezésre álljon, illetve azonnal elérhető legyen az újszülöttek újraélesztésében jártas személyzet, és az ehhez szükséges eszközök is működésre kész állapotban legyenek. Ma is vannak szülőotthonok, ahol nincs jelen állandóan orvos, ezért nagyon fontos, hogy a nővérek, szülésznők is képesek legyenek végrehajtani a kezdeti lépéseket, amíg egy magasabb képzettségű szakember átveszi az újszülöttet. Ezen nem múlhat egyetlenegy kisbaba élete sem!- Hogyan döntik el, hogy szükség van- e valamiféle beavatkozásra az újszülöttnél? — Van egy úgynevezett Apgar-pont- rendszer, amely szerint 0 és 10 között pontozzuk az újszülött állapotát. Ha a baba teljesen jól van, „jól született meg”, akkor 10 pont, a halvaszületés 0 pont. Dönteni a két érték közöttieknél kell. A döntéshez három alapvető dolgot vizsgálunk: a szívműködést, a bőr színét és a légzést. Ezek alapján döntjük el, hogy milyen ellátásra van szükség ahhoz, hogy az újszülött állapota megfelelő legyen. Nem győzöm hangsúlyozni: a születés a baba számára egy nem kellene erről a szintről visszalépni, rendkívül bonyolult változásokból álló és visszaállni az otthoni szülésre, folyamat, s ha ebben valami zavar je- - Persze, előbb-utóbb a kisbaba min- lentkezik, a megfelelő segítség nélkül denképp hazakerül a családhoz, ahol tragédia is történhet — Manapság igen sokat hallani az otthoni szülés előnyeiről, ugyanakkor a legtöbb orvos szinte ingerülten reagál erre a felvetésre... — Én is kimondottan ellenzem, és úgy vélem, ugyanazon okból, mint a legtöbb kollégám. A mi ellenérzésünknek semmi köze a rosszízű vádakhoz, miszerint lebecsüljük a lélektani előnyöket, a szülésznők tudását, a hálapénz körüli cirkuszról már nem is szólva. Egyszerűen féltjük az újszülötteket. A komplikációs esetek 85%-a valóban előre megjósolható, de a fennmaradó 15% teljesen váratlanul következik be a szülés közben. Ez borzasztóan magas szám! Ezeknek az újszülötteknek az életkilátásai csak abban az esetben lesznek megfelelőek, ha szakszerű ellátásban részesülnek a megszületés utáni első percekben. A légzési zavar persze felléphet később is, félrenyelés vagy valamilyen betegség következtében, de leginkább mégis a születés után közvetlenül fellépő probléma a legjellemzőbb. Ezért nem fogadható el számunkra az otthon szülés, mivel néhány újszülöttnél - akik intézeti szülés esetén biztosan elkerülték volna ezt — sajnos bekövetkezett a rettegett agykárosodás, ami a megengedettnél hosszabb ideig tartó oxigénhiány következménye. Ha valamit az egészségügyben Magyarországon jól megszerveztek, az a szülészeti intézményhálózat, Megbeszélés (balról jobbra) Katona docensnövel, mellette dr. Somlai Róza osztályvezető és dr. Szabó Terézia főigazgató főorvos. révén elindítottunk egy folyamatot: azoknak a babáknak a szüleit, akiknél születés után légzési zavar lépett fel, megtanítjuk az újszülött újraélesztésének kezdeti lépéseire, és kiadunk nekik egy csecsemár nincs jelen a szakember... Együttműködés a szegedi gyermekklinikával A szűkös pénzügyi lehetőségek mellett is igyekszünk kihasználni a tudomány és a technika fejlődése adta lehetőségeket - szögezte le dr. Szabó Terézia főigazgató főorvos. - Ezzel a tanfolyammal nem zárult le az együttműködés a szegedi gyermekklinikával, közösen keressük a további képzési lehetőségeket, amelyek a csecsemők és gyermekek gyógyításában előrelépést jelenthetnek. Nemrég beszereztünk egy nagyon korszerű, lélegeztetővel és monitorral felszerelt inkubátort, amely életben tartja a kisbabát, amíg a szakszem életmentő beavatkozás megkezdődhet. Rögeszmésen hajtogatom: az itt élő emberek nem lehetnek másodrendű polgárok az élet- és egészségkilátásaikat illetően. A Békés megyei, békéscsabai kisbabáknak ugyanolyan eséllyel kell elindulni a világba, mint fővárosi, szegedi vagy éppen luxemburgi társaiknak. Ilyen esély a modern felszerelés és jól képzett személyzet a kórházban! mőlégzést figyelő párnát. Ezzel megelőzzük a - mind ritkábban előforduló, ám annál refteget- tebb -W&Ő-' halált. Néhány szülőnek sajnos már szüksége is volt erre a tudásra, de a babák hál' istennek kivétel nélkül mind jól vannak azóta is! Ez a legfontosabb. Mert ugye manapság nagyon sokat hallani arról, hogy milyen kevés gyermek születik Magyarországon. Mi azért dol— Szeretném újra leszögezni: a légzési zavar következtében előállt életveszélyes állapot nagyon-nagyon ritkán fordul elő, s az esetek döntő többségéül csecsemő első sírása Dr. Somlai Rozália, osztályvezető főorvos, Réthy Pál kórház, gyermekosztály: - Nem hiszem, hogy létezik hosszabb pillanat az életben, mint amikor az anya a szülőágyon fekve várja, hogy meghallja gyermeke sírását. Aki átélte, tudja, milyen gyönyörű hang ez, mint egy diadalmas harsona: itt vagyok, megjöttem épen, egészségesen. Bennünket, gyerekorvosokat hetente többször is hívnak előreláthatóan problémás szülésekhez, hogy a megszületés utáni első pillanatokban segítsünk a babának átállni az új életre. Sajnos, időnként előfordul, hogy teljesen sima, problémamentesen induló szülés esetén is fellép a magzatnál, az újszülöttnél valami előre nem látott komplikáció. Ezért fontos ez a tanfolyam. Szerveztünk már ilyet néhány éve, de akár évente is jó lenne megismételni, hiszen változik a személyzet is, a szemlélet is, új ismeretek kerülnek elő... Még a segédápolók is szívesen jöttek, ők is átlátják, milyen fontos, hogy mindenki naprakész legyen, ne hibázzon, amikor szükség van rá. ben a kiképzett személyzet szakszerű beavatkozása után a baba teljesen egészségesen hagyja el az intézményt. De van egy alapítványunk, amelynek gozunk, hogy minden egyes kisbabát megmentsünk, hogy életvidám gyermek és majdan egészséges felnőtt válhasson belőlük. ' ■ Az oldal a Békéscsabai Réthy Pál Kórház Rendelőintézet támogatásával készült. Internet: www.rethy.hu Email: titkar@korhaz.rethy.hu A kisbaba elindulhat az egészséges fejlődés útján Ahhoz, hogy az újszülött megfelelően tudjon lélegezni, a tüdőereknek a születés után ki kell tágulniuk. Az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy vajon hogyan, mitől válik képessé az addig vízben élő magzat a születés után egyik pillanatról a másikra az önálló légzésre, a szárazföldi életmódra. Ez a probléma régtől fogva intenzív orvosi kutatások tárgya volt, nem véletlen, hogy a folyamat tisztázásához vezető kutatásokért három amerikai orvos (Furchgott, Ignarro, Murad) 1998-ban Nobel- díjat kapott. A tüdőerek a magzati életben szűk állapotban vannak, ebben egy endothelin nevű hormonnak van jelentős szerepe. Ahhoz, hogy az újszülött megfelelően tudjon lélegezni, a tüdőereknek a születés után ki kell tágulniuk. Ha ez nem történik meg, fellép a légzészavar. Kiderült, hogy ha ilyenkor az újszülött szervezetébe az endothelin működését gátló anyag, nitrogén-monoxid kerül, akkor a tüdőerek kitágulnak, s az újszülött képessé válik az önálló légzésre. Az újszülött intenzív terápia talán legnagyobb szenzációja, hogy ma már ezt az anyagot az orvosok be tudják juttatni a baba szervezetébe, s ezzel az életveszélyes állapot teljesen gyógyítható. A szer, amely a nit- rogén-monoxidot tartalmazza, rendkívül drága, de az eredmény, amit hoz, pénzzel nem mérhető óriási nyereség: egy kisbaba elindulhat az egészséges fejlődés út- ján. ■ A f
