Békés Megyei Hírlap, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-27 / 123. szám

MEGY E I KÖR KÉP 2004. MÁJUS 27., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL Mi lesz a Séner-tanya sorsa? Számításokat végeznek a hasznosításra Gyula közigazgatási terüle­tén, a Kígyósi út mentén talál­ható a Séner-tanya. Tulajdo­nosa, Séner János romként vette meg az egykori városta­nyát a Békéscsabai Állami Gazdaságtól és kezdte el rend­be hozni 1993-ban, s kialakí­tani az őshonos magyar álla­tok bemutatóhelyét. A tanyát, a város történelmi épületét mára elárverezés fenyegeti. Gyula Az épületet a Pejréten 1906-ban kezdték építeni és 1934-ben fe­jezték be, akkoriban több mint száz hektár földterület tartozott hozzá. Állattartó hely volt. A te­rület ma természetvédelmi is le­hetne a Fövenyesi puszta része­ként, Békéscsaba és Szabadkí­gyós szomszédságában. Séner János hitt a hangoztatott idegen- forgalmi, természetvédelmi, nemzeti értékek együttes lehető­ségében, de nem talált támoga­Esély az állás A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat (TIT) Körösök Vidéke Egyesület tegnap tar­totta békéscsabai székházá­ban éves közgyűlését. Dr. Jároli József elnök és Pelle Tamásné igazgató elmondta, az egyesület az alapszabály­nak megfelelően működött az elmúlt évben is. Békéscsaba A közgyűlésen elhangzott: a TIT Körösök Vidéke Egyesület kivette a részét a megyei munkanélküli­eknek nyelvtanfolyami képzésé- bep, nyelvvizsgáztatásában. Ez­zel áz állás nélkül maradtak na­gyobb esélyt kapnak arra, hogy újra elhelyezkedjenek. Az egye­tókra. így jutott az ingatlan több millió forint tartozás miatt az ár­verezés küszöbére, amikor még, tőke híján igazán ki sem bonta­kozhatott a vállalkozás. A gyulai önkormányzat több­ször foglalkozott az egykori város­tanyával, melyet a tulajdonos újra használhatóvá tett és őshonos álla­tokkal benépesített. Magánvállal­kozásról lévén szó, nem tudták tá­mogatással segíteni. Tegnap Baranyó Géza, az önkormányzat idegenforgalmi bizottságának el­nöke, Steigervald József, a Galopp Kft. tulajdonos ügyvezetője és Séner János számbavette, hogyan tudnának idegenforgalmi funkciót találni a veszélybe került ingatlan­nak. A Steigervald és a Séner- vállalkozás szomszédos, együtt­működésük természetes lehet. Baranyó Géza hangsúlyozta, érték­nek tekinti a volt várostanyát, ezért számításokat végeznek a felvető­dött hasznosítási lehetőségekre. SZ. M. nélkülieknek sülét tevékenysége kiegészíti az iskolarendszerű oktatást, segíti a tehetséggondozást az általános iskolai tanulók körében. Lebo­nyolították a Kalmár László ma- temaükai, a Hevesy György ké­miai, a Herman Ottó biológiai, a Teleki Pál földrajz-földtan, a Kaán Károly természet- és kör­nyezetvédelmi versenyt, amelye­ken összesen 509-en vettek részt. A beszámolón azt is kiemelték, hogy a magyar nyelv hetének or­szágos megnyitóját 2003-ban Bé­késcsabán tartották, valamint, hogy nagyon népszerűek a társa­dalom- és természettudományi előadások, illetve nyelvtanfo­lyamok. _____ F. O. K. Jubile umi lovasverseny Mezőhegyes Június első hétvégéjén Mezőhe­gyesen immár tizedik alkalom­mal kerül sor az év egyik legsike­resebb lovasversenyére. Június 4-5-6-án rendezik meg a kanca- és ménversenyt. A három nap so­rán nagyreménységű tenyész- kanca- és tenyészménj elöltek mérik össze tudásukat a díjugra­tó pályán. A verseny fénypontja a szuperdöntő, amelyen a nehéz kategória döntőjében legjobb eredményt elért öt kanca és öt mén viadala látható. Idén először a verseny kiegészül A2 és A3 ka­tegóriás minősítő versennyel is. Az előzetes nevezés alapján het­vennél több lovas és több mint 150 ló érkezését várják. A magyar díjugratás szinte teljes élmező­nye indul, közöttük a tavalyi kategóriagyőztesek és a kétsze­res szuperdöntő nyertes, Kovács Kaarló is. A verseny rangját jelzi a mintegy hárommillió forintos összdíjazás is. A Ménesbirtokot Jován Richárd képviseli, négy ló­val. Nagy a kihívás, hiszen a mezőhegyesi versenyző tíz éve nem nyert a szuperdöntőben, 1995-ben Szász Attila Hermina nyergében lett első. A tíz év alatt kategóriagyőzelmet többször si­került elérni, ez a tény is ösztön­ző. Békés megyét Jovánon kívül négy lovas képviseli. A rendezők vasárnapra látványos bemutatók­kal készülnek, karatésok, mazsorettek és a fúvószenekar mellett nóniusz fogatbemutatóra is sor kerül, ahol megcsodálhat­ják a mezőhegyesi hatos fogatot. Mezőhegyes és a ló évszázad­okon keresztül összeforrott foga­lom volt, most van remény, hogy ismét visszakapja méltó rangját a ló, a lovassport. SZABÓ ZSUZSA Két éve néma az orgona Másfél millió forint kellene a felújítás befejezéséhez A battonyai református templomban 2002- ben hallgatott el az orgona. Az 1898-ban épített hangszert az idők folyamán egyszer sem újították fel. Amikor 2002-ben a re­konstrukcióhoz szétszedték, por, madárte­tem, sőt még háborús lőszer is előkerült a hangszerből. A felújítás befejezéséhez még másfél millió forintra lenne szükség. Battonya Az 1885-ben felépült battonyai református templom szószékéről Flórián tiszteletes szól a hívekhez, (archív felvételi — A korabeli jegyzőkönyvek szerint az orgo­nát 1898. március 10-én adták át. Építője Soukenik János (I860?—1912). A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakvéleménye szerint kevés ilyen jó állapotú hangszer ma­radt fenn az orgonaépítő mestertől, mint a miénk, ezért 2003. szeptember 9-én a hiva­tal védetté nyilvánította a templom orgoná­ját - tudtuk meg Fórián László battonyai re­formátus lelkésztől. Persze a jó állapot ez esetben viszonyla­gosan értendő. 2002-ben, egy hálaadó isten- tisztelet előtt, a több mint száz éve felújítás nélkül szolgáló orgona elnémult, elodázha­tatlanná vált tehát a beavatkozás, ami még abban az évben megkezdődött. A javításra felkért mester szakvélemé­nye szerint a felújítás után szép hangú or­gonát kapnak vissza a battonyai reformá­tusok, ezt a következtetést a 2002-ben még üzemképes sípok kipróbálása után vonta le a szakember. Az elmúlt időszak­ban a gyülekezet 600 ezer forintot fordított az orgona felújítására, ami jelenleg félig kész állapotban várja, hogy újra megszó­lalhasson. A sípok felújítása megtörtént, az orgonaház is megszépült. Az összera­kás hiányzik, ami még további másfél mil­lió forintot igényelne. Ez az összeg nem áll a gyülekezet rendelke­zésére. — Figyeljük a pá­lyázati lehetőségeket, s adományokat, fel­ajánlásokat is kap­tunk. Legutóbb pedig a helyi művészeti alapiskola tanárai adtak jótékonysági kon­certet, aminek bevételét, mintegy negy­venezer forintot szintén az orgonánk fel­újítására ajánlották fel - nyilatkozta Fórián László. A templomban 2002 óta elektromos or­gonával kísérik az istentiszteleteken az énekeket, ez azonban nem az igazi. A lel­kész szerint legalább akkora a hangzásbeli különbség, mintha valaki egy márkás hifi­berendezésen, vagy Sokol rádión hallgatna zenét. Ezért is szeretné a gyülekezet, ha mihamarabb felújítanák a védetté nyilvání­tott orgonát. Kérik, akinek lehetősége van, támogassa a törekvést! KOVÁCS ERIKA Jótékonysági hangversenyt rendeztek A helyi művészeti iskola tanárai jótékonysági hangversenyt adtak a református templom orgonájának felújítása javára. A koncerten töb­bek között Bach, Tarrega, Mozart, Vivaldi, Debussy müvei csen­dültek fel - tudtuk meg Holló Lászlótól, az intézmény igazgatójától. Merénylet a nyelvünk ellen Erdős Norbert a médiatörvény módosításáról A közmunkaprogramról Segítség oda kell, ahol kevés a munkahely A kisebbségi véleményt is­mertette a napokban a Parla­mentben a médiatörvény mó­dosítása kapcsán Erdős Nor­bert, Békés fideszes ország- gyűlési képviselője. Békés—Budapest- Önök azt szeretnék, ha az éves teljes műsoridőre vonatkozóan annak több mint fele európai, több mint egyharmad része pe­dig eredetileg magyar nyelven készített mű legyen - fogalma­zott a képviselő. - Ez nagyon he­lyes, ez most is így van. Ez az egyik nyelvpolitikai intézkedé­sünk, de ezt fel akarják lazítani azzal, hogy ezt az időt olyan mű- sorszámok bemutatására kötele­ző fordítani, amelynek alapjául a magyar irodalom, a tudomány és a művészet területéről származó egyedi alkotás szolgál. Ez azt je­lenti, hogy a magyar irodalom te­rületéről származó egyedi alko­tás is lehet az egyharmados ma­gyar nyelvi kvótában, merthogy magyar irodalom az alapja. Ez számunkra elfogadhatatlan, hi­szen ha ilyen formában fogad­nánk el a törvénymódosítást, ak­kor az ominózus Pál utcai fiúk feldolgozás is beletartozna a ma­gyar kvótába. Ez merénylet a ma­gyar nyelv ellen, hiszen az emlí­tett film feldolgozásával kapcso­latban a szerző örökösei is tilta­koztak, amikor egy teljesen más üzenetet, szemléletet hordozó magyar irodalmi alkotás szolgált alapjául egy teljesen más műnek. Nyitottak vagyunk a médiatör­vény módosítására, de csak úgy, ha már hozzányúlunk a törvény­hez, akkor a médiafinanszírozás jelenlegi helyzetét hozzuk szink­ronba a magyar törvényekkel, és az európai uniós jogharmonizá­ció keretén belül az uniós jogsza­bályokkal — hangsúlyozta Erdős Norbert. P R Földesi Zoltán, Békés megyei szocialista országgyűlési képviselő interpellációt nyúj­tott be a közelmúltban a fog­lalkoztatáspolitikai és mun­kaügyi miniszterhez „Négy- milliárdos közmunkaprog­ram” címmel. Szarvas—Budapest A képviselő felszólalásában utalt arra, hogy a minisztérium az idén a tavalyi hárommilliárdhoz képest egymilliárd forinttal meg­emelte a közmunkaprogram ke­retében szétosztható keretet. El­sősorban arról kért tájékoztatást a minisztertől, hogy milyen új elemeket tartalmaz az idei prog­ram. Válaszában Burány Sándor, foglalkoztatáspolitikai és mun­kaügyi miniszter elmondta, hogy a közmunkaprogram első­sorban azokon a településeken jelent foglalkoztatási lehetősé­geket, amelyek hosszú idő óta nem rendelkeznek elegendő munkahellyel. Az idei közmun­kaprogram első nagyobb blokk­jára beérkezett pályázatokat már el is bírálták, aminek kö­szönhetően az ország 332 tele­pülésén az emberek foglalkoz­tatása átmenetileg megoldódik. Kiemelte, hogy éppen a köz­munkaprogramok segítségével sikerült bekapcsolódni jó né­hány szakmai programba, ami­lyen például a Vásárhelyi-terv, a Balaton környékének rendezé­se turisztikai szempontból, az autópálya-építések. Idén új elemként megjelent az önkor­mányzati szociális bérlakások építése, a közeljövőben pedig az erdőtelepítési programokba, illetve az akadálymentesítés te­rületén jelentkező feladatokba is bekapcsolódnak majd a köz­munkások. _______________________________L. J. A Vöröskereszt mezőkovácsházi bázisiskolájának avató ünnepsége véradással zárult, melyen két reformátuskovácsházi fiatal, a 19 éves Kisházi József (balról) és a 18 éves Varga Zoltán első véradóként vett részt. wotó: kovács Erzsébet Embertársaink megsegítéséért A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt bázisiskolájá­nak táblaavatóját tartották tegnap a mezőkovácsházi általános és művészeti isko­la diákjai, pedagógusai a belvárosi, valamint a reformátuskovácsházi iskolában. M EZÖKOVÁCSHÁZA — A Vöröskereszt 141 éve létezik a világon és 181 országban van jelen. Tevékenysége a humanitári­us eszme jegyében az emberiességre és a szeretet- re épül. Az országban több ezer iskola közül 57 ér­demelte ki a bázisiskola címet. A mezőkovácsházi iskola felzárkózásával az itteni gyerekek és felnőt­tek is zálogai, hogy e nemes célért való munka a jövőben fennmaradhasson - fogalmazott ünnepi köszöntőjében Gyékiss Emil, a Magyar Vöröske­reszt főtitkárhelyettese a mezőkovácsházi ünnep­ségen. Mivel a vöröskeresztes munka két alapszervezet­ben zajlik, ezért a belvárosi és a refor­mátuskovácsházi iskolában is megünnepelték e je­les napot. A program az önkéntes munka példáza­tával, véradással zárult. ______________ _______________ H. M. Ny ári programbőség a Zsinórosban A békési Zsinóros közösségi házban a héten kezdődik a Gondolkodók klubja, melyre a programszervezők kvízvetélkedőkkel készül­nek, hogy a szellemes gondolatok, aforizmák, bölcsességek, nyelvi játékok kedvelői rend­szeresen találkozhassanak és megismerkedje­nek egymással. Békés A szórakozóhelyen rövidesen megkezdi működését a művészfilmklub, valamint a jazzklub. Május 28- án 16 órakor Varga Erika, a Magyar Iparművészeti Egyetem hallgatója mutatkozik be alkotásaival. A megnyitón közreműködik Bereczki Gábor, a Debre­ceni Egyetem Konzervatóriumának kürt tanszakos hallgatója. A kiállítást Szabó Mária békési rajztanár nyitja meg. A Zsinóros közösségi ház vezetői a nyá­ri szünidő alatt is rengeteg ötlettel várják a vendége­ket. Szegfű Katalin programszervező lapunknak el­mondta, hogy a Zsinóros az egyetlen olyan kulturá­lis intézmény a városban, amely egész nyáron nyit­va lesz, és tárt kapukkal várja majd a látogatókat az óvodásoktól a nyugdíjasokig.

Next

/
Thumbnails
Contents