Békés Megyei Hírlap, 2004. április (59. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-05 / 80. szám

KÖRKÉP 2004. ÁPRILIS 5., HÉTFŐ - 5. OLDAL ADOMÁNYOK, (ö) A gyulai belvárosi római katolikus nagy­templom harangjainak öntésére eddig 2 millió 320 ezer forint adomány gyűlt össze. Mind­azoknak a neveit, akik százezer forintot, vagy ennél többet aján­lanak fel a harangállításra, a templom bejáratánál elhelyezett emléktáblán örökítik meg. Az adományokat a templom ha­rangperselyében lehet elhelyez­ni, vagy a plébánián átadni. ÓVODÁSOK, (y) A városban több mint 2200 óvodai férőhely áll a békéscsabaiak rendelkezé­sére, s kétszáznál több óvodai pedagógus 2500 beiratkozott gyermek nevelését látja el. A me­gyében 2002-ben 13 ezer 210-en jártak óvodába, míg tíz évvel ko­rábban több, mint 16 ezren. AZ UNIÓRÓL, (c) Nyugdíjasok Európában címmel április 7-én 15 órától a békéscsabai Életfa Nyugdíjasházba beszélgetésre várják az érdeklődőket. A talál­kozón a kérdésekre válaszol az Európai Bizottság Magyarorszá­gi Delegációjának képviselője, Thomas Glaser. Rendezőként a megyei könyvtár Európai Infor­mációs Pontjának munkatársai is szerepelnek. KÖZÉLETI KLUB. (a) Április 6- án 18 órakor Mezőberényben, a helyi művelődési házban a Mon­datvadászat közéleti klub vendé­ge Bayer Zsolt újságíró lesz. METSZÉSBEMUTATÓ, (f) Ma délután 17 órától őszibarack- metszésbemutatót tart a békés­csabai Lencsési Közösségi Ház kertbarát szakköre. Dr. Sicz György kertészmérnök vár a kertjében minden érdeklődőt. Megközelíthető a csanádapácai úton, a laktanya után az első baloldali dűlőben. BELLA RÓZSA, (cs) A Pilinsz- ky-díjas tanár, grafikusművész, az orosházi Táncsics gimnázium egykori diákja, Bella Rózsa Jézus Krisztus ábrázolása a képzőmű­vészetben címmel művészettör­téneti előadást tart a városban, az evangélikus templom Győry- termében április 6-án 17 órától. — Észtekerő — Sok ismert művész szerepelt sikerrel diplomataként. így például a kiváló németalföldi barokk festő, Pieter-Paul Ru­bens is nem egy igényes dip­lomáciai küldetést teljesített sikerrel. Hol terült el Németal­föld? ( WZS3U oí Sjnqwaxnq sa uirnSjag ‘vjpuvjpiq mm y) MEZÖBERÉNY. (a) Nem támogatja a mezőberényi képviselő-testület a Leg a láb Alapfokú Művészetoktatási Intézmény kérelmét, melyet a május 15—16-án Debrecenben megrende­zendő Szomszédolás Országos Gyer­mek Néptáncfesztiválon való részvé­telre nyújtottak be. MEZÖBERÉNY. (a) Cservenák Pál Miklós polgármester kölcsönbérleti szerződést kötött dr. Szatmári Imrével, a megyei múzeumi igazgatóság veze­tőjével, mely szerint Orlai Petries So­ma Coriolanus című festménye 2004. február 26-ától 2005. december 31-éig a városháza dísztermében látható. MEZÖBERÉNY. (a) A mezőberényi képviselők elvetették a tanuszoda építé­sének előkészítését, mert a tervezet há­rommillió forintba kerülne és egyelőre ilyen jellegű pályázat sincs kiírva. A képviselő-testület viszont a strand külső medencéinek felújítását támogatja. MEZÖBERÉNY. (a) A képviselő-tes­tület elfogadta az oktatási és kulturá­lis bizottság beszámolóját az átruhá­zott hatáskörben végzett önkormány­M E G Y E I Az író szellemisége halhatatlan Szabó Pál születésének 111. évfordulójára emlékeztek Csák Gyula író, Szabó Pál unokájának férje a család nevében emlékezett meg Biharugra nagy fiáról. d-fotó: kovács Erzsébet Biharugrától Biharugráig ívelt Szabó Pál életútja, miközben írói magasságokba szárnyait — hangoz­tatta dr. Szabó Ferenc nyugalmazott múzeumigaz­gató szombaton a Kossuth-díjas író szülőházánál. A biharugrai ünnepség résztvevői Szabó Pál szüle­tésének 111. évfordulójáról emlékeztek meg. Biharugra- Ez a ház egyszerűségével is hirdeti hajdani la­kója emberi nagyszerűségét. Nagyon sokan írtak már arról a csodáról, hogy egy 6 elemit végzett, mész marta ujjú kőműves mesterből író lett. Ez valóban csoda. S mi, Szabó Pál falujának lakói büszkék vagyunk arra, hogy ez a csoda nálunk született 1893. április 5-én - mondta köszöntőjé­ben Makra Győző, Biharugra polgármestere. Csák Gyula író, Szabó Pál unokájának férje megjegyezte: egykor országszerte pályatársak, politikusok, olvasók ünnepelték Szabó Pált. Ma­napság a neve sokszor kezd feledésbe merülni, de az ilyen ünnepségek segítenek megőrizni a kiváló író szellemiségét. Szabó Pál lányának, Szabó Erzsébetnek - akit az olvasók Bertalan Ágnes írónőként ismerhetnek — pedig hálás kö­szönet jár azért, hogy édesapja házát, tárgyait, kertjét ma is ápolja, gondozza. Csák Gyula bemutatta a napokban megjelent Szabó Pál emlékezete című könyvet, amely mél­tó emléket állít a Kossuth-díjas írónak. — Szabó Pál a békés-bihari táj szívébe örökre bevéste magát. Azzal, hogy az itteni emberek sorsát regényekben örökítette meg, ezt a tájat az irodalom halhatatlan magasságába emelte - fo­galmazott dr. Szabó Ferenc. A Békés Megyei Könyvtár a mostani évfordu­lóra megjelentette Szabó Pál Magyarország 1956-ban című könyvét, amelyet a biharugrai rendezvény résztvevői ajándékba kaptak, m. b. VÉLEMÉNY MAGYARI BARNA Az egyetlen értékmérték? Világszerte egyre inkább felértékelődik a pénz. A földi halandók többsége szinte minden élethelyzetet anyagi szemszögből közelít meg. Manapság kevés szabad idejükben kikapcsolódásként már nem Mikszáthot, Jókait, Aranyt vagy Petőfit, hanem bankókat és számlakivonatokat olvasnak előszeretettel az emberek. Éveken, évtizedeken át jól működött baráti, emberi kapcsolatok romlanak meg a pénz miatt. A korábban megbízható barát üzlettárs­ként már néhány ezer forintos plusz haszon reményében azonnal el­árulja cimboráját. Olyan bizarr helyzettel is találkozni, ahol a férj saját felesége futtatásából próbálja „feltankolni” a családi kasszát. Sokan a nagy anyagi haszon- szerzés reményében külföldön próbálkoznak munkavállalással. Ez hol sikerül, hol nem. Előfordul, hogy gyermekfelvigyázónak vagy bártáncosnőnek toborzott magyar lányok nem mindig azt a mun­kát kapják kint, mint amit vártak. Többeknek pedig a bérezéssel tá­mad gondjuk: az itthonról még csillagászati összegnek tűnő jöve­delem a külhoni valóságban olykor jócskán leértékelődik. Többen sefteléshez veszik igénybe a külföldi segítséget. Egyesek csak kis tételben úgynevezett „szatyorfuvarozásokba” vágnak bele, mások a kockázatosabb nagy tételben „utaznak”. Az utóbbi években többször azt olvastam, hogy a világ legjöve­delmezőbb „üzletága” a fegyverkereskedelem. A második helyen a kábítószer-kereskedelem, a harmadikon a lánykereskedelem talál­ható. A Körös-Sárréten élő Jani bácsi is hallott az efféle üzleti toplistá­ról. A derék öregurat nem spannolta fel a téma, ezek közül egyik­kel sem próbálkozik. A saját „fegyvere” már jócskán megkopott. Drogdepója nincs, hiszen élete során udvarlásával csak Mari nénit „kábította”, amíg a szíve választottja nem ment hozzá feleségül. Futtatni pedig nem korosodó asszonyát, hanem kutyáját szokta a kertben... ■ Megtalálták a palánkvárat Jani bácsinak nincs drogdepója. Utolsó helyen a keresetekkel Átlagosan 74 ezer forintot vehettünk kézhez Utolsó helyen áll a kereseti viszonyok tekintetében a megyék rangsorában Békés — derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Békés Megyei Igazgatósága tavalyi esztendőről szóló tájékoztatójából. Az alkalmazásban állókat tekintve Békés­ben a legmagasabb bruttó bérek az oktatás területén jelent­keztek, míg a legkevésbé az építőiparban dolgozók voltak megfizetve. Békés megye Az alkalmazásban állók körében tavaly a megyében a havi átlagos jövedelem bruttó 107 ezer 374 fo­rint volt, ami 14 százalékkal ha­ladta meg az előző évit. Ez nettó 74 ezer forintnak felelt meg — 17 százalékkal több, mint 2002-ben. Összehasonlításképpen: az or­szágos átlag bruttó 137 ezer 187 forint, a dél-alföldi 111 ezer 892 forint, míg a fővárosi 173 ezer 500 forint volt. A hazaival ellentétben nálunk nem a közigazgatásban, hanem - némileg meglepő módon - az ok­tatás területén voltak a legmaga­sabbak a bruttó jövedelmek. Ezt követte a közigazgatás, valamint az egészségügyi és a szociális el­látás. Megyénkben az építőipar­ban fizettek a legrosszabbul 2003-ban. A tavalyi esztendőben ebben az ágazatban az előző évi­nél 4,2 százalékkal többen álltak alkalmazásban, a részükre kifize­tett mintegy 73 ezer forintos át­lagkereset a 2002-es összegnél 3,2 százalékkal több volt. A 393 ezer békési lakost alapul véve 48,3 százalék a gazdaságilag aktívak aránya. Hazánk egészére kalkulálva 54,1 százalék ez a mu­tató, csak Baranyában és Sza­bolcsban rosszabb e tekintetben a helyzet, mint nálunk. Tavaly decemberben valamivel több mint 17 ezer munkanélkülit regisztráltak megyénkben, har­mincnyolccal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A pályakezdő munkanélküliek száma huszon­héttel, 1225-re nőtt. POCSAJI RICHÁRD AZ ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓK KERESETE Békés Dél-Alföld Országosan Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 88 168 88 902 89 273 Ipar 94 550 103 927 128 243 Építőipar 72 850 90 471 93 810 Kereskedelem, javítás 77 209 82 680 115 551 Közigazgatás 138 531 149 750 180 837 Oktatás 156 123 156 719 162 380 Egészségügyi, szociális ellátás 125 478 123 157 129 956 Átlag 107 374 111 892 137 187 (Az adatok havi bontásban, bruttó jövedelemként értendők.) (Folytatás az 1. oldalról) A gyulai várnál a mocsár miatt speciális körülmények voltak, nem leásni, hanem a talajt feltölte­ni kellett a 20—50 centiméter át­mérőjű tölgyfacölöpök felállításá­hoz. A cölöpsor általában 3—6 méter magas volt a korabeli várak­nál. A palánkvárat vizesárokrend- szer vette körül. A gyulai vár kis alapterületű szigetre épült a mo­csár közepén. Külső falát a sziget peremére építették, nem jól ala­pozták, ezért dőlt meg a várfal - magyarázta Szalóczki Gábor. A palánkvár már a mocsárba épült. Az írásos emlékek először 1405-ben említenek két gyulai várnagyot. Szalóczki Gábor sze­rint ez azt jelzi, hogy a vár valami­lyen fokon létezett. Egy üyen vár építése korlátlan anyagi lehetősé­gek esetén is jó néhány évig tart­hatott. A Maróti-család történeté­ből lehet tudni, hogy ezekben az években kezdték a várépítést. A palánkvár megtalált részé­ből késő középkori leletanyag ke­rült elő a XVI. századból. Erősen ostrom alá vont területen dolgoz­tak a régészek, egy két méter szé­les árokban négy méteres szaka­szon. Több rétegben tizenegy ágyúgolyót találtak. Nagyméretű ostromlövegből lőtték ki ezeket. A 16—18 centiméter átmérőjű, 15 kilós vas ágyúgolyók a fal rombo­lására voltak alkalmasak. A török kor után a sáncok értelmüket vesztették, állandó javításra, fel­újításra szorultak. Öt-tíz évente újra kellett építeni a szakaszokat. A török kor után a palánkvár ge­rendáit valószínűleg kihúzták, szétfolyt a sánc szerkezete. A ké­sőbbi kastély- vagy uradalomtu­lajdonosok feltölthették a terüle­tet és ezekből került elő most a pénz, ami tisztítatlan állapotban XVIII. századinak tűnik. A sánc­ban — valószínűleg már az ost­rom után létesült - megtalált tö­rök edénydarab, talpastáltöredék azt mutatja, hogy építettek is a korábbi ostromlók. A leletek ré­gészeti, tudományos szempont­ból felbecsülhetetlen értékek, hi­szen pontos képet adnak a kor­ról. SZŐKE MARGIT „A SZEGÉNYSÉG ÁLTALÁBAN A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK ADOTTSÁGA.” (anonim) Kishírek Békés megyéből zati támogatások elosztásáról, a sport-, a városi rendezvényekre és a nemzetközi kapcsolatokra a költség- vetésben biztosított keretösszeg fel- használásáról. MEZŐHEGYES. (1) Jó ütemben halad a mezőhegyesi szennyvízcsatorna-há­lózat befejező ütemét érintő előkészítő munka — mondták a tervezést és pá­lyázat-előkészítést végző KÖVITE szak­emberei a legutóbbi testületi ülésen. Jelenleg a vízjogi létesítményi engedély birtokában a szakhatóságok nyilatko­zatára várnak. Április elsején beadták az igényt a beruházás céltámogatására és a többi pályázatot is előkészítették. MÉHKERÉK, (b) A méhkeréki általá­nos iskola néptánccsoportja, illetve a helyi Nyisztor György Hagyományőr­ző Néptáncegyüttes a közelmúltban a budapesti körcsarnokban 23. alka­lommal megrendezett országos táncháztalálkozón lépett színre a nemrégiben betanult méhkeréki lako­dalmas koreográfiával. MÉHKERÉK, (b) A nagy méhkeréki mesemondó, Vasile Gurzáu emléke előtt tisztelegve nemrégiben mese­mondó versenyt rendeztek a helyi ál­talános iskolásoknak. Az első-másodi­kosok között Juhász Jennifer, a har­madik-negyedik osztályosok között Solcan Anett, az ötödik-hatodikos korosztályban Martyin György, a hetedik-nyolcadikosok között Petrusán Patrícia diadalmaskodott. MÉHKERÉK, (b) A Békés-Bihar Kistérségfejlesztő Egyesület tagtele­pülései - Sarkadkeresztúr gesztor­ságával - közmunkaprogram-pá- lyázaton nyertek. így április elejétől Méhkeréken 15, halmozottan hátu- nyos helyzetű, tartósan munkanél­küli kezdi meg hét hónapos, köz­hasznú foglalkoztatását. OROSHÁZA, (cs) Felzárkóztató program keretében a roma közössé­gi klub aktivistái korrepetálják az ar­ra rászoruló diákokat. Mészáros Józsefné a város egyik iskolájába jár segíteni, Rajki Szilvia egy tanulónak az otthonában tanít, Lakatos Tibor viszont a klubban igyekszik megad­ni minden segítséget a roma diákok­nak. OROSHÁZA, (cs) A Nemzeti Kulturá­lis Alap holocaust bizottsága pályázati lehetőségeket kínált azoknak, akik az idei jubileum tiszteletére programmal készülnek. Orosházán a helyi holoca­ust bizottság és a múzeum is benyúj­totta pályázatait. Három lehetőség si­kerére várnak a pályázók, szeretnének emléktáblát avatni, előadásokat szer­vezni, kiadványt megjelentetni, kép­zőművészeti alkotásokat támogatni. PUSZTAOTTLAKA. (ke) A helyi álta­lános iskola tanulói Pusztaottlakán minden évben felkeresik a medgyesegyházi iskolafogászatot. Idén is így történt. Az osztályok ösz­szekötötték a kellemest a hasznossal. A fogászat után ellátogattak az uszo­dába, illetve a művelődési házban az internet-szobába. SARKADKERESZTÚR. (b) A sar- kadkeresztúri állampolgárok adófizetési morálja megfele­lő, hiszen a különböző jogcí­meken előírt 7 millió 30 ezer forintból tavaly öszszességé- ben 6 millió 717 ezer forint folyt be az önkormányzat pénztárába. Ez 95,5 százalé­kos teljesítésnek felel meg. SARKADKERESZTÚR. (b) A sarkadkeresztúri képviselő- testület március 15-én Sarkadkeresztúrért kitüntető díjat ado­mányozott Námer Tiborné nyugalma­zott köztisztviselőnek. A kitüntetett köztisztviselő 1945-47. között a közsé­gi elöljáróságnál, 1953-tól a helyi föld­műves szövetkezetnél, majd 1954—84. között, egészen nyugdíjba vonulásáig a községi tanácsnál dolgozott. SARKADKERESZTÚR. (b) Legutób­bi, Bodrogkeresztúron megrendezett közgyűlésén a Keresztúr Nevű Tele­pülések Szövetsége Nagy Mihály sarkadkeresztúri polgármestert vá­lasztotta a közgyűlés mellett működő felügyelő bizottság elnökévé. A szö­vetség szeptemberben Sarkadkeresztúron tartja soros köz­gyűlését. SZEGHALOM, (i) A szeghalmi ön- kormányzat szakértőt kért fel a helyi építési szabályzat felülvizsgálatára, s ez alapján módosította ide vonatkozó rendeletét. A napokban módosított új építési rendelet jobban igazodik a szeghalmi lakosság igényeihez. VÉGEGYHÁZA. (1) Végegyházán felmérést végeztek a tavaly kiépített szennyvízcsatorna hálózatának ki­használtságáról. Az adatok szerint 460 lakás érintett a csatornázásban, ám eddig csupán 73-an kötöttek rá a vezetékre. További 41 ingatlantu­lajdonos nyilatkozott úgy, hogy még az idén igényli a rákötés kivi­telezését. Mindez 26 százalékos arány, amely nem szolgálja a kapa­citás költségtakarékos kihasználtsá­gát. Településeink az interneten A weboldalunkról (www.bmhirlap.hu) több megyei település honlapjára látogathatnak el: Békésszentandrás, Biharugra, Bucsa, Füzesgyarmat, Geszt, Gyula, Kamut, Kardos, Kertészsziget, Kétsoprony, Kevermes, Kondoros, Lökösháza, Méhkerék, Vésztő és Zsadány. A települési honlapigénytés feltételeiről a 66/527-238- as telefonon lehet érdeklődni. \ A S

Next

/
Thumbnails
Contents