Békés Megyei Hírlap, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-04 / 54. szám
2 A BÉKÉS MEGYEIAGRÁR SZOLGÁLTA TÁSAINK Mesterséges termékenyítés a fenti ménekkel m Szaporodásbiológiai szolgáltatás (kancák § elletése, ultrahangos ciklus- és vemhességdiagnosztika) -- Kancapanzió 1000 Ft/nap » ? Kiszállásos termékenyítés *■ A Nemzeti Lovarda ménjeinek spermájával történő termékenyítés. Érdeklődni: dr. Sprőber Zoltán, 06 (30) 985-5798. ntirex KONTIREX KFT. 5600 Békéscsaba, Gyóni G. u. 18*20. Tel/Fax: 66/527-790 Postacím: 5601 Békéscsaba, Pf. 133 Központi információs vonal: 66/527-790 Csárdaszállási agrokémiai telsp: 66/536-030 Csárdaszállás AGROKÉMIAI telepen AMMÓNIUMNITRÁT 34%-os, magyar, palettázott 50 kg-os (zsákos) 50 500 * ÁFA AMMÓNIUMNITRÁT 34%-os, orosz, import 1000 kg-os (BIG-BAG) <10 000 * ÁFA NPK 3X16%-os, import 50 kg-os (zsákos) 47 500 + ÁFA KAR B AM ID 46%-os, import 50 kg-os (zsákos) ÁFA MAS (UNZISÓ) 27%-os ömlesztett 40 000 * ÁFA LQ MESTERSÉGES TERMÉKENYÍTŐ ÁLLOMÁS. BÉKÉSCSABA Gye raj Lovastanya, Almáskertek, Felsőnyomás 440. CEYLON „C” vonalú, nóniusz fajtájú, fekete színű, 1988-as születésű törzsmén. Számos fogathajtó verseny, hortobágyi és hódmezővásárhelyi szépségverseny győztese. 1987-es születésű hannoveri mén. 1993-ban a német szövetségi bajnokságban a legeredményesebb hannoveri mén. Nehéz kategóriás (S osztály) versenyek bajnoka. 2004. március 4., csütörtök Gazdatüntetés a félpályás utakon Két hétig az ország figyelmének középpontjában „A nyár heves, a kasza egyenes...” - hát ez félelmetes. Az előbbi Ady-verssornál kevésbé irodalmi ihletésű, indulatos, elkeseredett és esetenként személyeskedő - jelszavakat is olvastunk a demonstrálok transzparensein nap mint nap az utakon. Az már az első héten megmutatkozott, hogy az idő haladtával egyre terebélyesebbé váló megmozdulás valóban szektorsemleges, együtt van a növénytermesztő az állattenyésztő, a kisgazda, a nagygazda, sőt még az ezer hektáros méretekben gazdálkodó nagyüzem, társas vállalkozás is. Követelték az elmúlt két hétben, hogy a kormány azonnali intézkedésekkel tegyen rendet a mezőgazdaságban, szerezzen érvényt az agráriumot szabályozó törvényeknek, mert az eddigi piacszabályozási módszerek csak az igazán nagy termelői bázisokat segítik. [tüntetés hangulatváltásait az pen aktuális tárgyalási nap'hírű befolyásolták, amelyet jól töz, hogy a nyilatkozó gazdák az újabb találkozások alkalmával mind többen jelezték a krónikásnak, hogy nem kérik nevük kiírását. A megszólalók egyöntetűen hangsúlyozták, nem újabb milliárdokat várnak a kormánytól, hanem segítséget abban, hogy érdemi tárgyalásokat folytathassanak a nagy multinacionális cégekkel, hogy a feldolgozók, felvásárlók ne tudják kihasználni kényük-kedvük szerint őket, hiszen legtöbbször a bolti termékek árának egyti- zedét kapják kézhez, ami általában a költségeiket sem fedezi. Ezt a fogyasztó sajnos nem érzékeli, csak azt tudja, hogy minden áremelés a pénztárcája rovására megy. Nem érti, miért 180— 200 forint egy liter tej, ha a termelők jelen esetben csak 62 forintot kapnak literenként érte. A sertéstartó gazdák egy része már kivágta a kocáit, mint mondták, évek óta veszteséget termelni nem lehet, pedig ez lenne a család megélhetése, a kiegészítő jövedelem. Miért engedi a kormány a sok kétes eredetű külföldi húsok behozatalát, amellyel lerontják az igazán jó minőségű magyar sertéshús árát, így kénytelenek odaadni a legelső kereskedőnek, aki valamit is fizet érte, de az még mindig jobb, ha fizet, és nemcsak ígér. Az egyik gazda elmondta, a mai napig is tartoznak neki 300 ezer forinttal, de nemcsak neki, hanem jó pár társának is, és az a szélhámos, akinek fizetnie kellene, az a mai napon is vígan éh világát, százezer forint bírsággal megúszta, így nagyon megrendült a nyilatkozó hite az igazságszolgáltatásban. Maga sem érti, hova lett a híres józan paraszti ész, a megfontoltság? Egy baromfitartó gazda elmondta, hetente többszáz kiscsirkét kell lefojtania, mert addig, amíg nem stabilizálódik a helyzet, szinte senki sem vásárol tőle, de minek is venné, minek is tartaná, hiszen itt a sok olcsó, nyugaton már lejárt szavatosságú behozott baromfi, és a vásárlóknak csak egy igen kis százaléka mérlegel, hogy melyiket vegye meg. Legtöbbször csak az ár a döntő. A zöldségtermesztő gazdák ugyancsak kint tüntettek az utakon, akik elmondták, hogy öt évvel ezelőtt is ugyanennyit kaptak a termékeikért, mint ma, miközben a művelés költségei — vetőmag, műtrágya, növényvédő szerek, energiaárak — a csillagos égig emelkedtek. Eközben az üzletekben áru van bőven: itt a holland, a görög, a spanyol paprika, paradicsom, dinnye, ami szerintük ízetlen, kényszerérett, ám óriási előnye, hogy jóval olcsóbb. „Ma még az enyém, holnap a banké” - olvashattuk az egyik gépen. A gazdája elmondta, hogy pár éve vásárolta, nincs sok földje, de tisztességesen műveli, mégis, az elmúlt év aszálya miatt nagyon kis termést takarított be. Hiába volt egy pár hónap leforgása múltán magasabb a felvásárlási ár, kénytelen volt kombájntisztán, fele áron odaadni, mert kellett a pénz a folytatásra, és fizetnie kellett a hitelt. Ma már elkeseredésében a házát is eladná, de nem teheü, mert azt a bank jelzáloga terheli. Sokan nem is értik, hova lettek az oly sokat emlegetett milliárdok, kiknek a zsebébe vándoroltak, mert ők, a 10, 20 vagy 50 hektáros gazdák nemigen juthattak hozzá, viszont azt látják, hogy egymás után nőnek ki a földből a hatalmas sertés- és marhaistállók több százas, ezres létszámú állatállománnyal, sőt már a parkosítás vagy a létesítményt kö....a kasza egyenes." Az Ady-vers tárgyi illusztrációja már évekkel ezelőtt el készült. A csabai demonstráción, rövid vita után, végül is visszatették a terepjáróba. rülvevő utak is pályázati pénzekből készültek, nekik meg lassan a betevőre sem telik. Többek szerint, aki egyszer kiszorult — önrész híján — a pályázati lehetőségekből, az már nem is talál vissza, így újabb fejlesztésekhez is csak azok jutnak, akiknek korábban is megvoltak a forrásaik. Volt, aki úgy vélte, korábban jobban segítették a családi gazdákat, mert akkor a földalapú támogatás 16 ezer forint is volt hektáronként. Sérelmezték, hogy a gépvásárlásnál elvették az áfa visszaigénylésének lehetőségét, ami komoly veszteséget jelent. A nagyüzemek képviselői ugyancsak kint voltak az utakon, elmondták, hogy a kormánynak már jóval korábban észre kellett volna vennie, hogy az egymásra halmozódó piaci problémák óriási súlyú politikai kérdéssé váltak, a feldolgozók és a felvásárlók a legtöbb esetben nem hajlandók valódi szerződési kötelezettségeket vállalni. Ma a megállapodásokat, sőt a jogszabályokat következmények nélkül lehet megszegni, semmibe venni, mert nincsenek azonnali, automatikus szankciók. Az új agrárrendtartási törvény 30 napos fizetési határideje is ilyen, mert a kiszolgáltatott termelő nem tudja és nem meri érvényesíteni a kárigényét. A piacszabályozási módszerek nem számoltak a vertikumok szereplői közti végletes ellentéttel, hiszen a feldolgozók jelentős termelői bázisokat szereztek meg, és erőfölényüket kihasználva hozzájutnak az állami támogatások nagy részéhez, aminek kapcsán nyugodtan készülhetnek az EU-csat- lakozásra. A mostani tej- és sertésválság már az utolsó csepp volt a pohárba. Miközben komor arccal, néha egymás szavába vágva sorolták sérelmeiket, azt éreztem, hogy szívesebben lennének másutt, mint ahogy el is mondták búcsúzáskor. „A paraszt mindig is sokat dolgozott, gürcölt egész életében, és nem tűrte hosszú ideig az igazságtalanságot, ugye maga is tanult a Dózsa népéről...” mmmm mmm. Többe TÉSZ-szel, avagy nem lesz kiűzetés a paradicsomból Az Almex’96 Kft. és partnerei már csatlakoztak az eurozónához Téved, aki úgy gondolja, hogy a kampányban működő zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzemek a téli hónapokban csendes, kihalt gyárudvarokkal fogadják a látogatót. Ez az Almex’96 sűrítőüzemére is érvényes, ugyanis ilyenkor rendszeresen jönnek a kamionok az exportra váró termékért, a paradicsom- és almasűrítményért. A nyári- őszi hajrában termelő üzemeknek valójában ezekben a napokban — a bevételt hozó értékesítéskor —van a „betakarítás”. A „konzervatív” modellt követjük: bejön az áru - kimegy a pénz R k István, a külföldi tulajdo- téscsabai feldolgozóüzem je arra hívta fel a figyelmet, nnek a munkának üzenet- is van, hiszen azt bizonyít- gy nemcsak szerződnek, termelnek, de el is adják az árut. Ráadásul többet, mint tavaly. Mindkét nagy piacuk — az európai és az észak-amerikai is — újabb vevőkkel gyarapodott, akár a sűrített paradicsomot, akár az almasűrítményt vesszük alapul. Az élelmiszer-ipari szakember arról is beszámolt, hogy a 2002-ben feldolgozott 40 ezer torma paradicsom üzemi rekordmennyiség volt, azonban a 2003-as szezonban ezt a csúcsot is sikerült meg- dönteni, mivel tavaly már — a szállításról profimód gondoskodó szeghalmi Hidi Sped szervezésében — 56 ezer tonna termés érkezett az Almex’96 telepére. Több termék — több alapanyag. Ezt a pofonegyszerű ösz- szefüggést Mártha Sándor, a cég termeltetési vezetője (képünkön] idézte fel az idei év terveire vonatkozó kérdésre. Noha a mintegy 1200 hektárnyi termőterületet már nem kívánják számottevően növelni, a technológia tartalékainak kihasználásával lehetőség nyílik az elmúlt évi rekord túlszárnyalására is. Elképzelései szerint a tavalyihoz hasonló növekedésre — újabb 16 ezer tonnás pluszra — lehet számítani, s ehhez a szervezeti-szervezési keretek is adottak.- Az Almex’96 Kft.-nél már „Euro”-ban számolunk! — mondta Mártha Sándor, nem kis meglepetést okozva. — „Dombegyházi Euro”-ban. Ez a neve a legnagyobb beszállítónknak, amellyel már tavaly is szerződéses kapcsolatban álltunk. A termelői önszerveződés államilag is támogatott formáját, a TÉSZ-t, azaz — hivatalos nevén — a Dombegyházi Euro Termeltetési és Értékesítési Szövetkezetét jó érzékkel már évekkel ezelőtt megalakították, s az előzetes elismerést is megszerezték.- Igaz-e, hogy a jövőben az Almex’96 Kft. már nem is köt szerződést egyes termelőkkel, csak TÉSZ-ekkel? — A hír igaz... és nem is úgy folytatom, mint a hajdani „Megkérdeztük a jereváni rádiót” típusú viccben, amikor mindent cáfoltak, ugyanis ez a jövő útja. A nagy feldolgozó a nagy árutömeget kínáló partnerban látja a folyamatos termelésen alapuló üzembiztonság, a minőség és a gazdaságosság garanciáját. Az elmúlt szezonban a feldolgozott alapanyag 99 százalékát TÉSZ-ek adták, ugyanis a 42 ezer tonnát beszállító Dombegyházi Euro TÉSZ mellett még néhány kisebb, elismerésre váró és előzetesen elismert TÉSZ volt a partnerünk. Azt hiszem, hogy a 99 százalék meggyőző: többe TÉSZ-szel. így nem lesz kiűzetés a paradicsomból 2004-ben sem. — Kik a tagjai az említett szervezeteknek? — Nagygazdaságók éppúgy, mint az integrációban részt vevő kistermelők, akik — egyébként többségben ők alkotják a TÉSZ- eket - hozzánk hasonlóan értékelik a biztos üzleti kapcsolatot. Ez a szervezet, azért is „megkerülhetetlenül” fontos, mert csak ennek keretében hívhatók le az ide érvényes támogatások. — Az utóbbi hetekben a külföldi tulajdonú feldolgozók és a termelők közötti feszültségekről szólt a tévé, rádió — a vízcsapot már ki sem mertem nyitni... — Ne folytassa! Rossz példa a zöldségfeldolgozásban is akad, de mi a „konzervatív” modellt követjük: bejön az ám — kimegy a pénz. Oda, ahol megdolgoztak érte. Ahogy a német szólás mondja, „Élni és élni hagyni, Leben und leben lassen.” —, s nem, ahogy egyesek fordítják: lében és lében hagyni... ▼ „Ma még az enyém, holnap a banké” — olvashattuk az egyik gépen. A gazdája elmondta, hogy pár éve vásárolta, nincs sok földje, de tisztességesen műveli, mégis, az elmúlt év aszálya miatt nagyon kis termést takarított be.
