Békés Megyei Hírlap, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-05 / 30. szám
II. Békés megyei agrárhíradO 2004. FEBRUÁR 5., CSÜTÖRTÖK A megyei mezőgazdasági bizottság üléséről jelentjük Helyzetelemzés termelői szemszögből Nem társadalmi kivételezettséget, hanem kiszámítható gazdaságpolitikát, áttekinthető piaci viszonyokat és megfelelő jövedelmezőséget akarnak az Európai Unióba tartó magyar mezőgazdálkodók. Ekképpen összegezte sokak véleményét Fülöp Elek, a Csárdaszállási Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke, aki egyik résztvevője volt a Békés megyei közgyűlés mező- gazdasági bizottsága január 22-ei kibővített ülésének, melyre a helyzetelemzés szándékával hívtak meg termelőket, érdek- képviseleti szerveket, gazdaszervezetek képviselőit. A növénytermesztés rossz évet zárt, de jó (vagy legalábbis jobb) évet várhat - összegezhetnénk Györfi Károly, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Békés Megyei Szövetsége titkára szavait, aki a gabona és cukorrépa, valamint a tej terméktanácsok vezető tisztségviselői (Szemenyei Sándor és Dominkó Sándor, illetve Krajcsovitz András) megbízásából értékelte az adott ágazat helyzetét. Rámutatott, hogy a rendkívüli aszály következtében az alacsony termésátlag mellett az emelkedő felvásárlási árak voltak jellemzők, legalábbis a gabonafélék esetében ez szembetűnően érvényesült, ám a kevesebb termés miatt a betakarításkor fizetett magasabb ár sem fedezte néhány gazdaságnál a ráfordításokat. Búzánál egyes esetekben 10-20 ezer, kukoricánál 10-30 ezer forintos ráfizetés is előfordulhatott hektáronként. A betakarítás óta fokozatosan növekvő búza- és kukoricaárak pedig már régen nem a termelő, hanem a kereskedő hasznát gyarapítják. Az uniós csatlakozásról szólva megállapította, hogy a területalapú támogatásoknál Magyarország által választott egyszerűsített kifizetési rendszer megszünteti ugyan a gabonafélék kiemelt szerepét, de még így is kedvezőbb lesz az unióban gabonát termelni, mint eddig, a „kapukon kívül”. Aggasztónak látja viszont, hogy a termeléshez szükséges anyagok fenyegető áremelése a támogatások várható bevételét lefölözi. A cukorrépa — épp a megváltoztatott támogatási elveknek köszönhetően — nyertese lesz a csatlakozásnak, mert az eredeti tervek szerint nem kapott volna támogatást, most viszont osztozik a többi növénnyel, ráadásul a cukortámogatást is élvezi. A megyében valaha 20 ezer hektáron is termeltek cukorrépát, most viszont 5000 alá csökkent a vetésterülete. Györfi Károly úgy véli, kiürültek a cukorraktárak, ezért a kvóta emelésére, ennek nyomán a megyei terület növekedésére számít. A tejtermelésben a múlt év óta különösen kaotikussá vált állapotokról megállapította, hogy a korábban rendezettnek mondható termelő-feldolgozó kapcsolat mára - elsősorban a feldolgozók monopolhelyzete miatt — megromlott. Az átvevők diktálnak az árakban, az exporthoz a termelőktől — a terméktanácson keresztül - kapják a támogatást, melynek ösz- szegét az általuk csökkentett árból is levonják. Négyszázmillió literes túltermelésről beszélünk, a terméktanács, a feldolgozók, illetve az állam egyezkedik a fölösleg levezetéséről (ami eddig nem a megállapodás szerint történt meg), eközben árad az importtej és tejpótló készítmény a magyar Eurokonform bánásmód. Az állatjólét biztosított, de hogy a piac mikor biztosítja az emberjólétet...? te a terméktanácsnak járó összeget a gazdától, ám nem fizette be a terméktanács kasszájába. A zavart viszonyokat jelzi, hogy most a terméktanács is adósa az exportáló feldolgozóknak, emellett a szaktárca is a terméktanácsnak. Az idei évre még nincs meghirdetett irányár, amit pedig az agítélte, hogy az uniós követelményekben előírt tartástechnológia nagy beruházási terheket ró a termelőkre a jövőben. A víziszárnyasok termelésénél a nagy vihart kavart Hajdú-BÉT csődre utalva kijelentette, ez csak a kívülállót lephette meg. Az okokat az egykor átgondolatlan élelminak. Felvetette, hogy Bábolna privatizációjában ezt is figyelembe kellene venni. Csákváriné Csordás Judit megyei példát említve pozitívumként értékelte a Gallicoop integrációs tevékenységét, s üdvözölte, hogy a Baromfi Terméktanács elnökévé a közelmúltban a szarvasi feldolgozópiacra, a tejtermelők pedig egyre kevesebbet kapnak a jó minőségű tejért. Az ágazati árnak 80 forintnak kellene lennie, ehelyett a termelőnél - számítása szerint 64- 65 marad egy liter tej után. Ehhez kapcsolódva Erőss Sándor, a füzesgyarmati Macskási Tejtermelő Rt. vezérigazgatója kijelentette, van olyan feldolgozó, amely elvetrárrendtartási törvény előír — emlékeztetett Györfi Károly. Csákváriné Csordás Judit, a Baromfitermelők Országos Választmányának elnöke kritikus szavakkal vázolta fel a baromfiágazat helyzetét, s kifejtette: elképzelhetetlennek tartja, hogy nemzeti támogatás nélkül maradjanak a baromfitermelők. Súlyos gondnak szer-ipari privatizációra vezeti vissza, ami lehetővé tette, hogy a feldolgozóipar a pénzügyi befektetőké és ne a termelőké legyen. Véleményéhez csatlakozva Kutas Gyula baromfikeltető vállalkozó és értékesítő szövetkezeti elnök megerősítette, hogy a feldolgozó- iparban nagyobb szerepet kellene kapnia az alapanyag-előállítóküzem vezérigazgatóját, Erdélyi Istvánt választották. A sertéstenyésztés gondjait Balázs Mátyás, a Vágóállat és Hús Terméktanács alelnöke azzal érzékeltette, hogy az elmúlt évben a korábbi 503 ezer helyett már csak 480 ezer sertést számláltak Békés megyében, s ebből a koca 46 000 volt. A csökkenő állatlétszám egyértelműen a hosszabb ideje ráfizetéses termelés rovására írható - jelentette ki, hozzátéve, hogy a jelenlegi veszteség mintegy 75 forint élősúly-kilogrammonként. Utalva a baromfiipari elemzők megállapítására, megerősítette, hogy ebben az ágazatban is a termelővel ellenérdekelt feldolgozók árdiktátuma érvényesül. Osztotta azt a véleményt, hogy a termelőknek és a termelői szerveződéseknek össze kellene fogniuk az érdekérvényesítésre. A kistermelőket képviselő gádorosi és a dévaványai sertéstermelő és értékesítő szövetkezetek képviselői az ilyen szerveződések jogkörének növelését követelték, ezen belül is azt, hogy a támogatásokhoz csak rajtuk keresztül lehessen hozzájutni. Valamennyi állat- tenyésztő egyetértett Balázs Mátyásnak azzal a megállapításával, hogy a környezetvédelmi előírások betartásához szükséges technológiák költségeit állami segítség nélkül nem tudják kigazdálkodni a termelők. Ennek elősegítését pedig nemcsak az agrártárcától, hanem a környezetvédelmi minisztériumtól is elvárják. A késő estébe nyúlt bizottsági ülés összegzését átnyújtották az FVM államtitkárának, Benedek Fülöpnek, aki Agrárhíradónk lapzártája után, tegnap látogatott a megyébe. Erről jövő havi szá- munkban adunk tájékoztatást. ■ 5630 Békés, Vésztői út 1/1. Pf. 44. Tel.: (66) 411-833. OPTIGÉP Tel./fax: (66) 411-045. OPTIGÉP~Kft E-mail: optigep@mail.datanet.hu Napraforgóbetakarító adapter 2, 3, 4, 6, 8,10,12,16 soros kivitelben EA-F típusú faapríték-készítő gép Szögletes kisbálázó csúszdával Kettő-, három- és négysoros bakhátkészítők OPTIGÉP OPTIGÉP Kit Fóliafektető gépek A DEKALB' 90 éves történelme rendkívül gazdag az újítások tekintetében. A DEKALB* nevéhez fűződik az első amerikai farmer szaktanácsadó rendszer, mely lehetővé tette a gazdálkodók számára, hogy a legújabb kutatási-fejlesztési eredményeket gyorsan tudják alkalmazni a növénytermesztésben. A világon az első kereskedelmi forgalomba hozott hibrid kukorica is DEKALB* volt, melyet 1934-ben ismerhettek meg az amerikai kukoricatermelők DEKALB HYBRID 543 néven. Az állandó innováció, mely a DEKALB® egyik legfontosabb tulajdonsága napjainkban is folytatódik, melynek köszönhetően évről-évre a jelen kihívásainak legjobban megfelelő, legmodernebb hibridek kerülnek kereskedelmi forgalomba. Vajon (nilyen kézzel fogható előnyei származnak ma Magyarországon egy kukorica- termelőnek abból, ha a legmodernebb DEKALB* hibrideket termeli? Az egyik legnagyobb kihívás, mellyel a termelőknek meg kell küzdenie a kukoricatermelés jövedelmezőségének érdekében az, hogy az adott évjáratban az elérhető legmagasabb terméshozamokat kell produkálni, de a lehető legalacsonyabb betakarításkori szemnedvesség tartalom mellett. Ha valamelyik célkitűzés meghiúsul, a termelő komoly jövedelmektől esik el, mert az évjáratra jellemzőnél alacsonyabb terméshez kevés árbevétel, a viszonylag magas betakarításkori szemnedvességhez pedig magas szárítási költség párosul. A probléma megoldása érdekében fejlesztettük ki az Új Típusú Termés - Szemnedvesség Arányt képviselő DEKALB* hibrideket, melyek közös tulajdonsága, hogy a termő- képességük a hasonló tenyészidejű hibridekénél lényegesen nagyobb, viszont a betakarításkori szemnedvesség tartalmuk a náluk rövidebb tenyészidejű hibridekéhez hasonló. Ezen hibridek legkiemelkedőbb képviselői: • DK 391 (FAO 300), mely betakarításkori szemnedvesség tartalma a FAO 200-as hibridekéhez hasonló, viszont termőképessége alapján az egyik legjobb FAO 300-as hibrid; • DK 440 (FAO 330), mely termőképességben megveri a korai éréscsoport legkésőbbi - a korábbi években az éréscsoport legbő- termőbb - hibridjeit, viszont betakarításkori szemnedvesség tartalma az érés csoport elején elhelyezkedő hibridekére jellemző; • DK 537 (FAO 510), mely a késői éréscsoportra jellemző termőképességgel rendelkezik és egyben a legbőtermőbb késői hibrid, de a középérésűekre jellemző szemnedvesség tartalommal takarítható be. A termőképesség és a vízleadás azonban nem minden, mert sajnos az utóbbi évek rendkívül száraz és forró időjárása nagymértékben megakadályozta, hogy a genetikailag meghatározott legfontosabb tulajdonságok (termőképesség, vízleadás) kifejeződjenek. Az ilyen kedvezőtlen évjáratokban, mint a legutóbbi 2003-as, csak a legjobb stressztűrőképességű hibridekkel lehet jövedelmezően termelni. Nos, a DEKALB* hibridek a stressz- tűrés tekintetében is a legjobbak, a termelők véleményét szó szerint idézve: „ DEKALB' hibridek jobban bírják a gyűrődést, mint más hibridek". Összességében a legújabb generációkba tartozó DEKALB hibridek kiváló tulajdonságaiknak köszönhetően megteremtik a reális esélyt arra, hogy a kukoricatermelők az adott évjáratban az elérhető legnagyobb árbevételhez a lehető legbiztonságosabb módon jussanak hozzá. Ezért érdemes DEKALB® hibrideket termelni! Szaktanácsért és tájékoztatásért forduljon helyi kereskedelmi képviselőnkhöz! Békés megye: Viszkok Mihály (06-20) 576-3410 I MONSANTO ifi
