Békés Megyei Hírlap. 2003. november (58. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-27 / 276. szám
VÉSZTŐ 2003. NOVEMBER 27., CSÜTÖRTÖK —11. OLDAL A szoborparkról A vésztő-mágori történelmi emlékhely nemcsak a Körös-Sárrét, hanem egész Magyarország páratlan relikviája, ahol az értékes régészeti lelőhelyen túl, a népi írók szoborparkja is várja az érdeklődőket. A mágori szoborparkról most szép Ids kiadványt jelentetett meg a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága és Vésztő város önkormányzata. A dr. Szatmári Imre megyei múzeumigazgató által szerkesztett kis kötet a szoborpark valamennyi „lakójának” életét ismerteti. A Hévvízi Sándor írásait, valamint Barabás Ferenc, Farkas Pál, Pap István és Váradi Zoltán fotóit tartalmazó kötetet kézbe vevők Barsi Dénes, Czine Mihály, Erdei Ferenc, Erdélyi József, Féja Géza, Győrffy István, Hegyesi János, Kardos László, Kovács Imre, Német László, Simándy Pál, Sinka István, Szabó Pál, Veress Péter és Illyés Gyula irodalmi, közéleti munkásságával ismerkedhetnek meg. A testvértelepülés Vésztő és az erdélyi Igazfalva több mint egy évtizede ápol testvér-települési kapcsolatokat, de a két település kötődése jóval távolabbra nyúlik vissza. Száztíz esztendővel ezelőtt, 1893-ban az akkor létesülő Igazfalvára több vésztői család települt. Az Igazfalva 1993-2003 című monográfiát most ősszel, a testvértelepülés telepítésének jubileumi évfordulójára, és az ottani református templom felszentelésének centenáriumára adta ki Vésztő város önkormányzata és az Igazfalvi Református Egyház- község. A két vésztői fotónak és egy Vésztőt ismertető írásnak is teret biztosító kiadványt Nagy János írta, a szerkesztési munkálatokat pedig Arató Erzsébet végezte. A tartalmas kiadványból sok érdekességet megtudhatunk Igazfalváról.____________________■ Az oldal a Vésztői Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Magyart Barna. Fotó: Lehoczky Péter. A helyi terjesztés képviselője: Ökrös Zoltán, Vésztő, Újtelep u. 15.-Tel.: (66)476- 703; (70)5211-344. (Hirdetések és Tempó-szelvények is leadhatók nála.) Mindent megtesznek a diákokért Jó körülmények között, sokrétű munkát végeznek a pedagógusok A Szabó Pál Általános Iskola hatodik és hetedik osztályos tanulóiból álló focicsapat ebben a hónapban elnyerte a Szeghalom Kupát. A Szabó Pál Általános Iskola 33 osztályában jelenleg 661 gyermek tanul, akikkel 61 pedagógus foglalkozik. Az átjáró gyermekek száma 45 — 39-en Körösújfaluból ingáznak —, a többi hat a speciális nevelést igénylő gyermekek előkészítő csoportjába jár. Az oktatás 5 telephelyen folyik, jól karbantartott, tiszta és esztétikusán kialakított tantermekben. — Osztályaink között vannak kis létszámú csoportok is, mert nagy hangsúlyt fektetünk az egyéni képességek fejlesztésére is. A minőségfejlesztési rendszer kiépítése során - a partnerközpontú működés elősegítése érdekében - a legfontosabb partnereink véleménye alapján intézkedési tervet készítettünk, amelyek meghatározzák az idei tanév feladatait. Ezek közé tartozik a tanulók fegyelmének javítása, a közösségi fejlesztés és az információ áramlásának javítása is - mondotta Szabó Mária iskolaigazgató. A vésztői gyermekek eltérő adottságokkal, képességekkel érkeznek az iskolába. Szilárd alapok lerakására csak akkor van esély, ha a pedagógusok figyelnek az egyéni eltérésekre, a tanítványok fejlesztését az egyéni szükségletekhez igazítva valósítják meg. A tanulási és magatartási zavarral küzdők fejlesztését szakemberek végzik, egyéni fejlesztési tervek alapján. A beszédhibás gyerekekkel logopédusok foglalkoznak. A hanyag tartású, rendezetlen mozgású tanulóknak tartásjavító tornát tartanak a szakvizsgával rendelkező kollégák. A pedagógiai asszisztens azokban az osztályokban segít, ahol magas a sajátos nevelési igényű gyermekek száma. Természetesen a tehetségek gondozását is fontos feladatnak tekintik. Az alsó tagozatban az 1-3. osztály iskolaotthonos formában működik, ahol két végzett pedagógus foglalkozik a tanulókkal. Ennek az eredményessége bebizonyosodott: a szülők igénylik ezt, mert a gyermekek délutáni felkészítése és a szabadidő hasznos eltöltése biztosított.- Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a 2003-as esztendő a fogyatékosok éve. A fogyatékossággal küzdő gyermekek foglalkoztatása külön tagozaton valósul meg, de van példa az integrált oktatásra is — közölte Szabó Mária. A vésztői iskolában szeptembertől az alapozó szakaszban bevezették matematikából a nívóscsoportos oktatást. Ennek az a lényege, hogy több azonos képességű tanulónak, de a hagyományos osztálylétszámtól kisebb csoportban tanítják a matematikát. így lehetőség nyílik a jobb képességű diákok tehetséggondozására. A lassabban haladókat felzárkóztatják, egyéni képességfejlesztést végeznek. A tanítás után, délutánonként változatos, hasznos elfoglaltságot kínálnak Vésztőn azoknak a tanulóknak, akik a matematika, a számítástechnika, az újságszerkesztés, a magyar, a rajz, a kézilabda, a labdarúgás, a citera, az énekkar, a twirling vagy tájfutás iránt érdeklődnek. Ezekből ugyanis szakköröket szerveztek. Az idén is folytatódik a drogmegelőzés, felvilágosító előadások keretében. Az elmúlt hónapban 8 új számítógépet vásárolt az iskola: így két jól felszerelt számítástechnika-teremben sajátíthatják el az informatika és a számítás- technika alapjait a diákok. Az alapkészségek fejlesztése minden tantárgy feladata. A tavalyi kompetenciamérésen a Szabó Pál iskola diákjai matematikából és szövegértésből a kisvárosi átlag fölött teljesítettek. A 2003—2004-es tanév a nyelvtanulás éve. Lehetőség szerint csoportbontásban tanítják az idegen nyelveket (angol, német), így készítik fel a legjobbakat az alapfokú nyelvvizsgára.- Célunk az, hogy az iskolánkban felnövő diákok megfelelő, tovább bővíthető ismeretekkel rendelkezzenek! Képesek legyenek az önálló tanulásra, problémamegoldásra, legyen reális önismeretük, és egészséges életet éljenek - hangoztatta Szabó Mária. ■ Hagyományos rendezvényeik A Szabó Pál Általános Iskola több hagyományos rendezvénnyel is büszkélkedhet. Immár bő egy évtizede minden esztendőben nagyszabású vers- és prózamondó versenyt szerveznek a környék 16 általános iskolájának bevonásával. Szintén jó tíz esztendeje, karácsony előtt Csillagszóró néven műsoros estet tartanak. A vésztői iskola, mint a Nemzeti Tankönyvkiadó referenciaiskolája, különböző tantárgyakhoz kapcsolódva évente kétszer megyei bemutatókat rendez. Több ezer hektárt művelnek Eredményesen gazdálkodik a Kert-Land Kft. Vésztő legnagyobb mezőgazdasági termelőegysége, a Kert- Land Kft., amely több ezer hektáron folytat növénytermelést. A cég 1993-ban alakult meg a Körösmenti Szövetkezet növénytermesztési és gépesítési ágazatából. A Kert-Land Kft.-nek — amely a hazai mezőgazdaság nehéz helyzete ellenére évek óta eredményesen gazdálkodik — 87 magánszemély a tulajdonosa.- Jelenleg 42 alkalmazottunk van. Mivel csak növénytermesztéssel foglalkozunk, s ez a tevékenység elsősorban idényjelleggel ad munkát az embereknek, télen a dolgozók egy része a vagyonvédelemben (őrzésben) vesz részt, sokan pedig munkanélküli segélyre mennek. Bár saját földünk nincs, több ezer hektáron gazdálkodunk. A földeket tízéves bérleményként béreljük, aranykoronánként 25 kilogramm búzáért vagy ennek megfelelő összegért. Főleg kalászos gabonát, kukoricát és napraforgót vetünk, de az utóbbi két évben újdonságként ipari paradicsom termesztésével is foglalkozunk - mondotta Rácz Sándor, a Kert-Land Kft. ügyvezetője. Békés megye északi részén - a gyengébb aranykoronájú földek miatt - rossz adottságokkal szembesülnek a mezőgazdaságból élők. így itt a ráfordítási költségekkel nagyon racionálisan kell bánni annak érdekében, hogy a növénytermesztés eredményes legyen. Minden nehézség ellenére a Kert-Land Kft. - két év kivételével - mindig pozitívan zárta az adott gazdasági évet, s tísztességes eredményekét produkált. A Kert-Land Kft. terméshozamai idén is elérték az utóbbi évek szintjét. Búzából 4,3 tonna/hek- tár, kukoricából 6,5 tonna/hektár, napraforgóból 3,5 tonna/hektár termésáüagot produkáltak.- A meglévő tárolótereinket kihasználva igyekeztünk a lehető legjobb áron értékesíteni terményeinket, így a bevételi eredményeinkkel elégedettek lehetünk. A fejlesztések tekintetében az a célunk, hogy a gabona és az olajipari növények gépesítési technológiáját tovább erősítsük és modernizáljuk. Mindezek megvalósítása érdekében jelenleg is Sapard-pályázatot készítünk. E fejlesztések révén szeretnénk elérni, hogy az Európai Unióba való belépést követően az új piaci helyzetben is versenyképesek maradjunk. Mindezek az elképzelések öncélú törekvéseknek tűnnének, ha a tulajdonosoknak a betett összegek után a hozadé- kot nem lennénk képesek kifizetni, vagy ha a dolgozók fizetését nem tudnánk rendszeresen növelni. A térségben sajnos elég alacsony a mezőgazdaságból élők jövedelme, s alkalmazottaink esetében ezen mi a jövőben erőteljesen szeretnénk változtatni - hangoztatta Rácz Sándor. Tízezer hektár szántó Vésztőn már a kezdetektől a mezőgazdaság volt a lakosság fő megélhetési forrása. Az emberek többsége földműveléssel és állattartással foglalkozott. A birtokviszonyok az idők folyamán többször változtak. A város 10 728 hektáros szántóterülettel rendelkezik. Ezeknek a földeknek a többsége mind magántulajdonban van. Egyes földtulajdonosok több száz hektáros területtel, mások alig néhány hektárral rendelkeznek. Ez utóbbiak főleg bérbeadás útján hasznosítják szántóikat. Tizenkilenc alkotó antológiája Vésztőn felkarolják a kultúrát. A város teret biztosít a különböző művészeti kategóriákban alkotóknak. A képzőművészetben tevékenykedőknek kiállításokat szerveznek, az irodalmárok pedig először a Vésztői Kalendáriumban, később pedig a Sziget nevű helyi irodalmi lapban ismertethették meg műveiket. Az önkormányzat kiadásában most ősszel megjelentetett antológiában pedig az irodalmárok és a képzőművészetben tevékenykedők - összesen tizenkilencen - közösen szerepelnek. A Grecsó Krisztián, a Bárka irodalmi folyóirat szerkesztője által összeállított kötet sok értékes és érdekes alkotást tartalmaz. * Az antológia tartalmilag is igen változatos. A egyik alkotó, Bíró László írásában lakóhelyéről formált lírai képeket. Vésztő című verse így hangzik: „Sinka István járt erre egykor / hol a napsugár szívemig fénylő / otthonosan ringat máskor taszít / ez az alföldi kisváros Vésztő // sok ezernyi évről vallanak a / csontok a mágori dombok mélyén / s mikor felénk labilis a tavasz / Holt- Körösök könnyeznek szeszélyén // szorgos emberek laknak itt - mindenki / dolgozik csak a költő álmodik / a mindennapok terhei alatt / az élő könnyen emberré szokik”. . ■ A vésztői idősek folyamatosan hódolhatnak hobbijaiknak. Az otthonlakók örömmel vesznek részt a különböző klubfoglalkozásokon. A lakók kedvelik a Borostyánkő otthont Vésztő legfiatalabb intézménye a Borostyánkő Idősek Otthona. Az önkormányzat beruházásaként tavaly felépült impozáns épületbe 2003 decemberében költöztek be az első lakók. A több mint harminc idős ember bentlakásos ellátásáról gondoskodó otthon azóta is mindenki megelégedésére működik. A Borostyánkő Idősek Otthonában jelenleg tizenketten dolgoznak. Tízen teljes műszakban, egy személy napi hat órában, egy másik pedig napi négy órában látja el feladatát. — Intézményükben 9 egyszemélyes, szintén 9 kétszemélyes szoba, valamint 4 apartman található. Beköltözéskor a kétágyas, fürdőszobával kiegészített szobára személyenként 500 ezer forintot, az egyágyas, fürdőszobás lakrészekre személyenként 700 ezer forintot, a kétágyas apartmanokra személyenként 800 ezer forintot kell egyszeri hozzájárulásként befizetni. Az intézmény havi térítési díja a bentlakó nyugdíjának a 80 százaléka, de maximum (!) 33 ezer forint - mondotta Frankné Tamás Anikó, az otthon igazgatója. A nők többségben A Borostyánkő Idősek Otthona 34 személy bentlakására alkalmas. Jelenleg 31 -en élnek az otthonban. A bentlakók közül 20-an nők, 11 -en a férfiak. A többség - 29-en - Vésztőn született vagy ezen a településen élt. Csupán két olyan lakó van, aki személyesen nem kötődik a városhoz, hanem rokoni kapcsolatai miatt jött ebbe az otthonba. Az otthon lakói számára a megyei működtetésű Nefelejcs otthonból szállítják az ételt, amelynek mennyisége és minősége nagyon jó. A bentlakók számára kirándulásokat a Szabó Pál Általános Iskola mikrobuszával biztosítanak. Annak érdekében pedig, hogy a Borostyánkő még otthonosabb legyen, szökőkutat és szalonnasütőt akar kialakítani az intézmény. — Nekem nem sok örömöm volt az életben... Amióta a férjem meghalt, még több gond, probléma szakadt rám, mindig magam csináltam mindet. Végül beleuntam a magányba, és bejöttem az otthonba. Szeretem ezt az otthont! Jó hely, van kihez szóljak, nem vagyok egyedül, és ami nagyon fontos, a koszt is jó. A gyerekeim dolgoznak, máshogy nem lenne hová mennem, csak magam lennék. így viszont elégedett vagyok a helyzetemmel - fogalmazott az otthon egyik lakója.
