Békés Megyei Hírlap, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-21 / 246. szám

4. OLDAL - 2003. OKTÓBER 21., KEDD R I P ŐRT Még mindig az arany ékszer a legnépszerűbb A nők maguknak vásárolnak, a férfiak inkább ajándékba kapják Talán nem meglepő, hogy az ék­szer nem abba a kategóriába tar­tozik, amiből az átlagkeresetből élők minden hónapban újat vásá­rolnak. A hazai ékszerboltosok egész évi forgalmának harmada a karácsonyi időszakra összponto­sul. Korábban sok ékszer fogyott ballagások előtt is, ám ma már egyre kevésbé lepik meg nyak­lánccal, karkötővel a rokonok, is­merősök a végzős diákokat. Békés megye A magyar vásárlókra jellemző, hogy előszeretettel vásárolnak minél drá­gábbnak tűnő, hivalkodó, nagyobb méretű aranyláncokat, valamint némi késéssel követik a nemzetközi ékszer­piaci trendeket, így például nálunk még hódít a fehérarany. Ha valakinek hirtelen sok pénz hull az ölébe, mondjuk megüti a jelenleg igencsak aktuális lottóötöst, az ingat­lanvásárlás mellett a különböző ne­mesfémből és drágakövekből készült ékszer is kitűnő befektetés. Az éksze­reket azon kevés ajándéktárgyak közé sorolhatjuk, amelyek hosszabb távon is megőrzik a befektetett pénz értékét, sőt egyes nemesfémből és drágakö­vekből készült ritkaságok az idő eltel­tével egyre többet érnek. A mindenko­ri ékszervásárlóról általában elmond­ható, hogy megállapodott, stabil eg­zisztenciával (jól fizető állás, kocsi, la­kás) rendelkezik. Ha az ékszervásárlá­si szokásoknál a nemek arányát néz­zük, a nők természetesen több ékszert vesznek maguknak, mint a férfiak. A férfiaknál jellemzőbb, hogy a meglévő ékszereiket a családtagjaiktól kapták. Egy felmérés szerint a legtöbb ékszert rokonainktól kapjuk ajándékba, több mint egyharmad részt vásárolunk sa­ját magunknak, és mindössze tíz szá­zaléknyit kapunk például üzleti part­nerektől, már egyáltalán, ha léteznek üzleti partnereink. A forgalom felét az arany ékszerek adják, ezt követi a fia­taloknál az ára miatt is nagyobb nép­szerűségnek örvendő ezüst, az összes többi - megfizethetetlen ritkaságok, drágaköves ékszerek, gyöngysorok, nemesfém ajándéktárgyak - osztoz­nak a fennmaradó részen. Az éksze­rek fajtáit tekintve a gyűrű a piacvezető, utána a fülbeva­lók, nyakláncok következnek, és legkevesebb a karkötőkből fogy hazánkban. Az ékszerpi­ac nagy átalakulása a kilencve­nes évek elején zajlott le, ami­kor liberalizálták az aranyhoz való hozzáférést. Magyaror­szágon a nagyobb ékszerfor­galmazók mellett (Orex Rt., Metál Art Rt.) mintegy három­ezer kisebb-nagyobb ékszer­készítő és/vagy forgalmazó vállalkozás is létrejött. A teljes hazai ékszerforgalom hetven százaléka import, ennek zöme olasz és török áru, hiszen ez a két ország diktálja a világban az aranyékszerdivatot. A Ma­Hazánkban csak nagyon kevesek engedhetik meg maguknak a gyakori ékszervásárlást. Képünkön egy divatos fehérarany kollekció. gyár Nemesfémek Országos Szövetsé­gének adatai szerint a hazánkban vá­sárolt ékszerek nyolcvan százaléká­nak ára negyvenezer forint alatt van, e fölött, de még százezer forint alatt ti­zennyolc százalék, és mindössze két százalék a százezer forintnál drágább ékszerek aránya. Ezzel összhangban egy vásárolt ékszer átlagsúlya nálunk két gramm körülire tehető. Aranyszabály Szinaranyból nem készítenek ékszert, mert az túlságosan lágy ahhoz, hogy tartósan vi­selhető legyen. Ezért, hogy keményebbé, és egyben ellenállóbbá is tegyék, az ékszer- készítők a színaranyhoz meghatározott százalékban más nemesfémet is adnak. Ennek aránya határozza meg azt, hogy hány karátos az arany. Az ötvözött fém rendszerint ezüst, réz vagy palládium. Az ezekkel a fémekkel való keverési arány határozza meg az arany ékszer színét, amely lehet sárga, vörös vagy fehér. Sokan úgy vélik, hogy a tizennégy ka­rátos arany csakis vörös, a tizennyolc karátos pedig sárga lehet. Ez természetesen nem igaz, mert ma már minden színárnyalatból bármilyen karátszámú ékszer készülhet. Mie­lőtt megvásároljuk a kívánt arany ékszert, érdemes egy pillantást vetni a hivatalos fémjel­re, amely az ékszer készítési helyére és a karátszámra utal. A magyar fémjel beütését 1867 óta törvény rendeli el. Ez a vevőnek garancia arra, hogy valóban olyan minőségű árut vásárol, amilyet szeretne. Az utcán, kapualjakban „alkalmi áron” kínált hamisítványo­kon általában nincs fémjel, vagy ha van, az semmiképp sem valódi. Lényeges, hogy csak olyan üzletben vásároljunk ékszert, ami az ünnepek után ugyanott megtalálható, mint előtte. Természetesen ilyen boltokban is érdemes megnézni, hogy az ékszereken rajta vannak-e a jogszabályokban előírt nemesfémjelek. A megkérdezett Békés me­gyei ékszerbolt-tulajdonosok szerint az országnak ebben a ré­giójában az alacsonyabb átlag- keresetek miatt évente jóval ke­vesebb ékszert lehet eladni, mint mondjuk a Dunántúlon. Egy nemrég nősült, huszonhét éves békéscsabai fiatalember a jegygyűrű vásárlásakor az tar­totta legfontosabbnak, hogy az ékszer minél egyszerűbb, tartó- sabb és emellett olcsó is legyen. Egy tehetős, ötvenkét éves szar­vasi férfi a feleségének házassá­gi évfordulóra ajándékozott nyaklánc megvásárlásakor kizá­rólag a hölgy ízlését vette figye­lembe. A gondtalan ékszervá­lasztáshoz elsősorban tehát mindenképp pénzre van szük­ség, utána jöhet az alkalom és a jó ízlés. Békéscsabán sétálgatva egyetlen olyan ékszerboltot sem láttam, ahol tolongtak volna a vevők, bár van egy olyan mon­dás, hogy a kirakat előtt bá­mészkodó járókelőkből lesznek a vásárlók.- Az ékszerüzlet nem fagyizó, ahová, ha belép valaki, az biztosan vásárol is. Itt ritka az olyan eset, hogy valaki egy nyakláncért gondolkodás nél­kül leperkál több százezret, vi­szont annál több az érdeklődő és gondolkodó, remélhetőleg le­endő vevő. Leggyakrabban a fi­atal lányok vásárolnak. Olcsóbb ezüst gyűrűből, fülbevalóból vagy újabban köldökékszerből fogy a legtöbb - állapítja meg egy hölgy ismerősöm, aki a nyáron egy ékszerüzlet pultja mögött állt. A különböző kimu­tatások szerint a magyar vevők­re általában az jellemző, hogy olyan nyakláncot szeretnének, amely kisebb súlyú, ezáltal ol­csóbb, és minél nagyobbnak tű­nik. Egy-két éve terjedtek el a sok apró kővel díszített éksze­rek, és nagy divat a gyémánttól csak szakavatott szemmel megkülön­böztethető, ám jóval olcsóbb cirkónia. Külön említést érdemelnek a fiataloknál egyre nagyobb népsze­rűségnek örvendő testéksze­rek. Lányoknál manapság a köldök díszítése a sláger, a fi­úk a tetoválások mellett in­kább orr- és szemöldökéksze­reket viselnek előszeretettel. A testékszerek viselése mára már egyáltalán nem a periféri­án élő, extrém szemléletű és életvitelű emberek sajátja. A tetoválásokkal szemben azért is szeretnének többen piercingeket a fiatalabbak kö­zül, mert ez nem végleges do­log, hiszen a megunt darabot ki lehet cserélni, vagy végleg el lehet távolítani. Idővel a lyukak beforrnak, és nyoma sem marad a beavatkozásnak. EPA-FOTÓ HARTAY CSABA Megkérdeztük olvasóinkat Kedveli-e a mulatságokat? Szabó Zsoltné, magyardombegy- házi munkanélküli:- Ha lehetőség adódik, szívesen veszek részt olyan programokon, ahol szórakozni, táncolni lehet. Ilyen volt nemrég az önkormány­zat által rendezett falunap, ahol na­gyon jól éreztem magam. Sajnos, a községben kevés lehetőség van a fiataloknak ki­kapcsolódni, leginkább a faluközösség által szer­vezett mulatságok jelentenek egy-egy műsoros programot. Táncolni a barátaimmal a környező te­lepülésekre járunk, így hétvégeken Dombegyház­ára utazunk szórakozni. Itthon legtöbbször rádiót hallgatok, vagy tévénézéssel töltöm a szabadidőt. Kolozsvári Tünde, nagykama­rást lakos, munkanélküli:- Az otthoni munka mellett nem sok időm jut a szórakozásra. Jelenleg közmunkásként dolgo­zom Magyardombegyházon, aho­vá mindennap utaznom kell. A mulatságok, táncos rendezvények ma már a tizenéves korosztályt vonzzák, az idő­sebbek inkább otthon pihennek. A falurendezvé­nyekre el szoktunk menni, de ez nem általános. Télen azért nem érünk rá, mert a háztartás, a csa­lád lefoglalja az embereket, nyáron pedig ott a kert, a kapálás. Szinte csak a televízió az egyetlen szórakozásunk, de sokszor ahhoz is fáradtak va­gyunk. Eke Tamásné, magyar- dombegyházi munkanélküli: — Szeretem a táncos mulatságo­kat, és a korábbi években többször megfordultam ilyen rendezvénye­ken. Most csak oda megyünk, amit a községben szerveznek. A falu­nap nagyon jól sikerült, ahol min­denki kikapcsolódhatott a hétköznapokból. Általá­ban szórakozásra búcsúkor, falunapkor van lehe­tőség, vagy ha az idősek klubja és a néptánccso­port szervez műsort. Két gyermekem van, így a mindennapokat lefoglalják a háztartási, lakás kö­rüli teendők. A táncmulatság helyett marad a szomszédi, baráti beszélgetés és a munka. Nádházi János, magyardomb- egyházi munkanélküli:- Fiatal koromban nagyon sze­rettem táncolni, nem restelltünk más faluba átmenni egy kis mulat­ságért. Ma már fáradtak az embe­rek, és nincs lehetőség a szórako­zásra. Otthon a tévézés jelenti az egyetlen szórakozást. Legutóbb a falunap szerve­zése jó lehetőséget adott, hogy az itt lakó emberek kötetlenül kikapcsolódjanak. Néha a civil szerve­zetek adnak műsort a kultúrházban, ami szintén a közösséget szolgálja. Igazság szerint időnk nagy részét a munka köti le, és legfeljebb egy pohár sör mellett beszélgetjük ki magunkat. h. m. D-FOTO: KOVÁCS ERZSÉBET Megújult a sportpálya A környék egyik legszebb környezetében található sportpálya a körösnagyharsányi. Ezt a pályát a na­pokban, közhasznú munkások bevonásával, meg­újította a község vezetése. — Nagy örömünkre szolgál a pálya felújítása, fejlesztése. A munkálatok során a közmunkások a pálya gyepszőnyegét javították és padokat is kihe­lyeztek - mondotta Győri Zoltán, a körösnagy­harsányi iskola igazgatója. A település sportszerető lakói, valamint a diá­kok rendszeresen használják a sportpályát, ahol mostantól még jobb körülmények várják őket. ________________________________________ü! SZ AVAZÁS AZ INTERNETEN Lapunk internetes oldalán egy héttel ezelőtt arról kérdeztük Önöket: Kapjanak-e a 16-18 évesek ingyenesen fogamzásgátló tablettát? A szavazás a következőképpen alakult: Igen, mert sok tinédzser nem tudja megfizetni a fogamzásgátló szerek Nem, mert ez az idő előtti szexuális életre bátorítja az éretlen fiatalokat. Csak akkor, ha ez iskolai felvilágosító kampánnyal párosul. Ezen a héten alábbi témában kérdezzük véleményüket: Mit gondol a Deák Ferenc szülőházánál rendezett ünnepségen történt botrányról? Klikkeljenek a wmi.bmhirlap.hiHa! Településeink krónikája Idősek napja Gyulán A gyulai önkormányzat szociális és egész­ségügyi bizottsága október 22-én, 17 órá­tól rendezi a városi sportcsarnokban az idősek napját. A sokak támogatásával megvalósuló városi rendezvényen kö­szöntőt mond dr. Köteles Lajos, a Tessedik Sámuel Főiskola Gyulai Egész­ségügyi Intézetének igazgatója. A Diplo­ma Honoris kitüntetést dr. Kovács József, a Pándy Kálmán megyei kórház főigazga­tó főorvosa adja át, közreműködik az Er­kel Ferenc Vegyeskar. A műsorban fellép a dunaújvárosi Búzavirág Hagyományőr­ző Klub, továbbá az Őszirózsa Népdalkor, az Illés Panna Népdalkor, a Végvár Tánc- együttes, kísér a Téglás zenekar. A vacso­rával, tánccal, tombolával egybekötött es­ten a zenét dr. Jeszenszky Géza és zene­kara szolgáltatja. ________________________________föl Védnöki címet kapott A Virágos Magyarország verseny idei megmérettetésén született megyei siker is! Az orosházi Soós Béla, a szervezőbi­zottság elnöke a napokban kihirdetett eredményekről lapunkat is tájékoztatta. Város kategóriában Kaposvár nyerte el a kitüntető címet, a nevező faluk között Ba­latonszárszó bizonyult a legvirágosabb­nak. Békés megyéből tavaly sem „ütötte meg a mércét” egyetlen település sem, ám az idén Gyula városa két különdíjat ka­pott. Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága az alföldi városnak adomá­nyozta a védnöki elismerést, a Dél-alföldi Turisztikai Bizottság pedig egy kupával jutalmazta a virágosításban jeleskedő für­dővárost. CS. I. Idegenforgalom Füzesgyarmaton Idegenforgalmi szempontból jentős tele­püléssé válhat Füzesgyarmat. A körös-sár­réti várost ma is évente sok turista keresi fel, a jövőben pedig még több látogató vár­ható. A három csillagos Hotel Garánál a mo­dern kor igényeit kielégítő gyógyászati központot épít a szálloda tulajdonosa, a fürdő mellett pedig négy csillagos kempin­get létesít az önkormányzat.- Ezek a beruházások a már meglévő japán múzeummal, tájházzal, Szitás Erzsé­bet képtárral kiegészülve sokrétű és kiváló lehetőséget biztosítanak a városunkban pi­henni és gyógyulni vágyóknak — hangoz­tatta Várkonyi Imre, Füzesgyarmat polgár- mestere. ________________________________________ül Otthon létesül Kötegyánban A 117 millió forintból, Kötegyánban meg­valósított idősek bentlakásos otthonát ok­tóber 22-én 13 órakor Nagyné Felföldi Ilo­na polgármester, illetve Tóth Imre ország- gyűlési képviselő adja át. A település veze­tése a Gazdasági Minisztérium Széchenyi- terv lakásépítési programja keretében 92 millió 500 ezer forint vissza nem térítendő támogatást nyert, s emellé önkormányzati saját erőként 24 millió 500 ezer forintot biztosított. A létesítményt a Szabó János vezető ter­vező nevével fémjelzett Megina Kft. tervei alapján az Endrényi és Társa Kft. valósítot­ta meg. A műszaki ellenőri feladatok elvég­zésével a Teszt Kft.-t bízta meg a beruhá­zó. Kihelyezett iroda Szeghalmon Ismét kihelyezett irodát működtet Szeg­halmon a Békés Megyéért Vállalkozásfej­lesztési Közhasznú Közalapítvány. Az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Tér­ségfejlesztési Társulás a napokban kistér­ségi koordinációs irodát avatott Szeghal­mon. Ebben a Szabadság tér 10—12. szám alatti irodában a térség érdekében tevé­kenykedő szervezetek, munkatársak dol­goznak. A kistérségi koordinációs irodában ka­pott helyet a Békés Megyéért Vállalkozás- fejlesztési Közhasznú Közalapítvány mun­katársa, Gila Károly tanácsadó is. Gila Kár­oly a kis- és középvállalkozóknak informá­cióval, pályázati lehetőségekkel, pályázat- készítéssel kapcsolatos ügyekben nyújt se­gítséget. ________________________________ül

Next

/
Thumbnails
Contents