Békés Megyei Hírlap, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-11 / 238. szám

10. OLDAL - 2003. OKTÓBER 11., SZOMBAT- Vedelő--------------­Jó zsef Attila Hajón megyek Pestre Épp 1000 korom, hajón megyek Pestre. Annyit néztem, hogy belefáradtam, Azért elnézném még esztendeig, Dehát itt az este. Csíp a kémény füstje, nem baj, Éppen ilyen bodor, tömött a haja, Mint két csónak egymásután, Tán még karcsúbb forró dereka, Orra szökken, mint az Erzsébethíd, Vagy mint aki Fejest ugrik róla. Eh, elég belőle... Mégis furcsa, Hogy Pest ragyogása szeméhez hasonlít. Kettős Bazilika-tornya kettős melle S hány ekkora kazán lehet benne! Úgy érzem, mintha összeszidtak volna, De bizonyos, ha olyan szomjas lennék, Amennyire most furán vagyok, Rögtön kiinnám alólunk Tán az egész Dum-folyamot! 1924 első fele Tegnap volt száz éve, hogy átadták a forgalomnak a budapesti Erzsébet hi­dat. Az építkezés hat évig tartott. Az át­kelőt 1945 januárjában a németek fel­robbantották. Az újjáépített hidat 1964 novemberében avatták fel. József Attila versével a centenáriumot köszöntjük.-Ajánló----------------­KÖ NYV Sade. Sade, a Szodoma százhúsz napja szerzője inkább az életét kockáztatja, semhogy elfogadja a vérpad terrorját. Szigorúan elválasztja a fantázia színpadát - ahol mindent szabad - a világ többi részétől és az ön­életrajzi síktól... Ha úgy olvassuk a Magyar Könyvklub kiadásában megjelent Sade-ot, hogy figyelmen kívül hagyjuk az irodalom szabadságát, öntörvényűsé- gét, akkor az élvezés bűvkörében mozgó észjárása alapján gonosztevőnek látjuk és akként is ítéljük el. A Márkira rótt aránytalanul nagy büntetés arra a követ­keztetésre csábít, hogy bűnös volt, mint­ha a tintával készült bűnökből valódi vér csöpögne. A könyvet a csabai Radnóti és a gyulai Ady Endre könyvesboltokban kedvezményes klubáron kínálják. CD Ismét robbantanak, (esz) A TNT együt­tes új stúdióalbuma közel három évet váratott magára, majd Egyetlen szó cím­szavakat című nóta las­sú változatával rukkolt elő. Igazi külön­legességnek ígérkezik Inti első önálló énekes produkciója, az Élj az élettel! cí­mű szám. Az album további érdekessé­ge, hogy egy ajándék multimédiás CD-t is elhelyeztek a csomagolásban, amely egy drogprevenciós anyagot tartalmaz. Tegnap nyílt meg a Csaba Centerben a Jankay-gyűjtemény és Kortárs Galéria Egy alföldi festő, aki ízig-vérig amerikai „Az összes munkáimat, szoborgyűj­teményemet és pénzemet, házamat Békéscsaba városára hagyom” — írta 1985. április 18-án Los Angelesben kelt végrendeletében Jankay Tibor. A művész 1994-ben hunyt el, hagya­tékának sorsa, illetve méltó hely ta­lálása, mostanáig húzódott. Pénte­ken délután azonban megnyílt a Csaba Center harmadik emeletén a Jankay-gyűjtemény és Kortárs Galé­ria, így mindenki megismerkedhet a munkákkal. Jankay Tibor azzal a feltétellel hagyta Békéscsaba városára alkotásait, hogy azokból állandó kiállítást rendeznek. A hagyatéki eljárás elhúzódása miatt 1997- ben érkeztek meg a művek, s ebben az esztendőben alapították meg a Jankay Tibor Művészeti Közalapítványt is. 2001- ben született meg az ötlet, hogy a Csaba Centerben kapjon helyet az állandó kiál­lítás. De ki is volt Jankay Tibor? Erre a kér­désre próbálunk meg választ adni a köz- alapítvány által a galérianyitás alkalmá­ból megjelentetett kiadványok - Bellák Gábor Jankay Tibor című képes albuma, illetve az emellett elkészített katalógus - segítségével. (Bellák Gábor a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa, részt vett a hagyaték feldolgozásában.) Mindkét igé­nyesen összeállított kiadvány Kállai Júlia munkáját dicséri. A fotókat Váradi Zol­tán és Latorcai János készítette. A festőművész 1899. március 24-én született Békéscsabán Deutsch Simon és Lőwy Janka hat gyermeke közül a ne­gyedikként. Nevét 1926-27 körül változ­tatta meg édesanyja keresztneve után Jankai-Deutschra, majd később Jankai D.-re, illetőleg Jankayra. 1915-től három évig a budapesti Iparművészeti Iskola növendéke volt, majd a Képzőművészeti Főiskolán töltött egy tanévet. Első nyilvános szereplésére a békés­csabai Aurora: Kör.. 1922-ben. rendezett csoportos kiállításán került sor. 1924-ben jutott először Párizsba, az ott tapasztal­tak meghatározóak voltak művészi szemlélete kialakulására. 1929-ben Ame­rikában, Ohióban élő bátyját látogatta meg, decemberben a clevelandi Korner and Wood Gallery rendezett kiállítást műveiből. A ‘30-as években a korábbiak­hoz hasonlóan faluról falura vándorló piktorként élt, esténként magyar és ci­gány modellek után rajzolt. Ezeket a munkáit Los Angelesben állították ki. Ez volt az első olyan bemutatkozása, ahol elsősorban festőként, nem grafikusként jelent meg. Az Amerikából való hazatérése utáni néhány esztendő a békés és nyugodt művészi alkotás periódusa volt, a világ­háború azonban sok megpróbáltatást hozott számára. Ötször kapott behívót: egyszer katonának, négyszer munka- szolgálatra. 1944. április 8-tól őt is köte­lezték a sárga csillag viselésére. A nagy­váradi gettóban eltöltött néhány borzal­mas nap után társaival együtt az Ausch­witzba tartó vonatra került, de a cseh— német határon megszökött. Parasztoknál bujkált, akiknek rajzokkal fizetett. 1944 végén került haza Csabára. Irénke, maj­dani felesége csak később térhetett visz- sza Auschwitzból. A művész háborús rajzain a legfontosabb kifejezőeszköz az emberi tömeg, alakjai tehetetlen elszen­vedői a történteknek. 1946-ban vette feleségül régi szerel­mét, Alexander Irént, akivel 1948 no­vemberében kelt útra Amerikába; Los Angelesben élő édesanyja szorgalmazta a családegyesítést. 1977-ig művészeti is­mereteket tanított kaliforniai egyeteme­ken, s ebben az időszakban jelent meg keramikusi és szobrásztevékenysége. Festészetének fő motívumvilága egészen az 1980-as évek elejéig a Magyarország­ról hozott emlékekből táplálkozott. Fele­ségének 1975-ös halála nagy lelki meg­rázkódtatást okozott a művésznek. Ugyanakkor ez a halál nyitotta meg az utat számára Amerika felé. Az 1980-as évek fordulójától eljött számára a nagy­méretű képek korszaka, taxival teszi meg az utat az óceán partján lé­vő sétányig (Venice Beach), s ott alkot egész nap, felfedezve az utcai árusok, zenészek, csavar­gók, művészek, azaz a szabad emberek világát. Mindez azonban nem jelentette azt, hogy elfelej­tette hazáját, mint egyik utolsó interjújában fo­galmazott: „Már nagyon régen élek Ameriká­ban. Gondolat- és álomvilágomban többet vagyok Csabán, mint máshol a világon. Csaba volt a hely, ahol az érzésvilá­gom született, a szépet, a jót, a gyönyö­rűt ott találtam meg.” Jankay Tibor tehát megőrizte, s az óceán partján újra is fogalmazta az Al­föld képét, de megőrizte fiatalságának vi­talitását is, melyet csak ekkor, öreg kórá- ban, egyedül, eloldódva a családi kötelé­kektől tudott összhangba hozni az ame­rikai élet eszményével. így maradt ma­gyar festő, alföldi festő ott, az idegenben, s így lett ízig-vérig amerikai festő is. Jankay Tibor 1994. március 20-án hunyt el. „Nagyon mélyen fájó volt Csabától elbúcsúzni’’ - emlékezett a művész később az Amerikába való kivándorlására. FOTÓI GABI ROMA Pocsaji Richárd Kiss Mari a színpadon beleszeret Schultz úrba, aki megkéri a kezét Kabaré — parádés szereposztással Csütörtök este Békéscsabára költö­zik a legendás Kitkat Club, ezzel együtt a háború előtti, izzó berlini éjszakai élet. Több hazai nagyváros után a csabai sportcsarnokban ad­ják elő a világhírű Kabaré című mu­sicalt. Parádés szereposztást vonultat fel a vá­rosról városra költöző produkció: Détár Enikőt, Rékasi Károlyt, Dunai Tamást és a Moulin Rouge sztárját, Gábrielt. A történetbeli házvezetőnőt, Schneider kisasszonyt Kiss Mari játsz­sza. A színésznő elárulta, hogy a szín­padon jóval nagyobb hangsúlyt kap a szerepe, mint a közismert filmváltozat­ban: — Szerelmesek leszünk Schultz úrral, aki meg is kéri a kezemet — ám a háború és a zsidóüldözés miatt elszakadunk egymástól. Dunai Tamással régóta part­nerek vagyunk a színpadon, szinte fél szavakból, tekintetekből megértjük egy­mást. Nagyon szeretem a darabot és a történetet, a varázslatos zene a mai napig lenyűgöz - fejtette ki a Madách Színház művésznője. Kiss Marit még mindig lenyűgözi a musical zenéje és története. Az alkalmi társulat vi­szonylag ritkán játssza a Kabarét, mivel nehéz összeegyeztetni a sokfe­lé dolgozó színészek idejét. Az előadás kü­lönlegessége, hogy a díszlet mérete miatt sportcsarnokokban ját­szották a legtöbbször eddig. A sláge­rekkel teli muzsikát tizenhét tagú ze­nekar szólaltatja meg, a látványt pedig a tánckar teszi teljessé. Cs. Z. ISoldügidá&t Velünk! MŰTRÁGYAAJÁNLAT JÖJJÖN EL AZ IRODÁNKBA, TÁRGYALJON ÉS ALKUDJON!!! Keressen bennünket a TESCO-val szemben A a Növényvédő Állomáson. Áraink az áfát nem tartalmazzák. Cím: Békéscsaba, Szarvasi út 79/1. Telefon: (66) 527-527, fax: (66) 527-525. ürurű íL>Urüürü d i (Göd 31 ij^y 3J Ur*)) RENDKÍVÜLI ÁRAJÁNLATUNKRÓL ÉRDEKLŐDJÖN IRODÁNKBAN! ÍJ — 44 OOO Ft/tonna — 50 kg zsákos kiszerelés 38 800 Ft/tonna — 50 kg zsákos kiszerelés 38 1 OO Ft/tonna — Big-Bag kiszerelés 36 200 Ft/tonna — ömlesztett JÜLP Ü ZJ jjl JJ J -* 13 Ji "J •£> % 41 500 Ft/tonna — 50 kg zsákos kiszerelés í'jJ£\íP — -J £5:^-0 u/u 62 800 Ft/tonna — 50 kg zsákos kiszerelés 62 500 Ft/tonna — Big-Bag kiszerelés 60 700 Ft/tonna — ömlesztett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents