Békés Megyei Hírlap, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-07 / 183. szám
2003. AUGUSZTUS 7., CSÜTÖRTÖK Békés megyei agrárhíradÓ v. Faaprítékból áram és melegvíz Gépészmérnöki képzettségének és szakmai hitének köszönhetően évek óta foglalkozik Nátor István, a megyei önkormányzat osztályvezető-helyettese (képünkön) a megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségeivel, s mivel Békés megyében az évente megtermő növények hatalmas tömege ennek fogható fel, indokolt, hogy a biomassza ezen alkotóelemének felhasználására helyezte a hangsúlyt. Agrárhíradónkban arról számol be, mit tapasztalt az ausztriai Burgenlandban. Míg megyénkben elgondolások, óhajok és elméleti tervezetek szintjén létezik a biomassza hasznosítása, addig a Lajtán túl - nem kevés uniós segítséggel - már évek óta működnek olyan komplex hasznosító rendszerek, amelyek nemcsak eltüntetik a máshol értéktelen hulladékot, mellékterméket, hanem meleget adnak, áramot termelnek a közeli települések lakóinak, s mint gazdasági, ipari létesítmények, munkahelyet biztosítanak a helyieknek. Nátor István az Agrárhíradónak elmondta, a burgenlandi biomassza-feldolgozó beruházásokat Ausztriában országszerte példának tekintik, s oly nagy az érdeklődés irántuk, hogy a referenciaüzemek megtekintésére valóságos ökoturizmus épült, amelynek jóvoltából — például Güssingben — fejlődésnek indult a helyi vendéglátás és szálloda- ipar, és gazdagodott a térség. Faaprítékot használ föl a Deutsch Tschantschendorf településen létrehozott távfűtőmű, amely 1994 óta látja el a falut fűtési és háztartási meleg vízzel 2500 méternyi csővezetéken keresztül. Ausztriában már teljesen önellátó település is van, amely egy ceruzaelemnyi áramot sem igényel az országos nagy közös hálózattól. A Güssing nevű városka négyezer lakója ugyanis több mint fél évtizede saját erőműből kapja a villamos energiát - no és a hulladékhőként keletkezett meleg vizet és fűtést — mégpedig egy teljes égészében mezőgazda- sági, illetve erdészeti hulladék, illetve faiparban nem hasznosítható fa felhasználásával, sőt ezt még „megfejelték” egy biodízel előállítására alkalmas berendezés üzembeállításával is. A referenciaüzem a bevezetőben említett ökoturizmus mellet a faiparnak is jelentős fejlődést hozott: a biomassza-erőmű hőtermelése tette lehetővé, hogy Güssingbe faszárító üzemet és parkettagyárat telepítsenek. Mára Güssing az megújuló energiaforrások kiaknázásának centrumává, s egyben az innováció jelképévé is vált - tudtuk meg Nátor Istvántól. A megyei önkormányzat tisztvi- selője arról is beszélt az Agrárhíradó olvasóinak, hogy jelenleg Burgenlandban 15 működő bioener- gia-hasznosító üzemről - távfűtőmű és távfűtést adó erőmű - tud, amelyek mindegyike azt a kérdést veti fel a Békés megyei szakember számára, vajon miért ne lehetne megyénk a biomassza hasznosításának referenciaterülete? Egyes helyeken a faapríték, erdei hulladék, míg másutt a tarlómaradvány, szalma, illetve az egyre jobban felértékelődő haszonnövény, az energiafű jöhet szóba, mint fűtőanyag, nem beszélve a küszöbön álló EU- s csatlakozásunkról, ahol a pihentetett földeken lehetőség lesz - rövid vágásfordulójú — energiaerdőt telepíteni. Elképzelhetőnek tartja Nátor István a nagy melegvíz-igényű élelmiszer-feldolgozók, szociális otthonok, a távfűtésre alkalmas közin- tézmények vagy szárítók átállítását az újfajta energiaellátásra. Érdeklődés van megyénk iránt — árulta el a szakember — mégpedig Sarkad, Ecsegfalva, valamint Gyomaendrőd térségében létesülhetne valamilyen energia- termelő egység a megújuló energiaforrásra. ■ OPTIGÉP OPTIGÉP Kft. 5630 Békés, Vésztői út 1/1. Pf. 44. Tel.: (66) 411-833. Tel./fax: (66) 411-045. E-mail: optigep@mail.datanet.hu Adapterszállító kocsik Szögletes kisbálázó csúszdával Legkisebb energiaszükséglet mellett legkisebb szemveszteség Napraforgóbetakarító adapter 2, 3, 4, 6, 8,10,12, 16 soros kivitelben 2 és 4 soros burgonyaszár zúzó gép Szertelen” termelők szerte a megyében Nem csak jövője, már jelene is van a biogazdálkodásnak Egyre nagyobb teret kap ma a magyar mezőgazdaságban a biokultúra, egyre többen kapcsolódnak be az ökogazdálkodásba, annál is inkább, mert a támogatási rendszerét is kiemelten kezelték a megalkotói. Erre azért is volt szükség, mert aki biogazdálkodásba kezd, annak számítania kell arra, hogy az első három év kemény próbatétel, hiszen ezen időszak alatt jövedelem alig képződik (a támogatást kivéve), mert a talajnak ki kell tisztulnia minden káros anyagtól és csak az ellenőrző szervezet tanúsítványának megszerzése után lehet a termést biotermékként értékesíteni. A békési biocsoport 1991-ben alakult, ma 30 tagja van Békéstől Mezőberényig, Gyulától Kis- dombegyházig, szinte a megye minden részéből. Vezetője, Dacziné Dúzs Julianna a csoport tevékenységéről így nyilatkozik. — Szinte mindenhol jelen vagyunk, és ez nem csak a megyére, de az egész országra is vonatkozik. Egyre többen vállalkozunk a biotermelésre, mert hisszük és valljuk, hogy az egészséges élet titka a biotermék-fogyasztás, nem beszélve arról, hogy ezzel a termékválasztással olyan fenntartható gazdálkodási formát támogatunk, mely a környezet védelmét, gyermekeink számára történő megőrzését, is szolgálja.- Ezt a szemléletünket igyekszünk átplántálni másokba is, éppen ezért gyakran veszünk részt szakmai találkozókon, sőt mi magunk is szervezünk ilyeneket. Legutóbb Győrben, az idei biokultúra-találkozón voltunk, ahol egy felhívás hangzott el: 2003 szeptemberében hagyományteremtő módon az ország számos helyén a figyelem középpontjába kell, hogy kerüljön a biotermékek fogyasztása. Mi, akik már szinte megszállottként hiszünk a biotermékek jövőjében, szinte minden megyei megmozdulásra elmegyünk. — A csoportunk mindenki előtt nyitva áll, aki viszont ide belép, annak tudnia kell, hogy ökológiai gazdálkodást csak kizárólag objektív, pártatlan ellenőrzési és tanúsítási rendszer szigorú felügyelete mellett lehet végezni, mert a biotermékeket az ellenőrzés végigkíséri a termőföldtől a boltokba, a polcokra való elhelyezésig. AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS TÁMOGATÁSA Átállási területek (Ft/ha) Szántóföldi növények 25 000 Zöldségek 30 000 Gyümölcs 40 000 Szőlő 40 000 Rét-legelő 10 000 Átállt területek Szántóföldi növények 20 000 Zöldségek 21 000 Gyümölcs 21 000 Szőlő 21 000 Rét-legelő 10 000 Vetőmagtermesztés-kalászos 35 000 Vetőmagtermesztés-kapás 50 000 Vetőmagtermesztés-egyéb 40 000 Forrás: Agrártámogatások 2003 Reméljük, egyre több boltban és nagyon sok polcon lesz a belátható jövőben egészségesebb, vegyszermentes termék. A békési csoporthoz tartozik Gajdács Attila is, aki édesapjával, Gajdács Andrással vágott bele a vegyszermentes gazdálkodásba, s most tartanak együttes munkájuk eredményeként ott, hogy az idén termett szárazbabot értékesíthetik. Eddig az átállás éveit élték meg, amelyek során megtapasztalták, mit jelent a földet megszabadítani a vegyszeres kezelések után szinte berobbant gyomerdőtől, s gondoskodni a talajerő-pótlásról úgy, hogy - gazdaságossági mércével mérve nincs a közelben biotrágyát adó állatállomány, s a műtrágyát el kell felejteni. Baktériumtrágya, növénykondicionáló tápoldat viszont van, meg- becsülnivaló a földön termett minden szerves anyag, hisz amíg a magját el nem szórja, akár a gyomnövény is lehet zöldtrágya, a vetésforgóba állított pillangósokról nem is beszélve. Gajdács Attila úgy látja, a szemléletváltással a technológia- váltás is könnyen elsajátítható, annál is inkább, mert már nem kell sötétben tapogatóznia annak, aki erre vállalkozik, hiszen egyre több tapasztalat szerezhető az egyesületi élet révén, egyre több vetőmag, agrotechnikai anyag, sőt permetszer is kapható már, amelyet föl lehet használni a biogazdálkodásban. Szerinte téves az a nézet, hogy az ökológiai termelés egyenlő a permetező szemétre dobásával és a kukacos almával, Gajdácsék egyébként Fényesen lévő földjükön kukoricát, szárazbabot és zöldtakarmányt termesztenek. A takarmányt a háztáji sertésekkel etetik föl, amelyek ily módon már biohúst adnak, ám egyelőre azok csak a saját fogyasztást szolgálják. Ahhoz még kicsi az állomány, hogy piacképes árut adjon. De talán, ami késik, nem múlik. Egy gazdasággal azonban már így is több a biotermelésre szakosodott termelők Békés megyei tábora. Tv ff'f grimpex-fcLgriprodukt Kft. TISZTELT TERMELŐK! Cégünk augusztus 1-Jétől megkezdi az őszi káposztarepce' és őszibúza-termeltetési szerződések kötését. TELJES KÖRŰ FINANSZÍROZÁSSAL ÁLLUNK PARTNEREINK RENDELKEZÉSÉRE A VETŐMAGTÓL A MEGTERMELT TERMÉNY FELVÁSÁRLÁSÁIG. Őszi káposztarepce vetőmaealAnlatunk Hibrid vetőmagok: Colombo, Externo, Codix. Fajtavetőmagok: Bristol, Catonic, Cando. Őszi búza vetőmafialánlatunk: MV Magdaléna, MV Csárdás, GK Élet, GK Kalász, MV Magvas, GK Garaboly, GK Miska, GK Petur, Bagoly, GK Héja, Gaspard, Buzogány, Jászság, Brútusz, Ludvig, Linda, Lupus. IMtrágyák: hazai és import 34% ammóniumnitrát, MAP, karbamid, NPK 3*16. Központ: Békéscsaba, Baross u. 9-21. (Kner Nyomda épülete 5. em.) Tel.: (66) 525-697, fax: (66) 525-696.
