Békés Megyei Hírlap, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-07 / 183. szám

VI. Békés megyei agrárhíradÓ 2003. AUGUSZTUS 7., CSÜTÖRTÖK Végleges betakarítási eredmények, gyenge kilátások A júliusi Agrarhiradónkban körbejártuk a megyei, hogy hol, mi­lyen gabonatermésre számítanak a gazdák. Az akkori előzetes becslések sem ígértek túl sokat, hiszen nem volt elegendő csa­padék, és már júniusban elkezdődött az igazi forró nyár. Ma már a végleges adatok birtokában elmondhatjuk, a megyei átlag alig éri el a 3 tonnát hektáronként, ami a termelési költségek növekedésével még a magasabb felvásárlási ár mellet is a leg­több helyen veszteséget hozott ; Az őszi betakarításé kultúrákban a kukoricabogár mellett megje­lent egy nem ismeretlen, de újabb veszélyforrás, a sokkal nagyobb számban pusztító gyapottok ba­golylepke. Az a tízmilliárd, amivel a kormány segítségére siet az aszálykárt szenvedett termelők­nek, sem tudja kompenzálni azt a kiesett nagy árbevételt, illetve a várt nyereséget, amire sok nagy­üzemnek és gazdálkodónak a puszta létfenntartásához szüksé­ge lenne. Ahol 5 tonna feletti ter­més lett búzából (és ez nagyon kevés helyen van), ott van nyere­ség, hiszen a felvásárlási árak most magasak, ahol viszont 3 ton­na vagy ez alatti, ott a ráfordítás sem térül meg. Az Újkígyósi Gazdaszövetke­zetben 47 mázsa búza termett hektáronként, mégsem elégedet­tek, mert akkora költséggel állítot­ták elő, hogy ahhoz a 70 mázsás termés lett volna a kívánatos. Bozó József elnök szerint ez a ter­méseredmény könnyedén meg­lett volna, ha öntözhetnének, hi­szen csatorna van, amibe bármi­kor beengedhetnék a vizet, csak a zsilipeket kellene megnyitni. Nem is érti, miért arra fordítja a milliárdokat a kormány, hogy va­lami kis ellentételezést csöpögtes- sen az aszálykárt szenvedőknek ahelyett, hogy a csatornarendsze­rek kiépítésére, karbantartására vagy víztárolók létrehozására for­dítaná. Annak idején milliókat költöttek a melioráció kiépítésére, most miért ne lehetne ezeket a gazdaságoknak. vízelvezető rendszereket öntözés­re használni, mert boldogan fizet­ne érte a paraszt, ha a termését ezáltal biztonságban tudhatná. A kevés csapadék miatt a kukoricán kicsik a csövek, és a korábban oly ígéretes olajtök is jócskán meg­sínylette az aszályt. Úgy látja, hogy a megváltozott éghajlat mi­att a jövőben nem sok jóra szá­míthat a mezőgazdaság, ha idő­ben nem teszünk valamit. Békéscsabán, a Csabatáj Mg Rt.-nél 3,71 tonna átlagtermés lett búzából, ami viszont jó minősé­gű, ennek egy részét a tojótyúk-ál­lománynak, kisebb részét vető­magnak, s a maradékot pedig el­adásra szánják. Az aszály okozta terméskiesés itt is komoly gondot okoz a gazdaságnak, mint ahogy a dobozi Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezetnél is, ahol 3,1 tonna átlag lett hektáronként, vagy a kétsopronyi Rákóczi Mezőgaz­dasági Szövetkezetnél, ahol csak 34 mázsát adott hektáronként a kenyérgabonából. Észak-Békésben a dévaványai Aranykalász Mezőgazdasági Szövetkezetben 19,8 tonna búza termett hektáronként, de mint ahogy Orosz Károly elnök el­mondta, nem túl jók a kilátások a napraforgóval kapcsolatban sem, ugyanis a kukoricabogár mellett megjelent egy újabb vészjósló kártevő, a gyapottok bagolylepke. Jelen volt az eddig is, de még so­hasem ilyen mértékben. Valószí­nűsíti, hogy ennek a száraz me­legnek köszönhető a tömeges el­A Csorvási Gazdák Szövetkezet erőgépkezelője, Mesziár László mélylazítást végez a gazdaság búzatarlóján. Ez a művelet a talaj vízháztartását javítja. szaporodása. Máris látható, ko­moly károkat okoz ebben a kultú­rában. Úgy tűnik, két nemzedék is kikelt, és befúrta magát szinte minden szárba, s elég volt egy kis csapadék is, hogy meginduljon a tányérrothadás. Így ez a növény, ami még egy hónappal ezelőtt na­gyon ígéretesnek tűnt, mára már a várt termésének csak a töredékét mutatja. A permetezést csak repü­lővel lehetne megoldani, ami na­gyon megemelné a költségeket, ezért csak abban bízhatunk, hogy talán a ráfordítás megtérül. A Csárdaszállási Petőfi Mező- gazdasági Szövetkezetnél 31,5 mázsa búza termett hektáron­ként, egyértelműen az aszály mi­att maradt el a megszokottól, de még rosszabb eredmények szü­lettek a Körösladányi Barátság Mezőgazdasági Szövetkezet­ben, ahol a búzánál 50%-os ter­méskiesést okozott az aszály: 22 mázsát adott hektáronként, az ár­pa és a fénymag még ennél is gyengébb: míg az előbbi csak 14 mázsát, az utóbbi 2—2,5 mázsás átlagtermést hozott. Ez 70-80 százalékos terméskiesést jelent a szövetkezetnek.- Napraforgót 2200 hektáron termelünk, ami már eleve az aszály miatt jóval gyengébbnek néz ki, s nálunk ugyancsak támad a bagolylepke, de védekezni elle­ne nemigen tudunk, mert a vegy­szer igen drága, és mivel egyik napról a másikra élünk, jó, ha a béreket és a közterheket fizetni tudjuk — nyilatkozta Kovács Imre, a szövetkezet elnöke. A Csorvási Gazdáknál a búza 38,5 mázsát adott hektáronként az 55 mázsás tervvel szemben. A repce 10,5 mázsát, ami szinte egy- harmada a tervezettnek. A vető­magborsó 5,5 mázsát, itt is látha­tó hogy az aszály szinte minden növényre rányomta bélyegét. A szakemberek szerint a napraforgó még szép, a kártevő itt is megje­lent, de próbáltak időben véde­kezni ellene, így túl nagy termés- kiesésre nem számítanak. Dél-Békésben igen szélsőséges búza-átlagtermésekről hallottunk. Míg a Dombegyházi Agrár Rt.- nél 54 mázsa termett hektáron­ként, addig a kevermesi Keve- Coopnál már csak 34 mázsa. Kunágotán, a Bercsényi Mező- gazdasági Szövetkezetben 42 mázsát, a Lökösházi Haladásnál 38 mázsát hozott, bár igen jó mi­nőségű, magas sikértartalmú ter­mést takarítottak be. Az utóbbi évek egyik sikernö­vénye volt ezen a vidéken a repce, 25-30 mázsákat adott hektáron­ként, most jó, ha fele termés lett mindenhol, elsősorban a kifagyás és az azt követő aszály miatt, de ugyanígy megszenvedte a tartós meleget a fűszerkömény, az olaj- retek és más kultúrák is. A Battonyai Agrár Rt.-nél 35 mázsa a ’búza-termésátlag de a sörárpa is jóval gyengébb a várt­nál: csak 23,5 mázsa hektáron­ként, aminek a minősítése folya­matban van. Ezt követően dől el, mennyit lehet kapni érte. A repce itt is nagyon gyenge lett: 16 mázsa hektáronként. Orosháza környé­kén, az Orosfarmnál a búza 25 százalékos aszálykárt szenvedett, 4,4 tonna termett hektáronként, a napraforgó még szép, de komoly költségemelkedést jelentett az időben történő védekezés, így ta­lán itt a gyapottok lepke nem okoz nagy terméskiesést a növényben- nyilatkozták a szakemberek. A Tótkomlósi Agrár Rt. földjein ugyancsak "jóval gyengébb ered­mények születtek a tavalyinál, a búza 4,6 tonnát, az őszi árpa az utóbbi évek leggyengébb termé­sét: 2,6 tonnát hozott hektáron­ként. Itt a kár 120 százalékos. A napraforgót ugyancsak meglepte a gyapottok bagolylepke. Mint el­mondták, ebben a sivatagi éghaj­latban úgy rajzottak, mint a hó­esés, bár 9400 forintos hektáron­kénti plusz költséggel védekeztek ellene, mégis - az előzetes becslé­sek szerint - az aszály, a kártevők miatt mintegy 15—20 százalékos terméskiesésre számíthatnak. Ugyancsak ezen a településen, az Agro-Pils-nek sem volt nagyobb szerencséje, 28,50 mázsát adott a búza hektáronként. A napraforgó­ban itt is van kártevő, de a szak­emberek úgy vélik, ez a növény fajtájától is függ, mennyire lepik meg a károsítók. A Kardoskúti Agrár Rt.-nél az elmúlt három év átlagához viszonyítva 27-28 szá­zalékos a terméskiesés búzából, melyből 37,22 mázsa termett hek­táronként, de a többi növényre is — tritikálé, tavaszi árpa — szinte ugyanez jellemző. ■ Helytállás nehéz körülmények közt Búzavetőmagot is kínál a Kondorosi Gabona Rt. Tavaly volt tízéves a Farkas István elnök-igaz­gató (képünkön) - végzettsége szerint nö­vényvédelmi szakmérnök — által vezetett Kondorosi Gabona Mezőgazdasági Részvény- társaság, amely 650 hektárnyi szántót — mint bérelt területet — művel, 350 hektárt pedig integrációs szerződés keretében hasznosít, s bár több száz hektáron tudnak öntözni, ne­kik is gondot okoz a rendkívüli aszály. — Önmagában még nem teljes biztonság az sem, ha valamelyik gazdaságnak van egy lineárja, vagy nagydobos öntözőrendsze­re, mert bizony az aszály elleni küzdelemnek súlyos ára van. Mi­re az öntözővíz eljut a növény­hez, 50 forintot emészt fel köb­méterenként. Ez már a mi zse­bünkre megy, s ugyanúgy az ön­költséget növeli, mint az is, hogy az öntözetlen területeken ter­mesztett növények egyre költsé­gesebb technológiákat igényel­nek. — mondta helyzetértékelé­sében Farkas István, aki rámuta­tott, hogy egy átlagos őszibúza gyomirtás meghaladja a négy­ezer forintot, a kukorica 15 ezer alatt „nem jön ki”, míg a cukor­répavetés utáni alapgyomirtását már húszezerből sem ússza meg a gazdálkodó hektáronként. Már­pedig a kondorosi gazdaságnak mindegyik növény szerepel a mindenkori vetéstervében. Az el­nök-igazgató célként jelölte meg, hogy a nehéz körülmények közt is helytálljanak, a kormánytól pedig elvárja, hogy az öntözés és az öntözővíz-használat nagyobb mértékű támogatásával segítse a gazdákat. Farkas Istvántól megtudtuk, hogy mezőgazdasági szolgálta­tás mellett vetőmag- értékesítés­sel is foglalkoznak, melynek ke­retében már az őszi vetésekre gondolva ajánlhatják a két nagy magyar nemesítő műhely — Martonvásár és Szeged jól bevált fajtasorait. Az új ellenséggel, az amerikai kukoricabogárral való “küzde­lemre” is gondolt Farkas István, amikor munkatársaival úgy dön­tött, beszerzi a kártevőre fajspe­cifikusnak mondott permetező­szer — nagycseppes — kijuttatásá­ra alkalmas magyar AGRI-IS ön­járó permetezőgépet. ▼ A kondorosi gazdaság új permetezőgépe, a Kertitox Agri-JS 826-os típus légzsákos és hagyományos szórókeretes módon is tud üzemel­ni. A gépet forgalmazza a debreceni Farmgép. A kondorosiak a saját művelésű területeiken, integrációban és szolgáltatásban is alkamazzák - igény szerint. _________________________________________________________fotó: farkas istván Ön járó hidas traktor A gép műszaki tartalma mi» JOHN DEERE 4845 Turbo Intercooler dieselmotor, 4 hengeres, vízhűtéses (140 LE). »# „Granlux" együléses, hidraulikus emelésű, légkondicionált, aktív szénszűrős vezetőfülke. »# Hidrosztatikus összkerékhajtás. ii# Elülső hidraulikus lengéscsillapítás. in# Állítható szervorásegítéses, oldalazó, két- vagy négykerékkormányzás. mi* Elektromos működtetésű elülső és hátsó kerék vonalba állítás. »# Fokozatmentesen változtatható, hidraulikus nyomtávállítás 2000-3150 mm között, ii# Sebesség: 0-28 km/h. # Kerekek mérete: 11.2-R-32 265 w. x 1260 H. ni# Szabad hasmagasság: 2300 mm. »# 2000 literes KO permetlétartály, tartályba épített keverővei, tartályszintjelző skálával és fel­töltőcsonkkal. i# Membránszivattyú, 230 liter/óra. # 16, 18 vagy 24 méteres szintbeálló lengéscsillapított szórókeret hidraulikus keretnyitás és zárás, hármas szórófejekkel kompletten, légzsákos kivitelben fülkéből elektromosan állítha­tó légteljesítmény, munkamagasság: 520-3000 mm között. «# Permetezésvezérlés, TeeJet 844 E automatika. '# 600 l/min teljesítményű önfeltöltő centrifugálszivattyú. ii# Önfeltöltő tömlő. ni# Rozsdamentes vegyszerbemosó. A GÉP MEGVÁSÁROLHATÓ: FARMGÉP Fejlesztő és Gépgyártó Kft., 4031 Debrecen, Szoboszlói út 50. Tel.: 06 (52) 454-120, 454-121, 458-754. Fax: 06 (52) 458-930. E-mail: kertitox@axelero.hu www.farmgep.hu

Next

/
Thumbnails
Contents