Békés Megyei Hírlap, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-07 / 183. szám
VI. Békés megyei agrárhíradÓ 2003. AUGUSZTUS 7., CSÜTÖRTÖK Végleges betakarítási eredmények, gyenge kilátások A júliusi Agrarhiradónkban körbejártuk a megyei, hogy hol, milyen gabonatermésre számítanak a gazdák. Az akkori előzetes becslések sem ígértek túl sokat, hiszen nem volt elegendő csapadék, és már júniusban elkezdődött az igazi forró nyár. Ma már a végleges adatok birtokában elmondhatjuk, a megyei átlag alig éri el a 3 tonnát hektáronként, ami a termelési költségek növekedésével még a magasabb felvásárlási ár mellet is a legtöbb helyen veszteséget hozott ; Az őszi betakarításé kultúrákban a kukoricabogár mellett megjelent egy nem ismeretlen, de újabb veszélyforrás, a sokkal nagyobb számban pusztító gyapottok bagolylepke. Az a tízmilliárd, amivel a kormány segítségére siet az aszálykárt szenvedett termelőknek, sem tudja kompenzálni azt a kiesett nagy árbevételt, illetve a várt nyereséget, amire sok nagyüzemnek és gazdálkodónak a puszta létfenntartásához szüksége lenne. Ahol 5 tonna feletti termés lett búzából (és ez nagyon kevés helyen van), ott van nyereség, hiszen a felvásárlási árak most magasak, ahol viszont 3 tonna vagy ez alatti, ott a ráfordítás sem térül meg. Az Újkígyósi Gazdaszövetkezetben 47 mázsa búza termett hektáronként, mégsem elégedettek, mert akkora költséggel állították elő, hogy ahhoz a 70 mázsás termés lett volna a kívánatos. Bozó József elnök szerint ez a terméseredmény könnyedén meglett volna, ha öntözhetnének, hiszen csatorna van, amibe bármikor beengedhetnék a vizet, csak a zsilipeket kellene megnyitni. Nem is érti, miért arra fordítja a milliárdokat a kormány, hogy valami kis ellentételezést csöpögtes- sen az aszálykárt szenvedőknek ahelyett, hogy a csatornarendszerek kiépítésére, karbantartására vagy víztárolók létrehozására fordítaná. Annak idején milliókat költöttek a melioráció kiépítésére, most miért ne lehetne ezeket a gazdaságoknak. vízelvezető rendszereket öntözésre használni, mert boldogan fizetne érte a paraszt, ha a termését ezáltal biztonságban tudhatná. A kevés csapadék miatt a kukoricán kicsik a csövek, és a korábban oly ígéretes olajtök is jócskán megsínylette az aszályt. Úgy látja, hogy a megváltozott éghajlat miatt a jövőben nem sok jóra számíthat a mezőgazdaság, ha időben nem teszünk valamit. Békéscsabán, a Csabatáj Mg Rt.-nél 3,71 tonna átlagtermés lett búzából, ami viszont jó minőségű, ennek egy részét a tojótyúk-állománynak, kisebb részét vetőmagnak, s a maradékot pedig eladásra szánják. Az aszály okozta terméskiesés itt is komoly gondot okoz a gazdaságnak, mint ahogy a dobozi Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezetnél is, ahol 3,1 tonna átlag lett hektáronként, vagy a kétsopronyi Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezetnél, ahol csak 34 mázsát adott hektáronként a kenyérgabonából. Észak-Békésben a dévaványai Aranykalász Mezőgazdasági Szövetkezetben 19,8 tonna búza termett hektáronként, de mint ahogy Orosz Károly elnök elmondta, nem túl jók a kilátások a napraforgóval kapcsolatban sem, ugyanis a kukoricabogár mellett megjelent egy újabb vészjósló kártevő, a gyapottok bagolylepke. Jelen volt az eddig is, de még sohasem ilyen mértékben. Valószínűsíti, hogy ennek a száraz melegnek köszönhető a tömeges elA Csorvási Gazdák Szövetkezet erőgépkezelője, Mesziár László mélylazítást végez a gazdaság búzatarlóján. Ez a művelet a talaj vízháztartását javítja. szaporodása. Máris látható, komoly károkat okoz ebben a kultúrában. Úgy tűnik, két nemzedék is kikelt, és befúrta magát szinte minden szárba, s elég volt egy kis csapadék is, hogy meginduljon a tányérrothadás. Így ez a növény, ami még egy hónappal ezelőtt nagyon ígéretesnek tűnt, mára már a várt termésének csak a töredékét mutatja. A permetezést csak repülővel lehetne megoldani, ami nagyon megemelné a költségeket, ezért csak abban bízhatunk, hogy talán a ráfordítás megtérül. A Csárdaszállási Petőfi Mező- gazdasági Szövetkezetnél 31,5 mázsa búza termett hektáronként, egyértelműen az aszály miatt maradt el a megszokottól, de még rosszabb eredmények születtek a Körösladányi Barátság Mezőgazdasági Szövetkezetben, ahol a búzánál 50%-os terméskiesést okozott az aszály: 22 mázsát adott hektáronként, az árpa és a fénymag még ennél is gyengébb: míg az előbbi csak 14 mázsát, az utóbbi 2—2,5 mázsás átlagtermést hozott. Ez 70-80 százalékos terméskiesést jelent a szövetkezetnek.- Napraforgót 2200 hektáron termelünk, ami már eleve az aszály miatt jóval gyengébbnek néz ki, s nálunk ugyancsak támad a bagolylepke, de védekezni ellene nemigen tudunk, mert a vegyszer igen drága, és mivel egyik napról a másikra élünk, jó, ha a béreket és a közterheket fizetni tudjuk — nyilatkozta Kovács Imre, a szövetkezet elnöke. A Csorvási Gazdáknál a búza 38,5 mázsát adott hektáronként az 55 mázsás tervvel szemben. A repce 10,5 mázsát, ami szinte egy- harmada a tervezettnek. A vetőmagborsó 5,5 mázsát, itt is látható hogy az aszály szinte minden növényre rányomta bélyegét. A szakemberek szerint a napraforgó még szép, a kártevő itt is megjelent, de próbáltak időben védekezni ellene, így túl nagy termés- kiesésre nem számítanak. Dél-Békésben igen szélsőséges búza-átlagtermésekről hallottunk. Míg a Dombegyházi Agrár Rt.- nél 54 mázsa termett hektáronként, addig a kevermesi Keve- Coopnál már csak 34 mázsa. Kunágotán, a Bercsényi Mező- gazdasági Szövetkezetben 42 mázsát, a Lökösházi Haladásnál 38 mázsát hozott, bár igen jó minőségű, magas sikértartalmú termést takarítottak be. Az utóbbi évek egyik sikernövénye volt ezen a vidéken a repce, 25-30 mázsákat adott hektáronként, most jó, ha fele termés lett mindenhol, elsősorban a kifagyás és az azt követő aszály miatt, de ugyanígy megszenvedte a tartós meleget a fűszerkömény, az olaj- retek és más kultúrák is. A Battonyai Agrár Rt.-nél 35 mázsa a ’búza-termésátlag de a sörárpa is jóval gyengébb a vártnál: csak 23,5 mázsa hektáronként, aminek a minősítése folyamatban van. Ezt követően dől el, mennyit lehet kapni érte. A repce itt is nagyon gyenge lett: 16 mázsa hektáronként. Orosháza környékén, az Orosfarmnál a búza 25 százalékos aszálykárt szenvedett, 4,4 tonna termett hektáronként, a napraforgó még szép, de komoly költségemelkedést jelentett az időben történő védekezés, így talán itt a gyapottok lepke nem okoz nagy terméskiesést a növényben- nyilatkozták a szakemberek. A Tótkomlósi Agrár Rt. földjein ugyancsak "jóval gyengébb eredmények születtek a tavalyinál, a búza 4,6 tonnát, az őszi árpa az utóbbi évek leggyengébb termését: 2,6 tonnát hozott hektáronként. Itt a kár 120 százalékos. A napraforgót ugyancsak meglepte a gyapottok bagolylepke. Mint elmondták, ebben a sivatagi éghajlatban úgy rajzottak, mint a hóesés, bár 9400 forintos hektáronkénti plusz költséggel védekeztek ellene, mégis - az előzetes becslések szerint - az aszály, a kártevők miatt mintegy 15—20 százalékos terméskiesésre számíthatnak. Ugyancsak ezen a településen, az Agro-Pils-nek sem volt nagyobb szerencséje, 28,50 mázsát adott a búza hektáronként. A napraforgóban itt is van kártevő, de a szakemberek úgy vélik, ez a növény fajtájától is függ, mennyire lepik meg a károsítók. A Kardoskúti Agrár Rt.-nél az elmúlt három év átlagához viszonyítva 27-28 százalékos a terméskiesés búzából, melyből 37,22 mázsa termett hektáronként, de a többi növényre is — tritikálé, tavaszi árpa — szinte ugyanez jellemző. ■ Helytállás nehéz körülmények közt Búzavetőmagot is kínál a Kondorosi Gabona Rt. Tavaly volt tízéves a Farkas István elnök-igazgató (képünkön) - végzettsége szerint növényvédelmi szakmérnök — által vezetett Kondorosi Gabona Mezőgazdasági Részvény- társaság, amely 650 hektárnyi szántót — mint bérelt területet — művel, 350 hektárt pedig integrációs szerződés keretében hasznosít, s bár több száz hektáron tudnak öntözni, nekik is gondot okoz a rendkívüli aszály. — Önmagában még nem teljes biztonság az sem, ha valamelyik gazdaságnak van egy lineárja, vagy nagydobos öntözőrendszere, mert bizony az aszály elleni küzdelemnek súlyos ára van. Mire az öntözővíz eljut a növényhez, 50 forintot emészt fel köbméterenként. Ez már a mi zsebünkre megy, s ugyanúgy az önköltséget növeli, mint az is, hogy az öntözetlen területeken termesztett növények egyre költségesebb technológiákat igényelnek. — mondta helyzetértékelésében Farkas István, aki rámutatott, hogy egy átlagos őszibúza gyomirtás meghaladja a négyezer forintot, a kukorica 15 ezer alatt „nem jön ki”, míg a cukorrépavetés utáni alapgyomirtását már húszezerből sem ússza meg a gazdálkodó hektáronként. Márpedig a kondorosi gazdaságnak mindegyik növény szerepel a mindenkori vetéstervében. Az elnök-igazgató célként jelölte meg, hogy a nehéz körülmények közt is helytálljanak, a kormánytól pedig elvárja, hogy az öntözés és az öntözővíz-használat nagyobb mértékű támogatásával segítse a gazdákat. Farkas Istvántól megtudtuk, hogy mezőgazdasági szolgáltatás mellett vetőmag- értékesítéssel is foglalkoznak, melynek keretében már az őszi vetésekre gondolva ajánlhatják a két nagy magyar nemesítő műhely — Martonvásár és Szeged jól bevált fajtasorait. Az új ellenséggel, az amerikai kukoricabogárral való “küzdelemre” is gondolt Farkas István, amikor munkatársaival úgy döntött, beszerzi a kártevőre fajspecifikusnak mondott permetezőszer — nagycseppes — kijuttatására alkalmas magyar AGRI-IS önjáró permetezőgépet. ▼ A kondorosi gazdaság új permetezőgépe, a Kertitox Agri-JS 826-os típus légzsákos és hagyományos szórókeretes módon is tud üzemelni. A gépet forgalmazza a debreceni Farmgép. A kondorosiak a saját művelésű területeiken, integrációban és szolgáltatásban is alkamazzák - igény szerint. _________________________________________________________fotó: farkas istván Ön járó hidas traktor A gép műszaki tartalma mi» JOHN DEERE 4845 Turbo Intercooler dieselmotor, 4 hengeres, vízhűtéses (140 LE). »# „Granlux" együléses, hidraulikus emelésű, légkondicionált, aktív szénszűrős vezetőfülke. »# Hidrosztatikus összkerékhajtás. ii# Elülső hidraulikus lengéscsillapítás. in# Állítható szervorásegítéses, oldalazó, két- vagy négykerékkormányzás. mi* Elektromos működtetésű elülső és hátsó kerék vonalba állítás. »# Fokozatmentesen változtatható, hidraulikus nyomtávállítás 2000-3150 mm között, ii# Sebesség: 0-28 km/h. # Kerekek mérete: 11.2-R-32 265 w. x 1260 H. ni# Szabad hasmagasság: 2300 mm. »# 2000 literes KO permetlétartály, tartályba épített keverővei, tartályszintjelző skálával és feltöltőcsonkkal. i# Membránszivattyú, 230 liter/óra. # 16, 18 vagy 24 méteres szintbeálló lengéscsillapított szórókeret hidraulikus keretnyitás és zárás, hármas szórófejekkel kompletten, légzsákos kivitelben fülkéből elektromosan állítható légteljesítmény, munkamagasság: 520-3000 mm között. «# Permetezésvezérlés, TeeJet 844 E automatika. '# 600 l/min teljesítményű önfeltöltő centrifugálszivattyú. ii# Önfeltöltő tömlő. ni# Rozsdamentes vegyszerbemosó. A GÉP MEGVÁSÁROLHATÓ: FARMGÉP Fejlesztő és Gépgyártó Kft., 4031 Debrecen, Szoboszlói út 50. Tel.: 06 (52) 454-120, 454-121, 458-754. Fax: 06 (52) 458-930. E-mail: kertitox@axelero.hu www.farmgep.hu