Békés Megyei Hírlap, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-21 / 194. szám
6. OLDAL - 2003. AUGUSZTUS 21., CSÜTÖRTÖK ORVOSTUDOMÁNY A nehezen tűrhető meleg balesetveszélyes! Nem csak hóviharban, kánikulában is kockázatos autózni Télen, a havas, jeges utak miatt megszokott dolog, hogy megszaporodik a baleseti sebészeten a munka. Kevesebbet gondolunk arra, hogy a hőség is jelenthet veszélyt, nem a külvilágban, hanem magában az emberben, az emberi szervezetben lejátszódó élettani folyamatok megváltozása miatt. Minderről dr. Nemes György professzort, a Réthy Pál kórház baleseti sebészetének osztályvezető főorvosát kérdeztük.- Érezhető-e az osztály életében a kánikula hatása?- Ezt, a Magyarországon teljesen szokatlan hőmérsékletet az idősebbek, akik esetleg még valamilyen keringési zavarral, egyéb belgyógyászati problémával is küzdenek, nagyon nehezen viselik, számuk talán megduplázódott a tavalyi év hasonló időszakához képest. A hőség következtében gyengeség, szédülés vesz erőt rajtuk, és bizony nem egy ilyen szédüléses rosszullét végződik combnyaktöréssel vagy más sérüléssel, ami miatt ide kerülnek a traumatológiára. Mi csak a baleseti sérültekkel találkozunk, de a mentőszolgálattól is tudjuk, hogy bizony alaposan megszaporodott a dolguk, az utóbbi hetekben igen sok ilyen rosszullét miatti hívást regisztráltak. Az egyik hétvégi éjszaka olyan mértékben torlódtak a sérüléses balesetek, hogy egyedül nem is győztük ellátni, igénybe vettük nemcsak a társosztáKözlekedésbiztonsági szempontból a nagy hőség, a szokatlanul magas hőmérséklet legalább akkora veszélyeket rejt magában, mint a hóvihar, az emberek mégsem veszik olyan komolyan, nem tartanak annyira a balesettől. Mi, orvosok pedig mondjuk, egyre mondjuk mindenhol, rádióban, tévében, újságban: aki teheti, maradjon otthon, ne vállalkozzon hosszú útra, főleg ne egyedül.- A nyár a. nagy utazások ideje, sokan munkájuk miatt kénytelenek autóba ülni. Ők mit tehetnek, hogy csökkentsék a balesetveszélyt?- Bizonyos alapvető dolgokra fokozottan kell figyelnünk. Célszerű a beszállás előtt alaposan kiszellőztetni, lehűteni az autó belsejét, és útközben is nyitva tartani az ablakokat. A minap egy rádióműsorban beszélgetve sok hallgató telefonált, elmondta az ötleteit, a saját kis trükkjeit, amivel védi magát a kánikula káros hatásaitól. Sokan esküsznek a vivegye célba a hidegebb levegő, inkább az ablakra vagy a szélvédőre kell irányítani a hűtést. És ami nagyon fontos: sok-sok folyadékot kell inni, hogy megelőzzük a kezdődő kiszáradást.- Sokan azt mondják, hogy nem érdemes sokat inni, mert aztán csak még többet izzad az ember...- Ez igen veszélyes tévhit. A szervezet nagyon rosszul tűri a folyadékhiányt: folyadék bevitele nélkül csupán 8-9 napig marad életben az ember, míg a táplálék hiányát akár 40—50 napig is kibírja. A testünknek ugyanis körülbelül 70-72 %-a víz. Ha ez elkezd csökkenni, egy bizonyos ponton túl az életfunkciók sorra kezdenek összeomlani, s ha nem érkezik gyorsan folyadékpótlás, akkor a szervek meghatározott sorrendben egyszerűen leállnak, elsőként a vese működése. Nincs benne a köztudatban, de tény, hogy a magyar lakosság az európai országokhoz képest jóval kevesebb folyadékot fogyaszt. Több liter folyadékot kell ezekben a hetekben fogyasztani, ami ugyan megnöveli az izzadás mértékét is, de az izzadtság ilyenkor jótékony hatású, mert a testfelületről elpárolgó nedvesség hűti a szervezetet. Persze, nem sörre vagy más alkoholos italra gondolok, ezek inkább károsak a kánikulában. Az alkohol értágító hatású, s mivel a meleg következtében amúgy is kitágulnak az erek, komoly keringési zavarok léphetnek fel.- Mi az első teendő, amikor megérkezik egy sérült?- A hőség okozta rosszullét következtében a sérültek általában már a balesetet megelőzően sok folyadékot vesztettek. Amikor érkezik egy súlyosabb sérült, néha már a mentőben gondoskodni kell a folyadékpótlásról, humorosan azt szoktuk mondani, hogy köszönés helyett infúzióval fogadjuk a beteget. Ezzel egyidejűleg persze folyik a sérülés feltérképezése, és a beteg általános vizsgálata is, hiszen a konkrét sérülésen túl lehetnek olyan problémák, amelyek szerepet játszottak a balesetben.- Végezetül egyetlen kérdés: hogyan bírják az orvosok a kánikulát?- Most épp egy több órás műtétet fejeztünk be, mondhatom, a műtőben nincs hőség, hiszen ezek a helyiségek légkondicionáltak. Másutt nekünk is el kell viselni a tikkasztó meleget, ráadásul nyomasztóan sok a beteg. Különösen nagy a szakrendelés és az ambulancia túlterhelése hétfőn, hiszen a hét végén beszerzett ki- sebb-nagyobb sérülésekkel ilyenkor keresnek fel minket a betegek. Gyereket, élőlényt ne hagyjunk zárt autóban! Itt kell megemlítenem egy tragédiához vezető ostoba szokást: nagyon nagy hiba, de sajnos előfordult idén itthon is, külföldön is, hogy kisgyermeket bezárva hagynak a szabadban álló gépkocsiban. A gyermeknek relatíve nagy a testfelülete, a kocsiban nem tud párologtatni, a hőmérséklet odabent felmehet 60-70, sőt akár 80 fokra is, s a 2-3 éves gyermek egy félóra alatt meghalhat. Súlyos felelőtlenség tehát, ha „csak beugrók az ABC-be, bevásárolni’’ jelszóval, az esetleg alvó kisgyermeket magára hagyják a szülei a lezárt autóban. lyok szokásos segítségét, hanem más kórházakét is.- Van-e valamiféle hatása a hőségnek a közlekedés biztonságára?- Országosan megnőtt a közúti balesetek száma. Ennek természetesen több oka van. Az egyik az, hogy a gépkocsikon belül 5-6 fokkal magasabb a hőmérséklet, mint kint a szabadban. (Sajnos, a Magyarországon futó járműveknek csak igen kis hányadában van légkondicionáló berendezés.) Nos, ha például kint 38 fokot mutat a hőmérő, ami mostanában nem is ritkaság, akkor bent a kocsiban 43-45 fokos a meleg. Ilyen hőségben megnő a reflexidő, fáradékonyság lép fel és nő a pszichés megterhelés is. Mindez együtt a balesetek szaporodásához vezet. Furcsa, hogy a kánikulát az emberek teljesen másképp élik meg, mint a nagy vihart, vagy a hófúvást. Utóbbi esetekben mindenkinek természetes, hogy ha csak egy mód van rá, otthon marad, nem ül autóba, nem kockáztat. zes sapkára, az egyik telefonáló mentolos kenőcsöt használ a testfelületeinek a hűtésére. Fontos, hogy útközben tartsunk több, kicsit hosszabb pihenőt, amikor árnyékos helyen megállva a kocsit is ki tudjuk szellőztetni. Vannak, akik kis ventillátort használnak a kocsiban, nekik ügyelniük kell, hogy ne közvetlenül az ember bőrére fújja a hideg levegőt. Ha a testünk egyik felét a berendezés folyamatosan hűti, míg a másik oldala továbbra is melegben van, ezzel összezavarjuk a szervezet működését, hiszen kívülről két ellentétes „parancsot” kap: egyszerre kellene hűteni is, melegíteni is a testet. Ez nem megy. A légkondicionált gépkocsiknál pedig arra kell ügyeim a klímaberendezés beállításakor, hogy ne legyen túl nagy különbség a kinti és a benti hőmérséklet között. Általában az 5-6 fokos különbséget tartjuk elfogadhatónak, s az előbbi szabály ez esetben is érvényes: lehetőleg ne közvetlenül az emberi testet Aki teheti, maradjon otthon A hőség káros hatást gyakorolhat minden korosztályra Európában, különösen Franciaországban már több emberéletet követelt a szokatlan hőség, de Magyarországon is nap mint nap elképesztő magasságba kúszik a hőmérő higanyszála. A fiatalok, főként a diákok számára várva várt nyári vakáció lassan rettegett, veszélyes időszakká válik az idősebb korosztályok és a krónikus betegségben szenvedők életében. Vajon mennyire érezhető a kánikula hatása a Réthy Pál kórház mindennapjaiban? Erről érdeklődtünk az intenzív osztályon és a baleseti sebészeten. Az intenzív osztály vezetője, dr. Bóna Attila elmondása szerint a nagy meleg és a fronthatás együttesen bizony komoly gondokat okozott az elmúlt hetekben. Míg a kánikulát megelőzően alig feküdt szívbeteg ember az osztályon, a rekordhőség hetében négy súlyos infarktusos beteg került hozzájuk.- A fronthatás mindig megviseli a szívbetegeket, a hideg- és melegfront egyaránt — magyarázta a főorvos -, persze most a melegfront az aktuális probléma. A kánikulát ráadásul mi magunk is megszenvedjük, hiszen a munkahelyünkön, az irodáinkban is nagyon nagy a hőség, szerencsére a kórtermek légkondicionáltak, így a betegeket itt nem kínozza a meleg. Más, a hőséggel összefüggő esetünk hál istennek nem volt, súlyos napszúrással, kiszáradással, senkit nem hoztak be hozzánk a mentők, az infarktus azonban gyakoribbá vált. A nagy meleg ugyanis komoly változásokat idéz elő a szervezet működésében - mondta Bóna főorvos. - Kitágulnak az erek, gyorsul a szívverés, az egész keringés átrendeződik, fokozódik, s ez nagyobb munkát ró a szívre, mint egyébként. Megváltozik egyes hormonok szintje is. Mindehhez bizonyos idegrendszeri változások, stressz okozta többletterhek is társulnak, és ezek együttes hatása jelentősen megterheli a szívet. Ha a szív koszorúsere eleve beteg, nem bírja már el a fokozott vérellátási igényt és kialakul egy keringési katasztrófa, akár egy szívinfarktus. Persze, nem csak a szívet viseli meg a hőség. A hétköznapokban gyakran használjuk a kifejezést: „rögtön megüt a guta”, vagy „a hőguta kerülget”. A szó még öröklődik generációról generációra, de a jelentése már - különösképp a legfiatalabbak körében - egyre halványul. Vajon mit mond a szakember, milyen betegségeket jelöltek eleink ezekkel a szavakkal?- A gutaütés az agyvérzés régi neve. A hőguta erős napszúrást jelent, ami fejfájással, hányingerrel, sőt hányással, idegrendszeri tünetekkel, koordinációs zavarokkal jár. Ezekre a tünetekre nagyon kell figyelni. Ha valaki a szabadban tartózkodik, napozik, esetleg kerti munkát végez és utána ilyen tünetek észlelhetők nála, akkor mindenképp célszerű orvoshoz fordulni. Az orvos ellenőrzi a pulzusát, vérnyomását, és ha szükséges, megfigyelés alá is vonjuk ilyenkor a beteget. A napszúrás súlyos esetben akár keringési zavarral is járhat, akkor infúziót kötünk be, keringést támogató gyógyszereket adunk. Maga a hőség, az erős nap persze nem egyformán hat a különböző emberekre, s ebben akár az egyedi eltérések is jelentősek lehetnek. Két csoportot azonban mindenképp meg kell említenünk, akikre a nyár, a kánikula idején nagyobb veszély leselkedik, s ezért jobban kell figyelni rájuk - emelte ki Bóna főorvos. - A legveszélyeztetettebbek azok, akik valamilyen szívbetegségben szenvednek. Nekik mindenképp azt javasoljuk, hogy kerüljék a nagy meleget, lehetőleg tartózkodjanak lakásban, árnyas helyen, vagy ha mindenképp ki kell menniük a szabadba, akkor azt tegyék a reggeli órákban, amikor még nem olyan erős a napsütés. A másik veszélyeztetett csoport: az idős emberek.- Ők gyakorlatilag mindenféle külső hatásra érzékenyebbek, mint a fiatalok, ezért nekik is érdemes napközben inkább otthon maradni, és inkább reggel, vagy estefelé intézni az olyan ügyeket, amelyekhez ki kell mozdulni a lakásból. Mindez a szakember szerint akkor is érvényes és követendő, ha valaki a hűvösnek igazán nem nevezhető panelházak lakásainak valamelyikében él. Ezekben, mint tudjuk, még este is meleg van, és bár az állandó elsötétítés véd valamelyest, azért mégsem ritka a 30 fok fölötti hőmérséklet a negyedik emeleti szobákban. Ennek ellenére biztonságosabb ott eltölteni a napot, mint a szabadban, ugyanis nem csak a meleg, de az erős napsugárzás is veszélyeket rejt magában. Ez a magyarázata annak, hogy a vízparton nyaralók fokozott veszélynek vannak kitéve. Még a tavasz óta fokozatosan bámult bőr is leéghet egy balatoni nyaralás során, ha nem vagyunk elég elővigyázatosak. A kellemes, 20—22 fokos vízben kevésbé érezzük a hőséget, s a parton is megcsalhat a hőérzékelésünk, hiszen a közeli nagy vízfelület párolgása hőelvonással jár. Ám a víztükör visszaveri a napfényt, így a sugárzás ereje jóval nagyobb, mint másutt.- Épp ezért még egészséges, fiatalabb emberek is jól teszik, ha elővigyázatosak a vízparton - figyelmeztetett dr. Bóna Attila. - Napozáshoz a már lebarnult bőrre is használjanak fényvédő krémet, olajat, mártózzanak meg minél többször, hogy a bőrfelületről elpárolgó víz hűtse a testüket. Nagyon fontos, hogy a fejét mindenki védje a tűző naptól: napernyővel, sapkával, sőt az is ajánlatos, hogy ezt a sapkát időnként megnedvesítse, s így elkerülje a napszúrást, ami még enyhe formában is kellemetlen, kínzó tünetekkel keserítheti meg a vakációt. Veszélyeztetettek az idősek, de a fiatalabb korosztályok is óvatosan fürdőzzenek ezekben a napokban, a gyerekeket ugyancsak óvjuk a hőségtől. Legjobb, ha félárnyékban vagy árnyékban játszanak. képünk illusztráció Alapítvány a Békéscsabai Intenzív Osztályért Híradás a 2002. évi közhasznúsági jelentésről Alapítványunkat egy nyugdíjas kolléganőnk jóvoltából 1999. december 3-án jegyezték be a Békés Megyei Bíróság által, Pk. 60.211/1999/2. számú végzéssel. Az alapítvány célja: az intenzív osztály szakmai tevékenységének, tárgyi feltételeinek folyamatos pótlása, bővítése, továbbá a személyi feltételek, a dolgozók munkakörülményeinek, rekreációjának, képzésének és továbbképzésének javítása. Az osztályon fekvő betegek magasabb szintű ellátásáért, illetve az ott dolgozókért szerveződött. A 2002-es évben, mint az előbbi években is, egy alkalmazottunk volt. Könyvelői segítségét vettük igénybe, aki havi 3000 forint tiszteletdíjban részesült. Legfőbb bevételi forrásaink: a pályázati rendszer, a különböző kutatási programok, az szja 1 boának felajánlása és magánszemélyek anyagi támogatása. A pályázati rendszer tette lehetővé, hogy számítógépet vásárolhassunk alapítványunk kedvezményezettel számára. Felhasználási köre, kihasználtsága megfelelő. Kapcsolatszerzésre és -tartásra, információszerzésre, pályázati kiírások követésére, informatikai képzésre, kutatások dokumentálására, konferenciaanyagok, dolgozatok készítésére használjuk. Különböző kutatási programokban vettünk részt, és az ebből befolyó összeg is az alapítványunk bankszámlájára került. Idén nyílt először alkalmunk fogadni az szja 1%-os részét, mely nagyon sokat jelentett számunkra. Az összeg nagysága tükrözte, hogy az emberek számítanak munkánkra, segítségünkre, értékelik erőfeszítésünket, tevékenységünket. Bevételünk egyéb forrását magánszemélyek anyagi segítsége jelentette. Kiadásaink egy részét a könyv- vásárlások tették ki, mellyel a dolgozók tanulását, továbbképzését segítjük, valamint kikapcsolódni, művelődni vágyó dolgozóink és lábadozó betegeink számára biztosítjuk a lehetőséget. Mikrohullámú sütő vásárlásával megoldottuk a betegek élelmének optimális hőfokra való melegítését, tálalását. Kezdeményeztük az osztály részére egy fontos műszer beszerzését, ez folyamatban van. Távlati tervünk a rendelkezésre álló források felhasználásával egy dolgozói rekreációs központ megteremtése. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik, egyetértve céljainkkal, támogatásukkal segítették alapítványunk működését. ALAPÍTVÁNYI KURATÓRIUM A 2002.ÉVI GAZDÁLKODÁS FŐBB ADATAI EZEK FORINTBAN Nyitóegyenleg DOLOGI KIADÁSOK: Inter Európa Bank 2.364 eFt SZOLGÁLTATÁSOK: Készpénz 60 eR Gazdasági tevékenység, Könyvelés: 36 eFt 1. Bevételek: Hleték és bankköltség 14 eFt Miniszterelnökség 333 eFt ■ Szolgáltatások összesen: 50 eFt APEH SZJA 1% 318 eFt Kamatbevétel 178 eFt Tárgyi eszköz beszerzés 133 eFt Organon Hungary Kft. 80 eFt Schering-Plough C.E.AG. 200 eFt DOLOGI KIADÁSOK Merck-Sharp&Dohme Kft. 40 eFt ÖSSZESEN: 188 eFt Inter Európa Bank Kft. 25 eR Lekötött betétek 3.000 eFt Alapítványi eszköz eladás 10 eR KIADÁSOK MINDÖSSZESEN: 202 eFt Magán személyek támogatása 145 eFt Bevételek összesen: 1.330 eR Tárgyévi egyenleg: Bevételek összesen: 1.330 eFt II. Kiadások: Záró pénzkészlet 2002.dec.3t.-én Kiadásók összesen: 202 eFt Személyi jelegű kifizetések: Bankszámlán: 511 eFt Reprezentációs költség 4 eFt Letéti jegy: 3.000 eFt Megbízási di] (Web oldal) 15 eR Házipénztár: 41 eFt ZÁRÓEGYENLEG: 3.552 eFt Személyi jelegű kifizetések: 19 eR Békéscsaba, 2003.május 12. '^fSCSÚ’' Az oldal a Békéscsabai Réthy Pál Kórház Rendelőintézet támogatásával készült. Internet: www.rethy.hu E-mail: titkar@korhaz.rethy.hu
