Békés Megyei Hírlap, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-21 / 194. szám

KÖRKÉP 2003. AUGUSZTUS 21., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL MEGYE Támogatás a Szalontai Naplónak A Békés-Bihar Kistérségfejlesztő Egyesület köz­pontja, Sarkad évtizednél hosszabb ideje ápol testvérvárosi kapcsolatot a költőóriás, Arany Já­nos szülővárosával, Nagyszalontával. A testvértelepülési együttműködés alapján a Szalontai Napló, illetve a Sarkad Város elnevezé­sű helyi lap évekkel korábban együttműködési megállapodást kötött. A magyar kultúra, a ha­gyományőrzés, illetve a határokon átívelő össze­tartozás érdekében is jelentős erőfeszítéseket ki­fejtő Szalontai Napló támogatási kérelemmel ke­reste meg Sarkad városát. A testület legutóbbi. ülésén született döntés értelmében Sarkad 100 ezer forint támogatást biztosít a Szalontai Nap­lónak. Parlagfűgyűjtés Vésztőn A Vésztői Településszépítők Egyesülete, a helyi önkormányzat és az ÁNTSZ szeghalmi intézete május 26-ától több hónapon át parlagfű-mente- sítő akcióprogramot szervezett Vésztőn. A város lakosai, az egészségesebb környeze­tért tenni akarók az egészségkárosító, allergén gyomnövények visszaszorítása érdekében a program ideje alatt 47 ezer 950 tő parlagfüvet gyűjtöttek össze. A program résztvevői ajándé­kot és sorsjegyeket kaptak, utóbbiakkal az ÁNTSZ ajándékait nyerhették meg. A legtöbb parlagfüvet Szántó Jenőné gyűjtöt­te, 18 ezer 600 tövet. Második helyen Szabóné Ambrus Ildikó (6850 tővel), a harmadikon Már­ton Lászlóné (3640 tővel) végzett. _________________________________________ül Dombegyházi „cserepezők” Dombegyházon a helyiek évek óta szeretnék elérni a földes utcák burkolatának kiépítését. Az önkormányzat nagy erőkkel igyekszik pá­lyázati forrást találni az építkezésre, de a lehe­tőségek korlátozottak. Ezért úgy döntött a tes­tület, hogy a Tondach Jamina Tégla- és Cserép­gyárral kötött megállapodás alapján az igények szerint cseréptörmelékkel fedik le a földes ut­cákat. Ez az útépítési mód megfelel az uniós szabványnak, és később fejleszthető, mint út­alapra, burkolat építhető. Eddig három utcában kezdődött el a cseréptörmelékes út kialakítása, melyek beruházása összesen 3 millió forint. A negyedik, Sallai utca kivitelezése, az áremelke­dések miatt, 1,4 millió forintra tehető. További kérelmek vélhetően jövőre teljesíthetők. A költ­ségekhez a lakosság is hozzájárult mintegy 400 ezer forinttal. ________________________________________1U A tulajdonosokat terheli A sarkadi városatyák úgy határoztak, nem tá­mogatják további összeggel a volt szellőzőmű­vek szolgálati lakásai egészséges ivóvízhálóza­tának kiépítését. A testület már korábban 234 ezer forint támogatást szavazott meg az egész­séges ivóvízhálózat kiépítése érdekében. A bruttó 931 ezer forintból kiépítendő ivóvízhá­lózat költségeihez a Békés Megyei Vízművek Rt.-tői 465 ezer 500 forint víziközmű-támoga- tást igényelt az érintett közösség, ám a kérel­mek sokaságára tekintettel a társaság „csak” 372 ezer forinttal támogatta a beruházást. Az érintett ingatlantulajdonosoknak így a külön­bözeiként jelentkező összeggel ki kell egészí­teniük a korábbi, 325 ezer forintos hozzájáru­lásukat. A zászlóshajó csabai gyermeke fontos láncszem Beláthatatlan következményekkel járna, ha az értékesítés során kiemelnék ezt az üzemet Évtizedek óta a Bábolna Mezőgazda- sági Termelő, Fejlesztő és Kereskedel­mi Részvémytársaság — Bábolna Rt. — a magyar mezőgazdaság zászlóshajó­jának számít, s az elmúlt évben is megtartotta vezető helyét. Az 1789- ben alapított, tavaly 82,5 milliárd fo­rint árbevételt produkáló vállalatcso­port 5 ezer 200 dolgozót foglalkoztat. Ennek a na gy családnak a tagja a bé­késcsabai baromfifeldolgozó. A na­pokban, a Bábolna Rt. igazgatóságá­nak elnöke, Velez Zoltán és a cég ve­zérigazgató ja, Marcali Gábor a békés­csabai feldolgozóban munkásgyűlé­sen találkozott az üzem dolgozóival. Békéscsaba Először a vezérigazgató a cégcsoport első félévét értékelte a munkásgyűlésen. Mint mondta, a „Bábolna” történelmi név köte­lez, nagyon sok értéket őriz: termelnek, gyártanak, eladnak, s mindegyik nagyon fontos a részvénytársaság integrációjában. A cég előző ve zetése 7 milliárd forint vesz­teséget halmozott fel, amit a mostani ve­zetésnek kell llefaragnia.- A mögöttünk hagyott első félévben je­lentősen csökkent a vállalat vesztesége, de még mindig mínuszt mutat a mérleg, az üzleti tervünkhöz képest van még elmara­dásunk. Köztudott: a baromfiágazatban az év második fele az erősebb, s ez igaznak látszik most is, amikor a baromfiipar válsággal küzd - sorolta a vezérigazgató.. Mint mondta, a baromfipiacon óriási a verseny, a cég; életében sok változtatásra volt és van még szükség, ez különösen igaz a szemléletre. A pi­aci kihívásoknak csak szigorú szakmai követelmé­nyekkel, kiváló termékekkel lehet megfelelni, s elvá­rás az rt. minden dolgozójától, hogy lojá­lis legyen a vállalatcsoporthoz. Az értékesítésről a vezérigazgató ki­emelte: nem t úl rózsásak a piaci kilátások, az árak 10-12 százalékkal csökkentek, a tervezett árbevétel-kiesést csak többlet-ér­tékesítéssel lehet ellensúlyozni. Az aszály a termelők termelési költségeit növeli, ezért keményebb piaci viszonyok várha­tók. Velez Zoltán bevezetőjében elmondta: szeptemberre elkészül az a kézikönyv, melyet valamennyi új és régi dolgozó megkap, benne a cég történetével, ered­ményeivel. A könyv egyfajta etikai kó­dexként is felfogható. Az elnök kiemelte, hogy a cégen belül a csabai baromfivágó­vonal a legnagyobb, az üzemben dolgo­zóknak biztos a munkahelye. A privatizációval kap­csolatban Velez Zoltán kifejtette:- A jól értesültek tudni vélik, hogy a magánosítás során a céget hogyan szedik szét, lüknek és hogyan A Bábolna Rt. biztos bázisa a békéscsabai baromfifeldolgozó, ahol naponta 52 ezer csirkét és 8-9 ezer vízi szárnyast vágnak, d-fotó, veress erzsi értékesítik. A menedzsment a vállalatot egyben sze­retné privatizálni, melyhez 25 ezer család kötődik, s ennek 78 százaléka Békés megyében él. Ha az értéke­sítés során kiemelnék a csabai üzemet, az beláthatat­lan következményekkel járna, ugyanis a csabai fel­dolgozó körzetében sok a kistermelő, akiknek megél­hetésüket tekintve létkérdés a baromfitartás - mond­Tények a számok tükrében A Bábolna Rt. az ország legnagyobb baromfifeldolgozója és integrátora, a brojlercsirke-alapanyag 31 százaléka bábolnai érdekeltségű. A tojó tí­pusú naposcsibe 34 százaléka az rt. keltetőjéből származik, a májliba és kacsa 34 százaléka, a pulyka 10,2 százaléka bábolnai előállítású. A ha­zai keveréktakarmányok 32 százaléka bábolnai keverékben készül. A békéscsabai baromfifeldolgozó az év első felében csirkéből a terve­zett 105 százalékát vágta, barbari májkacsából 385 ezret, a tervezett 91 százalékát, mulad májkacsából 106 ezret, a tervezett 113 százalé­kát, májlibából 330 ezret, a tervezett 97 százalékát dolgozta fel. A to­vább feldolgozott termékek sorában 1385 tonna készterméket adott az üzem a kereskedelemnek, a csabai termékek közül legkelendőbb a baromfivirsli, a párizsi, valamint a májas termékek köre. Visszaesés a zúzás és szíves termékekből tapasztalható. A napokban kezdődött a csabai üzemben egy 40 millió forintos korszerűsítés és üzembövítés. ta Velez Zoltán. Az összefüggéseket elemezve az el­nök rámutatott: az rt. termelésében megyénk adja a brojlercsirke és a vízi szárnyas jelentős hányadát, a Bábolna Rt. biztos bázisa a megye, s ez igaz a terme­lésre, a feldolgozásra és az értékesítésre egyaránt. A munkásgyűlésen a dolgozók nagyon sok, oly­kor egyéni érdekeket érintő kérdéseket tettek fel az elnöknek és a vezérigazgatónak. A bérfejlesztéssel kapcsolatban a jelenlévők megtudták: az év máso­dik felében 6,62 százalékos bérfejlesztés lesz, ami az állami vállalatok részére behatárolt. A 13. havi bérről elhangzott: a vezetés azon dolgo­zik, hogy legyen. Volt, aki azt kifogásol­ta, hogy a csabai üzemben alacsonyab­bak a bérek, mint a vállalatcsoport más feldolgozóiban. A vezérigazgató el­mondta: a bérek egyenlőek a győrivel, a kecskemétivel, mi több, néhány száz fo­rinttal a csabai gyárban magasabbak az átlagok. Mások a sok túlórát tették szó­vá. Erre válaszként elhangzott: a feldol­gozásra beszállított alapanyag egy mű­szaknak valóban sok, ahhoz viszont ke­vés, hogy második műszakot is indítsa­nak. A dolgozói áruvásárlási kedvezmé­nyekről elhangzott: ezt még ez évben az rt.-n belül egyforma szabályok szerint szeretnék bevezetni minden bábolnai termékre. Az idén is lesz iskolakezdési támogatás, a továbbtanulókat segítik. Megtudtuk azt is, hogy ősszel kilencven, a cég érdekeit szolgá­ló fiatal képzési programját indítja a Bábolna Rt. ________________________________________________________ (SZEKERES! A b el- és külterületen élőkért A családsegítő és gyermekjóléti szolgálatit 1998-ban hozta létre Nagykamarás önkormányzata a tele­pülésen élő gyermek és felnőtt la­kosság törvényben előírt ellátása ér­dekében. Nagykamarás A szolgálatot 2002 december végéig Nagy­kamarás és Almáskamarás társulásos for­mában működtette. Az első évben a felme­rülő költségekre minisztériumi támogatás nyújtott fedezetet, majd az azt követő években az önkormányzatok tartották fenn. Az anyagi források fedezethiánya miatt idéntől Almáskamarás felmondta a szolgáltatást, így jelenleg a tevékenység Nagykamarás bel- és külterületén élő la­kosságot szolgálja. A munka két család-' gondozó és egy szakmai vezető koordiná­lásával működik tovább. A cél a szociáli­san problémás családok, gyermekek segí­tése, valamint az életvitelüket hátrányosan befolyásoló okok feltárása, megszünteté­se. ____________________________________1U Is kolafelújítás Végegyházán Minden eddiginél nagyobb mér­tékű karbantartási munkákat vé­geznek az idén Végegyházán az Általános Művelődési Központ­hoz tartozó intézményekben. Az épületek meszelése, takarítása mellett tetőt javítanak, kapukat, kerítéseket újítanak fel és több apróbb, de fontos feladatot látnak el a nyáron a munkások. A költ­ségvetésben meghatározott ki­adásokon túl a legutóbbi önkor­mányzati ülésen további 1,1 mil­lió forintot hagyott jóvá a testület az ÁMK felújítására. így a már megkezdett terveket folytatva, sor kerülhet a tantermek lambéri­ázására, esőcsatornák cseréjére, akadálymentesítésre, két épület kerékpártárolóinak és a fedett so­rakozóhelyek, levegőztető kiépí­tésére, valamint minden épület­ben a nyílászárók folyamatos ja­vítására - tudtuk meg Lázár Szil­veszter igazgatótól. ___________________________ÍU Eg yütt - Érzések filmszemléje, harmadszor Péntektől harminc pályamű a szociális ellátórendszerről A Fővárosi Önkormányzat Gyulai Idősek Otthona és a IPándy Kálmán megyei kórház Együtt — Érzések címmel augusztus 22-23-án rendezi meg Gyulán a III. Országos Videó Filmszem­lét. A szociális területen egyedülálló kezdeményezésként te­remtett hagyományt a Fővárosi Önkormányzat Gyulai Idősek Otthona 2001 augusztusában. A szociális ellátórendszerben dolgozók részvételével zajló rendezvény fő célkitűzése ai kez­detek óta változatlan. Gyula Az országos videó filmszemle fő célja, hogy megismertessék a szo­ciális területen dolgozók munká­ját, növeljék a szakma elismertsé­gét a nagyközönség előtt is a könnyen befogadható forma, a film, a vizuális élmény nyelvén. Az Együtt - Érzések elnevezés ki­fejezi az együtt gondolkodást, az együtt tenni akarást és a szociális szakmában tevékenykedők leg­főbb vezérelvét, az empátiát, a másokkal együtt érezni tudás ké­pességét. Az idei, immár harma­dik filmszemlét januárban orszá­gos felhívás előzte meg, melyben meghirdették a szociális ágazat­ban tevékenykedőknek a filmes pályázatot öt nevezési kategóriá­ban. Ezek az intézményi bemuta­tó, a kulturális élet az otthonban, az életutak, a családsegítés, az új gondozási modell - új projííct, s az egyéb, szabadon választott té­máit ölelik fel. A kategóriákon be­lül kiemelt szerepet kaptak a fo­gyatékkal élők és az őket segítők életét, a fogyatékosok ápolását, gondozását bemutató filmes pá­lyázatok, kapcsolódva a fogyaté­kos személyek idei európai évé­hez. A szakmai zsűrinek közel hatvan pályamű közül kellett ki­választania a legjobb harminc pá­lyamunkát. Ezeket Gyulán vetítik augusztus 22-23-án a Pándy Kál­mán megyei kórház konferencia- termében, a hagyományos hely­színen. A megyei kórház az idén felvállalta a társrendezést is. Az idei filmszemle fővédnöke Czibere Károly, a Nemzeti Csa­lád- és Szociálpolitikai Intézet fő­igazgatója, aki augusztus 23-án 11.30-tól adja át a díjakat. Az au­gusztus 22-én 11 órakor kezdődő megnyitón köszöntőt mond Skultéti József, a Fővárosi Főpol­gármesteri Hivatal szociálpoliti­kai ügyosztályának vezetője, dr. Kovács József, a Pándy Kálmán megyei kórház főigazgató főorvo­sa és Bagyinszki Zoltánné, a Fő­városi Önkormányzat Gyulai Idő­sek Otthonának igazgatója. A ren­dezvényt támogatja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Kulturális Alapprogram Igazgatósága. A filmszemle elis­mertségét bizonyítja, hogy a Nemzeti Család- és Szociálpoliti­kai Intézet felvette a minősített to­vábbképzési programok sorába, 5 kreditpont értékben. A versenyfilmeket augusztus 22-én 11-től 13.30-ig, illetve 15-től 18.30-ig, majd augusztus 23-án 9- től 11 óráig vetítik a megyei kór­ház konferenciatermében. SZ. M. Tizedszer randevúznak A szegedi Pálma Reklámstú­dió augusztus 29. és 31. kö­zött immáron tizedik alka­lommal rendezi meg a Tisza- parti városban Kelet-Magyar- ország legnagyobb és legran­gosabb autós programját, a X. Hajtás Járműipari Szakkiállí­tást és Vásárt. Szeged A szervezők a rendezvénnyel kapcsolatban, a helyszínen, az újszegedi, kéthektáros EKO- parkban a napokban tájékoztat­ták a sajtó munkatársait. Elekes Zoltán vásármenedzser egyebek között kiemelte: céljuk, hogy mi­nél több, a közlekedéssel kapcso­latos érdekességgel ismertessék meg a látogatókat. Minden évben a biztonságos közlekedésre he­lyezik a hangsúlyt, ezért nem­csak a nyereségorientált cégek, márkakereskedők, alkatrész-for­galmazók, szerviztechnikával foglalkozók mutatkoznak be, ha­nem a mentők, a tűzoltók, a rendőrség, a baleset-megelőzési bizottság és a Magyar Autóklub technikai újdonságait is megis­merhetik az érdeklődők. Az augusztus 29-én 10 órakor kezdődő kiállítás fővédnöke Csil­lag István gazdasági és közleke­dési miniszter. A program kereté­ben több száz autó mutatkozik be, a szakmai rendezvények mel­lett a látogatókat tesztvezetésre is invitálják a márkaképviseletek. A rendezvénynek több kísérő, szó­rakoztató programja is lesz, a szervezők a legkisebbekről sem feledkeztek meg. Az elmúlt évtizedben a ren­dezvénynek nagyon sok Békés megyei látogatója volt, minden bizonnyal az idén is sokan kere­sik fel a szakkiállítást. ____________________________________(SZEKERES)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents