Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-07 / 156. szám

6. OLDAL - 2003. JÚUUS 7., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP A jó bölcsőde javára válik a gyermeknek Ahol ötven éve a családok, a dolgozó édesanyák érdekét nézik Egyre kevesebb család nélkülözheti a gyer­mek hároméves koráig az édesanya kieső fize­tését. A nők viszont csak akkor tudnak vissza­térni az állásukba, ha a lakóhelyükön a böl­csődei ellátás biztosított. Békésszentandrás Békésszentandráson a kisgyermekes édesanyák helyzetének megkönnyí­tésére ötven évvel ezelőtt nyitották meg a bölcső­dét. A szentandrási nők többsége a szőnyeggyár­ban és a mezőgazdaság­ban dolgozott. E körül­ményt figyelembe véve, a bölcsőde 1970-ig idény­jelleggel, május elsejétől október végéig működött. Előfordult, hogy a szülők kérésére a nyitvatartási időt kilenc hónapra hosz- szabbították. Bejártak szoptatni Az 1953. május elsején megnyitott békésszentandrási bölcsőde létrejötté­nél Apáti Nagy Ferencné, Závogyán Má­ria bábáskodott. Az intézménybe hathe­tes kortól vették fel a gyermekeket, volt, amelyik még szopott. Az anyák bejárhat­tak szoptatni. Ezt megkönnyítette, hogy a bölcsőde a szönyeggyárral szomszé­dos volt, így az ott dolgozó anyukák meg tudták oldani az átjárást. A mara­dék tejet lefejték és odaadták azoknak a gyermekeknek, akiknek szüksége volt rá. A szoptatás körüli higiéniára nagyon ügyeltek, a kézmosás, a fertőtlenítés és a tiszta köpeny használata kötelező volt - avatott be a régmúlt szokásaiba Sinka Pétemé. Hároméves kortól nem minden gyemnek ment óvodába, mert a testvére­ket nem választották el egymástól. Emi­att a bölcsődében túlkorosok is csepe­redtek. Jellemzően 35-40 apróságról gondoskodtak. A bölcsődei épület a festői Horváth-kertben állt, ahon­nan 1973-ban költözött be a község központjába. A szépen fejlődő intézményben Sinka Péterné bölcsődevezető kalauzolt végig. A sétát a csoport­szobában kezdtük, ahol az elmélyült foglalatosság­hoz játszósarkokat alakítottak ki. A kicsinyeket a mozgásfejlesztő eszközökkel jól felszerelt, tágas udvaron találtuk. Főzőkonyha híján, a kétéven felüli gyermekek felvételére kaptak engedélyt. Az intézményt har­minc éve vezető Sinka Péterné szerint ez az életko­ri korlát nem jelent problémát, mert az édesanyák jellemzően a gyed lejárta után, a gyermekük két­éves korától vállal­nak újból munkát. Az anyukák közül sokan Szarvason dolgoznak, s hogy a reggeli autóbuszt el­érjék, a bölcsőde hat órakor nyit. A gyes mellett félállást vál­lalók gyermekel­helyezési gondját is megoldják. Arra tö­rekednek, hogy egyetlen gyermek se maradjon ellátatlan. Idén szeptembertől huszonkét fős cso­porttal kezdenek. — A gondozónők nagy szeretettel, igen sokat foglalkoz­nak a gyermekekkel. A későbbi óvodai visszajelzések is azt mutatják, hogy önál­lóságban és tudás­ban a javukra válnak a bölcsődei évek. Ám az is érthető, hogy különösen az elsőgyermekes szü­lők a bölcsődébe adásról nehezen hozzák meg a dön­tést. Nekik jelent nagy segítséget a nyílt hét, amikor szétnézhetnek, is­merkedhetnek az it­teni élettel, és min­den kérdésükre, kétségükre választ kaphatnak - mondotta Sinka Péterné, aki a munkatársaival arra törekszik, hogy a náluk töltött időszak élményteli legyen. csath róza Végegyháziak jubileuma A végegyházi Alkony nyugdíjasklub nemrégiben ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. A megem­lékezést a művelődési házban tartották, ahová nyolc környékbeli társklubot is meghívtak. Az ünnepsé­gen Király Józsefné klubvezető visszaemlékezett a húsz év eseményeire, majd a társklubok a zászlóra felkötött szalagokkal köszöntötték az ünnepeiteket. A résztvevők gyertyagyújtással emlékeztek az el­hunytakra, ületve öt alapítótagot köszöntöttek. Az alapítók emlékplakettjét, illetve a jubilálók és a ven­dégklubok ajándékát Varchó István polgármester adta át. Az ünnepséget vacsora, zene és tánc követ­te, amelyen Klebik István zenei kíséretével Erdélyi Ilona szórakoztatta dalaival a közönséget. (L, Szeptembertől aszfaltoznak Ősszel kezdik el 18 utca aszfaltozását Békésen. A munka sorrendjét a szeptemberi képviselő-testületi ülésen határozzák meg. A megyei területfejlesztési tanács aszfaltozásra kiírt pályázatán nyert összegből kezdi el Békés önkormányzata az őszi munkálato­kat. A beruházás csaknem 31 és fél millió forint, a ki­vitelezőt közbeszerzési eljárás során választják ki. Előreláthatóan szeptemberre lezárul a pályáztatási rendszer. A következő 18 utcában történik útalapépítés, illetve aszfaltozás: Szigetvári (Móricz Zsigmond és Bartók Béla utca között), Lánc (Csabai és Hunyadi utca között), Libazug (Fábián és Irányi utca között), Kert utca (Móricz Zsigmond és Epres köz között), Dózsa (Körösi Csorna Sándor és Vári ut­ca között), Ótemető (Keserű sor és Kikötő utca kö­zött), Lenlkey (Csabai utca és Vicza-csatoma között), valamint a Szikszai, Ág, Hídvégi, Bethlen, Damja­nich, Posta, Epres köz, Zrínyi, Pesti és Ékes utcán. Amennyiben az önkormányzat többletforráshoz jut, további területek kerülhetnek fel a listára. k. a. Négy település szennyvize Magyarbánhegyes, Nagybánhegyes, Medgyes- bodzás és Pusztaottlaka évek óta mindhiába pró­bálkozott azzal, hogy a szennyvízhálózat kiépítésé­re központi forrásból támogatást nyerjen. Többszö­ri pályáztatás után az idei évtől a települések saját maguk vették kézbe a sorsukat, és egy külső taggal közös beruházási kft.-t hoztak létre azonos szava­zati aránnyal. Szokola Béla magyarbánhegyesi pol­gármester szerint a társulás előnye, hogy közösen pályázhatnak és sikeres elbírálás esetén közösen ír­ják majd ki a közbeszerzési eljárást a kivitelezésre. Mivel a korábbi terveket az új szabályokhoz kellett igazítani, az átdolgozással jelenleg 2006-ig érvé­nyes vízjogi engedéllyel rendelkeznek. így remény van arra, hogy megfelelő támogatás esetén, a négy község szennyvízberuházása az uniós elvárás sze­rint megvalósulhasson. __ _ ________ty Az állatorvosok a nagyvárost választják Gondot jelent az utánpótlás - Házikedvencekre többet áldoznak Elindultak szép hazájukból... A menekülteknek kötelező a magyar nyelvet tanulni Magyarországon az utóbbi években csökkent a haszonállatok száma, a hobbiállatoké pedig növekedett. A tendencia Békés megyében is nyomon követhető, ami hatással van az állat­orvosi jövedelmekre is. Az ország több terüle­tén megfigyelhető, hogy a falusi állatorvosok a városokba igyekeznek. Békés megyére azonban inkább a „röghöz kötöttség” jellem­ző. Nálunk a legnagyobb gondot az utánpótlás jelenti — tudtuk meg dr. Joó Jenőtől, a Békés Megyei Állat-egész- ségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás igazgató főorvosától. Békés megye — Az utóbbi tíz évben Békés megyében is megfigyelhető, hogy csökkent a haszonálla­tok száma, míg a kisál­lattartási kedv megnöve­kedett. Hogy ez utóbbi hogyan érzékelhető az állatorvosi rendelők­ben? Ez az adott telepü­lés urbanizációs fokától is függ. Egy tanyasi ku­tyát például csak ve­szettség ellen oltatnak be a gazdáik, egyéb al­kalmakkor nem. Az igé­nyesebb kutyafajták azonban gyakoribb ál­latorvosi ellátást igé­nyelnek. A tapasztala­tok szerint megyénkben is megszaporodott a hobbiállatokkal kapcso­latos munka, ami egyre nagyobb hányadát teszi ki az állatorvosok mun­latorvosok egy része csak rutineljárásokat vállal, ezért sok hobbiállattartó a városi, jobban felszerelt rendelőkbe viszi el a házikedvencét.- Nemcsak az országban, hanem Békés megyé­ben is gondot jelent a szakmai utánpótlás.- Valóban, egyre nagyobb gondot jelent, hogy ál­latorvosaink lassan kiöregszenek, mintegy harminc százalékuk már elérte a nyugdíjkorhatárt, a helyüket azonban nem tudjuk fiatalokkal betölteni, így kényte­lenek tovább dolgozni. A fiatal, pályakezdő állator­vosok érzékelik, hogy a haszonállatok tartása nap­jainkban kevésbé jövedel­mező, mint volt korábban, ami kihat a praxisra is. A sok esetben családtagként tartott házikedvencek gyó­gyítására többet áldoznak a gazdik, ezért a fiatal ál­latorvosok szívesebben vállalnak munkát a na­gyobb városok kisállat­praxisaiban vagy gyógy­szermenedzserek lesznek. Jelenleg még elegendő számú állatorvosunk van a megyében, de a nagyszá­mú nyugdíjas miatt a kér­dés egyre égetőbb. Ha va­laki abbahagyná a praxi­sát, főleg falun, nem való­színű, hogy sikerülne a he­lyére fiatal orvost talál­nunk... KOVÁCS ERIKA A haszonállatok száma csökkent, a hobbiállatoké növekedett Békés megyében is. Felvételünkön dr. kaidejének. A vidéki ál­(ARCHÍV FELVÉTEL) Állatorvosok száma Praktizáló állatorvosok Békéscsabai állatorvosi kerület 34 26 Gyulai állatorvosi kerület 18 17 Mezőkovácsházi állatorvosi kerület 20 19 Orosházi állatorvosi kerület 25 20 Dévaványai állatorvosi kerület 36 30 Öt kerület -112 praktizáló Békés megyében öt állatorvosi ke­rület működik, kerületi főállat­orvosok irányításával. A133 állat­orvos közül 112 dolgozik konkré­tan az állatgyógyítás területén. A nem praktizáló állatorvosok a kerü­leti főállatorvosok, élelmiszer-higié- nikusok, gyógyszerforgalmazók, gyógyszermenedzserek, az orszá­gos állatorvosi kamara elnöke és néhány polgármester, akik össze­férhetetlenség miatt átmenetileg felhagytak a praxis gyakorlásával. Már nem figyelünk fel az utcán a menekülte­ket befogadó békéscsabai állomás lakóira, megszoktuk a jelenlétüket. Szinte azt sem tud­juk, hogyan, miből élnek. Nem tudjuk, hogy ta­nulnak magyarul, és a zsebpénzük havonta 2500 forint. Két általános iskolás lányt viszont éppen ez érdekelte. Békéscsaba A megyeszékhelyi 9. Számú Általános Iskolában két mosolygós lány fogad: Guliga Edit és Juhász Tünde. Kamaszok. Azt hinné az ember, hogy tel­jesen máson jár az eszük, nem az Európai Bi­zottság által kiírt pályázattal foglalkoznak, ha pedig mégis erre adják a fejüket, könnyebb té­mát választanak a felsoroltak közül.- Az Európa az Iskolában Magyar Nemzeti Bizottság minden évben versenyt hirdet. Idén a fűszerekkel, az energiatakarékossággal, a közét­keztetéssel, a képzőművészettel és a menekül­Guliga Edit, Juhász Tünde és Prekop János (képünkön balról jobbra) is kapott érmet a nívós munkáért. d-fotó; kovács Erzsébet « tek helyzetével foglalkozhattak a diákok — me- . séli a felkészítő tanár, Prekop János.- Az országban mindössze három helyen működik befogadó-állomás - kezdi Edit. - Ez i már eleve érdekessé tette a kérdést. : - Az döbbentett meg, amikor az interneten láttam, hogyan élnek a menekültek a hazájuk­ban, sátrakban, embertelen körülmények között telnek a napjaik - folytatta Tünde. A hetedik osztályos diákok felvették a kap­csolatot Höhn Ildikó információs csoportveze­tővel, aki egy interjú keretében elmondta, ho­gyan élnek a lakók. Többek között kiderült, hogy a menekülteknek kötelező magyarul ta­nulniuk, és ha nincs szakképesítésük, szakmát is szerezhetnek. Havonta 2500 forint zseb­pénzből gazdálkodnak, de ebből természete­sen nem kell a mindennapi szükségleteikre költeniük. F. O. K. A tágas, mozgásfejlesztő eszközökkel felszerelt udvar a bölcsődések kedvenc játszóhelye. D-FOTÓ: VERESS ERZSI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents