Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-07 / 156. szám

KULTÚRA 2003. JÚLIUS 7., HÉTFŐ - 7. OLDAL íBÉKÉS MRGYRI HÍRLAP Drog ellen: Számíthatsz ránk! Battonyán a közelmúltban alakult meg a Számít­hatsz ránk! Egyesület, amely a legális és illegális drogok elleni küzdelmet tűzte zászlajára.- Az egyesület előzménye, hogy tavaly ősszel, pályázati forrás segítségével, létrehoztuk a Drog el­len küzdő szülők klubját. Az érdeklődők hat alka­lommal vehettek részt tréningen, ahol pszichológus és szociális munkás segítségével szerezhettek minél több ismeretet a drogokról. Nagyon jó csoport ala­kult ki, gondoltuk, jó lenne együtt tartani — mond­ta Farkas Zsuzsa, az egyesület elnökhelyettese.- A legtöbb drogellenes egyesület a legérintet- tebbeket, a gyerekeket szólítja meg, önök a szülők felé nyitottak.- A tapasztalat szerint a szülők általában kevés in­formációval rendelkeznek a kábítószerekről, holott rendkívül fontos, hogy időben ismerjék fel a problémát. Hogy a gyermek ne nyúljon illegális vagy akár legáüs drogokhoz, ebben a személyes példaadás is nagyon fontos - tette hozzá Korobán Éva egyesületi elnök. Az egyesület minden hónap első keddjén 16.30 órától fogadónapot tart az Egészségügyi és Szociális Ellátó Szervezet Családsegítő Központjában. A foga­dónapra szülőket, gyerekeket várnak, ahol szakembe­rek segítségével, névtelenül megbeszélhetik a legális és illegális drogokkal kapcsolatos kérdéseiket, k. e. Egészségtervre pályázik Sarkad Megméretik Sarkad városa az Egészségügyi, Szoci­ális és Családügyi Minisztérium által az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja kere­tében kiírt pályázati felhíváson. A szaktárca a tele­pülési egészségtervek elkészítését finanszírozza programjával. Sarkadon az egészségterv megvaló­sítása 2 millió 297 ezer forintba kerül, ebből a pá­lyázaton 1 millió 837 ezer forint támogatást igé­nyel az önkormányzat. Saját erőként - munkavég­zés formájában - 460 ezer forintot garantál a város vezetése. A pályázat témafelelőse, programmene­dzsere a Sarkad Város Egészségéért Közalapítvány titkára, dr. Pintér Gabriella háziorvos. b. i. „VIHARBAN SZÜLETETT’ VADÁSZAT, (s) Az akkori kultúrpolitikának nem tetszett az 1984 karácsonyán először és hosszú ideig utoljára színpadra állított emberi gyarlóság, történelem- és korkritika, Hobo Vadászata Csak nemrég került újra nézők elé, a mostanában sokat foglalkoztatott Vidnyánszky Attila rendezésében, a beregszászi Illyés Gyu­la társulat színpadi támogatásával, de mint Hobo lapunknak elmondta el ső sorban koncertként. A Vadászat szövege ma is „kínosan aktuális" - vallott a szerző az újjáélesztett produkcióról. (Képűnkön a beregszászi tár­sulat tagja, Kátya Alikina Hobóval.) d-fotó. veress erzsi Tanúsítvány európai színvonalról Sarkad város vezetése a hároméves kistérségi szociá­lis felzárkóztató program keretében szeretné a HACCP minőségbiztosítási rendszer által előírtaknak megfelelő színvonalúvá fejleszteni a bentlakásos in­tézmény tárolókonyháját, ennek érdekében a Egész­ségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium által kiírt pályázaton túlmenően megyei területfejlesztési pénzalapokat is megcéloz. A bruttó 11 millió 423 ezer forintos beruházási költségből 5 millió 548 ezret a szaktárcától, 4 millió 731 ezret a területfejlesztési ta­nács térség- és település-felzárkóztatási célelőirány­zatából szeretne nyerni a település. Saját erőként 1 millió 144 ezer forintot garantál a város. b. i. Cinkusnak könyvadomány A Lakiteleki Népfőiskola Klebelsberg Szabadegyete­mén mutatkozott be nemrégiben a Cinkusiak Bará­ti Körének 4 tagú delegációja. Deák György elnök a kistelepüléseken tanítók VIII. országos konferenciá­járól számolt be lapunknak. - Antikor a tanyai isko­lai hagyományápolók első országos találkozóját szerveztük, levelezés útján vettük fel a kapcsolatot Lezsák Sándorral, aki a Szikrai Állami Általános Is­kola tanyai tanítójaként kezdte pedagógusi pályáját. Meghívásának tettünk eleget június 2-án. Laki­teleken a kistelepülések tanítói adtak egymásnak randevút, ahol mi kakukktojásnak számítottunk. Igaz, a szándék, amiről beszámolhattunk, izgalmas témának számított a ma is aktív tanítók, tanárok kö­rében: hogyan lehet egy valaha működött tanyai is­kola szellemi hagyatékát újra éleszteni és ápolni? Előadásunk után nagy értékű könyvadományt kap­tunk Lezsák Sándoréitól, a mi két, új kiadványunk­ból pedig 50-50 darabot rendeltek. Valójában na­gyon jól jött mindkét segítség, mert a kapott köny­vekből mobü könyvtárat kívánunk létrehozni, a mi kiadványaink ellenértékéből pedig újabb elképzelé­seinket szeretnénk megvalósítani - mondta a Cinkusiak Baráti Körének vezetője. __________mu. Ta lányok a titkok kapujából Lét- és sorskérdések: A szarvassá változott fiú a várszínpadon „Édes fiát az anyja hívta, / messziről kiáltott, / édes fiát az anyja hívta, / messziről kiáltott, / a ház elé ment, onnan kiáltott, / nehéz kontyát lebontotta, / szőtt abból sűrű rengő fá- tyolt, / bokáig-érő drága leplet...” — Gyö­nyörű sorok, Juhász Ferenc műve kezdő­dik így, A szarvassá változott fiú kiáltozá­sa a titkok kapujából. E szavakkal kez­dett a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház kórusa is szerdán este, amikor a mű alapján készült darab közös premiérjét tartották a Gyulai Várszínház­ban. Vidnyánszky Attila, a beregszászi színház főrendezője izgalmas művet, iz­galmas megfogalmazásban állított a vár­színpadra. Sejtelmes, expresszív és szür­realista jegyeket magán viselő előadást hoztak létre, híven a műhöz, amely a nép­balladák világára épül. A várbelső, mint sok más nemes darabnál korábban, most is szuggesztív környezetnek bizonyult. Gyula Juhász Ferenc, akit Vidnyánszky Attila az egyik legnagyobb magyar költőnek tart, 1955- ben írta A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából című epikus verset, Bartók Béla halálának tizedik évfordulójára. Inspiráló­ja Bartók műve, a Cantata profana volt, amely 1930-ban készült. A zeneszerző a kilenc csoda- szarvas román eredetű népi regét dolgozta fel művében. Juhász Ferenc művében a fiú el­hagyja az édes otthon biztonságot nyújtó vilá­gát, egy másik, korszerűbb meghódítására ké­szül, melyből sok küzdelem árán eljut a titkok kapujába. A régi világ vonzása helyett a villanyosz­lopos várost választja, a tudást, a mindenség titkai­nak felfedezését. Magára maradt anyja hiába hívja, öregségére, tehetetlen kiszolgáltatottságára hivat­kozva, hiába csábítja a régi emlékekkel, megszokott, harmonikus életükkel. A szarvassá változott fiú tud­ja, oda nem térhet vissza, mert az a világ már nem az övé. ...,,a fiú vissza-kiáltott, / szarvas-hangon bú­gott a ködben: anyám, édesanyám, / nem mehetek „Gyere vissza édes fiam, ó, gyere vissza, / igazíts el mindent a lélekzeteddel!" - hív­ja haza az anya (Törőcsik Mari) a fiát (Trill Zsolt), ám hiábavaló minden kérés. IVFOTÓi KOVÁCS ERZSÉBET vissza, / anyám, édesanyám, / ne csalogass en­gem...” A halott apa emléke sem téríti haza. „Csak meghalni megyek, meghalni oda vissza, / meghalni megyek, csak meghalni megyek édesanyám: ...akkor leszek a kisfiad újra, / mert az csak neked fáj, édesanyám, / jaj, csak neked fáj, édesanyám”. Az előadás balladaszerű megszólaltatásban, lát­ványos színpadi képekkel, zenével, tánccal megjele­nítve a mondanivalót, végigkíséri a kiválasztott utat a tikok kapujáig. A hűség az övéihez, az anya iránti szeretet, a halott apa örökének továbbvi­tele azt sejteti, mégsem hiábavaló az otthont elhagyó áldozat. Megkapó jelenet volt, amint a fiú az érte menő anyját az ölében viszi hazá-. ig, a halott apa megelevenedésével hol egyi­kük, hol másikuk viszi egymást a hátán. A holtak birodalmának kapujából még megér­keznek az utolsó kincsek, ám oda már nem léphet be senki. A rendező a sejtelmes mon­danivalóhoz kiváló díszleteket teremtett. Meg­jelenítette a szülői ház képét a kis asztallal, a kockás abrosszal, melyen ott a tej, amelyen szeletelni lehet a süteményt a régvárt gyermek hazatérésére. Szuggesztív körtánccal érzékel­tette a gyökerektől akár a csillagokig emelő utat, miközben a szarvasok a „tiszta forrás­ból” isznak. Különleges módon mutatta be a kivilágított várost, amely veszélyesebbnek lát­szik, mint a rég elmaradt otthon. Az előadás nem kínált lehetőséget nagy egyéni színészi megnyilvánulásokra, erényét az összeforrott csapatmunka jelentette. Ha­sonlóan a népi világhoz, ahol a közösség ere­je a nagyobb. A színészek alárendelték játéku­kat a műnek és az újraalkotott műnek: a ma­gyar színjátszás nagyasszonya, Törőcsik Ma­ri, a fiút alakító Trill Zsolt és valamennyien. Nagy feladat hárult a kórusra, amely a tiszta szövegmondáson túl a realizmustól a miszti­kusig vitte a nézőt. Ha a szöveget nem min­denkor értettük, a pozitívumokból kiindulva bizonyára nem az ő hibájuk. Sajnos, nem minden­honnan lehetett látni a színpad elején zajló jelenete­ket sem. Talányok maradtak a nézőben, e sorok író­jában azonban ez vonzerőnek bizonyult: a darabot a megfejtéshez egyszer látni nem elég. SZŐKE MARCIT Eltemették Nádas darabját, a Temetést Már hetekkel korábban sajátos izgalom ülte meg Aradot. Javában folytak Nádas Péter Te­metés című darabjának próbái, s mind a ma­gyar, mind a román értelmiséget kíváncsi vára­kozás töltötte el. Magyar nyelven az Aradi Álla­mi Színházban 55 év után előszörl - csábította határon innen és túlról az érdeklődőket a pla­kátokon és szórólapokon olvasható szlogen. Arad A fő támogató az aradi Minorita Rendház vezetősé­ge, akiknek gyönyörű székesegyháza a Szabadság­szobrot befogadta udvarára. Kiderült, hogy a hivatalosan bejegyzett Magyar Színház néhány utcával odébb, a Jelen Házban mű­ködik. A pontosság kedvéért: létezik, de nem műkö­dik, mivel színészei - többek között a fent nevezett darab főszereplői is - átigazoltak. Ettől még nem dől össze a világ, gondolhatná a laikus, hiszen az előadás a fontos. Bennem személy szerint rossz érzéseket vált ki a fekete szín. így voltam a színház impozáns oszlop­sora fölé kifüggesztett fekete transzparenssel is, ami fehér betűkkel hirdette: „Temetés”. Nomen est omen - s valóban. A nézőtér és a páholyok románul és magyarul társalgó közönsége várt negyedórát, fél­órát. Először értetlenül, majd türelmetlenül, végül bosszúsan. Az olyannyira várt előadás elmaradásá­nak oka — a közönség elszéledése után — a büfében román írók és színészek körében derült ki. Eltűnt a kétszereplős színpadi játék másik kulcsfigurája, a színésznő. Két órával a kezdés előtt kisétált az épü­letből és nem tért vissza. A férfi színész, a rendező, a stáb hangulata a darab címéhez illő volt. Még meg sem született, már el is temették a Temetést. Megint nem tudott megvalósulni egy álom. Reméljük, más álmaink jobb véget érnek! Ezt lát­szott erősítem a lombos bulvár éjszakai fényében még monumentálisabbnak ható katolikus templom főhajója előtti fehér felirat: „A minoriták háromszáz éve Aradon”. ___________ OAÁL ÁRON Az igazi siker a másokat melegítő élet Az énekiskola egykori diákjainak javaslatára ismét kórustalálkozó színhelye volt pénteken a tarhosi zenepavilon. Az újraéledő megmoz­dulásról Fejes Antal, a békés-tarhosi zenei na­pok művészeti vezetője és az ének-zenei kur­zus tanárai nyilatkoztak. Békés-Tarhos- Gulyás Györgynek szívügye volt a kórusmuzsika, kisdiákként szebbnél szebb kórusműveket énekel­tünk Tarhoson. Minap a Körösi Nyári Akadémia egyik előadásán Benczéné dr. Mező Judit tanárnő jóvoltából meg is hallgathatták a résztvevők a Tarhoson készült első rádiófelvételek egyikét. Ötven év távlatából fan­tasztikus élmény volt hallgatni a lelkes gyerekhango­kat. Az öröm sütött át a felvételről, pedig akkoriban nagyon szegény idők jártak - mondta Fejes Antal.- A zenei napok kezdetben kórustalálkozókkal, később karvezetői mesterkurzussal, majd nagysza­bású oratóriumok bemutatásával irányította a fi­gyelmet az énekkari kultúrára. A Tanár úr halálával hatalmas űr támadt a tarhosi kóruséletben, ám ha­gyománytisztelő szándékkal szinte minden évben neves kórusokat hívtunk meg a zenei napok hang­versenyeire. Ezeknek mindig nagy sikere volt. Hosz- szabb szünet után július 4-én hiánypótló volt a kó­rustalálkozó Tarhoson. A hat meghívott kórus közül négyet hallgathattunk meg, ketten az utolsó pilla­natban lemondták a részvételt. Itt volt velünk a bé­késcsabai Bartók Béla Vegyeskar, a békéscsabai Bar­tók Béla Zeneiskola Fallalla Leánykara - mindkettő Rázga Józsefné vezényletével -, a hódmezővásár­helyi Városi Vegyeskar Győri Sára és Ordasi Péter irányításával, valamint a szentesi Bárdos Lajos Vegyeskar Nagy János vezetésével. Az ének-zenei kurzus hallgatóival közös éneklésre is készültek. Sebestyénné Farkas Ilona tanárnő éveken át Bé­késen, a református gimnáziumban lelkesítette a di­ákokat a kóruséneklésre. A fiatalok „Mona nénije” az idei kórustalálkozó művészeti titkáraként tevé­kenykedett.- Hiánypótló szerepet töltött be a mostani összejöve­tel. A találkozó nem verseny, nem megméretés, egysze­rűen énekelni jöttek a kórusok. Azt a fajta örömöt akar­tuk megéreztetni a fiatalokkal, amit egy szép Kodály-mű vagy egy-egy madrigál megszólalása vált ki az ember­ből. Ezért is külön köszönet a békéscsabai zeneiskola le­ánykarának, hogy eljöttek, hiszen ők a legfiatalabbak, de karnagyuk már kellőképpen „beoltotta” őket a mu­zsikával - hangsúlyozta Sebestyénné Farkas Ilona. Rozgonyi Éva Liszt-díjas karnagy, aki a pénteki köszöntőt mondta:- Mindig öröm olyan emberekkel találkozni, akik nem restek időt, energiát, egymás iránti figyel­met áldozni egy kis többlettudásért, a szépség élet­re keltéséért. Reméljük, legközelebb a megye más kórusai is kedvet kapnak. Bartalus Ilona, a tévé népszerű műsoraiból ismert zenepedagógus háromévi szünet után jött ismét Tarhosra:- A zene, az éneklés olyan, mint a harmat, élet­nedvet permetez ránk. S milyen kár, hogy mostan­ság a nemes zene háttérbe szorul a társadalomban. Pedig Németh László milyen szépen mondja, az em­léktábláján olvasható Békésen: „Az igazi siker a szé­pen fejlett, arányos, másokat melegítő élet”. Hát ezért jó, hogy vannak még ilyen találkozók. Tanítsuk meg a gyerekeinket újra énekelni! Konfuciusz szerint: „Ne a sötétséget szidd, hanem gyújts egy gyertyát.” Tarhos ilyen misszió. F. PÁLFY ZSUZSA A kórustalálkozó egyesített összkarát Kodály-Berzsenyi Magyarországhoz című művét Rozgonyi Éva Liszt-díjas karnagy vezényli. DFOTÓ: LEHOCZKY PÉTER v B

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents