Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-08 / 157. szám
6. OLDAL - 2003. JÚLIUS 8., KEDD EURÓPA I U N I 0 Mit hozhat a tagság? A nyugdíjasok körében gyakorta feltett kérdés: számukra mi lesz a csatlakozás ho- zadéka. Lesz-e egyáltalán? Sokan aggodalmaikat is megfogalmazzák Szakértők szerint a következőket nyújtja a nyugdíjasoknak az európai uniós tagság: — árstabilitást; — a gazdasági növekedésen keresztül bér-, tehát nyugdíjnövekedést is; — életminőség-javulást: jobb közbiztonságot (a szervezett bűnözés elleni, rendőrségek közötti együttműködésnek köszönhetően); — tisztább környezetet, szavatolt minőségű élelmiszereket, szervezettebb fogyasztóvédelmet; — akit ez érinthet: stabil, kiegyensúlyozott, prosperáló jövőt a gyermekek, unokák számára. Az aggodalmakról: Tudjuk, hogy létezik egy „kimondatlan” aggodalom a nyugdíjasok köreiben a leendő tagságtól, attól tartva, hogy ez reálértékben ronthat megélhetési helyzetükön. Ez azonban tévedésen alapul. A félelem kiindulópontja, hogy nőnek majd az árak, s ez a nyugdíjak változatlanul hagyása mellett életnívóromlást eredményez. Valójában az árnövekedés nem szükségszerű, mert: — Magyarország már 90 százalékban jelenleg is az EU egységes piac része (az iparcikkek 100, az agrártermékek 80-85 százaléka évek óta a szabadkereskedelem feltételei mellett cserél gazdát), s az az „uniós ár”, mely akart-tudott, az már „begyűrűzött” az országba. Nincs miért újabb sokktól tartani; — Magyarország tagja szeretne lenni az euróövezetnek, ehhez viszont nem hogy az árak növekedésére, hanem éppen az infláció további csökkentésére kell törekedni. Ennek szintje 4,5 százalék ma Magyarországon, míg az eurótagsághoz a jelenlegi körülmények között ez nem lehetne magasabb 3,1-3,3 százaléknál. Mindeközben azt is látni kell, hogy a tagság teljes körűvé válása előre láthatóan további gazdasági pezsgést hoz majd, még stabilabb, még vonzóbb célpontja lesz további — immár tartós stratégiában gondolkodó - befektetők számára. Azaz, további gazdasági növekedésre van kilátás, amelyet 3—4 év múlva az euró megjelenése is fokoz. A növekedés pedig értelemszerűen a bérek növelésével, nyomában pedig a nyugdíjak felhozásával is jár majd. Eddig még az összes, hozzánk hasonlóan „szegényebben” érkezett új tagországban ez így történt. __________(FORRÁS! KÚLÜOYMimtZTÉfflUIII Nö velni a szociális biztonságot! A nyugdíjak alakulásában a nemzeti szabályozás a mérvadó Bár a magyarok többsége egyetért abban, hogy csatlakozásunk igazi nyertesei a fiatalok lesznek, az idősebbekről, a nyugdíjasokról sem szabad elfeledkeznünk. Molnár Tiborné, a Békés Megyei Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság osztályvezetője beszélgetésünk elején kiemelte, igaz ugyan, hogy a nyugdíjak tekintetében a nemzeti szabályozás a mérvadó a tagországokban, az azért várható, hogy gyorsabban bővülnek majd az erre a célra fordítható források. Békés megye- A csatlakozást követően a kötelező társadalom- biztosítás, így a nyugdíjbiztosítás esetében is a nemzeti szabályozás érvényesül — szögezte le elöljáróban a szakember. - Ez azt jelenti, hogy az Európai Unióban a nyugdíjak megállapításának és folyósításának, valamint a már meghatározott nyugdíjak emelésének szabályait minden tagország önállóan határozza meg. A nyugdíj az adott ország szabályaitól és természetesen teherbíró képességétől függ. Mindezekből következően a csatlakozás annyiban érinti a nyugdíjak nagyságát, hogy az unióban kedvezőbbek lesznek a gazdasági növekedés feltételei, gyorsabban bővülnek azok a források, amelyek erre a célra fordíthatók. Ebből eredően szükségessé válik a nyugellátások összegének, vásárlóerejének közelítése, annak a bér- és jövedelem-színvonallal arányos növekedése.- Lesz-e lehetőség arra, hogy valaki egy másik uniós országban vegye fel a nyugdíját?- Hangsúlyozom, hogy a csatlakozás döntően azokat a nyugdíj előtt állókat érinti, akik Magyar- országon kívüli uniós országokban is dolgoztak, illetve dolgoznak. A több tagországban szerzett biztosítási idők összeszámíthatóak lesznek: az ezek arányában megállapított nyugdíjrészek adják majd együttesen a teljes nyugdíj összegét. A megszerzett nyugdíjat bármely tagországban folyósítani kell majd, ahol a nyugdíjas él.- Vannak az unióban olyan kiegészítő juttatások, amelyek nem pénzben jelentkeznek, hanem valamilyen kedvezményként, mondjuk ingyen gyógyszerként?- Mint arra már utaltam, EU-csatlakozásunk a nyugdíjrendszer és az egészségpolitika alakítására közvetlen hatást nem gyakorol, ezek formálása nemzeti hatáskörben marad. Elsődleges érdek ugyanakkor, hogy a tagállamokban élők szociális jólétét és biztonságát növelni kell, és ennek elérése érdekében mindent meg kell tenni. Az ön által említett konkrét példa kapcsán azt mondhatom, hogy a gyógyszerárak tekintetében csatlakozásunk önmagában árváltozást nem eredményez, az EU-nak nincs egységes gyógyszerárrendszere. A választék szélesedhet, de a megfelelő minőségű speciális magyar gyógyszerek sem tűnnek el a gyógyszertárakból.- Jártak a kollégái olyan képzésekre, amelyen uniós ismeretekről esett szó?- Igazgatóságunk munkatársai folyamatosan részt vesznek a csatlakozással kapcsolatos oktatásokon, konzultációkon. POCSAJI RICHARD Nem változik a korhatár A nyugdíjkorhatár a tagállamok országaiban különböző, általában magasabb, mint nálunk. A korai, úgynevezett előrehozott nyugdíjazás feltételei, az egyéni megtakarításokból származó járadék azonban jellemzően kedvezőbb a magyar átlagnál. Emellett nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy nem várható a közeljövőben nyugdijkorhatár-eme- lés hazánkban. A csatlakozás annyiban érinti a nyugdijak nagyságát, hogy az unióban kedvezőbbek lesznek a gazdasági növekedés feltételei, gyorsabban bővülnek azok a források, amelyek erre a célra fordíthatók. (képünk illusztrációi Csupán tartózkodási engedély szükséges A hátrányról külföldi szemmel A vendéglátók együtt is laktak a külföldi diákokkal Nyelvi akadályok nem lehettek, hiszen mindenki legalább középfokon beszélt angolul. D-FOTÓi VERESS ERZSI A hátrányos helyzet fogalmát járták körbe nemrégiben több szemszögből a megyénkbe érkezett öt ország diákjai. A tíznapos kurzus intenzív nyelvtanfolyamnak is beillett, hiszen a közös nyelv az angol volt. Békéscsaba Nagy-Britanniából, Portugáliából, Lettországból, Litvániából és Szlovákiából érkezett öt-öt diák és tanáruk Békéscsabára az Európai Unió Erasmus programjának keretein belül, amely a felsőoktatási intézmények nemzetközi kapcsolatát segíti. A vendéglátókkal, a Tessedik főiskola gazdasági karának hallgatóival megismerkedtek Békés megye etnikai kisebbségeinek helyzetével, a tanulási nehézségekkel vagy fogyatékossággal küzdő diákok képzési, illetve munkalehetőségeivel. A program során ellátogattak Békés és Tarhos speciális iskoláiba, a Békéscsabai Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központba, valamint Kevermesre, ahol a polgármester az elmaradott térség felemelkedési lehetőségeiről adott tájékoztatást. A kirándulások tapasztalatairól másnap folytattak eszmecserét, s megismerhették egymás nézeteit. A kurzusnak jövőre Szlovákia, Besztercebánya ad otthont. ______ cs. z. Cs ökkenhet a telefonhívások díja Az,, erő fölény” tartalma is csak európai lehet Brüsszeli uniós illetékesek lelkesen üdvözölték egy brit bíróság döntését, amely nem csak Nagy-Britanniában, de később az egész Európai Unióban megnyithatja az utat a vezetékes hálózatokról mobilhálózatokra intézett hívások árának meredek csökkenése előtt. A londoni felső bíróság (High Court) közelmúltbeli ítélete megerősítette a brit versenyhatóság egy korábbi döntését, amely gyakorlatilag megállapította, hogy a mobilszolgáltatók túl sokat számolnak fel azokért a hívásokért, amelyek a saját hálózatukba érkeznek vezetékes hálózatokról, indokolatlanul megdrágítva az ilyen telefonbeszélgetéseket. A brit versenyhatóság felszólította valamennyi brit mobiltelefon-társaságot, hogy július 24-éig 15 százalékkal csökkentsék ezen áraikat, majd a következő három évben évente újabb 15-15 százalékkal. Jelenleg minden európai államban többe kerül vezetékes telefonról mobilt hívni, mint fordítva. Az Európai Bizottság szerint ez annak köszönhető, hogy a mobiltelefon-szolgáltatók visszaélnek piaci erőfölényükkel az adott hívások piacán, és ezzel elriasztják a fogyasztókat attól, hogy ilyen hívásokat kezdeményezzenek. Inotai G. András, európai uniós jogi szakértő szerint a döntés kiválóan mutatja az uniós versenyjog meghatározó szerepét a tagállami bíróságok előtt folyó ügyekben: „Az új uniós szabályozás kifejezetten előírja, hogy amikor a tagállami hatóságok arról döntenek, hogy az elektronikus kommunikációs piacok szereplői közül melyek rendelkeznek »erőfölénnyel«, akkor kötelesek az Európai Bíróság által meghatározott »erőfölény« fogalmát alkalmazni, és nem dönthetnek egyéb - sokszor szubjektív vagy politikailag moüvált - szempontok alapján.” ____________________________(FÓRRÁ». IWPEXI A távolságtartást csak a személyes élmények, tapasztalások oldhatják. D-FOTÓ: VERESS ERZSI A valóságos integráció a foglalkoztatás A magyar szabályok jók, csak nem érvényesülnek a gyakorlatban A fogyatékkal élők érdekének védelmére nagyon jó jogszabályaink vannak, azokat több európai uniós tagállam is megirigyelhetné — nyilatkozta lapunknak dr. Szél Lajos, a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány kuratóriumának tagja. A nyugdíjas jogász szerint a probléma ott van, hogy a szabályozók nem érvényesülnek a gyakorlatban. Gyomaendrőd Dr. Szél Lajos a kedvező fordulatot a szemléletbeli változástól várja. Ezért is vett részt szívesen június végén Gyomaendrődön a regionális családi napon, ahol ép és sérült gyermekeknek és hozzátartozóiknak szerveztek közös programot. A téma önmagában is Id- tüntetett figyelmet érdemel, fokozott hangsúlyt attól kap, hogy az idei évet az Európai Unió a fogyatékkal élők esztendejének nyilvánította. Hazánkban a legutóbbi népszámlálás szerint 577 ezer értelmi és érzékszervi, látás, hallás, beszéd vagy mozgásszervi fogyatékos él. A sikeres életpályát befutott, nem látó jogász az európai uniós csatlakozástól nem jogszabályi változásokat vár, hanem azt, hogy bővülnek a rendeletek gyakorlati érvényesítését elősegítő pályázati, támogatási források. Kijelentette, a magyar szabályozórendszer jó, csak a végrehajtás nehézkes. Példaként említette, hogy a nem látók védelmében rendelet szabályozza, hogy a házak mellett a gyalogjárósávot szabadon kell hagyni. Az üzletek kereskedői mégis előszeretettel állítják a hirdetőtáblákat a fal mellé. Jellemző az is, hogy a fogyatékosok érdekvédő harca elvész a részletekben. Például túlságosan sokat foglalkoznak az épületek akadálymentesítésével. Holott nem az a fontos, hogy egyes részdolgokban legyen egyenlőség, hanem az, hogy az összhatás, nevezetesen a társadalmi érvényesülés esélye javuljon.- A legfontosabb, hogy a fogyatékkal élőt befogadja a közösség. A befogadást nem a látványos előnyadások jelentik. A tömeg- közlekedési eszközökön való udvariasság, a pénztárnál való előre- engedés és a hasonló gesztusok csak a felszínt jelenük. Valóságos integrációra kell törekedni, ami a foglalkoztatással valósulhat meg - vélekedett dr. Szél Lajos. _______ CS. R. Mik özben számos tagországban a csatlakozást követő első két évben (sőt lehet, hogy tovább is) csak engedéllyel lehet majd munkát vállalni és letelepedni, mindez a nyugdíjasokra nem vonatkozik majd: ők csupán tartózkodási engedélyt kell, hogy kérjenek, ami regisztrációs célú. Igaz, bizonyos feltételeknek meg kell felelni: igazolni kell, hogy a letelepedő rendelkezik olyan összegű rendszeres nyugdíjjal, amiből új tartózkodási helyén is meg tud majd élni, továbbá hogy van teljes betegbiztosítása. Ha ezek megvannak, akkor lényegében automatikus az engedélyezés. A tartózkodási engedély öt évre szól és automatikusan meghosszabbítható. Más a helyzet, ha valaki nyugdíjasként új laídielyén dolgozni is akar. Ilyen esetben — az említett átmeneti időszakban - már azok a feltételek érvényesek, amelyek általában a magyar munkavállalókra vonatkoznak a tagság első éveiben. (E) A nyugdíjasokat nem éri majd semmilyen korlátozás a csatlakozás után a tagországok közötti szabad mozgásban és letelepedésben.
