Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-08 / 157. szám

EURÓPAI UNIÓ 2003. JÚUUS 8., KEDD - 7. OLDAL I HÍRLAP Jön a tőke, megy a tőke A bérfelzárkózás huszonöt évig is eltarthat? A jövő évi minimálbért bruttó mértékben is emelni kell, kö­zelítve az átlagbér 60 százalé­kához — hangsúlyozta Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke egy múlt heti rendez­vényen. A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szö­vetsége programján az euró­pai uniós csatlakozás munka­ügyi vonatkozásaival foglal­koztak. Wittich Tamás szerint a kor­mánynak több lehetősége is van arra, hogy az európai uniós bér- felzárkózást a versenyszférában is elősegítse. „Egy ilyen lehető­ség a minimálbérek emelése, mert ez alulról nyomja felfelé a béreket” - mondta. A szakszer­vezeti vezető szerint csupán a GDP- és a teljesítményjavulást követő bérfelzárkózás akár 25 évig is eltarthat, s még akkor is legfeljebb a közösség legalacso­nyabb keresetű országait érhet­jük utol. Kormányzati közremű­ködéssel, azaz bérfelzárkóztatás­sal mindez lényegesen meggyor­sítható. Ezért az MSZOSZ a bérfelzár­kóztatást szorgalmazza. Ennek során a kormány a minimálbér- emelésen kívül a munkaadók adó- és járulékterheinek csök­kentésével is hozzájárulhat a ma­gasabb keresetemelési ütemhez. „Az sem mellékes, hogy a kor­mány, mint munkaadó, milyen keresetemelést valósít meg a köz­szférában, ennek is hatása van a versenyszféra béreire” - mondta Wittich Tamás. További lehető­ség - mutatott rá az MSZOSZ el­nöke - a keresetemelés elősegí­tésére a kollektív szerződések megkötésének ösztönzése. Fő­ként a középszintű, ágazati kol­lektív szerződésekből kellene többet kötni. Wimmer István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szö­vetségének főtitkára előadásában arra figyelmeztetett, hogy a telje­sítményjavulástól független kere­setemelés komoly gondokat je­lenthet a gazdálkodóknál. Erre példa volt a korábbi évek nagy­arányú minimálbéremelése több szakterületen. A munkaadói ér­dekképviseleti vezető megje­gyezte: számos kedvezőtlen ten­dencia érzékelhető a gazdaság­ban. így például a GDP növeke­dési üteme számottevően csök­kent, s ez a csökkenés még foko­zottabb mértékben igaz az ex­portnövekedés ütemére. „Ma­gyarország már nem mondhatja el azt sem, hogy ideáramlik a tér­ségben a legnagyobb tőkebefek­tetés. A behozott és a kivitt tőke egyenlege idén először negatív szaldót mutatott” — hívta fel a fi­gyelmet Wimmer István. A munkáltatói érdekképviselet ezért számos javaslatot fogalma­zott meg a kormánynak, így pél­dául a társadalombiztosítási ter­hek, az áfa-kulcsok a társasági adó csökkentésére, a beruházá­sok hathatósabb ösztönzésére vonatkozóan. Javaslataik közül több is kedvező fogadtatásra ta­lált a kormánynál, jegyezte meg az érdekképviseleti vezető, imtii Minden eszközön uniós címke Környezet- és egészségvédelemről, biztonságról egy kisvállalkozásban Az új diagnosztikai épületben a korszerű ollós emelő - melybe beépítették a futóműholtjáték-vizsgálót is - kiváltja a szerelőaknát. A modern berendezés a gépjármű le­engedése közben megáll, mielőtt teljesen lesüllyedne, mert figyelmetlenség esetén köny- nyen okozhat sérülést. Újabb indítás után folyamatosan hangjelzéssel utal a veszélyre mindaddig, amíg nyugalmi helyzetbe nem kerül. d-fotós lehoczky péter Az unió egyenlő a szabad mozgástérrel. Ezzel a rövid mondattal nagyon is a lényeg­re tapintanak a kis- és közép- vállalkozások tulajdonosai, vezetői. Akik komolyan gon­dolják a versenyt, a talpon maradást a leendő egységes európai piacon, beruházásai­kat, fejlesztéseiket az EU sza­bályai, követelményrendszere alapján tervezik és valósítják meg. Miként követhető nyo­mon mindez? A kérdésre vá­laszt keresve látogattunk el Békéscsabán egy autójavító szerviz tulajdonos-vezetőjé­hez, Kertész Jánoshoz. Békéscsaba A szerviz a közelmúltban jelen­tős fejlesztéssel gazdagodott. Hó­napokkal ezelőtt, amikor a léte­sítmény már meglévő, ügyfele­ket kiszolgáló blokkjához és au­tójavító műhelyéhez fontos lánc­szemként kapcsolódó diagnosz­tikai épületet tervezték, két fon­tos szempontból indultak ki. Ek­kor dőlt el, hogy az új épületben személy- és legfel­jebb másfél tonnás kisteherautókat fogadnak teljes körű diagnosztikai átvizsgálásra, ennek megfelelő­en tervezték a méreteket, illetve építették ki a tech­nológiát. Fontos volt tehát, hogy a diagnosztika va­lamennyi fázisához megteremtsék a feltételeket, így a környezetvédelmi felülvizsgálatra, s minden olyan területre, mely a közúton fontos, a közleke­dés biztonságára gyakorol hatást (beleértve a len­géscsillapítók, a futómű, a motormű vizsgálatát). S itt érdemes rámutatni a másik lényeges szempont­ra: a fejlesztés az autójavító szerviz technológiai színvonalát emelte oly' mértékben, hogy az megfe­lel minden uniós követelménynek.- A diagnoszükai létesítménybe beépített vala­mennyi eszköz európai uniós címkével ellátott — mutatott rá Kertész János. - Ezek közül elsőként említhető az ollós emelő, amely a hagyományos szerelőaknát váltot­ta ki. Ezt a váltást egyébként az uniós országokban is tá­mogatják, egyebek mellett azért, mert a szerelőaknákban a legnagyobb elővi­gyázatosság ellené­re is leülhetnek az egészségre káros nehéz gázok. Az ol­lós emelővel vi­szont a gépkocsi a munkavégzéshez legkényelme­sebb magasságba helyezhető. Egy másik, ugyan­csak környezetvédelmi szempontból rendkívül lé­nyeges folyamat, hogy a javítás megkezdése előtt a jármű motorterét megtisztítjuk, és az ebből szár­mazó szennyező anyagot egy olajiszapfogó beren­dezéssel összegyűjtjük. Ily' módon szűrt, szeny- nyező anyagoktól mentes folyadék kerül a szenny­vízelvezető rendszerbe. Ezt a követelményt egyéb­ként ma már a hazai szabályok is tartalmazzák. A diagnosztikai tömb építésénél arra is figyel­tek, hogy könnyen tisztítható falfelületekkel, bur- kolókkal lássák el a létesítményt, a tisztíthatóság, a szennyezések megelőzése érdekében. Természe­tesen mindezek közvetlenül avagy közvetetten a szervizben dolgozó alkalmazottak egészségét is védik, ám ezt a kérdéskört Kertész János fontos tudnivalókkal egészíti még ki:- Az épületet úgy alakítottuk ki, hogy a lehető legtöbb természetes fény juthasson be. A helyisé­gek folyamatosan friss levegővel ellátottak. Az ANTSZ előírásai szerint a dolgozók létszáma hatá­rozta meg, milyen tisztálkodó- és kiszolgálóhelyi­ségeket kell kialakítani. Kényes kérdés következik: az, hogy az új, diag­nosztikai épület az európai közösség szabályainak megfeleljen, mennyivel drágította meg a beruhá­zást?- Erre külön nem készült számítás, de a becslé­seim szerint 25-30 százalékkal emelkedtek a be­ruházás költségei, hogy a legújabb követelmé­nyeknek is eleget tehessünk a szolgáltatás beindu­lásával. Nem boldogultunk volna pénzintézeti hi­tel felvétele nélkül, illetve pályázattal is nyertünk támogatást technológiabővítésre a Széchenyi-terv- ből — részletezte a tulajdonos. Újabb kényes kérdés: érzékeltetik-e a leendő szolgáltatások árai­ban a magasabb be­ruházási költsége­ket? — Csak szeret­nénk érzékeltetni... Nekünk a megren­delőink fizetőképes­ségéhez kell alkal­mazkodnunk. A dí­jainkon nem emel­tünk, az új létesít­ményben a beren­dezések használatáért kell majd fizetni. Minden hozzánk fordulónak felhívjuk a figyelmét, hogy teljes bizonyossággal meggyőződhetnek gépkocsi­jaik állapotáról, hiszen a diagnosztikai vizsgálato­kat megnézhetik, így autójuk futóműholtjátékát vagy a lengéscsillapító állapotát - hangsúlyozta a cégvezető. Arra kértük Kertész Jánost, vázolja fel cége fej­lődésirányát, illetve azt, kisvállalkozóként mire lenne szüksége céljai eléréséhez.- Korszerűen felszerelt háttériparként szeret­nénk elérni, hogy szervizünkben a járművek köte­lező hatósági vizsgája is elvégezhető legyen. Ami­re pedig szükségünk lenne, a szabad mozgástér, az adócsökkentés. A fejlesztések jelenleg nem képzelhetők el hitel nélkül, jobban tudnánk vi­szont a kölcsönökkel élni, ha kedvezőbb kamato­zásúak lennének. ______________LÁSZLÓ ERZSÉBET Fo rmálódó szemlélettel Az írásunkban bemutatott diagnosztikai létesít­mény próbaüzemelésre kapott lehetőséget, a használatba vételi engedélyek megszerzésén je­lenleg is dolgoznak. A több egységet magában foglaló szerviz viszont előrevetít egy fejlődési irányt, mely érinti a környezet- és egészségvédel­met, a biztonságos közlekedésre való tudatos tö­rekvést, s még egyet: a szervizben dolgozó, felnö­vekvő generáció szemléletét is formálja. Az EU-oldal a Külügyminisz­térium támogatásává készült. Nézőpont Szabadságot jelent Magyarország 2004 májusá­ban — más ál­lamokkal együtt — belép az Európai Unióba. Állan­dó rovatunk­ban ismert, neves személyiségeket kér­dezünk a témáról. Ezúttal Törőcsik Marit (képünkön) A Nemzet Színészét, számta­lan hazai és külföldi elisme­rés kitüntetettjét kerestük meg kérdéseinkkel.- Nem szoktam hirdetések­ben részt venni, bizonyos dol­gok mellé kiállni, de ezt nagyon odaadóan akartam tudatni az emberekkel: úgy gondolom, minden körülmények között fontos, hogy az Európai Unió­hoz csatlakozzunk - kezdte Törőcsik Mari. - Még akkor is, ha különösen az én generációm­nak kicsit talán nehézségeket fog okozni. De nem látok más alternatívát, mert hová tartoz­zunk, ha nem Európához? Végül is, mindig oda tartoztunk, csaik a körülmények esetleg lekötöttek bennünket, földhöz cövekeltek.- Ha belegondolok, nem hú­zódik közénk a fal, hanem Euró­pához tartozunk a II. világháború után is, beleremegek, hogy akkor milyen szabad életet élhettem volna. Most, függetlenül attól, hogy Európához csatlakozunk, az egész világon a művészeti éle­tekben nagyon erősen diktál a pénz. Ezért egy kicsit nehéz, ugyanakkor a fiatalok előtt min­den nyitva áll! Mi annyit dolgoz­tunk, hogy az én kollégáim közül a korosztályomból nagyon keve­sen beszélünk nyelveket. Én csak magyarul beszélek. Az út nyitva áll, teljesen. Ez szabadságot je­lent majd nekik és olyan örömet, annyira belelátnak a világ min­denfajta művészeti törekvéseibe, hogy semmi nem köti őket gúzs­ba. Ez nagyon jó dolog!- Közel hetvenéves vagyok, túl sokat nekem nem hoz a csat­lakozás, de akkor is, a gondolko­dásomban jó az, hogy szabad vagyok, oda léphetek, ahová akarok és szabad választásaim vannak - fogalmazott Törőcsik Mari. SZŐKE MARGIT Többet ért egy szónál Február 4-én jelent meg először európai uniós oldalunk. A cé­lunk nem lehetett más, mint mi­nél több hasznos tudnivalóval gazdagítani olvasóink ismereteit az uniós csatlakozással kapcso­latban. A teljesség igénye nélkül: helyet kaptak a mezőgazdaság­ban dolgozók számára fontos tudnivalók, az oktatás, a kultúra területén várható változások, a „schengeni hatás”, a fogyasztó- és környezetvédelem, a régiófej­lesztés, a turizmus, mostani ösz- szeállításunkban pedig a nyug­díjak, valamint a kis- és közép- vállalkozások témaköre. Időközben, április 12-én a választópolgárok megerősítet­ték hazánk csatlakozási szán­dékát az európai közösséghez. Reméljük, hasznos hátteret nyújtott uniós sorozatunk a döntéshez, mely ma jelentke­zett utoljára. Köszönjük Olva- sóink figyelmét! m Fogalmak, kérdések, vélemények Jöhetnek a génmanipulált termékek Ősztől a csomagolásokon olvasható a biotechnikai beavatkozások mértéke Az Európai Parlament (EP) a napokban megszavazta a génma­nipulált élelmiszerekre vonatkozó új szabályozást, amely gya­korlatilag véget vet az öt évvel ezelőtt elrendelt moratóriumnak. A képviselők ezzel a tagállamok ál­tal már korábban jóváhagyott ren­delkezésre bólintottak rá, így vár­hatóan ősztől kötelezővé vá­lik az élelmiszerek csomago­lásán feltüntetni, ha azok 0,9 százaléknál több biotechni­kai beavatkozáson átesett al­kotórészt tartalmaznak. Az EU-moratórium azt jelentette, hogy a tagország­ok nem adtak ki új forgal­mazási engedélyt a génma­nipulált termékekre, mire a közelmúltban Washington bejelentette, hogy a kereskedelem mesterséges akadályozása miatt a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) keres jogorvoslatot. Noha az EU elismeri, hogy egyelőre nincs olyan kutatási eredmény, amely szerint a gén­Szigorúbb szabályozás A jövőben a GM (genetikailag módosított) ter­mények előállítóinak külön is tanúsítaniuk kell, hogy termékeik nem károsítják sem a környe­zetet, sem a fogyasztók egészségét. Azok a cégek, melyek GM-termékeket szeretnének előállítani, szigorúbb szabályozás alá esnek: például több adatukat kell nyilvánosságra hozniuk, mint ennek előtte. manipulált élelmiszerek károsak az egészségre, olyan szabályo­zást tartott szükségesnek, amely messzemenően biztosítja a fo- lan. gyasztók szabad döntését. A sza­bályozás a tagországok hatáskö­rébe utalja annak a problémának a megoldását, hogy a génmanipu­lált gabonák ne „fertőzzék meg” például a biogazdaságok földjét. Hírek szerint az Egyesült Álla­mokat nem nyugtatja meg az EU lépése, a címkézést a piacvédelem burkolt for­májának tartja. Az EP zöld képviselői felszólították Ge­orge Bush amerikai elnö­köt, hogy rendelje el ő is a kötelező címkézést, mert közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak 93 százaléka az EU megoldá­sához hasonlót akar, és 52 százalékuk nincs meggyőződve ar­ról, hogy a genetikailag módosított élelmiszer az egészségre ártalmat­(FORRÁSl MAPI GAZDASÁGI |f | JL EUvonal KÜLÜGYMINISZTÉRIUM 06 80 2004 [06 80 38 2004] A Külügyminisztérium EU tájékoztató szolgálata Számolja ki, mennyi támogatást kaphat az EU-tól a csatlakozás után! Lehet-e a pályázatok elkészítéséhez segítséget kapni? Hogyan vállalhatok munkát uniós országokban? Hatással lesz-e az árakra a csatlakozás? Milyen EU-s ösztöndíjakra lehet pályázni? Milyen változással jár az idősek életében a belépés az unióba? Hogyan pályázhatunk mezőgazdasági programokra? A legfrissebb uniós pályázatok. Ha kérdése van, hívja az EU-vonal számát, vagy látogasson el a www.eu2004.hu honlapra.

Next

/
Thumbnails
Contents