Békés Megyei Hírlap, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-29 / 99. szám

16. OLDAL - 2003. ÁPRILIS 29., KEDD M E Z Ő K 0 V Á C S H Á Z A MEGYEI HÍRLAP Egyenként nehezebb boldogulni A közigazgatás reformja mára elkerülhetetlen Az 1990-es önkormányzati törvénnyel egy teljesen diszfunk- cionális, működésképtelen, hatástalan önkormányzati rend­szert hoztunk létre. Kimondtuk az „emberekhez közeli politi­ka” elvét, ám hogy ez mennyire kellett az embereknek, azt az mutatja, hogy a rendszer tovább darabolódik, és évről évre újabb települések szakadnak le. — Az emberekben tehát él a szabadság szükség­lete, mert az önkor­mányzati rendszer - így ahogy van - műkö­désképtelen és áthidal­hatatlan. Ennél erőtelje­sebb érvet arra monda­ni, hogy a kistérségre szükség van, nem na­gyon lehet - állította dr. Ágh Atti­la politológus.- A kistérség megpróbál két óriási problémát egyszerre meg­oldani. Egyrészt megőrizni a te­lepülési önállóságot - az embe­rekhez közeli politikai szinten - ugyanakkor a kistérséget műkö­dőképes egységgé tenni. A kis­térség zászlóshajója a területfej­lesztés. Az IDEA-program a Bel­ügyminisztérium nevé­ben megpróbálja a kis­térségre rávinni az ön- kormányzati és a köz- igazgatási funkciót. A lustérség és a gazdasá­gosság elve azt részesí­tené előnyben, hogy a munkaszervezet egysé­ges egyetlen. Ezt a munkaszervezetet, a Kistérségi Fejlesztési Tanács, illetve az ön­kéntes társulások oldaláról könnyebb integrálni, mint a köz- igazgatási funkciót belevinni. 2004. január 1-jétől a Kistérségi Fejlesztési Társulások, illetve ta­nácsok munkája elindul, és sze­retnénk ezt a folyamatot 2004- ben lezárni. A kistérségi reform nagy része, majdnem egésze, fe­les törvényként végrehajtható. A másik feladat a regionális szint megteremtése. A régió igazi el­lenfele a központi kormány, az ágazatok. A valódi régiók nem a megyéktől veszik el a pénzforrá­sokat, hanem a központi kor­mánytól, és ez vezethet arra, hogy nevezetesen a regionális reform a kompetenciák és a fi­nanszírozás decentralizációját jelentik. Tehát minden miniszté­riumtól el kell venni hatáskört és pénzt, mert csak így lesz regio­nális reform. Elvileg mind a négy parlamenti párt egyetért az euró­pai uniós alkalmazkodással, és hogy komoly intézményrefor­mot hajtsunk végre. Zárógondo­latként kiemelném, hogy az egész programban a kistérség és a nagytérség a legnagyobb szö­vetségesek. A kistérségek meg­alakulása nagy előrelépés, de nem állhatnak meg a lábukon a régiók nélkül - emelte ki Ágh Attila, a közigazgatási reform- program szaktanácsadója. Cél a területi és szervezeti összhang Az új szolgáltató irodák szakmai hátteret biztosítanak A kilencvenes évek eleji rendszerváltás meglehetősen meg­határozó a mai napig úgy az önkormányzatok egészére, mint annak megosztottságára. Az önkormányzatok 1994-től kezdték felismerni, hogy bizonyos feladatokat csak együt­tesen lehet megoldani.- A kormány 2002-es programja a közigazga­tás reformjában a régi­ókra és a kistérségekre helyezte a hangsúlyt. Ez 'azt jelenti, hogy a terü­letfejlesztésnek is gyor­san lépnie kell, és van is lehetőség lépni - fogal­mazott dr. Virágh Ru­dolf, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejleszté­si Hivatal szakmai titkárságveze­tője. ♦ — A Kistérségi Fejlesztési Ta­nács megoldja azt, hogy ennek a szervezetnek a működési terüle­te megváltoztathatatlanul egybe­esik a kistérség szervezetével, melynek valamennyi önkor­mányzat, sőt a gazdasági szerep­lők, a munkavállalói érdekképvi­seletek, civil szerveze­tek is tagjai. A területfej­lesztési intézményrend­szeren belüli koheren­cia (összetartozás), mint a terület és szerve­zeti összhang azt mu­tatja, hogy ez az elkép­zelés a kistérségi terüle­teket és tanácsokat ille­tően jó kezdeményezés. A kistérség egészére vonatkozó területfejlesztési koncepció, a térséget érintő alapvető dönté­sek a kistérségi testületek, a Fej­lesztési Tanácsok keretében szü­letnének meg. Természetesen a kistérségi testületek és tanácsok számára bizonyos belső forrás­átcsoportosításokkal azt is lehe­tővé kell tenni, hogy dönthessen: a térségben zajló fejlesztések kö­zül mit preferál, melyik elképze­lést látja a saját koncepciójába il­leszkedőnek. Szintén lehetősé­get kell adni, hogy más testüle­tek által eldöntendő fejlesztések­hez véleményt adhasson. Egyér­telműen le kell írni a kistérség szintjén és másutt is, hogy kinek van szavazati, tanácskozási vagy konzultációs jogú tagsága. A munkaszervezet megteremtése egybeköthető azzal a kívánalom­mal, hogy különböző szakmai kapacitásokon - melyek kistér­ségi kht.-ba integrálva - olyan szervezetet képezzenek, amely egy szolgáltató irodaként a kis­térségi területfejlesztési tanács­nak is hátteret biztosít és a tele­pülések számára is tud segítsé­get adni. Nem egy megaszer­vezet létrehozásáról van szó, ha­nem egy meglehetősen jó, mene­dzseri szervezetről, amely képes a kistérség szakmai kapacitásait eseti megbízások formájában is igénybe venni - hangsúlyozta a titkárságvezető. A kistérségek az uniós reform alapjai Átlátható program és egységes szerkezetű területfejlesztés kell! dk. Szarvas Arm a A kistérségek számára néhány héttel ezelőtt, Mezőkovácsházán tar­tott szakmai konferen­cia egy állomása volt az országos reformfo­lyamatoknak, melyet követően több fontos lépés történt. A nép­szavazás eredménye tovább gyorsította az esemé­nyeket. Mára a fórumon el­mondottak napi aktualitássá váltak. Ezért a teljesség igénye nélkül, rövid összefoglalót ké­szítettünk az előadáson el­hangzottakból. Amikor közel egy éve elkezd­tük a szervezést, már tudtuk, hogy Magyarország a záró tár­gyalások végén elért nettó befi­zetési helyzetét tartani tudja, azaz a strukturális alapokból, pályázatok útján, több pénzt hí­vunk le az EU-tól, mint amit be­fizetünk. Nincs meg a feltétel- rendszer, főként a struktúra, a képzett humán erőforrás. Az egyeztetéseket a miniszteri kabi­netből dr. Szegvári Pé­ter kormánytanácsadó­val, a Miniszterelnöki Hivatalból dr. Nagy Sándor és dr. Baráth Etele államtitkárral, az FVM-ből dr. Németh Im­re miniszterrel, illetve dr. Lampert Mónika belügyminiszter asz- szonnyal közvetlenül és egyetér­tésük mellett a szakértői appa­rátussal folytattuk le. Később bekapcsolódott a Pénzügymi­nisztérium is. Az egyeztetések folytatódnak a nyolc mintatér­ség társulásainak vezetőivel és az országos szövetség elnökével. A konferencián elhangzottak a struktúra vonatkozásában nem változtak. A kistérségekben ki­alakulnak a Kistérségi Fejleszté­si Tanácsok, ahol a térségben működő képviselői testületek ál­tal létrehozott társulások, egye­sültek kiegészülnek a kamarák, vállalkozók és a civil szféra kép­viselőivel. A jelenleg működő önálló jogi társulások egyszemé­lyes kht.-kat hoztak (hoznak) létre, amelyekben kistérségen­ként 7-7 menedzser végzi a stra­tégiai tervező iroda, a projekt­iroda és a képzési központ (mintatérségeknél) funkci­ókat. Köztük lesz jelenlegi vidékfej­lesztési mene­dzser, a kistérségi megbízott és a falugazdászok egy része. A kis­térségek létrehoz­zák a fejlesztési alapot, mely pályá­zattal kiegészíthető a költségvetésben erre elkülönített alapból. Elkezdődik a mintatér­ségekben a polgármesteri hiva­talok dolgozóinak és a mene­dzsereknek a képzése. Az év vé­géig 150-160 tudományosan megalapozott statisztikai kistér­ség alakul ki. December 31-éig modellezik a mintatérségeken az említett struktúrát. 2004-től a kialakult kistérségek ugyan­ezen modell alapján épülnek A vidék jelene és jövője fel. 2004-től 2005-ig a mintakis­térségek modellezik a közigaz­gatási szervezet változását (IDEA-program). Ekkorra kiala­kítható legalább egy mintaré­gió. A térségi struktúra- váltás és a mezőko­vácsházi konferencia által képviselt célok elérésében nagy sze­repe volt dr. Veress Józsefnek, az MSZP megyei elnökének, az NFT és EU Támo­gatások Hivatalának el­nökhelyettesének, aki szakértői tanácsokkal és közre­működésével segítette a gyakor­lati munka megkezdését. A me­gyének több ilyen hazai és euró­pai uniós kapcsolatokkal bíró szakértő-politikusra lenne szük­sége, hogy a kistérségeink elma­radottsága csökkenjen, és az itt élők életminősége javuljon. ________________Ml »ZARVA» ATTILA ki stérségi fejlesztési tanAcs A Mezőkovácsházára érkezők megkapják belépőjüket a konferenciára ORSZÁGOS SZOVITSÉO ELNÖKE A kistérségi tanácskozásra a meghívást nemcsak én kaptam, hanem a miniszterelnök úr is, aki arra kért, hogy adjam át üd­vözletét, melyet írásban is eljuttat. Álláspontunk szerint na­gyon fontos, hogy Magyarországon is legyen európai szintű összefogás az integrációt, a decentralizációt, a demokráciát és az autonómiát érintő kérdésekben. — A területfejlesztésnek hívott re­gionális politika és a magyarul vi­dékfejlesztésnek hívott rurális fej­lesztési politika az EU-ban két dolgot céloz meg. Az egyik a tér­ségi versenyképesség erősítése, a térségi innováció, a másik a fel­zárkóztatás, a különbségek mér­séklését, enyhítését célzó politi­kai elemek összessége. A kor­mány egy pozitív egyenleget állí­tott elő az EU-csatlakozás kap­csán. A befizetések összege 2006- ig kevesebb lesz, mint amennyit a strukturális alapokból - a regio­nális, a vidékfejlesztési, a szociá­lis, a gazdaságfejlesztési progra­mokra - a kistérségek és a régiók Békés megyéből is számos érdeklődő érkezett a tanácskozásra fejlesztésére kapha­tunk. Csakhogy ez nem garancia, hogy fel is tudjuk használni. Ez nagy kihívás a térségek számára. Hiába készí­tünk nagyszerű nemze­ti fejlesztési tervet, ha az nem valódi partner­ségre épül - fogalma­zott dr. Szegvári Péter kormányta­nácsadó a Miniszterelnöki Kabi­net részéről.- Jelenleg a kistérség csak az önkormányzatok szövetségére épül. Nem tudja megoldani, hogy informálja a magán- és a ci­vil szektort abban, hogy részt ve­gyen a tervezésben, programo­zásban, netán a források előte­remtésében. Az a szerveződés, ami a mezőkovácsházi konferen­cián megjelent, ebből a szem­pontból nagyon hasznos. Az EU- ban látható, hogy az önkormány­zatok közvetlenül nem tudják befolyásolni a döntéseket. Ez azt jelenti, hogy tágabb teret adnak nemcsak a magyarországi, ha­nem az európai érdekérvényesí­tésben is olyan szövetségeknek, mint amilyenről most szó van. Az EU-ban arra is van külön alap (interregionális, közösségi kez­deményezésű), ami egy új politi­kát értékel fel. A nemzeti álla­mok szintjén a határok két olda­lán levő település és tér­ségi önkormányzatok, a térségi szerveződések együttműködését nem lehet tagállami, állami szinten szervezni. Az unió 2000. évi állásfogla­lása, hogy minden kor­mány kötelessége feltéte­leket teremteni és segíte­ni a helyi szintű együttműködé­seket a határ mindkét oldalán. A csatlakozás Magyarország szá­mára kedvező. A regionális és a vidékfejlesztési, valamint a hatá­ron átnyúló politika 10 évvel meggyorsítja a térségek fejleszté­sét. El lehet érni, hogy a vidéken élők 2009-re nem 19 százalékkal, hanem 50 százalékkal gyarapít­sák jövedelmeiket, és 50 év he­lyett 10-15 évre szorítható le a térségi különbségek mérséklése. A miniszterelnök nevében kívá­nok eredményeket, hogy ez az országos szerveződés valóban segíteni tudja a térségi felkészü­lést, majd az ország kapacitásá­nak kiépítését területfejlesztési szempontból. Segítse, amit az IDEA-program kapcsán a kor­mány célul tűzött, hogy moder­nizálni, hatékonyabbá, eredmé­nyesebbé tudja tenni az önkor­mányzati típusú és középszintű kormányzás kérdéseit - emelte ki a kormánytanácsadó. A kormány programjában cé­lul tűzte, hogy felvállalja a vi­dék fejlesztését. Ehhez azon­ban tisztában kell lenni a je­lenlegi helyzetünkkel és a jö­vőbeni lehetőségeinkkel.- Magyarország a de­mográfiai, település- szerkezeti sajátossága miatt 96 százalékban vi­déki térségnek minősül, ahol a népesség három­negyede él. A rurális (fa­lusi) térség adja az or­szág területének kéthar­madát, ami az uniós át­lag 3,5-szerese. A lakosság egyhar- mada falun él, ahol 70 százalék fe­letti az inaktív népesség aránya. Itt a munkanélküliség kétszerese az országos átlagnak és csak a mező- gazdaság nyújt munkalehetőséget- állította dr. Simon József, az FVM helyettes államtitkára.- Az agrártámogatásokat keze­lő uniós intézmények úgy működ­nek, hogy a kitűzött célok végre­hajtását tételesen ellenőrzik. Ez szöges ellentéte a magyar gyakor­latnak, amikor lobbizunk, pénzt osztogatunk és nem előre terve­zünk. Az agráriumot érintő köve­telményeknél sokat emlegetjük az ökoszociális biogazdaságot. Ma a vidéket nemcsak a mezőgazdasági termelés színtereként veszik szá­mításba, hanem egyre értékesebb a biológiai és társadalmi élettér. Felértékelődött a vidéki kulturális környezet, a helyi közösségek sze­repe. A vidéki ember nélkül a cé­lok, elképzelések nem valósíthatók meg. Gátat kell vetni az elvándor­lásnak, az elöregedésnek, és gon­doskodni kell arról, hogy az új generációk képvise­lői is vállalhassák a vidéki életteret. A földhasználat­ban értékfenntartó gazdál­kodásra kell törekedni. Mit jelent ez? Egészséges, szermaradványtól mentes, az élővilágot és tájat tiszte­letben tartó, fenntartani képes gazdálkodási gyakorlatot. Ám nemcsak az élővilágot kell fenntartani, hanem azt a kulturális örökséget és közösséget, akik ezt a munkát végzik. Az EU-nak csök­kenteni kell a közvetlen kifizetése­ket az agráriumban. Ez azt mutat­ja, hogy a mezőgazdaság, a föld- használókkal szembeni elvárások alapvetően változnak. Mivel a tá­mogatási, a javadalmazási rend­szert is változtatni kell, így nincs más, mint a vidékfejlesztési kifize­tések növelése. Üdvözlöm az FVM részéről azt a kezdeményezést, hogy a területfejlesztési, az önkor­mányzati szakembereket, a mene­dzsereket próbáljuk egy kistérségi ügynökségként (kht.) megszervez­ni, és hogy lépjünk tovább az euró­pai együttműködés szintjén. Az oldalpár a Mezőkovácsházi Önkormányzat támogatásával és hirdetőpartnereink közreműködésével készült. Szerkesztette: Halasi Mária. Fotó: Kovács Erzsébet. Hirdetési tanácsadó: Kmetykóné Molnár Márta

Next

/
Thumbnails
Contents