Békés Megyei Hírlap, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-15 / 88. szám
I 2003. Április 15., kedd OKTATÁS 3. OLDAL Erősebb nyelvoktatás az iskolában Nyelvtanulás éve 2003 szeptemberétől nak, hogy az EU-csatlakozás után több idegen nyelvű tanár taníthasson hazánkban. Fontosnak tartom, hogy bizonyos órákat idegen nyelven tartsanak majd az iskolákban. Ez akár a kontrollja is lehetne az iskolai nyelv- oktatásnak. Felmérhető lenne, hogy a gyerekek mennyire tudják használni a nyelvet, mennyire képesek teljesen hétköznapi dolgokról idegen nyelven beszélni, ki tudják-e fejezni magukat, vagy éppen értik-e az előadókat.- A nyelvtanárok gyakran nyelviskoláknál dolgoznak magasabb fizetésért. Miként lehet ezen változtatni?- Már a kormányváltás után bekövetkezett pedagógusbér-emelés segített ezen. A nulladik évfolyam bevezetése után remélhetőleg szűkülni fog a magániskolák piaca is. Ha a diák megkapja az iskolában a megfelelő nyelvi képzést, nem lesz szüksége arra, hogy nyelviskolában vegyen pluszórákat, és a szülők súlyos tízezreket fizessenek a gyerek taníttatásáért. A minőségi nyelvoktatás az iskolában tartja majd a tanulni vágyókat, és így a tanárok egy része várhatóan visszakerülhet a közoktatásba. STEINER KATA így látja a nyelvtanár A nyelvtanárok többsége szerint heti 6-8 árára lenne szükség a leginkább tanult Idegen nyelvből. ón szerint egy átlagos máknak neti hány órát kellere tanulnia ahnoz, fogy 5 éven beiül középfokú nyelvvizsgát szerezzen egy olyan nyelvből, amit még nem tanult? Vélemények a nyelvtanulásról OM mmM teziítitánz*. A nyelvtanulással kapcsolatos állítások mérleg-indexe. Diákok Szülök (+ 100, ha mindenki teljesen egyetért, -100, ha senki nem ért egyet.) 8.0. 11.0. az iskolákban inkább csak: egy nyelvet kellene tanítani nagy óraszámban, mint többet ugyanannyi órában. +22 +17 +36 Aki nem beszel legalább egy világnyelvet, az műveletlennek, analfabétának számít a XXI. században +11 +19-28 az iskolákban azért nenéz nyelvet tanulni, mert a nyelvkönyve« unalmasak, semmi i özük az eleihez 4-16-31 Egy magyarnak sokkal nehezebb megtanulnia egy idegen nyelvet, mmt egy németnek vagy egy hollandnak. ■32-28 ■34 Egy nyelvet csuk kuionóiakofi vagy inagáfitdndftóüenet tisztességesen megtanulni, az iskolákban nem. 44 .-3-6 Manapság csak angolul érdemes tanulni, niás nyelvek tanuiasa luxus-69-76-71 mkemgCer&wi 2003. így7 látja a nyelvtanár Ezzel szemben a rspzívuxúxok SS százaiéi« úgy vélekedett, hogy az átlag diák legfeljebb lictí 6 órát fordít nyefotanulásra. Öt hányéét-fosifontak<rj«f tiarttdáam azÖnáSacrcs oiáig»? 3-4 6ra ?+ Óra Szubjektív nyelvteszt, 11. évfolyam A 11. osxfályosok »«lagosct«. hísti 6,4 órás fordítanak nyelvfcauuH**»., bdleérftr*: ax iskutai és a kiiInnórákat la. Átlagosan 2,3 óra jut az otthoni riyrivtarmlásra. A diákok 15%-a tudta Lefordítani mindegyik mondatot. Le toctnátí-a fontítani zzükeé a monclatoUat Héra az kfogen asvilyit&n a tegj&übaa tudsz? OM Defektest kaptunk, meg tudják javítani a gt^riít? E &y csoporttal vagyok itt, de eltévedtem Inkább narancslét kérnék, ha van. El ne felejts felhívni, am int m egérkezel Budapestre. Nincs hova mennem . Kérek egy pohár '/izet. 0% 20% 40% 60% 80% «fetNft** | tez nekem bonyolult □ nem szó saerlnt mfe t't^o'm'fiorÍEÍfté'rt'' £.2T erii . évföffzm'fto& megkéi&exé&st. Markéi) FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Magyar Bálint miniszter Az Oktatási Minisztérium (OM) a 2003-2004. tanévet a nyelvtanulás évének nyilvánította. Ennek keretében hirdette meg a Világ nyelv Programot a hatékonyabb iskolai nyelvoktatásért. A program egyik eleme, hogy jövő szeptembertől a 8. osztály után a középiskolákban lehetőség nyílna a nulladik évfolyam bevezetésére. A pluszévben a diákok tanóráinak minimum a 40 százaléka nyelvóra. Az OM támogatja a nyelvszakos tanárjelöltek magasabb szintű nyelvi és módszertani felkészítését is, illetve a 2005-ben változó érettségi rendszer is az iskolai nyelvtanulást erősíti. A programról nyilatkozott lapunknak Magyar Bálint miniszter.- A magyar nyelvoktatásban minőségi változásra van szükség. Milyen intézkedésekkel érhető ez el?- A minőséghez idő kell. A Világnyelv Program célja az, hogy időt teremtsünk a diákoknak a nyelvtanulásra. Ma Magyarországon nagyon elnyúj- tottan és elaprózottam tanulnak nyelvet a gyerekek tizenkét éven át, heti két- három órában, mégsem szereznek használható nyelvtudást. Az össz- óraszám elvileg elegendő kellene hogy legyen, az időbeosztás azonban nem megfelelő. Gyakran túl korán kezdődik a nyelvoktatás, rossz módszerekkel. Az elsős, másodikos gyereknek nem nyelvtant, helyesírást kell tanulnia, elég, ha verseket, mondókákat szaval, játékosan tanul. Később, amikor valóban intenzívvé válhatna a nyelvtanulás, egyszerűen nincs idejük rá, mert a többi tárgy leterheli őket. A nulladik évfolyam bevezetésének célja tehát az, hogy időt teremtsen, és a nyelvtanulásra koncentráljon a fogékony korban. Ha a gyerekek a tanítási idő 40 százalékában tanulnak egy nyelvet, sokkal nagyobb esélyük van arra, hogy el is sajátítják azt. Magyarországon a felnőttek nyolcvan százaléka nem beszél egy idegen nyelvet sem, ez a szám az Európai Unióban átlagosan 53 százalék. Mindenképp javítanunk kell ezen az arányon, mert némák leszünk az új világban, ha nem beszélünk idegen nyelveket.- Hogyan készítik fel a tanárokat a magasabb elvárásokra?- A Világ-nyelv Program része a pedagógusok képzése is. Célja a többi között a mentorképzés, a tanítási gyakorlat minőségi és mennyiségi javítása, valamint a nyelvszakos hallgatók nagyobb arányban maradjanak a tanári pályán. Jó lenne, ha a leendő nyelvtanárok bizonyos időt eltölthetnének az adott nyelvterületen, így fejlesztve tudásukat.- Gyakran éri az a vád a magyar- országi nyelvoktatást, hogy nem elég nyelvcentrikus, a gyerekek nem tudják valójában használni a nyelvet, hiába van nyelvvizsgájuk. Mi lehet erre a megoldás? Tervezik idegen nyelvű tanárok bevonását a képzésbe?- Meg kell teremteni a lehetőségét anA magyar felnőtt lakosság 80 százaléka „néma”- A népszámlálás adatai szerint a magyar felnőtt lakosság 19.2 százaléka képes idegen nyelven másokat megérteni s magát másokkal megértetni. (KSH, 2001.)- Az Európai Unióban az idegen nyelvet ismerők ~'ínya 53 százalék.- A fiatalok között alig valamivel jobb a helyzet. A 15 éven felüli magyar népesség egynegyede beszéli valamennyire az öt leggyakoribb nyugati nyelv (angol, német, francia, olasz, spanyol) **’ egyikét. r - A felnőttek 14 százaléka tud legalább alapfokon angolul, 13 százaléka németül. r - A 15 éven felüli magyarok idegennyelv-tudása az Európai Unióhoz csatlakozó országok közül is a legalacsonyabb.
