Békés Megyei Hírlap, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-07 / 32. szám
6. OLDAL - 2003. FEBRUÁR 7., PÉNTEK INTERJÚ Ezüstgyűrű és elnöki elismerés Pál Miklósné több mint három évtizede népművelő — A közösségi művelődés az a műfaj, amit nem lehet mással helyettesíteni — állítja Pál Miklósné népművelő, a Békés Megyei Művelődési Központ igazgatóhelyettese (képünkön). Szavait érdemes megfontolni. Annál is inkább, mert a tegnapi budapesti ünnepségen ő vehette át azt az ezüstgyűrűt, amelyet a kiemelkedő munka díjazásaként ítél oda minden évben a Megyei Művelődési Intézmények és Regionális Kulturális Szerveződések Országos Szövetsége. Pál Miklósnénak ma is „jelenése van”: a megyei önkormányzat elnökének, Varga Zoltánnak az elismerésében részesül a megyegyűlésen. Ok tehát duplán is volt arra, hogy beszélgessünk vele. Békéscsaba- Miképpen került a népművelő szakmába? — Úgy indult a pályafutásom, mint egy mesében: ide jöttem férjhez Békéscsabára, a párom itt dolgozott a megyei művelődési központban és életem első munkahelyeként én is ide csöppentem, ez a 34. évem, amit itt töltök az intézményben. Ez alatt az idő alatt a közművelődésnek szinte minden területén tevékenykedtem, de igazából három-négy olyan dolog van, amire nagyon büszke vagyok. Az egyik ilyen, hogy a 70-es években részese voltam a körzetközpontok létrehozásának, így próbáltuk meg az egyes körzetek köz- művelődési feladatait átfogni. Ez tulajdonképpen előhírnöke volt a mostani kistérségi modellnek. Bázisintézmények is léteztek, s most újból elindult egy üyen szerkezeti átalakulás. A lényege: az lásson el módszertani feladatot, aki azt a tevékenységet, aminek a bázisa, ragyogóan végzi, akár az egész régióban... A 70-es évek második felében szinte az elsők között kezdeményeztük a település- és térség- fejlesztő munkát, a békés-bihari kistérségben a legnagyobb társadalmi problémákra tudtunk rámutatni. Már a 80-as években bekapcsolódtam a művelődési házak korszerűsítési programjába, műegyetemisták és más építészek segítségével a megyében mintegy 10- 12 ilyen intézmény újult meg teljesen. Fontosnak tartom még, hogy a rendszerváltás után közreműködtem a kézműves szakiskola beindításában, ahol az egész dél-alföldi régióban egyedülálló módon zajlik a felnőttoktatás is.- Emellett a Békés Megyei Nép- művészeti Egyesületet is ön fogja össze...- Hálás vagyok a sorsnak, hogy erre a területre kerültem, s bár én konkrétan hímezni vagy faragni nem tudok, de a menedzselést felvállaltam. Olyan közösségre találtam, amelynek tagjai legutóbb például megkapták a Csokonai-díjat. A megyében nagyon gazdag a tárgyalkotó népművészet, s mindezt sikerült olyan magas szintre hozni, hogy most Békés megyét, mint népművészeti nagyhatalmat tartják számon az országban.- Térjünk át az intézményükre! Megyei művelődési központ nem sok helyen van már az országban, ráadásul ekkora épületben, mint az önöké, ahonnan nemrégiben a kisgazdák is kiköltöztek. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy közeleg európai uniós csatlakozásunk. Mit gondol, a majdani régiókban milyen szerepük lesz?- A megyei önkormányzatoknak mindenhol kötelező fenntartaniuk egy megyei közművelődési szolgáltató és tanácsadó feladatkört, tehát csak az elnevezésben van különbség az ország egyes részei között. Úgy gondolom, hogy a közművelődésben sok minden megváltozott, de az nem, hogy soha nem a népművelők találták ki, mi legyen, hanem mindig az emberek igényei szerint szolgáltunk. A rendszerváltás után, amikor több egyesület és alapítvány létrejött, sok szervezettel kerültünk kapcsolatba. A Luther utcai épületünk jelenleg 13 bejegyzett civil szervezetnek is a székháza, velük együtt szervezzük a tevékenységünk jelentős részét, így mondhatom, hogy ez az épület nem nagy... Hogy a regionális átalakulás után szükség lesz-e megyei művelődési központra, vagy sem, nem tudom, de nehezen képzelem el, hogy ne tartsunk olyan összejöveteleket, melyeken az emberek találkozhatnak egymással. A közösségi művelődés ugyanis éppen az a műfaj, amit nem lehet mással helyettesíteni. Nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy a bucsai népművészek Szegedre vagy Kecskemétre menjenek, és ott találkozzanak a kollégáikkal. Tehát, ha nem is rétegesen, de szükség lesz ilyen intézményre, mert a Dél-Alföldnek van egy sajátos hangulati identitása, de amíg átalakul a megyei identitástudat erre, ahhoz idő kell. Hiba lenne, ha egy tollvonással eltörölnék a megyei művelődési intézményeket, mert óriási űrt hagynának maguk után. Hadd tegyem hozzá, hogy hazánk művelődéstörténetében többször volt már ilyesmire példa.- Az unióban miképpen épül fel a népművelés rendszere?- Nincs általános séma, ahol én jártam — Dániában, Hollandiában, Finnországban, Franciaországban — jellemzően van egy népfőiskolái hálózat, amely alapvetően felnőttoktatással foglalkozó intézményrendszer. Ezek a szakképesítést nem nyújtó, nálunk amúgy rendkívül háttérbe szorított képzéseket is felvállalják. Emellett vannak önkormányzati művelődési házak, amelyek - például Dániában, Franciaországban — a kultúraközvetítés mellett szociális feladatokat is ellátnak, s civil szervezeteknek is helyet biztosítanak. Csak kitérőként: akkor, amikor hazánkban most nagyon sok önkormányzat vállalkozásba, vagy kht.-ba adja a művelődési házát, én mindig fortyogok amiatt, mert nálunk még nem indult el az a folyamat, hogy az egyesületek szövetsége működtesse azt. Meggyőződésem, hogy ez lenne a lehető legjobb modell, ha már egyszer nem lehet önkormányzati intézmény. Ugyanakkor egyelőre még mindig nem érzem azt, hogy az ön- kormányzati támogatásokat a kultúra képes mellőzni.- Mire gondol a két elismerés átvételekor? — Nem is tudom... Végigpereg előttem az elmúlt 34 év, amely alatt eredményeket és kudarcokat egyaránt átéltem, mert természetesen volt az utóbbiakból is bőségesen. Emellett azt hiszem, hogy gondolok a családomra, akik nélkül mindezt nem tudtam volna elérni, s azokra az emberekre, akikkel bármilyen szinten kapcsolatban voltam, mert tény, hogy az ő segítségük nélkül sem tudtam volna ezt megvalósítani. POCSAJI RICHARD Névjegy Pál Miklósné 1950. december 26-án született Verpeléten. Középiskolai tanulmányait Egerben végezte, majd Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen diplomázott népművelő szakon. 1969-ben ment férjhez, s még ebben az esztendőben munkába állt a Békés Megyei Művelődési Központban, 1981 óta az intézmény igazgatóhelyettese. Több esztendeje a Békés Megyei Népművészeti Egyesület elnöke. Férje, Pál Miklós a békéscsabai polgár- mesteri hivatal közművelődési szakfőtanácsosa. Két felnőtt gyermekük van: Ildikó fejlesztő pedagógus, míg Géza testnevelés-sportszervező szakember. Pál Miklósné három unoka boldog nagymamája. Idén is forráshiány Farsang, Nagykamarás A nagykamarási általános iskolában február 8-án 15 órától a szülői munkaközösség Ipacs Károlyné vezetésével és az ÁMK dolgozóinak összefogásával farsangi mulatságot szerveznek a tanulóknak. A nagy hagyományú karneváli felvonulást jelmezes bemutató követi, melyet korcsoportonként díjaznak. A gyerekeknek farsangi fánk táncgála és torta készül, majd tinidiszkó és tombola szórakoztatja a résztvevőket. Másnap, szintén 15 órától a művelődési házba várják az érdeklődőket, ahol Antali Zoltán tánctanár tanítványai ünnepi keretek között tesznek tanúbizonyságot az órákon elsajátított tánclépéseikröl. A program háziasszonya Sásné Balda Dorottya igazgatónő. A látványos bemutatót Nagy Sándomé képviselő nyitja meg. (L| Kertészsziget Az önkormányzat idei költségvetésének megtárgyalása és elfogadása volt a legfontosabb témája a kertészszigeti képviselő-testület napokban tartott ülésének. A végleges költségvetést 88 millió 852 ezer forint bevételi és kiadási főösszeggel — amelyből 16 millió 498 ezer forint a forráshiány — fogadták el a község vezetői. — Fejlesztésre 6 millió 747 ezer forintot terveztünk. Ebből önerőt biztosítunk a kisbusz kicseréléséhez, a Béke vagy a Lenin utcában utat építünk, az iskolának fénymásolót vásárolunk, folytatjuk a járdafelújítást, s a további összeget pályázati önerőre fordítjuk - mondta Kláricz Jánosné polgármester. _______________________ül Fe jlesztik a közvilágítást Nem változott az iparűzési adó mértéke A költségvetési rendelet előkészítése során a legnagyobb kérdést az jelentette, hogy a köztisztviselői, illetve a közalkalmazotti béremelés többletkiadásait hogyan tudják finanszírozni — a felvetés a nagyszénási képviselő-testület február 3-ai ülésén hangzott el, melyen a képviselők a település idei gazdálkodási lehetőségeit vitatták meg. Nagyszénás * li 12 Nagyszénás idén 552 millió 728 ezer forintból gazdálkodhat. A falu költségvetését a legutóbbi testületi ülésen fogadták el a képviselők.- Széles körben megismertettük a költségvetés tervezetét, tárgyaltak róla a bizottságaink és a falugyűlésen a lakosságot is tájékoztattuk az idei lehetőségekről — mondta az ülésen Czeglédi Mihály, Nagyszénás polgármestere. A képviselők nem kívántak további terheket rakni a helybéliek vállára. Nem változtattak az iparűzési adó mértékén, a helyi gépjárműadó esetében a minimumdíjat alkalmazzák. Az idei fejlesztési terveket a rendelkezésre álló pénzeszközök alapján határozták meg. A temetőben urnafalat építenek. A település 1,2 kilométer hosszúságú járdával gyarapszik az elképzelések szerint. Fejlesztik a közvilágítást, a polgármesteri hivatal titkárságát pedig új íróasztalrendszerrel látják el. Az iskolához mobilgarázst telepítenek. A felújítások között kátyúzás szerepel. Tervezik a buszforduló épületének felújítását, a bölcsődében pedig álmennyezet kialakítását. A társadalmi szervezeteket is támogatja az önkormányzat, erre a költségvetésben 5,8 millió forintot különítettek el, a legnagyobb támogatásban - 4,1 millió forint — a sportkör részesül. Az ülésen felvetették, a katolikus és az evangélikus templom belső felújítási munkálataihoz nyújtson 70-70 ezer forintot az önkormányzat, de a javaslat nem kapta meg a kellő többséget. K. E. Idén kevesebb jut fejlesztésekre A pályázati önerőt akár hitelből is biztosítják Elkészült Ecsegfalva idei költségvetése. A község vezetői a napokban tartott képviselő-testületi ülésen 215 millió 381 ezer forint bevételi és kiadási főösszeggel fogadták el a végleges költség- vetést. Ecsegfalva Az ecsegfalvi önkormányzat az idén is azon kevés körös-sárréti önkormányzatok közé tartozik, amelyek nem forráshiányosak. A kötelező béremelésekből adódó többletkiadásokra viszont további 3 millió 498 ezer forintot igényel a település.- A jelenlegi állapot szerint 12 millió forintot fordíthatunk idén fejlesztésekre. Ez a korábbi évek eredményeihez viszonyítva nagyon kevésnek tűnik. Ráadásul ebből az összegből az áthúzódó beruházásokat is ki kell fizetnünk — fogalmazott dr. Szoboszlai Árpád polgár- mester. A településvezető elmondta azt is: bár még nem ismertek a 2003. évre vonatkozó pályázati lehetőségek, az önkormányzat mindent elkövet annak érdekében, hogy a lehető legtöbb pályázati támogatás érkezzen Ecsegfavára. Ezért a képviselő- testület úgy döntött, hogy pályázati önerő hiánya miatt egyetlen lehetőségtől sem eshet el a község. Az önerőt akár hitelből is biztosítja az önkormányzat. Ha a helyzet úgy hozza, pályázati önerő céljából 5— 10 millió forint közötti összegben hitelt vehet fel az önkormányzat. ____ M.B. Az alkotás öröme A gyomaendrődi Kossuth úti óvoda a szépre, a jóra, az alkotás örömére fogékony gyermekeket szeretne nevelni. Ehhez hívták segítségül az amatőr helyi alkotókat, festőket, fafaragókat, szobrászokat, akik immár rendszeresen bemutatkoznak az intézmény ovi-galériájában. A galériát az óvoda folyosóján rendezték be azzal a céllal, hogy a gyermekek mindennapi tevékenységük közben is rácsodálkozhassanak a képekre, a formákra, a színekre. Újdonság, hogy ezúttal a gyermekek hozzátartozóinak legkedvesebb kézimunkáiból gyűjtöttek össze egy kiállításra valót. A tárlat április végéig 8-tól 17 óráig látogatható. _______________________ül A Bartók Vonósnégyes koncertje A Filharmónia Kht. bérleti hangversenysorozatában február 10-én, hétfőn este fél nyolctól a Bartók Vonósnégyes ad hangversenyt Békéscsabán, a Jókai színházban. Békéscsaba A világhírű Bartók Vonósnégyes az idén ünnepli negyven- ötödik születésnapját, békéscsabai vendégszereplésük a jeles évforduló tükrében többszörös ünnep. Komlós Pétert, Hargitai Gézát, Németh Gézát és Mező Lászlót kétszer tüntették ki Kossuth-díjjal (1970,1997), az UNESCO- (1981) és a Bartók-Pásztory-díjat (1986) is átvehették. A kvartett Komlós Péter kezdeményezésére alakult 1957- ben, a magyar vonósnégyesek művészeti örökségét ápolják, örökítik tovább, négy és fél évtized alatt több mint 3500 hangversenyt adtak a nagyvilág koncerttermeiben, nemzetközi fesztiválokon. A teljes klasszikus és romantikus vonósnégyes-irodalom, a műfaj legjelentősebb XX. századi mestereinek remekművei megtalálhatóak repertoárjukon. Az együttes jubileumát különleges koncertsorozattal ünnepli hat hónapon át, előadják az összes Beethoven-vonósné- gyest, és megjelent legújabb Mozart-lemezük. Békéscsabai műsoruk: Mozart B-dúr (Jagd) vonósnégyes, K. 458., Respighi II tramonto (Naplemente) és Debussy g-moll vonósnégyes, op. 10. Közreműködik Iván Ildikó. __________________________________________151 Ne gyvenöt éves a Bartók Vonósnégyes. Balról jobbra: Hargitai Géza, Németh Géza, Mező László és Komlós Péter Új városüzemeltetési kft. Mezőkovácsháza képviselői legutóbbi ülésükön jóváhagyták azt a kezdeményezést, mely — az önkormányzat ésszerűbb vagyongazdálkodása érdekében — új városüzemeltetési kft. létrehozását célozza. M EZÖKOVÁCSHÁZA — A leendő városüzemeltetési kft. fő profilja a vagyonkezelés, valamint az intézmények dologi működéséhez kapcsolódó tevékenység. A későbbiekben a törvény és az igények alapján mintegy 70-féle tevékenységi körrel bővíthető a társaság feladata. Az induló vagyon 3 millió forint, mely a működés során dologi kiadásra elkölthető- tájékoztatta a testület tagjait dr. Szarvas Attila polgár- mester. A képviselők aggálya volt, hogy az új kft. a régi „Gamesz”-hez hasonlóan megnehezítheti a költségvetési intézmények munkáját és folyamatos működését. A polgármester szerint erről semmiképpen nem lehet szó, mert a kft. önálló gazdasági egységként funkcionál. Az intézmények továbbra is maguk intézik a pénzügyi gazdálkodásukat. A testület végül igent mondott a társaság megalapítására, melynek időpontja február 1-je, és székhelye várhatóan a jelenlegi zeneiskola mögötti volt szolgálati lakás és épület lesz. H. M.
