Békés Megyei Hírlap, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-06 / 4. szám

4. OLDAL - 2003. JANUÁR 6., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP A fák, virágok éve A mezőkovácsházi városvé­dők köre a közelmúltban tartotta évzáró ülését a vá­rosházán, ahol a település és vonzáskörzetének fásítási lehetőségei és a város virágo- sításának elképzelései sze­repeltek napirenden. Mezökovácsháza- A mezőkovácsházi városvédő kör példaértékű munkát végez, hisz az elmúlt évek során min­den alkalmat megragadott, hogy a település épített és ter­mészeti értékeit megvédje, to­vábbfejlessze és szépítse kör­nyezetét. A tevékenységük kü­lön érdeme, hogy széles össze­fogás mutatkozik az általános iskolások és a Hunyadi János Gimnázium környezetvédelmi szakkörének munkájában.is - emelte ki köszöntőjében Szelekovszky László megyei ve­zető-főtanácsos, aki ezt követő­en az országos fásítási és erdő­sítési programhoz kapcsolódó megyei és helyi elképzelésekről szólt. Mivel az önkormányzat dön­tése szerint 2003-at a város virá- gosításának éveként határozták meg, így Janiga István, a város- fejlesztési bizottság elnöke az intézmények környékén és a la­kókörnyezetekben végzendő feladatokról adott tájékoztatást. Végül Csepreghy Elemér, a kör elnöke, majd Bálint Ferenc tit­kár az aktuális feladatokat és a város környezetvédelmi prog­ramját ismertették meg a részt­vevőkkel. H. M. Hagyományőrzés A nagybánhegyesi szlovák kisebbségi önkormányzat is­mételt megalakulásával foly­tatni kívánja a korábbi évek­ben megkezdett hagyomá­nyokat. ____N AGYBAN H EG YES így továbbra is rendszeresen részt vesznek az országos, a me­gyei és a települési kisebbségek által szervezett kulturális prog­ramokon, rendezvényeken, másrészt hagyományőrző kap­csolatot tartanak a civil szerve­zetekkel. Legutóbb például a Bé­kés megyei kisebbségek napján vettek részt 40 tagú csoportjuk­kal, ahol a nagybánhegyesi álta­lános iskolások szlovák nyelvű műsort mutattak be. Az alsó ta­gozatosok mesejátékkal, míg a felsősök szép versekkel készül­tek a fellépésre. A találkozón lengyel, román, cigány, szerb és szlovák etnikumhoz tartozó ki­sebbségek vettek részt, amelyek mindegyike egy-egy műsort adott elő nagy sikerrel. _________________________1U Él etszerűbb, mint a Bridget Jones Férfi-nő kapcsolatról szól az új kétszereplős stúdiódarab Örök témáról: a férfi-nő kapcsolatról szól a Jó­kai színház keddi ősbemutatója, a Liselotte és a május. Érdekes ötletet talált ki a darab szer­zője és egyben rendezője, Pozsgai Zsolt. A ma­gányos Liselotte (Kovács Edit) lakásába érkező mind a hét férfi megformálását egyetlen szí­nészre, Karczag Ferencre bízta. Békéscsaba- Egy osztrák színész ismerősöm fejéből pattant ki a Liselotte és a május alapötlete: miért ne hal­hatna meg egy színész akár hatszor-hétszer is ugyanabban a darabban - kezdte Pozsgai Zsolt. - Ezek után két színészre írtam meg a férfi-nő kapcsolatról és a társkereséséről szóló darabo­mat. A harmincas évei végén járó, boldogságra vágyó Liselotte-ot Kovács Edit játssza a békés­csabai ősbemutatón, a hét férfit pedig egytől- egyig Karczag Ferenc. Tavaly májusban ugyan­ezzel a szereposztással már bemutattuk a dara­bot Norvégiában, az oslói magyarok baráti társa­sága előtt, sőt Karczag Ferenc is feldolgozta egy vizsgaelőadás keretén belül a színiiskolás osztá­lyával, de a szélesebb közönség most láthatja először - tudtuk meg Pozsgai Zsolttól.- Nagy népszerűségnek ör­vend mostanában a szingli iro­dalom, én magam is láttam a Bridget Jones naplóját, ám nem értettem, miért nem képes két, fantasztikusan jó pasi közül eg­gyel sem összejönni egy fiatal, csinos nő - fejtette ki Kovács Edit. - A Liselotte és a május ezzel szemben sokkal életsze­rűbb: érettebbek a szerepek, az idő múlásával még fejlődni is képesek, a vágyaikat azonban még így sem tudják elérni.- Igazi jutalomjáték nekünk a Liselotte és a május - avatott be a színészi munka rejtelmeibe Karczag Ferenc. - Én például hét férfi karaktert formálhatok meg egyetlen előadás alatt. Igazi színészi kihívás ez, ugyanakkor megterhelő munka is egyben: nem fulladhatok ki idő előtt. Minden figura kibontására keve­sebb, mint húsz percem van. Pozsgai Zsolt bevallotta azt is, nehéz próbaidőszak áll mögöt­tük, hiszen a férfi-nő viszony boncolgatása közben számtalan „építő jellegű” konfliktuson es­tek keresztül alkotótársaival. Az eredményt január 7-étől, a Jókai színház stúdiójában mérhetjük le. . Mind a hét kapcsolat biztatóan kezdődik, ám egy férfi sem marad életben a nő mellett. Fel­vételünkön Kovács Edit és Karczag Ferenc d^otói veress erzsi __________Megkérdeztük olvasóinkat__________ Az idegen feliratok magyarosításáról Zsilák János, medgyesbodzá- si cipész: — Engem nem zavar kü­lönösebben az üzletek idegen elnevezése, hisz itt, vidéken ritkábban találkozunk ezzel. Mégis jónak tartom, hogy az életbe lépő nyelvtörvény értel­mében magyarul kell kiírni az üzletek nevét. A fiatalokat kivé­ve, sok felnőtt nem tanult idegen nyelven, így nem érti meg a kül­földi feliratokat. Az éttermek és kereskedések esetén minden­képp hasznos a magyar megfele­lő, különösen a városokban, ahol sok üzlet van. Szerintem az unió­ban ez elvárás is lesz. Emellett az árucikkek esetén is nagyon fon­tos, hogy tudjuk mit vásárolunk. Vízvári Zoltán­ná, medgyesbod- zási orvos­asszisztens: — Helyeslem és nagyon jónak tartom a törvény bevezetését, hogy mindenhol magyar nyelven írják ki az üzletek nevét. Annyi fantázianév és kül­földi elnevezés szerepel manap­ság, hogy ember legyen a talpán, | aki kiigazodik rajta. A fiataloknak j könnyebb megérteni, de az idő­sebb korosztály nem tanult más nyelveket, ezért nehéz az idegen feliratokban való eligazodás. Nem baj, ha megtartja egy üzlet az ere­deti nevét, ám mellette a magyar utalás legyen tájékoztató jellegű. Különösen nagyvárosokban fon- | tos mindez, ahol sok hasonló ke- j reskedelmi bolt, étterem és szol­gáltató cég működik. Czene Béla, medgyesbodzá- si rokkantnyug­díjas:- Szerencsére kis községünk­ben nem gond megtalálni a bol­tot vagy a büfét, ám, ha városba megy az ember, ott sokszor úgy érzi, mintha külföldön járna. Nagyon helyeslem a kormány döntését, hogy mindenhol tüntes­sék fel a magyar feliratokat, hiszen magyarok vagyunk, és nem tudhat mindenki angolul vagy más egyéb nyelven. Az idegen felirat megté­vesztő lehet, ezért fontos, hogy az egyszerű ember is megértse. Legyen a felirat mindenhol magyar és érthe­tő. Ezt kötelezővé tenném a külföldi árucikkek esetén is, mert hiába a szép csomagolás, ha nem tudjuk, hogy mit veszünk meg. Varga Gábomé, medgyesbodzá- si pedagógus:- Magyarok vagyunk és Ma­gyarországon élünk. Szerin­tem okos elhatá­rozás volt, hogy törvényileg előírják az üzletek ma­gyar nyelven történő megnevezé­sét. Az unióba tartunk ugyan, ahol sok külföldi országgal állunk majd kapcsolatban, de a magyar étter­mek, boltok, sörözők és klubok maradjanak meg magyarnak. Aki nem szereti az egyszerűbb megne­vezést, annak célszerű olyan fantá­zianevet választani, amely utal ar­ra, hogy mit kínál az üzlet. A rek­lám egyébként is befolyásolja a vá­sárlókat, ezért jó, ha célirányosan tudjuk, melyik boltban mit vehe­tünk vagy ehetünk meg. h. m. _______ D-FOTÓi KOVÁCS ERZSÉBET A gyermekbántalmazás megelőzése Meggyőződésem, hogy a bántalmazó szülők többsége nem is tudja, hogy bántja gyermekét. Nincs olyan egészséges, ép lel­kű szülő, aki gyermekének rosszat akarna. Vannak viszont rossz tanácsok és elavult, rideg nevelési hagyományok. A legtöbb bántalmazó szülő a sa­ját családjában tanult nevelési mó­dokat ismétli, mert azt hiszi, hogy ezzel tesz jót gyermekének, mert nincs tisztában a gyerek testi és lelki szükségleteivel, mert nem is­meri jogait. Ezért a bántalmazás megelőzésének a legalapvetőbb módja a szülők felvilágosítása. Nyugat-Európában rendszeres előadásokat, csoportfoglalkozáso­kat szerveznek a szülőknek, hogy megismertessék a gyerekek lelki és szellemi fejlődését, annak fel­tételeit. Nem bízzák a véletlenre. Megtanítják, hogy a szülő mivel árthat gyermekének, és hogy en­nek milyen következményei lehet­nek. Megismertetik a szorongás és depresszió tüneteit, elmondják, hogy mikor kell orvoshoz, vagy pszichológushoz fordulni. Lehet-e koraibb és jobb formája a kábító­szer-használat megelőzésének? Az a szülő, aki szeretetet és jó mintát kapott, fogékony a gyerme­kével kapcsolatos információkra. Aki maga is bántalmazva, elhanya­golva nőtt fel, nem igényli, hogy a sajátjánál jobb szülője legyen gye­rekének. A különbség nagyon szemléletesen fogalmazható meg a pszichológiában használt Máté-ef- fektussal: „Mert akinek van, annak adatik, és az bővölködik, akinek pedig nincs, attól az is elvétetik, amüye van” (Máté evangéliuma). Ezért aki képtelen arra, hogy jól bánjon gyermekével, azt segítem, vagy kényszerítem kell rá, esetleg más családot kell keresni a gyerek számára. Ezt a célt szolgálja a gyer­mekvédelmi törvény. Önmagában a törvény azonban nem elég. Olyan szakemberek is kellenek, akik a gyermek mindenek felett ál­ló érdekében alkalmazzák azt. DR. KOVÁCS ÁGNES SZÖVETSÉG A GYERMEKEK BÁNTALMAZÁSA ELLEN” KÖZHASZNÚ SZERVEZET ELNÖKE Helytörténeti gyűjtemény Az ezredforduló évében hely- történeti kiállítást rendeztek Csanádapácán, ami olyan nagy sikert aratott, hogy a falu lakóinak egy részében felme­rült, létre kellene hozni egy ál­landó helytörténeti gyűjte­ményt. A szervezés megkez­dődött, a gyűjtőmunkához a helybéliek segítségét kérik. CSANÁDAPÁCA A helytörténeti gyűjtemény szer­vezői azt kérik, ha valaki rendel­kezik a község múltjához kap­csolódó — bemutatásra érdemes - régi tárgyakkal, dokumentu­mokkal, amelyekről szívesen le­mondanának a tervezett helytör­téneti múzeum javára, jelezzék a csanádapácai polgármesteri hiva­tal 8. számú irodájában. Hogy konkrétan milyen tárgya­kat, dokumentumokat várnak a szervezők? Már nem létező, vagy jelentősen átalakított középülete­ket ábrázoló fényképeket, képesla­pokat, például a csendőrség, a kis- és a nagy malom, a „sarki” iskola, a népbank, a községháza és a sza­tócsboltok épületéről. Csanád- apáca jeleseihez - bírók, jegyzők, más hivatalos személyek, lelké­szek, tanítók, orvosok, Csanád- apácáról származó híres emberek — kapcsolódó relikviákat, iratokat, fényképeket, a község gazdasági, társadalmi és poliükai életét meg­örökítő dokumentumokat, tárgya­kat várnak a szervezők. Az állandó helytörténeti kiállí­tást a tervek szerint 2003. márci­us 15-én nyitják meg. K. E. Macibuli németül Egy kismackó érkezik január elején a tótkomlósi Jankó Já­nos Általános Iskola és Gimná­ziumba. A kismackó — világkö­rüli útja egyik állomásaként — közel egy hónapot tölt el a dél­békési ldsvárosban, majd janu­ár végén Esztergomba utazik. Tótkomlós Hogy hogy kerül a maci Komlósra?- erről Hegedűs Katalin, az iskola pedagógusa tájékoztatta lapunkat.- Német tanárunk, Gombkötő Anita november elején egy érdekes projektről kapott tájékoztatást a Goethe Intézettől. Gila Gappa ber­lini némettanámő ötlete alapján öt kis játékmackót indítottak világkö­rüli útra, „akik” mérhetetlen ka­landvággyal rendelkeznek és a vi­lág különböző iskoláiban izgalmas eseményeken szeretnének részt venni. A mackókkal csak németül lehet „kommunikálni”. Ha egy is­kola megkapja a játékmackót, ak­kor illik számára különböző nyelvi programokat szervezni - tudtuk meg a tanárnőtől. A maci különleges vendégjo­got élvez minden iskolában, így a tótkomlósi Jankó János Általános Iskola és Gimnáziumban is, a gyerekek különböző programok­kal kedveskednek majd neki. A hatodikosok házikót építenek a mackónak, a 7-8. osztályosok pe­dig divatbemutatót szerveznek a nem mindennapi vendégnek, ahol „őmackósága” megtekinthe­ti a magyar és a szlovák népvise­letet is. A negyedikesek sapkát készítenek a macinak, nehogy megfázzon, ha hógolyózni vagy szánkózni megy. A vendéget ter­mészetesen városnézésre is elvi­szik, sőt macibuliba, ahol magyar mackótársaival ismertetik össze. Az iskolarádióban pedig német gyermekdalokkal köszöntik a mackót, „aki” részt vesz majd jó néhány tanítási órán, élményeit fényképeken örökítik meg. — Mackóvendégünk kalandjait a világjáró vendégkönyvbe is be­jegyezzük, erről a többi iskolá­ban is olvashatnak majd a néme­tül tanuló gyerekek - fogalma­zott Hegedűs Katalin. A mackóvendég január végén bú­csúzik el a tótkomlósi gyerekektől. K. E. JÖHETNEK A BEFEKTETŐK, (r) Befejeződött a gyomaendrődl ipari park be­ruházás első ütemének műszaki átadása. Elkészült a ivóvízvezeték, a telefon- és az elekt­romos hálózat, a szennyvíz- és a csapadékvíz-elvezető rendszer, valamint megépültek az utak. Ezen infrastruktúrák meglétével, immár minden feltétel adott, hogy a park fogadja a betelepülő cégeket. Felvételünkön a csapadékvíz-elvezető csatornán az utolsó simításokat végezték a munkások d-fotó: kovács Erzsébet A baptista templom ünnepe Jubileumi megemlékezést tartott a közelmúltban Mező- kovácsházán a baptista egy­házközösség, ahol a tízéves templom fennállását ünne­pelték a hívek és meghívott vendégek körében. _____ Mezökovácsháza Mezőkovácsházán 1938 óta tart­ják számon a baptistákat. Ma is kis létszámával a több mint 150 éves Országos Baptista Egyház, a Magyarországi Kis-Történeti Egyházak sorába tartozik. Jelle­ge és tevékenysége a baptista missziónak, hazánkban és világ­szerte, evangéliumi és lelki-moz­galmi, amely hitéleti, szociális (karitatív), oktató és nevelő. A közösség családias. Imaházaik, templomaik ésszerűen tervezet­tek. A szentség gondolatát a sza­bad forma választása harmoni­kusan vonzóvá teszi. Ilyen épít­kezésre szánta el magát a helyi közösség tíz évvel ezelőtt Mezőkovácsházán, mely a Kos­suth utca 132/a szám alatt mél­tóan hordozza „Az én házam, imádság háza” feliratot. Ez idő­ben Pető Albert állt a gyülekezet élén. Az ünnepi évfordulón Papp Já­nos, a Magyarországi Baptista Egyház missziói titkára képvisel­te az országos vezetőséget. Jelen voltak a Körös-vidéki Egyházke­rület vezetői és lelkészei, élükön Szlovák Tibor elnökkel. A helyi református egyházat Deák Fogarasi András helyi lelkipász­tor és felesége képviselték. A ju­bileumon köszöntőt mondott dr. Szarvas Attila polgármester is, aki megtisztelő szavaival a lelki közösség bizalmát erősítette meg. Az istentisztelet levezetését a gyülekezet lelkipásztora, Bódis László végezte. Felszólalt még több lelkipásztor, köztük Fülöp Sándor egykori előd. Az ünnep hangulatát fokozta a kétegyházi baptista fiatalok énekegyüttes­ének szolgálata és az előadott szavalatok. Az egyházi történel­mi áttekintést és a jövőbe tekin­tés gondolatait Stelkovics Lajos presbiter, Pető Albert balatonsze- mesi lelkipásztor és Bódis László tolmácsolta az ünnepi gyüleke- zet és a vendégek felé. „. m.

Next

/
Thumbnails
Contents