Békés Megyei Hírlap, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-24 / 20. szám

\ 4. OLDAL - 2003. JANUÁR 24., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Növekvő költségvetés A Békés-Bihar Kistérségfej­lesztő Egyesület Méhkeré­ken rendezett legutóbbi köz­gyűlésén a tagtelepülések polgármesterei 29 millió 887 ezer forint bevételi és ugyan­ennyi kiadási főösszeg mel­lett elfogadták az egyesület idei költségvetési tervezetét. Méhkerék Ugyanezen ülésen 21 millió 303 ezer forint bevételi, illetve ki­adási főösszeg mellett a 2002. évi költségvetési beszámolót is elfogadta a közgyűlés. A költségvetési koncepció tár­gyalása során elhangzott: az egye­sület célja, hogy az FVM-től el­nyert támogatásból kialakítandó informatikai csomópont révén a kistérségi iroda működését köz­hasznú szolgáltatásokkal szeret­nék bővíteni, s ezáltal a működte tési költségek is megoszlanának. - Idén, a már elnyert és elbírálás alatt álló pályázatokhoz 4 millió 600 ezer forint saját erőt kell előte remtenie az egyesületnek—derült ki Gulyás Imre térség- és vidékfej­lesztési menedzser szavaiból. A saját erő a jelenlegi költségve tésben nem biztosított. A testület arról is határozott, hogy az egye sülét működtetése érdekében szükséges a tagdíj mértékének emelése. Ennek értelmében a tag­települések a korábbi 140 forint/fő helyett, idén lélekszámarányosan, egységesen 160 forintot üzemek fenntartási hozzájárulásként, b. i. Adósságcsapdában? Soha nem látott nehéz helyzet­ről beszélt tegnapi békéscsa­bai sajtótájékoztatóján Végh László, helyi fideszes ország- gyűlési képviselő, a városi költségvetéssel kapcsolatban. Békéscsaba A közalkalmazotti béremelésekre nem adott fedezetet a kormány, ezért az önkormányzati költség- vetésben így keletkező három­százmilliós kiadást a fejlesztési források fedezik le. Új fejlesztésre semmilyen esély nincs, csak a ré­gieket tudja folytatni a város. A ki­út szerinte egy, a kormány által országosan véghezvitt 40-50 mil­liárdos konszolidáció lenne, így ha nehezen is, de működőképes lehetne a város. Ellenkező eset­ben Békéscsaba nagy valószínű­séggel eléri a hitelfelvételi plafont, és „adósságcsapdába” kerül. A másik témáról, a gabona- és tejkvóták megállapításáról így szólt a képviselő: rossz megállapo­dást kötött a kormány, amikor be­leegyezett, hogy a jelenlegi állapo­tosa alapozva állapítsák meg a mértékeket. A magyar mezőgazda­ság ennél többre képes, az egyez­mény súlyos korlátok közé szorítja a fejlődési lehetőséget. A képviselő megyei lobbi szervezését kezde­ményezi, hogy az országosan megszabott kvótáknál megyénk jobb számokat kapjon._________ Elveszhet az 1,2 millió eurós beruházás! A Holt-Sebes-Körösbe friss vizet kellene,,pumpálni” a jelenlegi folyóból A Holt-Sebes-Körös Biharugra—Szeghalom kö­zötti, mintegy ötven kilométer hosszúságú sza­kaszán 1999-ben több százmillió forint értékű rehabilitációs felújítást végeztek. A beruházás semmit sem ér, ha a holtágban nem biztosított a vízmozgás. Az öt érintett település évek óta azon fáradozik, hogy az ügyben megoldást ta­láljon. Lehetőségből több is felvetődött, de a kezdeményezések eddig nem jártak sikerrel. A települések most Kóródi Mária környezetvé­delmi miniszterhez fordultak segítségért. ugyanabba a folyóba, amelyből kivették. A teljes vízmennyiség kifizetése tehát „túlszámlázás­nak” tűnne. A tárgyi feltételek adottak a vízutánpótlásra, csak nincs, aki a vizet fizesse. A megoldáshoz ál­lami eszközök szükségesek. Ezért a Holt-Sebes- Körös 53 kilométeres szakasza által érintett öt te­lepülés nevében Kaszai János, Vésztő polgármes­tere Kóródi Mária környezetvédelmi miniszter­hez fordult segítségért. — Állami támogatás esetén a vízutánpótlást a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság végzi. Igaz, hogy a kivett vízmeny- nyiség több mint 15 millió forintba kerülne. Itt azonban nem az a konstrukció érvényes, hogy a Sebes-Körösbői kivesszük a vizet és el­locsoljuk. A Körös- nagyharsány alatt ki­vett víz a Holt-Sebes- Körösből Szeghalom külterületén, Fokköz­nél visszafolyik a folyó­ba. Esetünkben a vesz­teség elenyésző, 8-10 százalékra tehető. Igaz­ságtalan lenne, ha az összes vizet ki kellene fi­zetni - vélte Kaszai Já­nos. Nem tudni, végül mi­kor születik végleges megoldás a témában. Egy biztos: az idő min­denkit sürget. A Holt- Sebes-Körös Biharugra és Vésztő közötti re­konstrukciója PHARE- CBC-támogatással tör­tént és 1,2 millió euróba került. A holtág víz­utánpótlása azóta is hú­zódik. Márpedig, ha rö­vid időn belül nem lesz előbbre lépés, akkor az évekkel ezelőtti hatal­mas beruházás kárba vész. MAQYARI BARNA VÉSZTŐ ÉS TÉRSÉGE A beruházás számokban Mai árakon számítva a Holt- Sebes-Körös Biharugra és Szeghalom közötti szaka­szának a folyamatos víz­mozgásához több mint 15 millió forintra lenne szük­ség. Ennyibe kerülne az a vízmennyiség, amit Körös- nagyharsány és Biharugra között a Sebes-Körös jelen­legi élő medréből kellene kivenni. A pénzt az öt érin­tett település nem tudná önerőből előteremteni. Ráadásul a víz jelentős része visszakerülne A Holt-Sebes-Körös hossza: 53 kilométer Érintett települések: Biharugra, Zsa- dány, Okány, Vésztő, Szeghalom Az utánpótláshoz szükséges vízmennyi­ség ára: több mint 15 millió forint A kivett vízmennyiség vesztesége a fo­lyóba visszakerüléskor: 8-10 százalék Az 1999-ben megvalósult, most ve­szélybe került rekonstrukció értéke: 1,2 millió euró A Holt-Sebes-Körös Biharugra és Szeghalom közötti szakaszának a folyamatos vízmozgásához több mint 15 millió forintra lenne szükség. (Archív képünk illusztráció) Legelmaradottabb települések: Békésben 44 Békés megye A kormány összeállította és ren­deletbe foglalta azoknak a telepü­léseknek a jegyzékét, amelyek társadalmi-gazdasági szempont­ból elmaradottak, valamint az or­szágos átlagot jelentősen megha­ladó munkanélküliséggel sújtot­tak. A rendelet jegyzéke me­gyénként sorolja fel az érintett, elmaradott településeket. Két besorolásban Békés megyéből 44 település található meg. Fel­sorolásunkban az első oszlop­ban a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott településeket ik­szeltük be, a második oszlop­ban pedig az országos átlagot 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségű települé­seket. Almáskamarás X X Battonya­X Békés­X Bélmegyer X X Biharugra X X Bucsa X X Csabaszabadi X­Csanádapáca­X Dombegyház X X Dombiratos X X Ecsegfalva X X Elek­X Füzesgyarmat­X Gerendás X­Geszt X X Gyomaendrőd­X Kamut­X Kardos X­Kaszaper­X Kertészsziget X X Kevermes X X Kisdombegyház X X Körösladány­X Körösnagyharsány X X Körösújfalu X X Kötegyán­X Kunágota X X Magyarbánhegyes­X Magyardombegyház X X Medgyesbodzás X X Medgyesegyháza­X Méhkerék­X Mezőgyán X X Nagykamarás X X Okány X X Örménykút X­Pusztaföldvár X X Pusztaottlaka X X Sarkadkeresztúr X X Szeghalom­X Újszalonta X X Végegyháza X X Vésztő­X Zsadány X X ___________Megkérdeztük olvasóinkat___________ A fegyvertartás szabályozásáról Gaudi József, 22 éves, batto­nyai munkanél­küli: — Igazából nem gondol­koztam a kér­désen, így nincs is véleményem róla. Hál1 istennek, sohasem volt fegyverem, nem is akarom, hogy legyen. A fegyver veszélyes esz­köz, nem tartanám helyesnek, ha boldog-boldogtalan szabadon vá­sárolná. A fiatalok egy része már csak virtusból, kivagyiságból is beszerezne pisztolyt vagy pus­kát, s ennek beláthatatlan követ­kezményei lennének. A bűnö­zőkről nem is beszélve! Most is sok a bankrablás, hát még akkor mennyi lenne! Erdei Benjá­min, 50 éves, battonyai gép­kezelő:- A polgári lakosok kezébe - a nagyon kis számú, valóban veszélyeztetett civil kivételével — egyáltalán nem lenne szabad lőfegyvert adni. Ko­rábban - gyakorlatilag - csak a rendőrségnek és még néhány más testületnek a tagjai viseltek fegy­vert, s ez lenne a helyes ma is. Ha sokan jutnak fegyverhez, egy idő múlva teljesen ellenőrizhetetlen­né válik a helyzet, senki sem tud­ja, mikor lesz belőle ártatlan áldo­zat. Tartok tőle, hogy megszapo­rodnak a bankrablások és más, erőszakos bűncselekmények. Takács Kriszti­án, 17 éves, zsa- dányi középis­kolai tanuló:- Szerintem az a jó szabá­lyozás, amely bárki számára lehetővé teszi, hogy önvédelmi célból, enge­déllyel lőfegyvert vásárolhas­son. A „bárki” alatt természete­sen csak az egészséges, büntet­len előéletű nagykorúakat ér­tem. Egyébként pedig nem az engedéllyel tartott fegyverektől kell félnünk. A feketepiacon szinte bármi beszerezhető. Egé­szen biztos vagyok abban, hogy az utóbbi időben elkövetett bank-, posta- és benzinkútrab- lásokat nem a névre szólóan nyilvántartott fegyverekkel kö­vették el. Komóczi And­rásáé, 32 éves, battonyai rok­kantnyugdíjas: - Jelenleg is sok betörés, rablás és gyil­kosság történik ebben az or­szágban. Ha szélesítik azoknak a körét, akik fegyverhez juthatnak, tovább romlik a helyzet. Vannak olyan játék pisztolyok, amelyek kísértetiesen hasonlítanak az iga­ziakhoz. Az ilyen fegyvernek lát­szó tárgyakkal végrehajtott bűn- cselekmények is gyakoribbá vál­nak, ha a jelenleginél bevallottan több valódi pisztoly és puska lesz a lakosságnál. A most készülő törvény nem fogja megnehezíte­ni a bűnözők fegyverhez jutását. MÉNESI GYÖRGY D-FOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELEI Hagyomány a fogadásokból Együtt a civilekkel és a vállalkozókkal Újévi fogadásokon találkozott a napokban Gyivicsánné dr. Szenczi Irén, Tótkomlós pol­gármestere a helyi vállalko­zókkal, valamint a civil szer­vezetek képviselőivel és a he­lyi intézményvezetőkkel. A találkozókon az együttműkö­dés lehetőségeiről is szó esett. Tótkomlós- Az újévi fogadásokból hagyo­mányt szeretnénk teremteni. Ja­nuár 17-én a település legna­gyobb iparűzési adót fizető vál­lalkozóit, január 20-án pedig a helyi civil szervezetek aktivistáit és az intézményvezetőket hívtuk meg egy kötetlen beszélgetésre, ami a jövőbeni együttműködé­sünk első lépéseinek egyike — mondta a város új polgármestere. A vállalkozói rendezvényen egyebek mellett pályázati lehető­ségekkel is megismertették a tele­pülési vállalkozókat. Szó esett ar­ról is, hogy az önkormányzat te­lepülésfejlesztési programjának kidolgozásában számítanak a he­lyi vállalkozók munkájára. — A civil szervezetek és az in­tézmények elvitték Tótkomlós jó hírét az ország és a világ külön­böző pontjaira. Számos olyan feladata van az önkormányzat­nak, amelyek együttműködési lehetőséget kínálnak a hivatal és a civil szervezetek között — fo­galmazott Gyivicsánné dr. Szenczi Irén. A polgármester asszony a civil szervezetekre és az intézményekre szintén szá­mít a településfejlesztési prog­ram kidolgozásában, mely egye­bek között az egészségügy, az oktatás, a környezetvédelem, a természet és az épített környe­zet védelmének területeit is ma­gában foglalja. K.E. Településeink krónikája Gyomaendrődi táncosok A gyomaendrődi Rumba Táncsport Egyesület janu­ár 25-én 16 órakor a Katona József Művelődési Köz­pontban tartja hagyományos téli félévzáró bemuta­tóját. A műsorban a klub versenytáncosai és az utánpótlás csoportok lépnek fel a szülők, illetve az egyesület támogatói előtt. A harminc éve alapított klub tanfolyamain és tánciskoláiban napjainkig több ezren sajátították el a társastánc alapjait. Az egyesület számos élvonalbeli versenyzővel, orszá­gos bajnokkal büszkélkedhet. A Rumba táncosai gyakori közreműködői a helyi és a Gyomaendrőd környéki munkahelyi, települési és civil közösségi rendezvényeknek. __________________________________mi Sp ort és kultúra Medgyesbodzáson Mozgalmas programokra készülnek a napokban a medgyesbodzási általános iskola tanulói. Paulik Fe­renc igazgató elmondta, idén is folytatódik a koráb­ban meghirdetett Bozsik-Góliát futballutánpótlás- nevelő program a sport területén, amelyre a pusztaottlakai általános iskolásokkal közösen ké­szülnek. Február 7-én az 1992-1993-as korosztály Csanádapácán méri össze felkészültségét az újdon­ságnak számító teremkupa mérkőzésen. A bodzási és ottlakai iskola két csapattal nevezett a versenyre. Kulturális területen az iskola teljes létszámát meg­mozgató esemény lesz a február 8-ai farsangi mulat­ság, ahol a jelmezes bemutatón túl békéscsabai elő­adók is fellépnek. A jelmezeket - a szülői munka- közösség közreműködésével - több kategóriában, egyénileg és csoportosan értékelik. _________________(y Ol impiai ötpróba Bucsán A bucsai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában a sport területén is szeretnék még szorosabbra fűzni a kapcsolatot a diákok szüleivel. Ennek szellemé­ben az intézmény benevezett az olimpiai ötpróba elnevezésű, hazai iskolák közötti versenybe. A fel­adatok között például a község lakosaival közösen megtartott kerékpártúrák, gyalogtúrák, hosszú távú futások is szerepelnek. Az iskola vezetése és tantestülete bízik abban, hogy a bucsaiak köréből minél többen bekapcsolód­nak a programba, mely által kellemesen és haszno- san tölthetik együtt a szabad időt.__________________ni Me zőkovácsházi rendezési terv Mezőkovácsháza önkormányzata a főépítészi fog­lalkoztatásnak - mint kötelező feladatának - meg­bízásos formában tesz eleget. Az erről szóló szerző­dést határozott időre, évenként kötik meg a főépí­tésszel. Az elmúlt év fő feladatát a városrendezési terv előkészítése jelentette, melyhez a megyei terü­letfejlesztési tanács pályázatán 46 százalékos támo­gatást nyert a település. A főépítész beszámolója szerint a városban jelentősen csökkent az építési kedv, így tavaly csak öt egyedi esetben kellett véle­ményezés a kérelmekhez. Emellett részese volt az épülő szociális bérlakások helyszínkiválasztásának és más, kisebb városfejlesztési ügyek elbírálásá­nak. Mivel idén megkezdték a rendezési terv elké­szítését, ezért a munka folyamatos ellátása érdeké­ben a képviselők új szerződést kötöttek a főépítész­szel.____________________________________________________iy Aranyfokozatosok Zsadányban A Zsadányi Általános Iskola tanulói remekül szere­peltek a Litterátum elnevezésű országos német ver­senyen. Áz ötödik osztályos diákok közül Bordás Dá­vid, Halász Claudia, Kollár Renáta, Marcsó Al­bert, Sújtó János, Bagdi Csaba, Tarsoly Zsanett, Győri Alexandra és Huszár Annabella, a hatodik osztályosok közül Háti Angelika, Kereki Anett, Fodor Barbara, Dávid Ildikó és Zsadányi Mag­dolna, a hetedik osztályosok közül Kovács Ani­kó, Árgyelán Éva, Muntyán Rozália és Sáfián Brigitta teljesítményét arany fokozattal honorál­ták. A zsadányi tanulókat Polgári József tanár készí- tette fel az országos versenyre. ______________________m Ve télkedő Pusztaottlakaiak A pusztaottlakai általános iskolások szívesen vesznek részt a különböző sport- és tantárgyi ve­télkedőkön. A közelmúltban Csanádapácán jár­tak, ahol három falu - Medgyesbodzás, Pusztaottlaka és Csanádapáca — ifjú csapatai mérték össze felkészültségüket a kézilabda, fut­ball- és egyéb játékos sportversenyeken. Az egész napos program kellemes kikapcsolódást jelentett a gyerekeknek, amelyhez hasonlót május végén az ottlakai iskola szeretne megrendezni. Ugyan­csak lázas készülődés folyik a februárban meg­rendezendő Zrínyi Ilona matematika versenyre, ahol a tervek szerint Balta Roland 3., Balta Nor­bert 4., Tolnai Csaba 5., Tóth Nikolett 6. és pót­tagként Vigyikán Mihály 5. osztályos tanulók képviselik az iskolát. Felkészítőjük Negrea Dániel pedagógus. _________________________________________________________1U i t *

Next

/
Thumbnails
Contents