Békés Megyei Hírlap, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-05 / 283. szám
II. Békés megyéi agrárhímdÓ 7002. DECEMBER 5„ CSÜTÖRTÖK Tej (túl) termelők gondjai Mínusz egymilliárd A Tej Terméktanács számításai szerint a. idén legalább 400 millió li:?i eiet nem lehetett eladni belfölden : export pedig r rendkívül nyomott világpiaci árak miatt veszteséges. A terméktanács az év elején előre kalkulált idei tejfelesleg exportjához már elkülönített egy 14,5 milliárd forintos keretet, ám azóta felértékelődött a forint, és az' irányadó tejpor világpiaci ára jelentősen esett, ezért az nem bizonyul elegendőnek a kivitelen elszenvedett veszteségek fedezésére. A terméktanács elnökének magyarázata szerint az idén várható 1,75 milliárd literes tejtermelés feleslegét azért kell külföldön - a belföldi árnál olcsóbban - értékesíteni, mert különben a jelenlegi hazai terme- Hfi és felvásárlási árszint tarthatatlan lenne, és felborulna a piaci Ha kell. a tejfogyasztásba ml Is beszállunk egyensúly. Több hónapos vita után az érdekeltek megállapodtak, hogy a tejpiaci zavarok feloldásához szükséges 5,1 milliárd forint előteremtésére a termelők és a feldolgozók 1-1 milliárd forintot áldoznak, és a kormány is döntött a 2 milliárd forintos támogatásról.- Hogyan éli túl vagy gazdálkodna ki az ágazat a hiányzó mii- liárdot, hogyan próbálja a túltermelést kezelni, és mit vár az uniós csatlakozástól? - kérdeztük Krajcsovicz Andrást, a kondorosi Fríz-Tej Rt. elnök-vezérigazgatóját, a Szarvasmarha-tenyésztők Országos Választmányának elnökét.- A tárgyalások továbbra is folynak, mert ez az összeg hiányzik, sőt deficittel zárt a terméktanács. Tárgyalunk a tej irányáráról, ahol a feldolgozónak 72 Ft/liter, míg a termelőnek 75,40 Ft/liter lenne kívánatos. Ez az az összeg, amiért még megérné termelni. Sajnos a tehénlétszám folyamatosan csökken, s ezzel arányosan a feldolgozott tej mennyisége is, de a tejtermelés szintjének csökkenése mégsem jelenthet megoldást, ami azért is baj, mert a csatlakozáskori tejkvótánk ezáltal jóval kevesebb lehet. Az EU-csatlakozási agrártárgyalásokon az általunk igényelt 2,8 milliárd literes kvótától ugyanis még igen messze vagyunk. Törekednünk kell arra, hogy a belföldi fogyasztás növekedjen és az elkövetkező években remélhetőleg növekedni is fog, akár szociális támogatás keretében is, mint például a rászorulóknak adható iskolatej. Van egy álmom - és ebben már folytattam tárgyalásokat a megyei vezetőkkel -, mégpedig az, hogy itt, Békés megyében is ez az akció valamilyen formában megvalósuljon. Egyelőre még nincs sok eredmény, de bízom benne, hogy a jövőben kellő megfontolás és mérlegelés mellett mégis lesz előrelépés ez ügyben. Az Európai Unió egyelőre lényegesen alacsonyabb kvótát szeretne elfogadtatni Magyarországgal, ám ez nem lehet az érdekünk, hiszen így is késésben vagyunk a többlettámogatást tekintve, ezért fontos, hogy nagy figyelmet fordítsunk a feleslegek kezelésére, a készletfin;' ni; írozásra, mindezek jogi és technikai feltételeit megteremtve felkészülten lépjünk az unióba - mondta Agrárhíradónk érdeklődésére a szarvasmarha-tenyésztők szakmai közösségének vezető tisztségviselője. Vengerszkaja karóva Orosz Miska, a kistermelő Goduncov Mihály, eredeti nevén Mihail Goduncov, aki a Kaukázus lábánál fekvő Blagodarnoje városkából idevezényelve tö'.b mint három évtizede — és egyáltalán nem ideiglenesen — hazánkban állomásozik, 2700 kilométerre egykori otthonától, Itthon Gerlán van otthon, a körgát tövében. Kéttucatnyi tehénnel foglalkozik, s igyekszik minden tejpiaci probléma ellenére talpon maradni és megélni a vengerszkaja karóva - magyar tehén - tartásából, amihez a takarmányt némi saját, illetve bérelt földön termeli meg. Makacsul bízik a háztáji szarvasmarha-tartásban annak minden nehézsége ellenére, olyannyira, hogy leányára, Andreára is „átra- gasztotta” az állatszeretetet. A szakmája szerint élelmiszer-eladó és leendő mérlegképes könyvelő Goduncov Andrea már saját állománnyal is rendelkezik, és jövendőbelijével, a Bács-Kiskun megyei Tompáról Békésbe költözött Posta Ulrikkal élethivatásul választja a tehéntarA fiatalok akik az állattartásban látják a lehetőséget Orosz gazda, magyartarka tehénnel. Mihail Goduncov megél a háztáji kistermelésből tást. Farmer-jövőjüket nem titkoltan a tejelő szarvasmarhára alapozva képzelik el, s szeretnének a családi földön tanyát, istállót építeni, melybe a többi tenyészállatot pályázaton elnyerhető állam; támogatással kívánják beszerezni. Mindketten hisznek a kétkezi munka értékteremtő erejében, és a mezőgazdasági kisvállalkozás életképességében még akkor is, ha a hazai és a világgazdasági folyamatokról hallott (mert hallgatott) hírek nem mindig erre ösztönzik őket. De hát mikor legyen az ember bizakodó és hittel teli, ha nem a házasságkötés küszöbén. Igyekezetét, szakmai fogásokat tanulhattak a „messziről jött ember”, - gerlai névéi .rósz Miska - mellett, tehenet már kaptak, a többi meg idő, pénz és sok-sok munka kérdése. A vengerszkaja karóva meg majd tejel... Öreg Dütra nem vén Dutra A címbéli állítást Furák György csanádapácai gazdálkodótól hallottuk saját traktorát bemutatva, amint egy forduló után kiállt az őszi mélyszántásból, nevetve hozzátéve, hogy az egykori ma g> ír ..csúcsmodell” már negyveneves, mégis úgy bírja, mint bármely másik. A gazdát kérdeztük, hogyan boldogul most a mezőgaz.t tágból élő ember a településen.- Ha csak a mezőgazdaságból kellene megélnem, igencsak fel kopna az állam, Nekem nincsenek új gépeim és nincs sok föl dem. Most is másnak dolgozom. Hajnalban kenyeret hordok a helybeli sütödéből, s ha azzal végeztén: folytatom az állatok etetésével, mert kevéske sertéssel is foglalkozom. Egyébként minden munkát elvégzek, amire megkérnek, csak időm legyen rá, de sok uzor úgy érzem, hogy ez már csak kínlódás. Valamikor kilenc- forintos órabérrel kezdtem, mégis több pénzem volt akkor, mint most, Pedig mindent megfogok, amit csak leitet és mindennel próbálkozom. Régebben a helybeli mező jazdasági szövetkezetben dolgi am, ahol a település lakóinak közel hetven százaléka kapott munkát. Akkor még nyugodtan feküdtem le este, és jókedvűen ébredtem, mert tudtam, hogy másnap mi a tennivalóm. Ma ez már korántsem így van. Gyakran szorongok, vajon holnap lesz-e egy kis pluszmunka, amivel kiegészíthetem a jövedelmem. Ma már nem könnyű vidéken az élet, hiszen a gabona felvásárlási ára végtelenül alacsony, amiből egyébként is kevesebb termett a hosszan tartó meleg miatt. A sertéstartás sem jött be, mert jobbára csak veszteséggel értékesítek. A gépi munka is egyre kevesebb, mert egyre több az új gép, és kevesebb az általunk megművelhető föld is. Én nem szeretek panaszkodni, mert alapjában véve derűs ember vagyok, s szívesebben mondanám azt, hogy jól mennek a dolgok és minden ragyogó, de nem tehetem, mert olykor nagyon is sötéten látom a vidék helyzetét. Tudom, abból nem lehet megélni, hogy nosztalgiázunk - milyen jó volt akkor, amikor egyébként nem is volt olyan jó -, s az is tény, hogy visz- szafordíthatatlan folyamatok alakítják az életünket, de legalább hadd mondja el az ember, hogy ebből a „több lábon állásból" is elege lehet. Jobb lenne néha nem ennyire „igyekezni", szorgoskodni. De hát lehet...? Öreg, de jól bírja. Furák gazda megbecsüli a régi jő erőgépet Meghívó A „Csorvási Gazdák" Mezőgazda- sági Termelő és Értékesítő Szövetkezet Igazgatósága közgyűlést hív össze 2002, december hó 12. napján délelőtt 9 órára, melyre meghívja a szövetkezet tagjait és a kívülálló üzletrész-tulajdonosokat. A közgyűlés helye: a csorvási tornacsarnok Napirendi pontok: 1. Az igazgatóság beszámolója az 1998-2002. évek közötti időszak munkájáról Előadó: Kelemen Mihály, az igazgatóság elnöke 2. A felügyelő-bizottság beszámolója az 1998-2002. évek közötti időszak munkájáról Előadó: Mac/ik Tibor, a felügyelő-bizottság elnöke 3. Alapszabály-módosítás 4. Tisztségviselők választása (igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjai és elnökei) Határozatképtelenség esetén újabb közgyűlést ugyanezen napon és helyen - azonos napirendi pontokkal - hív össze az igazgatóság 9 óra 30 percre. A közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében és megjelent tagok számára tekintet nélkülhatározatképes. Csorvás, 2002. november 28. Kelemen Mihály, az igazgatóság elnöke „Földportré” statisztikusi szemmel LUCAS-felmérés a felszín állapotáról Az Európai Unió tagállamaival egy időben Magyarországon úgynevezett földhasználati és földfelszín-borftottsági összeírást (LUCAS) hajtott végre a KSH. Ez a felmérés ezentúl évente ismétlődik, A LUCAS felvétel célja, hogy adatokat szolgáltasson a mező- gazdasági, környezeti és közlekedési politika megalapozott irányításához, az agrárstatisztikai információs rendszer továbbfejlesztéséhez és hozzájáruljon a magyar statisztika európai uniós harmonizációjához. A földfelszíni borítottság a mesterségesen beépített területeket (épületek, építmények), mezőgazdasági növényzettel fedett területeket, erdős, bokros területeket, réteket, legelőket, álló- és folyóvízzel borított területeket jelenti. A földhasználat az előbb felsorolt területek szociális és gazdasági hasznosításának a meghatározása. Például a mezőgazdasági növényekkel bevetett terület mezőgazdasági, az utakra eső terület közlekedési, a kempingben található gyepterület szabadidő, szórakozás, sport céljára használt terület. A földfelszín-boritottságra és földhasználatra vonatkozó adatok gyűjtésén túlmenően a felvétel kiterjed a környezeti, tájképi és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos - például zajok, természeti katasztrófák - adatok gyűjtésére is. Az összeírás első fázisa, amely júniusban kezdődött, most fejeződik be. Területi mintavételes eljárással kiválasztott területi, úgynevezett elsődleges mintavételi egységeken (PSU) történt az adatfelvétel. A második fázis során, a negyedik negyedév végén a szántóterülettel rendelkező gazdálkodók kiválasztott körét személyesen is felkeresik a számlálóbiztosok. Ekkor a gazdálkodásra és a termelésre vonatkozó adatokat gyűjtenek. A felmérés előkészítésétől kezdődően a KSH minden munkafázisban figyelembe veszi a hazai információigényeket is. Az összeírás fontossága az EU-csatlakozás szempontjából abban áll, hogy ez a felmérés lesz az első, amely az ország földhasználatát és felszínborítottságát területi mintavételes módszerrel figyeli meg. A magyar LUCAS az EU-ban is modellként szolgál majd, mivel eddig országonként is reprezentáló felvételt egyik tagország sem hajtott végre, (FORRÁii SZAMVSTé*, III. *VF., 3. SZÁM.) Mozgalmas é vége a mezőgazdaságban Évzáráshoz és az év végi ünnepekhez közeledünk. Ez az időszak mindig mozgat mos szokott lenni, de a mezőgazdaságban az idén egyenesen rendkívülinek minősíthető. Az adóssáe és aszálykár-mérséklési akció embe-;J 'ti munkára kényszeríti az ngrárviu. nozások tulajdonosait, az FM-hivatu x dolgozóit és rövidesen az APEH munkatársait is. A képtele- ____ nü l rövid határidők, a nem eléggé átgon- 'mmmm dőlt - és ezért folyamatosan módosított - értelmezések megkeserítik a végrehajtók dolgát. A lényeg mégis az, hogy a mezőgazdaság példátlanul nagy összegű, 60 milliárd forintos állami forrással mentesül adósságai jelentős részétől. Mindeközben figyelni kell a rövid- és hosszú távú jövőnket meghatározó információkra is. icghajrá van az EU-tárgyalásokon, amelyek döntően a mezőgazdaság sorsát határozzák meg. i rre figyelemmel készül a jövő évi közgazdasági feltételrendszer, ami - a hírek szerint - jelentői n éltéi az eddigitől. Végre megindultak a Sapard-pályázatok, egyúttal tárgyalások folynak ezek feltételeinek javításáról is. Új szakasz kezdődik a Nemzeti Földalapról szóló törvény végrehajtásában. Megyei társasvállalkozásaink nagy részében mostanság kerül napirendre a tisztújítás, a választott vezetők megmérettetése. A felsoroltak mellett - sokak számára mindent megelőzően - nyomasztóak a piaci gondok, elsősorban a sertéspiac mélyrepülése. Az említett témák mindegyike kü- lön-külön újságcikket érdemelne, és első ránézésre nem is vonható közös nevezőre. Az talán mégis megállapítható, hogy a mezőgazdaságban nő a hozzáértő szellemi munka jelentősége, és egyre inkább meghatározó szerepe lesz a jövedelemszerzés lehetőségeinek kihasználásában, a veszteségek mérséklésében. Régi igazság, hogy az információ érték, de csak akkor, ha értő és felhasználni tadó partnerek vannak Persze mindez nem pótolhatja az idejében hozott, szakszerű állami intézkedéseket, az intézményrendszer hiányosságait. Mindezeket fejlesztve lehet esélyünk a jövő évi és az azt követő - már uniós - évek sikeres mezőgazdálkodásához. Győrfi Károly, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetség titkára Békés, boldog karácsonyt és eredményekben gazdag új esztendőt kívánunk, tagjainknak mmgdíjasainknak. és az üzletrész - tulajdonosoknak valamint a település minden lakájának. ■•cHentes karácsonyi ünnepeket, boldog ' évet, békés és eredményes 2003-as esztendőt kívánunk, társaságunk, valamennyi dolgozójának részvényesének partnereinknek és a település lakóinak Dombegyházi Agrár Termelő áe Szolgáltató Részvénytér- seeág, Battonyel Május 1. Mezőgazdasági Részvénytérss- aág, Békéscsabai CsabatéJ Mezőgazdasági Részvénytér- Dobozi Petőfi Mg. Szövetkezet, Lökösházl Haladás Mg. Tér- saság, Kevermasl Kava-Coop Mszőgazdaságl és Szolgák melő, Értékesítő és Szolgáltató Szövetkezet, Csorvási Ősz- tató Részvénytársaság, Tótkomlóst Agrár Részvi nytársa- dák Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Szövetkezet, ság, Kardoskúti Agrér Részvénytársaság. Telekgerendás! Földművelők Szövetkezete, Kunápotal Bortlr* dl í£, A csényi Mezőgazdasági Szövetkezet, Kéteopronyi Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet, Orosházi Orosfarm mez -'gazdasági Szövetkezet, ÚJkígyósI Gazdák Szövetkezete, Tótkomlósi Agro-Plls Mezőgazdasági Szövetkezet, valamint a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetség. AiBékés Megyei Agrárhíradó és a ‘Békés Megyei Oíídap, valamint kiadónk a képújság ‘Kft. nevében megkpszönjükpartnereinksegítségét, az eddigi és a jövőbeni támogatását, szakíróink, értő közreműködését, s kívánunkkgkmes és boldog karácsonyt és eredményekben gazdag, békés újesztendőt olvasóinknak valamint Békés megye valamennyi mezőgazdaságból élő dolgozójának vállalkozójának termelőjének! Majaai Éva, Igrlcsl Zalgmond l I