Békés Megyei Hírlap, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-05 / 283. szám
2002. DECEMBER 5., CSÜTÖRTÖK Békés megyei agrárhíradO iii. Támogatott Békés megyei gazdálkodók Év végi beszélgetés az FM-hivatal vezetőjével Milliárdokban mérhető beruházási összegek, technikai megújulást hozó fejlesztések sora jelzi, hogy a költségvetés megyénk agrártársadalmának szánt forintjai hol és hogyan segítették a gazdák gyarapodását a szétosztás rendjén őrködő hivatal közreműködésével. Bár az agrártámogatás intézménye nem épp a „bőség kosara”, az azért igaz, hogy abból— ha a követelményeknek megfelel —, „mindenki egyaránt vehet”, s — Petőfinél maradva - az is tény, hogy „Még kér a nép...”. Pályázik, pályázik, és aki nyer, egy lépéssel közelebb kerül a magasabb követelményeket támasztó Európai Unióhoz. Ahová igyekszünk...- Mit hoztak az agrárpályázatok fiatalítást szolgálta minden egyes a megyébe2002-ben?-kértükév- elnyert forint, amellyel egy új záró összegzésre Szabó Istvánt, a kombájnhoz vagy traktorhoz ju- Békés Megyei Földművelésügyi tott a gazda. A gépvásárlásoknál Hivatal vezetőjét. jól látható, hogy a magas technikai- Gépeket, magtárakat, gabo- színvonalat képviselő nyugati naszárítókat, hűtőtárolókat, nö- gyártmányok váltották a régi esz- vényházakat, ültetvényeket, ha- közöket. Aránytalanul jobban ér- lastavakat a korábbi éveknél na- vényesült ez a szántóföldi növény- gyobb összértékben. Ez mind a termesztés gépei esetében, mint kétféle támogatási típusra' igaz, például az állattartás technológiai vagyis az egyszerűbb rendszerű berendezései megújulásánál, gépvásárlásban és a klasszikus - Hogyan vehettek a családi pályázati formában elnyerhető gazdaságok,, a bőség kosarából"? fejlesztési támogatásokban is - Örvendetes, hogy a családi több jutott a megyébe az idén, gazdaságokra jutott az idei beru- mint tavaly vagy azelőtt. Gépvá- házások egyharmada. sárlásban 7,5 milliárd forintnyi - Mi van a másik kosárban, beruházás valósult meg, s ebből azaz melyek a klasszikus, gazda- 2,2 milliárd volt a támogatás, az sági számításokkal, üzleti tervvel építési pályázati rendszerben pe- megalapozott pályázatok ról dig a 3,5 milliárd forint értékű be- elmondhatod tapasztalatok? ruházás összesen 1,2 milliárd ál- - A megye sajátosságait tükrö- lami támogatást tartalmazott. zi, hogy főként a gabonatermesz- A közelmúltban lapunkban tés építészeti infrastruktúrájához jelent meg egy értékelés az elörege- kértek — és kaptak — támogatást a dett gépparkról. pályázók. Nem nehéz kitalálni,- Mondanom sem kell, hogy a hogy az értékesítés biztonságát segítő tárolók, szárítók vannak az élen.- „Ki nyer mai” avagy mi a garancia a hivatal pártatlanságára?- A bírálóbizottság összetétele eleve olyan, hogy a külső szakmai és pénzügyi szervek képviselői vannak benne többségben. A két „belső” tag mellett az Agrárkamara, a Békés Megyei Termelők és Szövetkezők Szövetsége, a Békés Megyei Gazdakörök képviselője is részt vesz benne, továbbá megfigyelőként jelen van a kincstár küldötte is. Nem szavaz, de a véleménye meghatározó. Ha pénzügyileg kifogása van, a pályázat nem nyerhet. E résztvevők adják a javaslatot a hivatalvezetőnek.- Tudunk-e pályázni?- Tudunk, ha azt veszem alapul, hogy idén 238 pályázat készült el - melyből 21-et a minisztériumban bíráltak el -, s a megyei értékelés nyomán 104-et el is fogadott a hivatalunk, egymilliárd fölötti támogatást odaítélve, de azt is mondhatom, a jövőben még többet kell tudnunk. Az uniós csatlakozás közeledtével szigorodnak a követelmények.- A Sapard-pályázatokra gondol?- Azokról nem nyilatkozom, mert nem az FM-hivatalokhoz tartoznak, hanem regionális irodákhoz, arra viszont felhívom a figyelmet, hogy a csatlakozás után átalakul az eszközfejlesztési pályázatok rendszere. Lesz, amit segít, s lesz, aminek nem kedvez olyan mértékben, mint a mai nemzeti agrártámogatás rendszere.- Most biztat vagy fenyeget?- Számítani kell rá, hogy a többlettermelést'nem támogatják, viszont a minőségi árutermelést és környezetbarát technológiákat, anyereségnövelő fejlesztéseket igen.- Akkor egy fotocellás érzékelésű. mütrágyaszórót csak saját zsebből vehetek majd, mert a csúcstechnika jóvoltából többet terem a búza?-Éppen ellenkezőleg! Egy intelligens gép az optimális környezetterhelés garanciája és emellett alacsonyabb önköltségű egészségesebb áru kerül ki a termelésből- Mire számíthatunk jövőre, az utolsó „kint” töltött évben?- Részletek még nem ismertek, de elmondhatom, hogy a beruházások segítése kiemelt feladata lesz a támogatási rendszernek. Fokozottan szorgalmazzuk a magyar gazdák felzárkóztatását, versenyképességének növelését az utolsó évben. A csatlakozás után, bár szűkül a mozgásterünk, természetesen nem szűnnek meg a nemzeti támogatási lehetőségek, csak épp az unió céljait nem keresztezhetik.- Egyszóval, jövőre még lehet cél a többet aztán már soha többet...- Valahogy úgy. Finisbe érkeztünk, jó lesz ügyelni, mert az utolsó körön sok múlhat, s a következő búzavetés termését várhatóan már az unió állampolgáraként aratják le a magyar agrártermelők, _______■ Ez a vadállat már baromfi! Struccpolitika helyett strucctenyésztés az Európai Unió kapujában „Uraim, nem dughatjuk fejünket a homokbal” - mondta a rangidős kakas a gyulai farmon a köré gyűlt hiveknek, akik egyetértőén bólintottak: „Igen, főnök. Itt nincs homok.” Ebben maradtak. Ifjabb Csenki János és Csenki Szabolcs farmtulajdonos ezt a jelentős megállapítást elfogadta, de nem nagy örömmel. A feketeföldön ugyanis nem annyira tetszetős a madarak híresen szép tollazata, mint homokos terepen. Ezzel szemben viszont jobbak a takarmánytermesztés adottságai. Márpedig, ha az ennivalóról beszélünk, a magyar strucc esetében sokkal inkább helye van a háziállat-tartásban használatos takarmány megjelölésnek, mint a vadonban élőknél használható táplálék megnevezésnek. Nekünk azonban ezek az ennivaló madarak egyszerűen: enni valók. Száraz, porhanyós hús, koleszterinmentes étek. Tőlünk nyugatabbra már jól tudják. Mint arról már korábban írtunk Agrárhíradónkban, az afrikai szavannák óriásmadara egy évtizede megjelent Európában, és hazánkba A struccfarmerek, a Csenki testvérek szinte elvesznek az óriásmadarak közt is betette - „lórúgással felérő” - lábát, s azóta egyre többen ismerték fel a vadállat házi tartásának gazdasági értékét. Békés megyében, ha nem is az egyedüliek, de feltétlenül úttörők a gyulai Csenki fivérek, akik 1996-tól foglalkoznak strucctenyésztéssel, amelynek hazai gyakorlatát szakirodalom híján Pipipi! Csibék etetésen. A vadmadár háziállatként viselkedik gondozójával minden farmer a maga tapasztalatával gazdagítja. Korábban a struccfarmmá fejlesztett tanya körül termesztett lucernát tekintették a takarmányozás legfontosabb elemének, most pedig már saját ötlet alapján helyben készített siló, konzervipari melléktermék színesíti a struccétlapot. A kevés híján százas létszámmal működő telepen mind a keltetés, mind a tudatos tenyésztés - mondhatni — napi gyakorlat, s az állatok értékesítése, tojásaik forgalmazása sem számít már szenzációnak. Mint a fiatal farmerek - civilben órás-ékszerész szakemberek - elmondták, az utóbbi időben nemcsak a hazai érdeklődés, hanem külföldi, elsősorban romániai vevők jelentkezése is mutatja, mennyire elfogadottá kezd válni ez a nemrég még hóbortnak ítélt tevékenység. Romániába csak egyetlen helyre, egy állatkertbe vittek díszmadárnak a gyulai struccukból, a többi állat mind tenyésztésre „exportálódon” az uniós tagságra kacsintgató szomszédunkhoz. Üzletet sejtenek a mázsásra növő baromfikban... Ha a kedves olvasó hiányolná az előbbi mondat végén az idézőjelet, megnyugtathatjuk, nem felejtettük le. A magyar agrárirányítás már nemcsak felismerte, hanem elismerte a struccot! A 20/2002. számú rendeletben haszonállatként tartják számon és a baromfifélék között szerepel, mint háziállat - legfeljebb a baromfitenyésztés támogatásait még nem terjesztik ki e fajra. Egyszóval, ez a vadállat már nem vadállat. Most már csak a feldolgozóiparnak kellene ezt tudomásul vennie. Két évvel ezelőtti riportunkban szó esett a hajdúsági struccvágó- hídról, melyben már a húskészítményeken is gondolkoztak, ám - mint most a fiatal vállalkozók elmondták — mire az összes hivatali procedúrán túl voltak, lejárt a struccfasírt szavatossági ideje. Nemrégiben a Szeged közelében fekvő Bordányban rendeztek fesztivált struccételekkel körítve, s lerakták a speciális vágóhíd alapkövét is. A Csenki fivérektől tudjuk, az alapkőre egyelőre nem épül az üzem. Jó hír viszont, hogy egy másik helyen egy már meglévő vágóhíd átalakításába fogtak, amely jövő évre megkezdi működését. Lesz értelme az árutermelésnek, a hazai állomány növelésének. Az Európai Unió országaiban nagy a kereslet a strucchús iránt, a bevitelt most sem korlátozza semmi. Dr. Balogh Sándortól, a „szakmában” elismert állatorvostól tudjuk, Magyarországon mintegy húszezer struccot tartanak, a tenyésztők száma meghaladja a két és fél százat. A doktor titulusa: a Strucc Terméktanács elnöke. Előttünk a jövő: tanács már van, termék is lesz maholnap. Veszélyeztet a mezei pocok Hogyan irtsuk szakszerűen? Megyénkben is, mint országszerte, veszélyes mértékben felszaporodott az idén a mezei pocok. Egyedszáma számos élőhelyén többszöröse annak a szintnek, mely érzékeny károkat okozhat áttelelő kultúráinkban. ' Veszélyeztetve vannak az évelő pillangósok, az őszi gabonák, a repce. Megrághatják - körülrágják - a fiatal fák törzsét, ha nagyobb mennyiségű hó borítja tartósan a területet. A mezei pocok tehát a hó alatt is károsít. A népesség még jelenleg is mozgásban van az egyes élőhelyek között. Az évelő pillangósokban egyedszámuk viszonylag állandó, azonban őszi kalászosokban és repcében például drasztikusan nőhet a számuk. Védekezés hiányában tavaszig súlyos károk következhetnek be (a lucerna kipusztulhat, foltokban kipusztítják a kalászosokat stb.) , Ajánlatos az áttelelő kultúrák és egyéb területek - árokpartok, töltések - fertőzöttségét folyamatosan nyomon követni. Egyszeri bejárás nem elégséges, mert a vándorlás miatt akár ugrásszerűen nőhet a fertőzés. Betelepedés az erősen túlnépesedett ruderáliák felől várható - először a szegélyzónába, később a tábla belsejébe is. Napraforgó és részben kukorica után eleve számolni kell a tábla belsejében levő fer- tőzöttséggel. A bejárás alkalmával lehetőleg számszerűen is mérjük fel a fertőzöttséget. (Ennek a védekezés kivitelezésénél van jelentősége). Ahol lehetséges és indokolt (kultúrától függően, 4-10 db/100 négyzetméter, lakott járat felett), irtsák ki a károsftót a későbbi károkozást megelőzendő. Védekezésre a Redentin 75 alkalmazható lehetőleg olyan dózisban, hogy egy-egy egyedre 8- 10 gramm Redentin jusson. A konkrét dózis az előzetes felmérés alapján kiszámítható. A készítmény nem azonnal hat, hanem többszöri fogyasztás után következik be a mortalitás. A hatóanyag vadakra is veszélyes lehet szakszerűtlen kijuttatás esetén. (Erre utal a közelmúltban észlelt őzpusztulás isi) A készítményre vonatkozó előírások:- Használatának szándékát a tervezett kivitelezés előtt legalább 48 órával be kell jelenteni az illetékes növény- és talajvédelmi szolgálat körzeti felügyelőjének és az illetékes vadásztársaságnak (a felügyelet kontrollálni tudja, hogy egyszerre ne túl nagy területen történjen védekezés, a vadásztársaság pedig szükség esetén elterelő etetést alkalmazhat).- A kijuttatás csík- és csomómentesen, egyenletesen történjen, csak a létszámra számított dózisban, gócos fertőzés esetén csak a gócokra, ne az egész területre kijuttatva, Ne akarjunk a gócokra a számított dózisnál „biztonság okáért” többet kijuttatni, mert a felesleg - amit a pocok már nem tud megenni, mert elpusztult - hetekig a területen maradhat és a vadak elfogyaszthatják. Hangsúlyozom, hogy mentes területekre ne szórjunk a készítményből, mert a mezei pocok mozgáskörzete viszonylag szűk, a Redentin ott marad és rossz esetben károkat okozhat. Szegélykezelés esetén nem baj, ha a csatlakozó, általában erősen fertőzött árokpartra is jut a készítményből, persze szigorúan a felsoroltak betartása mellett. TAT** jómir BÉKÉS MIQYII NÖVÉNY- Ét TALAJVÉDILMI SZOLGÁLAT Fogjál magadnak! Adatok halászatról, horgászatról, halakról Karácsony havába lépvén egyre többször kerül szóba a nálunk szokásos ünnepi étek, a hal, amely különösen nagy jelentőséggel bír az ilyen „vizes” megyében, mint Békés, amelyik nyolcadik a halgazdálkodásra alkalmas vizek nagysága szerint felállított országos ranglistán. (Megjegyzendő, hogy ebben a sorrendben a Balaton nem szerepel, ezért például Somogy csak a kilencedik, Veszprém meg az utolsó.) A megye 4320 hektárnyi hasznosítható vízfelületéből a legkisebb egység alig nagyobb fél hektárnál (0,6), a legnagyobb több mint másfél ezer (1639) hektárt tesz ki, s mindezek összesen 176 helyen fekszenek. Tavakban, folyókban, holtágakban, bányagödrökben nevelkedik szűkebb hazánkban az asztalra szánt (kétszeresen is igaz a szó) fogás. A megyei halászati főfelügyelő, Makaronné Demeter Edit tájékoztatása alapján tudjuk, hogy a legutolsó, 2001. évi összesítés szerint a megyében az elmúlt évben 381 ezer 394 kilogramm halat fogtak, s ebből csupán 800 volt a továbbnevelésre visszaengedett mennyiség. Amikor az áruház, a halas bolt akváriumaiban tátogó potykákat mustrálja az ember, vagy a hűtőpulton a fagyasztott, tisztított halakat, halkészítményeket válogatja, magától értetődőnek tartja, hogy ami ilyen áruféleség, az halászati termék. Noha ez így is van, igencsak meglepő felfedezésre jut az érdeklődő a statisztikát látva: Békés megye vizeiből nem a halászok, hanem a horgászok „termelték ki” a több halat. Amíg a hálós profik és kisszerszámos kollégáik az elmúlt évben 168 147 kilónyi pikkelyest zsákmányoltak, addig a vízpartok - a versbéli vadásznál még hosszabb méla lesben ülő - megszállottjai 210 447 kilóval segítettek a vizek túl- népesedési problémáinak megoldásában. Csak a harcsa és az egyéb halak esetében engedték át az elsőséget a halászoknak, akik 3706 kiló harcsát mérlegeltek a horgászok 3275 kilójával szemben, az egyéb halak kategóriájában - értsd: keszegfélék és más, kevésbé nemes fajok - 130 ezer 496 kilós fogás jelentette az első helyet, szemben a pecások 94 ezer 85 kilójával. Revánsot viszont a pontyfogásban vettek horgászék (akik a nyilvántartás szerint ebben az időszakban 9800-an voltak), mivel 73 ezer 634 kiló szerepelt a leadott fogási naplók összesítőjében. A halászat rubrikában ugyanebben az időszakban csak 11 ezer 727 kilogramm. _______§ Bék és megyéi agrárhíradó Irta és szerkesztette: Majsai Éva ÉS IGRICZI ZSIGMOND. Telefon/fax: (66) 321-978, (30) 9041-556 E-mail: szerk.bekes@axels.hu
